Ugrás a tartalomhoz

„Cephalocereus polylophus” változatai közötti eltérés

Innen: MKOE wiki
Jokhel Csaba (vitalap | szerkesztései)
a Jokhel Csaba átnevezte a(z) Neobuxbaumia polylopha lapot a következő névre: Cephalocereus polylophus
Jokhel Csaba (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
 
3. sor: 3. sor:
| synonym = Neobuxbaumia polylopha (DC.) Backeb. in Beitr. Sukkulentenk. Sukkulentenpflege 1941: 3. 1941
| synonym = Neobuxbaumia polylopha (DC.) Backeb. in Beitr. Sukkulentenk. Sukkulentenpflege 1941: 3. 1941
}}  
}}  
<span id="a-név-eredete-etimológia"></span>
=== A név eredete, etimológia ===
=== A név eredete, etimológia ===
 
* A nemzetségnév, ''[[:Kategória:Cephalocereus|Cephalocereus]]'', a görög ''kephalé'' (fej) és a latin ''cereus'' (viaszos, gyertya) szavak összetétele, amely a nemzetségre jellemző, a szár csúcsán fejlődő gyapjas virágzati zónára, a cephaliumra utal.
* A '''nemzetségnév''' [[Franz Buxbaum]] osztrák természettudós nevét viseli. BUXBAUM középiskolai tanár és egyetemi oktató volt, a kaktuszok alaktanának és rendszerezésének szakértője, a természetes törzsfejlődési (filogenetikai) kaktuszrendszer megalapítója. A nemzetségnév ógörög előtagjának („neos”) jelentése új, a leíró a Buxbaumia nemzetségtől (a lombosmohák egyik nemzetsége) való megkülönböztetés okán alkalmazta.
* A szinonim '''nemzetségnév''' '''[[Franz Buxbaum]]''' osztrák természettudós nevét viseli. Buxmaum középiskolai tanár és egyetemi oktató volt, a kaktuszok alaktanának és rendszerezésének szakértője, a természetes törzsfejlődési (filogenetikai) kaktuszrendszer megalapítója. A nemzetségnév ógörög előtagjának („neos”) jelentése új, a leíró a Buxbaumia nemzetségtől (a lombosmohák egyik nemzetsége) való megkülönböztetés okán alkalmazta.
* A '''fajnév''' is ógörög szóösszetétel, a bordák nagy számát jellemzi („poly” = sok, „lophos” = bóbita, bojt, taréj, üstök), a bordákon lévő, elálló tövisű, sok areola látványán keresztül.
* A '''fajnév''' is ógörög szóösszetétel, a bordák nagy számát jellemzi („poly” = sok, „lophos” = bóbita, bojt, taréj, üstök), a bordákon lévő, elálló tövisű, sok areola látványán keresztül.


<span id="típuspéldány"></span>
=== Típuspéldány ===
=== Típuspéldány ===


19. sor: 17. sor:
[[Fájl:Neobuxbaumia polylopha-002.jpg|bélyegkép|Fotó: Füleki József]]
[[Fájl:Neobuxbaumia polylopha-002.jpg|bélyegkép|Fotó: Füleki József]]
{{Kaktusz szinonimák}}
{{Kaktusz szinonimák}}
<span id="alaktani-morfológiai-jellemzők"></span>
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==


<span id="vegetatív-test"></span>
=== Vegetatív test ===
=== Vegetatív test ===


<span id="hajtás-szár"></span>
==== Hajtás, szár ====
==== Hajtás, szár ====
Akár 16 méter magasra is megnövő, 50 cm átmérőjű oszlopkaktusz, amely normál körülmények között nem sarjad, nem ágazik el. A fiatal hajtásrészek színe fényes zöld, idősebb korukra megszürkülnek.
Akár 16 méter magasra is megnövő, 50 cm átmérőjű oszlopkaktusz, amely normál körülmények között nem sarjad, nem ágazik el. A fiatal hajtásrészek színe fényes zöld, idősebb korukra megszürkülnek.


<span id="szemölcsök"></span>
==== Szemölcsök ====
==== Szemölcsök ====
Bordái élesek, számuk általában 22–36, de ennél több is lehet. A legidősebb vadon élő példányokon 50 borda is számlálható.
Bordái élesek, számuk általában 22–36, de ennél több is lehet. A legidősebb vadon élő példányokon 50 borda is számlálható.


