„Matucana pujupatii” változatai közötti eltérés

Matucana pujupatii
; Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén	Eukaryota
Ország	Plantae
Klád	Angiospermae
Klád	Eudicots
Klád	Core Eudicots
Rend	Caryophyllales
Család	Cactaceae
Alcsalád	Cactoideae
Nemzetség-; csoport	Cereeae
Alnemzetség-csoport	Trichocereinae
Nemzetség	Matucana
Faj	Matucana pujupatii

A lap jelenlegi, 2026. május 10., 11:54-kori változata

Tudományos név

Matucana pujupatii (Donald & A.B.Lau) Bregmann in Willdenowia 17: 179. 1988. Sec. Hunt (2016)
elfogadott, érvényes név

A név eredete, etimológia

A nemzetségnév a Peruban, Limától 80 km-re keletre fekvő Matucana városáról kapta nevét. E város környéke a nemzetség típusfajának, a Matucana haynei-nek az élőhelye.
A fajnév arról a Shawintu Pujupat nevű perui fiúról kapta nevét, aki 1969-es perui kutatóútján Lau kísérője volt.

Típuspéldány

Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye: Peru, Cajamarca régió, 1300 m
Első leírása: Cact. Succ. J. 26: 71. 1971.
Az aktuális nemzetségbe helyezte: John Donald és Lau 1971, Bergman 1988

A(z) Matucana pujupatii szinonimái

≡ Borzicactus madisoniorum var. pujupatii, ≡ Matucana madisoniorum var. pujupatii

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár

Hajtása szürke vagy kékesszürke, gömbszerű vagy kissé megnyúlt, legfeljebb 15 cm magas és 10 cm átmérőjű. Tövénél kevés sarjat fejleszthet.

Szemölcsök

10–12 db bordája széles, egyenes, 20 mm hosszú, kúpos szemölcsökre tagolt.

Areolák

Areolái kerekek vagy oválisak, 3–4 mm hosszúak, fehérek vagy szürkék, 10–20 mm távolságra állnak egymástól.

Tövisek

Középtövis: hiányozhat, de akár 2 db is lehet, hosszuk elérheti az 50 mm-t
Peremtövis: általában 6–9 db, 5–20 mm hosszú, hajlékony, görbült

A fiatal tövisek barnák, tövük okker, később megszürkülnek.

Generatív test

Virág

Lepellevelek: kárminvörösek. A virág 6–7 cm hosszú, teljesen kinyílva 4–5 cm széles. A virágcső enyhén hajlott, 6–9 mm széles, finom fehér vagy barnás hajjal fedett. A nektárkamra 2–3 mm hosszú, zárt.
Ivarlevelek: a porzószálak tövüknél fehérek, felfelé haladva bíborszínűre váltanak, a porzók sárgák. A porzók között sok a meddő. A bibeszál kárminvörös, az 5–7 ágú bibe zöldes.

Termés

Termése golyó alakú vagy kissé hosszúkás, vöröses-zöld, 10 mm átmérőjű.

Magja: fénytelen fekete, kb. 1,5 mm-es, sapka alakú, nagy hilumú

Elterjedés és élőhely

Földrajzi elterjedés: Peru, Cajamarca régió
Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: 1300 méteres magasságban fordul elő. Földrajzilag a Matucana formosa és a Matucana madisoniorum élőhelye közötti területekre korlátozódik. Aprózódott sziklák között, kőzettörmeléken, gyér lágyszárú növényzetben vagy más növényektől mentes, meredek hegyoldalakon található.

Kultúrában tartás

Lassan növő faj, mérete idős korában sem nagy, nem okoz helyproblémát. Viszonylag könnyen kezelhető. Virágzása a nyári hónapokra esik, nem nevezhető gazdagon virágzó fajnak. Fejlődési időszakban napfényes elhelyezést és mérsékelt öntözést igényel.

Télen teljesen szárazon tartandó. Nyugalomban fagypont közeli hőmérsékletet is elvisel, de ajánlatosabb 10 °C körüli hőmérsékletet biztosítani számára.

Talaja jó vízvezető, ásványi anyagokban gazdag, enyhén savanyú kémhatású legyen. Szaporítása elsősorban magról történhet, de sarjak leválasztásával is, amelyeket az idősebb növények nem nagy számban fejlesztenek.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

Morfológiailag a Matucana formosa és a Matucana madisoniorum között áll.

Taxonómia és filogenetika

Mások szerint a két utóbbi faj természetes hibridje, így a hibridizációs fajkeletkezés (speciáció) eredménye lehet.

