„Kategória:Acanthocereus” változatai közötti eltérés

A lap jelenlegi, 2025. december 16., 10:00-kori változata

Acanthocereus (Engelm. ex A.Berger) Britton & Rose in Contr. U.S. Natl. Herb. 12: 432. 1909. Sec. Korotkova & al. (2017)

Típusfaj: Acanthocereus baxaniensis (Karw. ex Pfeiff.) Borg

Acanthocereus a kaktuszfélék (Cactaceae) családjába tartozó nemzetség, amely mintegy 17 fajt foglal magában. (caryophyllales.org) A nemzetségbe oszlopos, liánszerű vagy kúszó-bokros növények tartoznak. A szárak gyakran hosszúak, ívelt vagy kúszó-terjedő habitusúak, ritkán egyenes, fás „oszlopos” szárú egyedekké fejlődnek; többszörösen elágazhatnak és gyakran sűrű, bokros állományt alkotnak.

Etimológia

Az Acanthocereus nemzetségnév etimológiája a növény jellegzetes külső megjelenésére utal.

A név két görög/latin eredetű szóból tevődik össze:

Acantho- (görögül: ακανθα, akantha): Jelentése tüske, szúrósság, tövis.
cereus (latinul: cereus): Jelentése viaszgyertya. Ezt a szót a hosszú, oszlopos (oszlopos növekedésű) kaktuszok nemzetségére használták.

A kettő összeolvadásából az Acanthocereus jelentése: „tövises oszlopkaktusz”.

Ez az elnevezés jól jellemzi a nemzetség fajait, amelyek általában vaskos, bordázott, oszlopszerű szárakkal rendelkeznek, sűrűn borítva erős, hegyes tövisekkel.

Morfológia és jellemzők

A szárak 3–5 (ritkábban 7) jól fejlett, keskeny, szögletes vagy szárnyas bordával rendelkeznek, bordák közötti távolság mentén helyezkednek el az areolák. Az areolákon rövid, ritkás gyapjas merev, gyakran erős, feketés-sötét tövisek találhatók. A virágok nagyok, tölcsér- vagy harang alakúak, krémszínűek vagy krémszínű-fehérek, általában éjszaka nyílnak. A virág viszonylag keskeny és hosszú, pikkelyes, és gyakran különálló tövisek és kevés gyapjas szőrzet található rajta. A virágzás jellemzően rövid ideig tart.

A termések bogyószerűek (kerek, ovális vagy enyhén hengeres-tojásdad formájúak), piros vagy zöld héjúak lehetnek, a termés húsos. A belső magok fényesek, fekete színűek, alakjuk széles ovális, méretük akár 4,8 mm is lehet.

Taxonómia

A nemzetség érvényes tudományos neve: Acanthocereus (Engelm.) Britton & Rose. A genus első formális leírása 1909-ben jelent meg a *Contributions from the United States National Herbarium* 12(10): 432 kötetben. A nemzetség a Cactoideae alcsaládon belül a Hylocereeae tribusba tartozik, ahová több hasonló életmódú és virágfelépítésű nemzetség is sorolható, mint a Selenicereus és a Hylocereus.

Filogenetika

A Peniocereus subg. Pseudoacanthocereus és az Acanthocereus testvércsoporti kapcsolata számos alkalommal kimutatásra került, magas statisztikai támogatással a plasztisz adatokból (Nyffeler 2002; Arias & al. 2005; Korotkova & al. 2017). Ezen eredmények alapján az Acanthocereus csak akkor monofiletikus (természetes csoport), ha magában foglalja a Peniocereus subg. Pseudoacanthocereus-t is. Ezért Korotkova és munkatársai (2017) az Acanthocereus új körülhatárolását javasolták, amely most már tartalmazza a kilenc korábbi Peniocereus subg. Pseudoacanthocereus fajt is.

A genetikai vizsgálatok egyértelműen kimutatták:

Testvércsoporti kapcsolat: A két növénycsoport (Acanthocereus és Peniocereus subg. Pseudoacanthocereus) közeli rokon, valójában testvércsoportot alkotnak.
Rendszertani konklúzió: Ha megtartották volna a régi besorolást, az Acanthocereus nem lett volna monofiletikus, mert a Peniocereus subg. Pseudoacanthocereus “beleágyazódott” volna, vagy közvetlenül mellette helyezkedett volna el. Ahhoz, hogy az Acanthocereus a leszármazási fa alapján természetes, egységes csoportot alkosson, bele kellett olvasztani a Peniocereus subg. Pseudoacanthocereus összes faját.
Eredmény: Az Acanthocereus nemzetség kiszélesedett, és magában foglalja a korábbi kilenc Peniocereus fajt is.