<span id="areolák"></span>
==== Areolák ====
==== Areolák ====
Kerek areolái 8–11 mm távolságra állnak egymástól, a fiatalabbakat fehér filc fedi.
Kerek areolái 8–11 mm távolságra állnak egymástól, a fiatalabbakat fehér filc fedi.


<span id="tövisek"></span>
==== Tövisek ====
==== Tövisek ====


45. sor: 37. sor:
Többségük a növénytől kissé eláll, a hosszabbak lefelé mutatnak, a csúcs közelében lévő tövisek merevek, felfelé állók. Az idősebb tövisek fehéresek, a nagyon idős hajtásrészeken gyakran kihullnak, csupaszon hagyva az areolákat.
Többségük a növénytől kissé eláll, a hosszabbak lefelé mutatnak, a csúcs közelében lévő tövisek merevek, felfelé állók. Az idősebb tövisek fehéresek, a nagyon idős hajtásrészeken gyakran kihullnak, csupaszon hagyva az areolákat.


<span id="generatív-test"></span>
=== Generatív test ===
=== Generatív test ===


<span id="virág"></span>
==== Virág ====
==== Virág ====


55. sor: 45. sor:
* '''Ivarlevelek:''' ---
* '''Ivarlevelek:''' ---


<span id="termés"></span>
==== Termés ====
==== Termés ====
A tojásdad termés 2,5–4 cm hosszú, zöld, a felületén pikkelyekkel és kevés sörtével.
A tojásdad termés 2,5–4 cm hosszú, zöld, a felületén pikkelyekkel és kevés sörtével.
61. sor: 50. sor:
* '''Magja:''' szélesen ovális, sötétbarna, fényes, kb. 1,5 × 2,0 mm-es
* '''Magja:''' szélesen ovális, sötétbarna, fényes, kb. 1,5 × 2,0 mm-es


<span id="elterjedés-és-élőhely"></span>
== Elterjedés és élőhely ==
== Elterjedés és élőhely ==


67. sor: 55. sor:
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' típus élőhelye Mexikó Hidalgo államában található, Zimapán környékén, kb. 1000 méteres tengerszint feletti magasságban. Általában mész alapkőzeten, de néhol más kőzeteken kialakult sekély talajokon, gyakrabban talaj nélküli kőzettörmeléken, nagy egyedszámban él. Ezeket a sziklákat és kőzettörmelékes területeket ritkás cserjék és fák veszik körül, vagy fedik részlegesen.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' típus élőhelye Mexikó Hidalgo államában található, Zimapán környékén, kb. 1000 méteres tengerszint feletti magasságban. Általában mész alapkőzeten, de néhol más kőzeteken kialakult sekély talajokon, gyakrabban talaj nélküli kőzettörmeléken, nagy egyedszámban él. Ezeket a sziklákat és kőzettörmelékes területeket ritkás cserjék és fák veszik körül, vagy fedik részlegesen.


<span id="kultúrában-tartás"></span>
== Kultúrában tartás ==
== Kultúrában tartás ==


([[Füleki József]] tapasztalatai alapján):
('''[[Füleki József]]''' tapasztalatai alapján):


A bemutatott példány saját magvetésből származik. A magját 1974-ben Algériában szedtem egy magánterületen álló idős növényről, amely az emeletes ház tetejéig ért. A termést a kerítésre felmászva értem el. A magot még azon az őszön elvetettem és neonfény alatt neveltem tavaszig. Később a nyarakat szabadban vagy fóliaházban töltötte, a teleket pedig eleinte verandán, később üvegházban, a Mammillaria-gyűjteménnyel azonos tartásmód mellett. Az üvegház téli fűtése 4 °C-on kapcsol be, 8 °C-on pedig leáll. Árnyékolást soha nem alkalmaztam.
A bemutatott példány saját magvetésből származik. A magját 1974-ben Algériában szedtem egy magánterületen álló idős növényről, amely az emeletes ház tetejéig ért. A termést a kerítésre felmászva értem el. A magot még azon az őszön elvetettem és neonfény alatt neveltem tavaszig. Később a nyarakat szabadban vagy fóliaházban töltötte, a teleket pedig eleinte verandán, később üvegházban, a [[:Kategória:Mammillaria|Mammillaria]]-gyűjteménnyel azonos tartásmód mellett. Az üvegház téli fűtése 4 °C-on kapcsol be, 8 °C-on pedig leáll. Árnyékolást soha nem alkalmaztam.