Egyéb

A növénylistákon a faj előfordulhat egyéb neveken is. Ilyen például a M. madisoniorum var. caespitosa. Ezt a provizórikus nevet Hutchinson adta a taxonnak, aki még Lau-ék előtt megtalálta, de érvényes leírást nem közölt róla.

KK 1602 gyűjtőszámon és Submatucana tarapotensis néven forgalmaznak egy másik formát, amely morfológiailag megegyezik a Matucana pujupatii-val, de a Knize által közölt élőhely az egész paucicostata-csoport élőhelyétől több száz km-re található, éghajlata miatt sem valószínű, hogy ott ilyen növény éljen.

Érvényes leírás erről a taxonról sem született, ezeket a példányokat ma Matucana pujupatii-nak tekintjük.

A Matucana pujupatii morfológiailag a Matucana formosa és a Matucana madisoniorum között van, ami a dél-amerikai fajok adaptív radiációs (alkalmazkodó szétsugárzódás) fajkeletkezését bizonyítja.

Szerzők

Szöveg: Lukoczki Zoltán
Kép: Kiss László, Lukoczki Zoltán
Lektorálta: Papp László

Forrás

Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – Pozsgások 423. kártya

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
 {{Taxonbox
 | accepted = Matucana pujupatii (Donald & A.B.Lau) Bregmann in Willdenowia 17: 179. 1988. Sec. Hunt (2016)
-| synonym = Matucana madisoniorum var. pujupatii Donald & Lau 1971}}
+| synonym =
+}}
+<span id="a-név-eredete-etimológia"></span>
 === A név eredete, etimológia ===
-* A nemzetségnév, a ''[[:Kategória:Matucana|Matucana]]'' a perui Lima közelében található Matucana város nevéből származik, amely a növények egyik természetes lelőhelyének központja.
+* A '''nemzetségnév''' a Peruban, Limától 80 km-re keletre fekvő [[:Kategória:Matucana|Matucana]] városáról kapta nevét. E város környéke a nemzetség típusfajának, a ''[[Matucana haynei]]''-nek az élőhelye.
-*  A specifikus jelző, a ''pujupatii'', '''[[Pujupat Shushui]]''' (vagy Shushui Pujupat) tiszteletére lett választva, aki egy perui aguaruna (avadzsún) indián volt, és segítette a botanikusokat a növény felfedezésében az Esőerdő-régióban. A latin szuffixum ''-ii'' a személynév genitívuszi alakja, jelentése: „Pujupaté”.
+* A '''fajnév''' arról a [[Shawintu Pujupat]] nevű perui fiúról kapta nevét, aki 1969-es perui kutatóútján [[Walter Rauh|Lau]] kísérője volt.
-=== Típus ===
+<span id="típuspéldány"></span>
+=== Típuspéldány ===
-* [[Matucana pujupatii]]; '''[[Lau Alfred Bernhard]]''' (Lau 119), Peru, Amazonas, Bagua, Rio Marañón völgye, 1968.
+* '''Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye:''' Peru, Cajamarca régió, 1300 m
-* '''Első leírása:''' '''[[Donald John Donald]]''' és '''[[Walter Rauh|Lau Alfred Bernhard]]''' írták le 1971-ben a National Cactus and Succulent Journal-ban, mint [[Matucana pujupatii|''Matucana madisoniorum'' var. ''pujupatii'']].
+* '''Első leírása:''' ''Cact. Succ. J.'' 26: 71. 1971.
-* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' '''[[Bregman Rob]]''' 1988-ban emelte faji rangra.
+* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' [[John Donald]] és [[Walter Rauh|Lau]] 1971, [[Bergman]] 1988
+[[Fájl:Matucana pujupatii-000.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]]
+[[Fájl:Matucana pujupatii-001.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]]
+[[Fájl:Matucana pujupatii-002.jpg|bélyegkép|Fotó: Kiss László]]
+{{Kaktusz szinonimák}}
+<span id="alaktani-morfológiai-jellemzők"></span>
+== Alaktani, morfológiai jellemzők ==
+<span id="vegetatív-test"></span>
+=== Vegetatív test ===
+<span id="hajtás-szár"></span>
+==== Hajtás, szár ====
+Hajtása szürke vagy kékesszürke, gömbszerű vagy kissé megnyúlt, legfeljebb 15 cm magas és 10 cm átmérőjű. Tövénél kevés sarjat fejleszthet.
+<span id="szemölcsök"></span>
+==== Szemölcsök ====
