„Kategória:Tacinga” változatai közötti eltérés

Tacinga Britton & Rose, Cactaceae
; Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén	Eukaryota
Ország	Plantae
Klád	Angiospermae
Klád	Eudicots
Klád	Core Eudicots
Rend	Caryophyllales
Család	Cactaceae
Alcsalád	Opuntioideae
Nemzetség-; csoport	Opuntieae
Nemzetség	Tacinga

← Régebbi szerkesztés

A lap jelenlegi, 2026. április 12., 09:22-kori változata

Tudományos név

Tacinga Britton & Rose, Cactaceae 1: 39. 1919. Sec. Hunt (2016)
elfogadott, érvényes név

A név eredete, etimológia

A nemzetséget Britton Nathaniel Lord és Rose Joseph Nelson írta le 1919-ben. A Tacinga név egy anagramma, amelyet a brazíliai kaktuszokra gyakran használt helyi név, a „Catinga” (vagy Caatinga) betűinek felcserélésével alkottak meg. Ez a név egyben utalás a Caatinga életközösségre is, amely Brazília északkeleti részének jellegzetes szemiarid, tövises bozótvegetációja, és egyben a nemzetség elsődleges előfordulási helye. A Caatinga szó a tupi-guaraní nyelvből származik (caa: erdő, tinga: fehér), ami a száraz évszakban fehérlő, leveleiket vesztett fákra utal.

Típus

Tacinga funalis Britton & Rose; Rose Joseph Nelson & Russell Paul George, Bahia, Brazília, 1915 (US).
Első leírása: The Cactaceae; descriptions and illustrations of plants of the cactus family 1: 39. (1919).
Az aktuális nemzetségbe helyezte: Britton Nathaniel Lord és Rose Joseph Nelson 1919.

Tacinga képgaléria

   Képek betöltése...

(forrás: Wikimedia Commons)

Szinonimák

Cylindropuntia (Engelm.) F.M. Knuth in Backeb. & Knuth (partim)

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár, levél, gyökér

A Tacinga nemzetség változatos növekedési formájú kaktuszokból áll; találhatók köztük kúszó, cserjés vagy akár fatermetű fajok is. A szár lehet hengeres (globózus vagy megnyúlt) vagy lapított (fillokládium), fajtól függően. A hajtás szegmensekre tagolt, amelyek gyakran könnyen leválnak. A gyökérzet gyakran gumósan megvastagodott, ami a szárazsághoz való alkalmazkodást segíti. Az areolák kicsik, fehér vagy barna nemezzel borítottak, és hordozzák a rendkívül finom, horgas glochidium-ok tömegét. A tövisek jelenléte változó: egyes fajoknál (pl. a típusfaj) szinte teljesen hiányoznak vagy fejletlenek, míg másoknál erőteljes középtövis és peremtövis csoportok figyelhetők meg. A valódi levelek aprók, hengeresek és efemerek.

Generatív test

Virág

A virágzat magányos, a virág nappal vagy éjszaka nyílik. Jellemző rájuk az ornitofília (madár általi megporzás), ezért a virág gyakran csöves felépítésű, élénk színű (zöldes, sárga, narancs vagy vörös).

Takarólevelek: A külső lepellevél pikkelyszerű, a belső lepellevél vagy sziromlevél gyakran visszahajló, szabaddá téve az ivarszerveket.
Ivarlevelek: A porzószálak hosszan kinyúlnak a pártából, a portokok kicsik; a termő alsó állású, a bibeszál hosszú, a bibe lebenyes.

Termés

A termés húsos vagy bőrszerű, többnyire globózus vagy tojásdad bogyó, amely éretten sárgás, zöldes vagy vöröses.

Magja: A magja viszonylag nagy (3–5 mm), fehér vagy barnás, kemény, fásodott arillusz borítja.