Az első bimbók 5 évvel ezelőtt, vagyis 34 éves korban jelentek meg, de az első két évben ezek nem fejlődtek ki, még kis korukban lehulltak. Az első virágzást három éve (2010-ben) figyelhettem meg.
Az első bimbók 5 évvel ezelőtt, vagyis 34 éves korban jelentek meg, de az első két évben ezek nem fejlődtek ki, még kis korukban lehulltak. Az első virágzást három éve (2010-ben) figyelhettem meg.
80. sor: 67. sor:
A talajra nem érzékeny. Az anyanövény annak idején agyagos, meszes talajon élt. Nálam a kerti föld kissé lazítva nagyon megteszi neki és szépen fejlődik. Ennek a tulajdonságának köszönheti mediterrán botanikuskerti gyakoriságát is, a viszonylag szélsőséges meteorológiai illetve klimatikus viszonyok elviselésén kívül.
A talajra nem érzékeny. Az anyanövény annak idején agyagos, meszes talajon élt. Nálam a kerti föld kissé lazítva nagyon megteszi neki és szépen fejlődik. Ennek a tulajdonságának köszönheti mediterrán botanikuskerti gyakoriságát is, a viszonylag szélsőséges meteorológiai illetve klimatikus viszonyok elviselésén kívül.


<span id="szerzők"></span>
== Szerzők ==
== Szerzők ==


87. sor: 73. sor:
* '''Lektorálta:''' Papp László
* '''Lektorálta:''' Papp László


<span id="forrás"></span>
== Forrás ==
== Forrás ==


* Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – ''Pozsgások'' 548. kártya
* Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – ''Pozsgások'' 548. kártya


[[Kategória:Neobuxbaumia]]
[[Kategória:Cephalocereus]]
[[Kategória:Pozsgások kártyák]]
[[Kategória:Pozsgások kártyák]]

A lap jelenlegi, 2026. szeptember 4., 14:20-kori változata

Cephalocereus polylophus

Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén Eukaryota
Ország Plantae
Klád Angiospermae
Klád Eudicots
Klád Core Eudicots
Rend Caryophyllales
Család Cactaceae
Alcsalád Cactoideae
Nemzetség-
csoport
Phyllocacteae
Alnemzetség-csoport Echinocereinae
Nemzetség Cephalocereus
Faj Cephalocereus polylophus
Google képek Bing képek
Neobuxbaumia polylopha

Taxonómiai (heterotipikus) szinonima.
Az érvényes leírást lásd itt:
Cephalocereus polylophus
Rendszertani besorolás
Faj Neobuxbaumia polylopha

Tudományos név

  • Cephalocereus polylophus (DC.) Britton & Rose in Contr. U.S. Natl. Herb. 12: 419. 1909 sec. Tapia & al. 2017
    elfogadott, érvényes név
  • Neobuxbaumia polylopha (DC.) Backeb. in Beitr. Sukkulentenk. Sukkulentenpflege 1941: 3. 1941
    szinonima név

A név eredete, etimológia

  • A nemzetségnév, Cephalocereus, a görög kephalé (fej) és a latin cereus (viaszos, gyertya) szavak összetétele, amely a nemzetségre jellemző, a szár csúcsán fejlődő gyapjas virágzati zónára, a cephaliumra utal.
  • A szinonim nemzetségnév Franz Buxbaum osztrák természettudós nevét viseli. Buxmaum középiskolai tanár és egyetemi oktató volt, a kaktuszok alaktanának és rendszerezésének szakértője, a természetes törzsfejlődési (filogenetikai) kaktuszrendszer megalapítója. A nemzetségnév ógörög előtagjának („neos”) jelentése új, a leíró a Buxbaumia nemzetségtől (a lombosmohák egyik nemzetsége) való megkülönböztetés okán alkalmazta.
  • A fajnév is ógörög szóösszetétel, a bordák nagy számát jellemzi („poly” = sok, „lophos” = bóbita, bojt, taréj, üstök), a bordákon lévő, elálló tövisű, sok areola látványán keresztül.