Elterjedés és élőhely

Az Acanthocereus fajok Közép- és Dél-Amerika területén őshonosak, előfordulásuk Mexikótól és a Karib-térségtől egészen Brazíliáig és Argentínáig terjed. Élőhelyeik változatosak: megtalálhatók sivatagokban, száraz bozótosokban, trópusi erdőkben és szavannákon. A növények általában száraz vagy félszáraz, szezonálisan száraz (dry tropical / seasonally dry) erdőkben, bozótosokban, szavannás területeken, sziklás vagy laza talajú cserjésekben, gyakran part menti, sziklás vagy teraszos élőhelyeken élnek.

Jelentősebb fajok

Acanthocereus tetragonus — igen elterjedt, Dél-Florida–tól Texasig és Karib-térségtől Venezuela-ig.
Acanthocereus chiapensis — Mexikó délkeleti részén és Honduras környékén őshonos. :contentReference[oaicite:16]
Acanthocereus cuixmalensis — szintén elfogadott faj, Mexikó délnyugati térségéből.
Acanthocereus paradoxus — újonnan leírt, endemikus faj Jalisco (Mexikó) környékéről.

Megjegyzés a korábbi rendszertani áttekintésekhez

Korábbi taxonómiai rendszerekben egyes Acanthocereus-hoz tartozó fajokat más nemzetségekbe — például Peniocereus vagy Nyctocereus — soroltak. Az utóbbi évtizedek taxonómiai revíziói és modern nomenklatúra-ellenőrzések következtében a POWO jelenleg 17 fajt ismer el az Acanthocereus nemzetségben. Számos korábbi név szinonimmá vált, illetve egyes fajt átminősítettek — ezért fontos a fajneveknél és forrásoknál mindig friss adatbázist használni.

Kultúrában

Az Acanthocereus fajok könnyen nevelhetők, ezért népszerű dísznövények.

Talaj: jó vízáteresztésű, humuszos talajt igényelnek (homok, perlites tőzegkeverék).
Fény: világos, napos helyen fejlődnek legjobban, de a tűző déli napot érdemes kerülni.
Öntözés: mérsékelt vízellátást igényelnek, két öntözés között a talaj teljes kiszáradása javasolt.
Hőmérséklet: melegkedvelők, a 10 °C alatti hőmérsékletet rosszul viselik.
Tápanyag: a növekedési időszakban havonta egyszer kiegyensúlyozott tápoldat adható.

Szaporításuk történhet magról vagy dugványozással. A szárdugványokat ültetés előtt néhány napig száradni kell hagyni.

Gazdasági és ökológiai jelentőség

Ökológiai szerepük: a virágokat éjszakai beporzók, például denevérek és molyok látogatják, amelyek kulcsszerepet játszanak az élőhelyek beporzási hálózatában. A növények menedéket és táplálékot nyújtanak számos madárnak és rovarnak.

Néhány faj természetes állományát veszélyezteti az élőhelypusztulás és a túlzott gyűjtés, míg mások idegen területeken invazív viselkedést mutatnak.

Szerzők és forrás

Szerkesztette: Gyúró Zoltán dr.
Kép:
Lektorálta:
Forrás:

A(z) „Acanthocereus” kategóriába tartozó lapok

A kategóriában csak a következő lap található.