Elterjedés és élőhely

Földrajzi elterjedés: A nemzetség tagjai kizárólag Brazília északkeleti részén (különösen Bahia, Minas Gerais, Pernambuco, Piauí és Ceará államokban) őshonosak.
Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Elsődlegesen a Caatinga szemiarid bozótosaiban élnek, ahol gyakran epifiton vagy litofiton életmódot folytatnak a sziklákon vagy más növényeken kapaszkodva. Kedvelik a forró, száraz éghajlatot és a jó vízelvezetésű talajt.

Kultúrában tartás

Kultúrában főleg a különleges virágzatuk miatt kedveltek. A Tacinga fajok melegigényesek, a fagyot nem tolerálják. Világos, napos helyet és a tenyészidőszakban mérsékelt öntözést igényelnek. Szaporításuk hajtásdugványról viszonylag egyszerű.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

A Tacinga legközelebbi rokonai a dél-amerikai Opuntia klád tagjai és olyan nemzetségek, mint a Brasiliopuntia, de a madármegporzáshoz alkalmazkodott, keskenyebb és gyakran visszahajló lepellevelű virágok, valamint a hosszú, kinyúló porzók (amelyek porzószálainak alapjánál finom, apró szőrök találhatók) jól megkülönböztetik tőlük.

Taxonómia és filogenetika

A legfrissebb, több száz nukleáris gén vizsgálatán alapuló filogenetikai kutatások (De Vos et al., 2025) jelentősen átértékelték a Tacinga helyzetét az Opuntieae tribuson belül. A molekuláris adatok alapján a nemzetség egyértelműen monofiletikus, és a kelet-dél-amerikai (brazil) evolúciós vonal része.

A modern filogenetikai modell szerint a nemzetség az alábbi kapcsolatokkal rendelkezik:

Testvércsoportja: A legújabb adatok szerint a Tacinga a Brasiliopuntia nemzetséggel alkot egy közös alkládot (subclade). Ezt a genetikai közelséget egy markáns morfológiai szünapomorfia is alátámasztja: mindkét nemzetség virágaira jellemző, hogy a porzószálak alapjánál finom szőrök találhatók.
Helyzete a tribuson belül: A Tacinga-Brasiliopuntia ág az Opuntieae tribus egyik fő alcsoportja, amely jól elkülönül az Opuntia s.s. és az Airampoa (korábban Tunilla) alkotta „északi/andoki” ágtól.
Bazális kapcsolatok: A kutatás megerősítette, hogy a tribus legkorábban leágazó (bazális) tagja a Salmonopuntia, míg a Tacinga és rokonai egy későbbi divergencia eredményei.
Diszjunkt elterjedés: A filogenetikai elemzések rámutattak a nemzetség rejtélyes, diszjunkt előfordulására a kelet-brazíliai Caatinga és a Karib-térség között, ami hasonló mintázatot mutat más kaktuszcsoportokéval (pl. Leuenbergeria).

A korábbi feltevésekkel ellentétben a Tacinga nem az Opuntia nemzetségből származik, hanem egy attól független fejlődési vonalat képvisel, amely a madármegporzáshoz (ornitofília) való adaptáció során speciális virágmorfológiát fejlesztett ki.

A filogenetikai adatok szerint a nemzetség a brazíliai Caatinga régióban divergeált, alkalmazkodva a speciális szemiarid körülményekhez. A kutatások kimutatták, hogy a nemzetségen belül két fő fejlődési vonal különíthető el:

Az egyik ágat a hengeres szárú, kúszó vagy kapaszkodó életmódú fajok alkotják (például a típusfaj, a Tacinga funalis).
A másik ágat a lapított szárú (platykladódiumos) fajok képviselik, amelyeket korábban gyakran az Opuntia nemzetségbe soroltak morfológiai hasonlóságuk miatt.