+–12 db bordája széles, egyenes, 20 mm hosszú, kúpos szemölcsökre tagolt.
+<span id="axillák"></span>
+<span id="areolák"></span>
+==== Areolák ====
-{{Típusfaj | Matucana pujupatii | limit=5}}
+Areolái kerekek vagy oválisak, 3–4 mm hosszúak, fehérek vagy szürkék, 10–20 mm távolságra állnak egymástól.
-{{Kaktusz szinonimák}}
+<span id="tövisek"></span>
+==== Tövisek ====
-== Alaktani, morfológiai jellemzők ==
+* '''Középtövis:''' hiányozhat, de akár 2 db is lehet, hosszuk elérheti az 50 mm-t
+* '''Peremtövis:''' általában 6–9 db, 5–20 mm hosszú, hajlékony, görbült
-=== Vegetatív test ===
+A fiatal tövisek barnák, tövük okker, később megszürkülnek.
-==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
-A növény '''szára''' magányos, kezdetben gömbölyded, később kissé megnyúlt, tompa kékeszöld színű, átmérője elérheti a 10–12 cm-t. A '''hajtás''' alig vagy egyáltalán nem sarjad. A '''bordák''' száma 10–12, szélesek, alacsonyak, lapított szemölcsökre tagolódnak. Az '''areolák''' oválisak, fehéres-szürkés nemezzel borítottak. A '''tövisek''' száma kevés, gyakran csak a fiatal növényeken vagy a csúcs közelében láthatók, később lehullanak; a '''peremtövis''' és a '''középtövis''' nehezen különíthető el. A tövisek hajlottak, barnásak, majd szürkülnek. A '''gyökérzet''' répaszerűen megvastagodott főgyökér.
+<span id="generatív-test"></span>
 === Generatív test ===
+<span id="virág"></span>
 ==== Virág ====
-A '''virág''' tölcsér alakú, zigomorf (részarányos), 7–10 cm hosszú és 4–7 cm átmérőjű, színe az élénkvöröstől a narancsvörösig terjed.
-* '''Takarólevelek:''' A '''külső lepellevél''' hegyes, sötétebb vörös, a '''belső lepellevél''' szélesebb, fényes narancsvörös.
+* '''Lepellevelek:''' kárminvörösek. A virág 6–7 cm hosszú, teljesen kinyílva 4–5 cm széles. A virágcső enyhén hajlott, 6–9 mm széles, finom fehér vagy barnás hajjal fedett. A nektárkamra 2–3 mm hosszú, zárt.
-* '''Ivarlevelek:''' A '''porzószálak''' vörösesek vagy lilásak, a '''portokok''' sárgák. A '''termő''' alsó állású, a '''bibeszál''' hosszú, fehéres, a '''bibe''' 5-6 ágú, zöldes.
+* '''Ivarlevelek:''' a porzószálak tövüknél fehérek, felfelé haladva bíborszínűre váltanak, a porzók sárgák. A porzók között sok a meddő. A bibeszál kárminvörös, az 5–7 ágú bibe zöldes.
+<span id="termés"></span>
 ==== Termés ====
-Ovoid vagy gömbölyded, éretten barnásvörös, szárazra érő, pikkelyekkel borított bogyótermés.
-* '''Magja:''' Sapkás alakú, matt fekete, finoman szemcsézett felületű.
+Termése golyó alakú vagy kissé hosszúkás, vöröses-zöld, 10 mm átmérőjű.
+* '''Magja:''' fénytelen fekete, kb. 1,5 mm-es, sapka alakú, nagy hilumú
+<span id="elterjedés-és-élőhely"></span>
 == Elterjedés és élőhely ==
-* '''Földrajzi elterjedés:''' '''Peru''' északi részén, Amazonas megyében, a Rio Marañón völgyében, Bagua közelében honos.
+* '''Földrajzi elterjedés:''' Peru, Cajamarca régió
-* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:'''
+* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' 1300 méteres magasságban fordul elő. Földrajzilag a ''[[Matucana formosa]]'' és a ''[[Matucana madisoniorum]]'' élőhelye közötti területekre korlátozódik. Aprózódott sziklák között, kőzettörmeléken, gyér lágyszárú növényzetben vagy más növényektől mentes, meredek hegyoldalakon található.
-** Meredek, sziklás lejtőkön él 450–600 m tengerszint feletti magasságban.
-** Trópusi lombhullató szárazerdők és bozótok lakója.
-** ''Litofiton'' életmódot folytat a völgyek forró, arid mikroklímájú pontjain.
+<span id="kultúrában-tartás"></span>
 == Kultúrában tartás ==
-Kultúrában lassú növekedésű, érzékeny a túlöntözésre a répaszerű gyökere miatt, ezért jó vízáteresztő, ásványi alapú talajt igényel. Fényigényes, de a tűző naptól védeni kell a perui ködös élőhelyhez hasonlóan. Teleltetése szárazon, minimum 10 °C-on ajánlott. Szaporítása elsősorban magról történik.