A

Acanthocereus oaxacensis

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
+== ''Acanthocereus'' (Engelm. ex A.Berger) Britton & Rose in Contr. U.S. Natl. Herb. 12: 432. 1909. Sec. Korotkova & al. (2017) ==
-= '''''Acanthocereus''''' =
+Típusfaj: ''Acanthocereus baxaniensis'' (Karw. ex Pfeiff.) Borg
-'''''Acanthocereus''''' a kaktuszfélék (''Cactaceae'') családjába tartozó nemzetség, amely mintegy 17 fajt foglal magában. A nemzetség tagjai karcsú, oszlopszerű szárukkal és éjszaka nyíló, nagy fehér virágaikkal ismertek. Természetes elterjedésük Közép- és Dél-Amerikára terjed ki, ahol száraz vagy félszáraz élőhelyeken élnek. Díszértékük miatt világszerte kedvelt növények, és gyakran használják őket beltéri dísznövényként vagy tájépítészeti célokra.
+'''''Acanthocereus''''' a kaktuszfélék (''Cactaceae'') családjába tartozó nemzetség, amely mintegy 17 fajt foglal magában. (caryophyllales.org)  A nemzetségbe oszlopos, liánszerű vagy kúszó-bokros növények tartoznak. A szárak gyakran hosszúak, ívelt vagy kúszó-terjedő habitusúak, ritkán egyenes, fás „oszlopos” szárú egyedekké fejlődnek; többszörösen elágazhatnak és gyakran sűrű, bokros állományt alkotnak.
+== Etimológia ==
+Az '''''Acanthocereus''''' nemzetségnév etimológiája a növény jellegzetes külső megjelenésére utal.
+A név két görög/latin eredetű szóból tevődik össze:
+# ''Acantho-'' (görögül: ακανθα, ''akantha''): Jelentése '''tüske, szúrósság, tövis'''.
+# '''''cereus''''' (latinul: ''cereus''): Jelentése '''viaszgyertya'''. Ezt a szót a hosszú, oszlopos (''oszlopos növekedésű'') kaktuszok nemzetségére használták.
+A kettő összeolvadásából az '''''Acanthocereus''''' jelentése: '''„tövises oszlopkaktusz”'''.
+Ez az elnevezés jól jellemzi a nemzetség fajait, amelyek általában vaskos, bordázott, oszlopszerű szárakkal rendelkeznek, sűrűn borítva erős, hegyes tövisekkel.
 == Morfológia és jellemzők ==
-Az '''''Acanthocereus''''' nemzetség tagjai karcsú, magasra növő, többnyire oszlopszerű kaktuszok, amelyek akár 6 méter magasra is megnőhetnek. A szárak bordázottak, rajtuk kis, egyenes vagy hajlott tüskék találhatók. A levelek redukálódtak és tüskékké alakultak, fotoszintézist nem végeznek.
-A virágok az egyik legjellegzetesebb bélyeget jelentik: nagyok (akár 15–20 cm átmérőjűek), éjszaka nyílnak, és többnyire fehérek, de előfordulhatnak rózsaszín vagy sárga árnyalatok is. Az illatos virágokat főként denevérek és éjszakai lepkék porozzák be.
+A szárak 3–5 (ritkábban 7) jól fejlett, keskeny, szögletes vagy szárnyas bordával rendelkeznek, bordák közötti távolság mentén helyezkednek el az areolák. Az areolákon rövid, ritkás gyapjas merev, gyakran erős, feketés-sötét tövisek találhatók.
+A virágok nagyok, tölcsér- vagy harang alakúak, krémszínűek vagy krémszínű-fehérek, általában éjszaka nyílnak. A virág viszonylag keskeny és hosszú, pikkelyes, és gyakran különálló tövisek és kevés gyapjas szőrzet található rajta. A virágzás jellemzően rövid ideig tart.
-A növények víztárolásra specializálódott szárukban raktározzák a nedvességet, és sekély gyökérzetük révén gyorsan reagálnak a csapadékra. Egyes fajok epifiták, fákon vagy más növényeken élnek, míg mások talajban gyökereznek.
+A termések bogyószerűek (kerek, ovális vagy enyhén hengeres-tojásdad formájúak), piros vagy zöld héjúak lehetnek, a termés húsos. A belső magok fényesek, fekete színűek, alakjuk széles ovális, méretük akár 4,8 mm is lehet.
 == Taxonómia ==
-Az '''''Acanthocereus''''' nemzetséget 1845-ben írta le Jacques Cambessèdes francia botanikus. A nemzetség a '''Cactoideae''' alcsaládon belül a '''Hylocereeae''' tribusba tartozik, ahová több hasonló életmódú és virágfelépítésű nemzetség is sorolható, mint a '''''Selenicereus''''' és a '''''Hylocereus'''''.