A molekuláris bizonyítékok alapján a korábban önálló nemzetségként leírt taxonok közül több is a Tacinga szinonimája lett, vagy abba beolvadt. A nemzetség legközelebbi rokonai a dél-amerikai elterjedésű Opuntieae tribus tagjai, ám a madármegporzáshoz (ornitofília) való adaptáció során kialakult egyedi virágszerkezetük izolálta őket rokonaitól.

Érvényes taxonok és szinonimáik

#	Taxonnév	Típusfaj, szinonimák
1	Tacinga	Típusfaj: Tacinga funalis
2	Tacinga armata
3	Tacinga braunii
4	Tacinga ×flammea
5	Tacinga funalis	≡ Opuntia funalis = Tacinga atropurpurea ≡ Tacinga funalis var. atropurpurea ≡ Tacinga funalis subsp. atropurpurea = Tacinga zehntneri = Tacinga atropurpurea var. zehntnerioides
6	Tacinga gladispina
7	Tacinga inamoena	≡ Opuntia inamoena ≡ Platyopuntia inamoena = Opuntia inamoena var. flaviflora = Platyopuntia inamoena f. spinigera ≡ Opuntia inamoena f. spinigera
8	Tacinga lilae	≡ Opuntia lilae
9	Tacinga palmadora	≡ Opuntia palmadora = Opuntia catingicola ≡ Opuntia palmadora subsp. catingicola
10	Tacinga ×quipa	≡ Opuntia ×quipa
11	Tacinga saxatilis	≡ Platyopuntia saxatilis ≡ Opuntia saxatilis = Opuntia saxatilis var. occibahiensis ≡ Opuntia saxatilis subsp. occibahiensis ≡ Tacinga saxatilis subsp. occibahiensis = Opuntia saxatilis var. pomosa ≡ Opuntia saxatilis subsp. pomosa ≡ Tacinga saxatilis subsp. pomosa = Opuntia saxatilis var. minutispina ≡ Opuntia saxatilis subsp. minutispina ≡ Tacinga saxatilis subsp. minutispina
12	Tacinga saxatilis subsp. estevesii	≡ Opuntia estevesii ≡ Tacinga estevesii
13	Tacinga saxatilis subsp. saxatilis
14	Tacinga subcylindrica	≡ Tacinga inamoena subsp. subcylindrica
15	Tacinga werneri	≡ Opuntia werneri

Megjegyzés
A Cactaceae checklist-ben a következő karakterek a növénytani nomenklatúra szinonimáihoz kapcsolódó jelentéssel bírnak:

„≡” (háromvonalas egyenlőségjel): ez a jel a nomenklaturális szinonimát jelöli. Azt jelenti, hogy a két név ugyanarra a típuspéldányra (type specimen) vonatkozik, azaz formálisan ugyanaz a név, csak át lett sorolva egy másik nemzetségbe vagy más rangra.
„=” (egyenlőségjel): ez a jel egy taxonómiai szinonimát jelöl. Azt jelenti, hogy a két név külön típuspéldányhoz tartozik, de a jelenlegi taxonómiai értelmezés szerint ugyanazt a fajt vagy taxont képviselik.
A „–” (kötőjel) azt jelzi, hogy az adott név „excluded” vagy „unplaced” státuszú:
- nem fogadják el érvényes névként,
- nem lehet egyértelműen besorolni,
- bizonytalan eredetű,
- vagy nem tartozik a családba.

Forrás: A Cactaceae checklist a https://caryophyllales.org/ 2021-es kiadásakori adatokat tartalmazza.

Forrás

A(z) „Tacinga” kategóriába tartozó lapok

A kategóriában csak a következő lap található.