+Lassan növő faj, mérete idős korában sem nagy, nem okoz helyproblémát. Viszonylag könnyen kezelhető. Virágzása a nyári hónapokra esik, nem nevezhető gazdagon virágzó fajnak. Fejlődési időszakban napfényes elhelyezést és mérsékelt öntözést igényel.
+Télen teljesen szárazon tartandó. Nyugalomban fagypont közeli hőmérsékletet is elvisel, de ajánlatosabb 10 °C körüli hőmérsékletet biztosítani számára.
+Talaja jó vízvezető, ásványi anyagokban gazdag, enyhén savanyú kémhatású legyen. Szaporítása elsősorban magról történhet, de sarjak leválasztásával is, amelyeket az idősebb növények nem nagy számban fejlesztenek.
+<span id="megkülönböztető-bélyegek-hasonló-fajok"></span>
 == Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
-A ''[[Matucana pujupatii]]'' morfológiailag erősen hasonlít a ''[[Matucana paucicostata]]'' fajra, különösen a bordák szerkezete és a tövisezettség tekintetében. Azonban a magjainak morfológiája (a hilum-mikropiláris régió szerkezete) alapján a ''[[Matucana madisoniorum]]'' közvetlen rokona. Utóbbitól a határozottabb bordázottság és a tartósabb, erősebb tövisezettség különíti el.
+Morfológiailag a ''[[Matucana formosa]]'' és a ''[[Matucana madisoniorum]]'' között áll.
+<span id="taxonómia-és-filogenetika"></span>
 == Taxonómia és filogenetika ==
-A ''[[Matucana pujupatii]]'' rendszertani helyzete vitatott volt: '''[[Donald John Donald]]''' és '''[[Walter Rauh|Lau Alfred Bernhard]]''' eredetileg a ''[[Matucana madisoniorum]]'' változataként írta le 1971-ben. A molekuláris genetikai vizsgálatok és a magmorfológiai elemzések (melyeket '''[[Bregman Rob]]''' végzett) igazolták, hogy bár közeli rokona a ''[[Matucana madisoniorum]]''-nak, önálló evolúciós egységet képvisel. A molekuláris adatok alapján a nemzetségen belül a "északi csoportba" tartozik.
+Mások szerint a két utóbbi faj természetes hibridje, így a hibridizációs fajkeletkezés (speciáció) eredménye lehet.
+<span id="egyéb"></span>
+== Egyéb ==
+A növénylistákon a faj előfordulhat egyéb neveken is. Ilyen például a ''M. madisoniorum var. caespitosa''. Ezt a provizórikus nevet [[Paul Clifford Hutchison|Hutchinson]] adta a taxonnak, aki még Lau-ék előtt megtalálta, de érvényes leírást nem közölt róla.
+KK 1602 gyűjtőszámon és ''Submatucana tarapotensis'' néven forgalmaznak egy másik formát, amely morfológiailag megegyezik a ''Matucana pujupatii''-val, de a [[Karel Knize|Knize]] által közölt élőhely az egész paucicostata-csoport élőhelyétől több száz km-re található, éghajlata miatt sem valószínű, hogy ott ilyen növény éljen.
+Érvényes leírás erről a taxonról sem született, ezeket a példányokat ma ''[[Matucana pujupatii]]''-nak tekintjük.
+A ''[[Matucana pujupatii]]'' morfológiailag a ''[[Matucana formosa]]'' és a ''[[Matucana madisoniorum]]'' között van, ami a dél-amerikai fajok adaptív radiációs (alkalmazkodó szétsugárzódás) fajkeletkezését bizonyítja.
+<span id="szerzők"></span>
+== Szerzők ==
+* '''Szöveg:''' Lukoczki Zoltán
+* '''Kép:''' Kiss László, Lukoczki Zoltán
+* '''Lektorálta:''' Papp László
+<span id="forrás"></span>
 == Forrás ==
-* [https://powo.science.kew.org/taxon/urn:lsid:ipni.org:names:936306-1 Plants of the World Online (POWO) - Matucana pujupatii]
+* Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – ''Pozsgások'' 423. kártya
-* [https://www.ipni.org/n/936306-1 International Plant Names Index (IPNI) - Matucana pujupatii]
-* [http://www.llifle.com/Encyclopedia/CACTI/Family/Cactaceae/18386/Matucana_pujupatii LLIFLE Encyclopedia of Cacti - Matucana pujupatii]
 [[Kategória:Matucana]]
+[[Kategória:Pozsgások kártyák]]