+A nemzetség érvényes tudományos neve: Acanthocereus (Engelm.) Britton & Rose. A genus első formális leírása 1909-ben jelent meg a *Contributions from the United States National Herbarium* 12(10): 432 kötetben.
+A nemzetség a Cactoideae alcsaládon belül a Hylocereeae tribusba tartozik, ahová több hasonló életmódú és virágfelépítésű nemzetség is sorolható, mint a Selenicereus és a Hylocereus.
+== Filogenetika ==
+A ''Peniocereus'' subg. ''Pseudoacanthocereus'' és az ''Acanthocereus'' testvércsoporti kapcsolata számos alkalommal kimutatásra került, magas statisztikai támogatással a plasztisz adatokból (Nyffeler 2002; Arias &amp; al. 2005; Korotkova &amp; al. 2017). Ezen eredmények alapján az '''''Acanthocereus'' csak akkor monofiletikus''' (természetes csoport), ha magában foglalja a ''Peniocereus'' subg. ''Pseudoacanthocereus''-t is. Ezért '''Korotkova és munkatársai (2017)''' az ''Acanthocereus'' új körülhatárolását javasolták, amely most már tartalmazza a kilenc korábbi ''Peniocereus'' subg. ''Pseudoacanthocereus'' fajt is.
+A genetikai vizsgálatok egyértelműen kimutatták:
-A nemzetség fajai morfológiai és genetikai rokonságban állnak több más kúszó vagy terülő habitusú kaktusznemzetséggel, mint például a '''''Lemaireocereus''''' és a '''''Pseudorhipsalis'''''. Közös jellemzőjük az éjszakai virágzás és a denevérek által végzett beporzás, valamint az ehető termések jelenléte.
+# '''Testvércsoporti kapcsolat:''' A két növénycsoport (''Acanthocereus'' és ''Peniocereus subg. Pseudoacanthocereus'') '''közeli rokon''', valójában testvércsoportot alkotnak.
+# '''Rendszertani konklúzió:''' Ha megtartották volna a régi besorolást, az ''Acanthocereus'' nem lett volna monofiletikus, mert a ''Peniocereus subg. Pseudoacanthocereus'' “beleágyazódott” volna, vagy közvetlenül mellette helyezkedett volna el. Ahhoz, hogy az ''Acanthocereus'' a leszármazási fa alapján '''természetes, egységes csoportot''' alkosson, '''bele kellett olvasztani''' a ''Peniocereus subg. Pseudoacanthocereus'' összes faját.
+# '''Eredmény:''' Az ''Acanthocereus'' nemzetség '''kiszélesedett''', és magában foglalja a korábbi kilenc ''Peniocereus'' fajt is.
 == Elterjedés és élőhely ==
-Az '''''Acanthocereus''''' fajok Közép- és Dél-Amerika területén őshonosak, előfordulásuk Mexikótól és a Karib-térségtől egészen Brazíliáig és Argentínáig terjed. Élőhelyeik változatosak: megtalálhatók sivatagokban, száraz bozótosokban, trópusi erdőkben és szavannákon.
+Az Acanthocereus fajok Közép- és Dél-Amerika területén őshonosak, előfordulásuk Mexikótól és a Karib-térségtől egészen Brazíliáig és Argentínáig terjed. Élőhelyeik változatosak: megtalálhatók sivatagokban, száraz bozótosokban, trópusi erdőkben és szavannákon.
+A növények általában száraz vagy félszáraz, szezonálisan száraz (dry tropical / seasonally dry) erdőkben, bozótosokban, szavannás területeken, sziklás vagy laza talajú cserjésekben, gyakran part menti, sziklás vagy teraszos élőhelyeken élnek.
+== Jelentősebb fajok ==
-A fajok környezeti igényei különbözőek:
+* ''Acanthocereus tetragonus'' — igen elterjedt, Dél-Florida–tól Texasig és Karib-térségtől Venezuela-ig.
+* ''Acanthocereus chiapensis'' — Mexikó délkeleti részén és Honduras környékén őshonos. :contentReference[oaicite:16]
+* ''Acanthocereus cuixmalensis'' — szintén elfogadott faj, Mexikó délnyugati térségéből.
+* Acanthocereus paradoxus — újonnan leírt, endemikus faj Jalisco (Mexikó) környékéről.
-* az '''''Acanthocereus tetragonus''''' száraz, sivatagos régiók lakója,