T

Tacinga saxatilis subsp. saxatilis

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
-{{Speciesbox
+{{Taxonbox | accepted = Tacinga Britton & Rose, Cactaceae 1: 39. 1919. Sec. Hunt (2016)}}
-|taxon=Tacinga
+=== A név eredete, etimológia ===
-}}
-== Tudományos név ==
-''Tacinga'' Britton & Rose, Cactaceae 1: 39. 1919. Sec. Hunt (2016)
+* A nemzetséget '''Britton Nathaniel Lord''' és '''Rose Joseph Nelson''' írta le 1919-ben. A ''Tacinga'' név egy anagramma, amelyet a brazíliai kaktuszokra gyakran használt helyi név, a „Catinga” (vagy Caatinga) betűinek felcserélésével alkottak meg. Ez a név egyben utalás a Caatinga életközösségre is, amely Brazília északkeleti részének jellegzetes szemiarid, tövises bozótvegetációja, és egyben a nemzetség elsődleges előfordulási helye. A Caatinga szó a tupi-guaraní nyelvből származik (caa: erdő, tinga: fehér), ami a száraz évszakban fehérlő, leveleiket vesztett fákra utal.
-'''''Rendszertani besorolás:''''' Kaktuszfélék (Cactaceae)
+=== Típus ===
-=== A név eredete, etimológia ===
+* ''Tacinga funalis'' Britton & Rose; '''Rose Joseph Nelson''' & '''Russell Paul George''', Bahia, Brazília, 1915 (US).
+* '''Első leírása:''' The Cactaceae; descriptions and illustrations of plants of the cactus family 1: 39. (1919).
+* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' '''Britton Nathaniel Lord''' és '''Rose Joseph Nelson''' 1919.
-A brazil északkeleti régió, a '''Caatinga''' (vagy ''Catinga'') '''anagrammája''', ahol a nemzetség fajai élnek. Ezt a régiót egy '''félsivatagi xerofita''' (''xerophyticus'') növényzet jellemzi, mely '''tövises lombhullató cserjékből''' és '''kaktuszokból''' áll.
+{{Típusfaj | Tacinga | limit=5}}
-== Típuspéldány ==
+=== Szinonimák ===
-''Tacinga funalis'' Britton & Rose
-'''''Első leírása:''''' Britton &amp; Rose, 1919
+* '''''[[:Kategória:Cylindropuntia|Cylindropuntia]]''''' (Engelm.) F.M. Knuth in Backeb. & Knuth (partim)
 == Alaktani, morfológiai jellemzők ==
 === Vegetatív test ===
+==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
+A ''[[:Kategória:Tacinga|Tacinga]]'' nemzetség változatos növekedési formájú kaktuszokból áll; találhatók köztük kúszó, cserjés vagy akár fatermetű fajok is. A '''szár''' lehet hengeres (globózus vagy megnyúlt) vagy lapított (fillokládium), fajtól függően. A '''hajtás''' szegmensekre tagolt, amelyek gyakran könnyen leválnak. A '''gyökérzet''' gyakran gumósan megvastagodott, ami a szárazsághoz való alkalmazkodást segíti. Az '''areolák''' kicsik, fehér vagy barna nemezzel borítottak, és hordozzák a rendkívül finom, horgas ''glochidium-ok'' tömegét. A '''tövisek''' jelenléte változó: egyes fajoknál (pl. a típusfaj) szinte teljesen hiányoznak vagy fejletlenek, míg másoknál erőteljes '''középtövis''' és '''peremtövis''' csoportok figyelhetők meg. A valódi '''levelek''' aprók, hengeresek és efemerek.
-==== Hajtás, szár ====
+=== Generatív test ===
+==== Virág ====
+A '''virágzat''' magányos, a '''virág''' nappal vagy éjszaka nyílik. Jellemző rájuk az ornitofília (madár általi megporzás), ezért a '''virág''' gyakran csöves felépítésű, élénk színű (zöldes, sárga, narancs vagy vörös).