Típuspéldány

  • Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye: ---
  • Első leírása: Mém. Mus. Par. XVII. (1828) 115.
  • Az aktuális nemzetségbe helyezte: Curt Backeberg 1938
Fotó: Füleki József
Fotó: Füleki József
Fotó: Füleki József

A(z) Cephalocereus polylophus szinonimái

  • ≡ Cereus polylophus, ≡ Pilocereus polylophus, ≡ Neobuxbaumia polylopha, ≡ Carnegiea polylopha, ≡ Carnegiea polylopha
  • = Cereus angulosus
  • = Cereus nickelsii

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár

Akár 16 méter magasra is megnövő, 50 cm átmérőjű oszlopkaktusz, amely normál körülmények között nem sarjad, nem ágazik el. A fiatal hajtásrészek színe fényes zöld, idősebb korukra megszürkülnek.

Szemölcsök

Bordái élesek, számuk általában 22–36, de ennél több is lehet. A legidősebb vadon élő példányokon 50 borda is számlálható.

Areolák

Kerek areolái 8–11 mm távolságra állnak egymástól, a fiatalabbakat fehér filc fedi.

Tövisek

  • Középtövis: nem különíthető el
  • Peremtövis: 7–9 db, 13 cm hosszú, sörteszerűen vékony, sárga színű

Többségük a növénytől kissé eláll, a hosszabbak lefelé mutatnak, a csúcs közelében lévő tövisek merevek, felfelé állók. Az idősebb tövisek fehéresek, a nagyon idős hajtásrészeken gyakran kihullnak, csupaszon hagyva az areolákat.

Generatív test

Virág

  • Lepellevelek: rövidcsövű virágai tölcsérszerűek, 5–8 cm hosszúak és 3,5–4,5 cm szélesek. A magház és a virágcső pikkelyei mirigyszerűek, fénytelen barnásbordók. A virágcső areolái többnyire csupaszak. A belső lepellevelek rózsaszínűek.
  • Ivarlevelek: ---

Termés

A tojásdad termés 2,5–4 cm hosszú, zöld, a felületén pikkelyekkel és kevés sörtével.

  • Magja: szélesen ovális, sötétbarna, fényes, kb. 1,5 × 2,0 mm-es

Elterjedés és élőhely

  • Földrajzi elterjedés: Mexikó Hidalgo, Guanajuato, Queretaro és San Luis Potosí államai
  • Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: típus élőhelye Mexikó Hidalgo államában található, Zimapán környékén, kb. 1000 méteres tengerszint feletti magasságban. Általában mész alapkőzeten, de néhol más kőzeteken kialakult sekély talajokon, gyakrabban talaj nélküli kőzettörmeléken, nagy egyedszámban él. Ezeket a sziklákat és kőzettörmelékes területeket ritkás cserjék és fák veszik körül, vagy fedik részlegesen.

Kultúrában tartás

(Füleki József tapasztalatai alapján):

A bemutatott példány saját magvetésből származik. A magját 1974-ben Algériában szedtem egy magánterületen álló idős növényről, amely az emeletes ház tetejéig ért. A termést a kerítésre felmászva értem el. A magot még azon az őszön elvetettem és neonfény alatt neveltem tavaszig. Később a nyarakat szabadban vagy fóliaházban töltötte, a teleket pedig eleinte verandán, később üvegházban, a Mammillaria-gyűjteménnyel azonos tartásmód mellett. Az üvegház téli fűtése 4 °C-on kapcsol be, 8 °C-on pedig leáll. Árnyékolást soha nem alkalmaztam.

Az első bimbók 5 évvel ezelőtt, vagyis 34 éves korban jelentek meg, de az első két évben ezek nem fejlődtek ki, még kis korukban lehulltak. Az első virágzást három éve (2010-ben) figyelhettem meg.

Illat nélküli virágait éjszakára nyitja ki, dél körül már becsukódnak. A hangyák a bimbózó növényre nem mindig pozitív hatásúak. A virágcső és a magház mirigyei már bimbós korban nektárt termelnek, amelyet a hangyák szívesen látogatnak és fogyasztanak. Túlzott jelenlétük esetén a virágok nem tudnak kinyílni.

A talajra nem érzékeny. Az anyanövény annak idején agyagos, meszes talajon élt. Nálam a kerti föld kissé lazítva nagyon megteszi neki és szépen fejlődik. Ennek a tulajdonságának köszönheti mediterrán botanikuskerti gyakoriságát is, a viszonylag szélsőséges meteorológiai illetve klimatikus viszonyok elviselésén kívül.

Szerzők

  • Szöveg: Füleki József, Lukoczki Zoltán
  • Kép: Füleki József
  • Lektorálta: Papp László

Forrás

  • Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – Pozsgások 548. kártya