+== Megjegyzés a korábbi rendszertani áttekintésekhez ==
-* az '''''Acanthocereus pentagonus''''' inkább párás, trópusi erdőkben fordul elő.
-Egyes fajokat dísznövényként világszerte termesztik, és be is vezették más kontinensekre – különösen Ázsiába és Ausztráliába –, ahol néhol invazívvá váltak.
+Korábbi taxonómiai rendszerekben egyes Acanthocereus-hoz tartozó fajokat más nemzetségekbe — például Peniocereus vagy Nyctocereus — soroltak. Az utóbbi évtizedek taxonómiai revíziói és modern nomenklatúra-ellenőrzések következtében a POWO jelenleg 17 fajt ismer el az Acanthocereus nemzetségben.
+Számos korábbi név szinonimmá vált, illetve egyes fajt átminősítettek — ezért fontos a fajneveknél és forrásoknál mindig friss adatbázist használni.
 == Kultúrában ==
 Az '''''Acanthocereus''''' fajok könnyen nevelhetők, ezért népszerű dísznövények.
-;'''Talaj:''' jó vízáteresztésű, humuszos talajt igényelnek (homok, perlites tőzegkeverék).
+* '''Talaj:''' jó vízáteresztésű, humuszos talajt igényelnek (homok, perlites tőzegkeverék).
-;'''Fény:''' világos, napos helyen fejlődnek legjobban, de a tűző déli napot érdemes kerülni.
+* '''Fény:''' világos, napos helyen fejlődnek legjobban, de a tűző déli napot érdemes kerülni.
-;'''Öntözés:''' mérsékelt vízellátást igényelnek, két öntözés között a talaj teljes kiszáradása javasolt.
+* '''Öntözés:''' mérsékelt vízellátást igényelnek, két öntözés között a talaj teljes kiszáradása javasolt.
-;'''Hőmérséklet:''' melegkedvelők, a 10 °C alatti hőmérsékletet rosszul viselik.
+* '''Hőmérséklet:''' melegkedvelők, a 10 °C alatti hőmérsékletet rosszul viselik.
-;'''Tápanyag:''' a növekedési időszakban havonta egyszer kiegyensúlyozott tápoldat adható.
+* '''Tápanyag:''' a növekedési időszakban havonta egyszer kiegyensúlyozott tápoldat adható.
 Szaporításuk történhet magról vagy dugványozással. A szárdugványokat ültetés előtt néhány napig száradni kell hagyni.
 == Gazdasági és ökológiai jelentőség ==
-Egyes '''''Acanthocereus''''' fajok gazdasági szempontból is jelentősek, mivel ehető termést hoznak. Az '''''Acanthocereus pitajaya''''' (más néven ''dragon fruit'') világszerte termesztett, édes, antioxidánsokban gazdag gyümölcsöt ad.
-Ökológiai szerepük is figyelemre méltó: a virágokat éjszakai beporzók, például denevérek és molyok látogatják, amelyek kulcsszerepet játszanak az élőhelyek beporzási hálózatában. A növények menedéket és táplálékot nyújtanak számos madárnak és rovarnak.
+Ökológiai szerepük: a virágokat éjszakai beporzók, például denevérek és molyok látogatják, amelyek kulcsszerepet játszanak az élőhelyek beporzási hálózatában. A növények menedéket és táplálékot nyújtanak számos madárnak és rovarnak.
 Néhány faj természetes állományát veszélyezteti az élőhelypusztulás és a túlzott gyűjtés, míg mások idegen területeken invazív viselkedést mutatnak.
-== Jelentősebb fajok ==
+== Szerzők és forrás ==
+* '''Szerkesztette:''' Gyúró Zoltán dr.
+* '''Kép:'''
+* '''Lektorálta:'''
+* '''Forrás:'''
+** https://caryophyllales.org/
+** https://powo.science.kew.org/
+** https://thelastcactusclassification.top/category/acanthocereus/
-* '''''Acanthocereus tetragonus''''' – "Fairy castle cactus", a Karib-térségből és Floridából ismert, elágazó, tornyokra emlékeztető szárú faj; fehér virágai éjszaka nyílnak.
+[[Kategória:Cactaceae]]
-* '''''Acanthocereus pentagonus''''' – Közép- és Dél-Amerika trópusi erdeiben élő faj, nagy, 20 cm-es, éjszaka nyíló fehér vagy rózsaszín virágokkal.
-* '''''Acanthocereus occidentalis''''' – Mexikó és az Egyesült Államok délnyugati részének faja; akár 8 méter magas, szürkezöld szárú növény, fehér virágokkal.