-'''Bokros''' (''fruticosus'') vagy '''kúszó''' (''lianiformis'') növények nemzetsége.
+* '''Takarólevelek:''' A '''külső lepellevél''' pikkelyszerű, a '''belső lepellevél''' vagy '''sziromlevél''' gyakran visszahajló, szabaddá téve az ivarszerveket.
-'''Álló''' (''erectus''), '''kúszó''' (''scandens'') vagy '''heverő''' (''repens'') növekedésűek.
+* '''Ivarlevelek:''' A '''porzószálak''' hosszan kinyúlnak a pártából, a '''portokok''' kicsik; a '''termő''' alsó állású, a '''bibeszál''' hosszú, a '''bibe''' lebenyes.
-'''Ízelt''' (''articulatus'') '''hengeres''' (''cylindricus''), vagy '''megnyúlt''' (''elongatus'') és '''lapított''' (''compressus'') szárak.
-A szárak '''kerekítettek''' (''rotundus'') vagy '''elliptikusak''' (''ellipticus'').
-==== Areolák ====
+==== Termés ====
+A '''termés''' húsos vagy bőrszerű, többnyire globózus vagy tojásdad bogyó, amely éretten sárgás, zöldes vagy vöröses.
-'''Fekete''' (''niger'') színűek, '''könnyen leváló glochidium-okkal'''.
+* '''Magja:''' A '''magja''' viszonylag nagy (3–5 mm), fehér vagy barnás, kemény, fásodott arillusz borítja.
-==== Tövisek ====
+== Elterjedés és élőhely ==
-–6 '''tűszerű''' (''aciculate'') '''tövis''' (''spina''), '''változó méretűek'''.
-Néha '''hiányoznak''' (''absens'') vagy '''könnyen lehullanak'''.
-=== Generatív test ===
-==== Virág ====
+* '''Földrajzi elterjedés:''' A nemzetség tagjai kizárólag '''Brazília''' északkeleti részén (különösen '''Bahia''', '''Minas Gerais''', '''Pernambuco''', '''Piauí''' és '''Ceará''' államokban) őshonosak.
+* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Elsődlegesen a Caatinga szemiarid bozótosaiban élnek, ahol gyakran '''epifiton''' vagy '''litofiton''' életmódot folytatnak a sziklákon vagy más növényeken kapaszkodva. Kedvelik a forró, száraz éghajlatot és a jó vízelvezetésű talajt.
-* '''Nappali''' (''diurnalis'') vagy '''éjszakai''' (''nocturnalis'') nyílású, '''önmeddő''' (''autosterilis'').
+== Kultúrában tartás ==
-* A '''szár csúcsának közelében''' (''juxta apex'') jön létre.
-* A '''lepellevél-cimpák''' (''segmentum perianthii'') egyes fajokban '''erősen visszahajlóak''' (''recurvatus'').
-* A '''felálló porzók nem érzékenyek''' (''stamina non sensitivus'') (ellentétben az ''Opuntia'' nemzetséggel).
-* '''Halványsárga''', '''zöldes''', '''barnás''' vagy '''lilás''' árnyalattal, vagy '''mély narancs'''tól '''pirosig''' terjedő színű.
-* '''Vastag''', '''üreges''' (''cavus'') és '''pikkelyes''' (''squamosus'') '''virágcsővel''' (''tubus floralis'') rendelkezik.
-* Az areolákon '''glochidák''' (''glochidium'') vannak.
-* '''Kolibrík''' (''Trochilidae'') vagy '''rovarok''' (''insecta'') porozzák '''nappal''', az '''éjszakai beporzók ismeretlenek''' (''ignotus'').
-==== Termés ====
+Kultúrában főleg a különleges virágzatuk miatt kedveltek. A '''''[[:Kategória:Tacinga|Tacinga]]''''' fajok melegigényesek, a fagyot nem tolerálják. Világos, napos helyet és a tenyészidőszakban mérsékelt öntözést igényelnek. Szaporításuk hajtásdugványról viszonylag egyszerű.
-'''Megnyúlt''' (''elongatus''), '''húsos''' (''carnosus''), '''zöld''', '''fehéres''', '''barnás''' vagy '''vöröses''' színű.
+== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
-'''Mélyen köldökös''' (''umbilicatus profundus''), a '''száradt lepelmaradványok lehullóak''' (''perianthium siccum deciduum'').
-* '''''Magja:''''' Nagy (akár <math display="inline">5 \text{ mm}</math>), '''fehéres'''től '''barnásig''' terjedő színű. Általában '''kevés''' (''paucus''), '''gömb''' alakú (''globosus'')tól '''közel gömb''' alakúig (''subglobosus'') vagy '''körte''' alakúig (''pyriformis''). '''Enyhén oldalasan lapított''' (''compressus lateraliter leviter''), '''bőrszerű''' (''coriaceus'') '''arillussal''' (''arillum'') rendelkezik. A '''köldökzsinór''' (''funicularis'') köpeny '''sűrűn szőrökkel''' (''trichoma'') fedett.
-== Elterjedés és élőhely ==
-'''''Földrajzi elterjedés:''''' '''Brazília''' (Alagoas, Bahia, Minas Gerais, Paraiba, Pernambuco, Rio Grande do Norte, Sergipe), '''Venezuela''' (Sucre).
+A ''[[:Kategória:Tacinga|Tacinga]]'' legközelebbi rokonai a dél-amerikai '''''[[:Kategória:Opuntia|Opuntia]]''''' klád tagjai és olyan nemzetségek, mint a '''''[[:Kategória:Brasiliopuntia|Brasiliopuntia]]''''', de a madármegporzáshoz alkalmazkodott, keskenyebb és gyakran visszahajló lepellevelű virágok, valamint a hosszú, kinyúló porzók (amelyek '''porzószálainak''' alapjánál finom, apró szőrök találhatók) jól megkülönböztetik tőlük.
-'''''Élőhely:''''' A brazil északkeleti '''caatinga''' '''száraz tüskés erdeiben''', '''mészkő''' (''calx'') vagy '''gránit''' (''graniticus'') '''kiemelkedéseken''', '''sziklás talajon'''.
+== Taxonómia és filogenetika ==
-'''Fák''' alatt, más '''kaktuszok''' és '''pozsgások''' (''Melocactus, Arrojadoa, Jatropha'' és '''kaudiciform''' vagy '''geofita''' növények) között.
+A legfrissebb, több száz nukleáris gén vizsgálatán alapuló filogenetikai kutatások (De Vos et al., 2025) jelentősen átértékelték a '''''[[:Kategória:Tacinga|Tacinga]]''''' helyzetét az ''[[:Kategória:Opuntieae|Opuntieae]]'' tribuson belül. A molekuláris adatok alapján a nemzetség egyértelműen monofiletikus, és a kelet-dél-amerikai (brazil) evolúciós vonal része.
-Egyes fajok (''T. funalis'') '''fák ágainak segítségével''' nőnek, '''kevert''' (''inextricabilis'') '''szár-gubancot''' alkotva, '''törmelékes''' (''detritalis'') talajon.
+A modern filogenetikai modell szerint a nemzetség az alábbi kapcsolatokkal rendelkezik:
-* '''''Éghajlati tényezők:''''' '''20 m''' (''T. lilae'') és '''1550 m''' tengerszint feletti magasság között fordul elő.
+* '''Testvércsoportja:''' A legújabb adatok szerint a '''''[[:Kategória:Tacinga|Tacinga]]''''' a '''''[[:Kategória:Brasiliopuntia|Brasiliopuntia]]''''' nemzetséggel alkot egy közös alkládot (subclade). Ezt a genetikai közelséget egy markáns morfológiai szünapomorfia is alátámasztja: mindkét nemzetség virágaira jellemző, hogy a porzószálak alapjánál finom szőrök találhatók.
-* '''''Növénytársulás, életmód:''''' A caatinga száraz tüskés erdőiben.
+* '''Helyzete a tribuson belül:''' A ''Tacinga-Brasiliopuntia'' ág az ''[[:Kategória:Opuntieae|Opuntieae]]'' tribus egyik fő alcsoportja, amely jól elkülönül az '''''[[:Kategória:Opuntia|Opuntia]]''''' s.s. és az '''''[[:Kategória:Airampoa|Airampoa]]''''' (korábban ''Tunilla'') alkotta „északi/andoki” ágtól.
+* '''Bazális kapcsolatok:''' A kutatás megerősítette, hogy a tribus legkorábban leágazó (bazális) tagja a '''''[[:Kategória:Salmonopuntia|Salmonopuntia]]''''', míg a '''''[[:Kategória:Tacinga|Tacinga]]''''' és rokonai egy későbbi divergencia eredményei.
+* '''Diszjunkt elterjedés:''' A filogenetikai elemzések rámutattak a nemzetség rejtélyes, diszjunkt előfordulására a kelet-brazíliai Caatinga és a Karib-térség között, ami hasonló mintázatot mutat más kaktuszcsoportokéval (pl. ''Leuenbergeria'').
-== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
+A korábbi feltevésekkel ellentétben a '''''[[:Kategória:Tacinga|Tacinga]]''''' nem az '''''[[:Kategória:Opuntia|Opuntia]]''''' nemzetségből származik, hanem egy attól független fejlődési vonalat képvisel, amely a madármegporzáshoz (ornitofília) való adaptáció során speciális virágmorfológiát fejlesztett ki.
-A '''felálló porzók''' (''stamina erectus'') '''nem érzékenyek''' (''non sensitivus''), ellentétben az ''Opuntia'' nemzetséggel.
+A filogenetikai adatok szerint a nemzetség a brazíliai Caatinga régióban divergeált, alkalmazkodva a speciális szemiarid körülményekhez. A kutatások kimutatták, hogy a nemzetségen belül két fő fejlődési vonal különíthető el:
+* Az egyik ágat a hengeres szárú, kúszó vagy kapaszkodó életmódú fajok alkotják (például a típusfaj, a ''Tacinga funalis'').
+* A másik ágat a lapított szárú (platykladódiumos) fajok képviselik, amelyeket korábban gyakran az '''''[[:Kategória:Opuntia|Opuntia]]''''' nemzetségbe soroltak morfológiai hasonlóságuk miatt.
-== Filogenetika ==
+A molekuláris bizonyítékok alapján a korábban önálló nemzetségként leírt taxonok közül több is a '''''[[:Kategória:Tacinga|Tacinga]]''''' szinonimája lett, vagy abba beolvadt. A nemzetség legközelebbi rokonai a dél-amerikai elterjedésű ''[[:Kategória:Opuntieae|Opuntieae]]'' tribus tagjai, ám a madármegporzáshoz (ornitofília) való adaptáció során kialakult egyedi virágszerkezetük izolálta őket rokonaitól.
-* Többször kimutatták, hogy nem tartozik az ''Opuntia'' s.str. kládba.
+{{CactaceaeTaxonokTáblázat|Tacinga}}
-* Testvércsoportja a ''Brasiliopuntia''.
-** '''Források:''' Griffith & Porter (2009); Majure et al. (2012); Köhler et al. (2020, 2021).
-== Szerzők és forrás ==
+== Forrás ==
-* '''''Szöveg:''''' Britton &amp; Rose
+* [https://thelastcactusclassification.top/category/tacinga/ The Last Cactus Classification - Tacinga]
-* '''''Forrás:''''' https://thelastcactusclassification.top/category/tacinga/
+* [https://powo.science.kew.org/taxon/urn:lsid:ipni.org:names:30002016-2 Plants of the World Online - Tacinga]
+* [https://www.ipni.org/n/30002016-2 International Plant Names Index - Tacinga]
-[[Kategória:Cactaceae]]
 [[Kategória:Opuntieae]]