„Echidnopsis cereiformis” változatai közötti eltérés
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{Taxonbox | accepted = Echidnopsis cereiformis Hook.f., 1871 | synonym = | {{Taxonbox | accepted = Echidnopsis cereiformis Hook.f., 1871 | synonym = | ||
}} | }} | ||
=== A név eredete, etimológia === | === A név eredete, etimológia === | ||
| 7. sor: | 6. sor: | ||
* A '''fajnév''' latin szóösszetétel: ''cereus'' = viaszgyertya, fáklya; ''-formis'' = alakú. A név a növény felálló, gyertya alakú hajtásaira utal. | * A '''fajnév''' latin szóösszetétel: ''cereus'' = viaszgyertya, fáklya; ''-formis'' = alakú. A név a növény felálló, gyertya alakú hajtásaira utal. | ||
=== Típuspéldány === | === Típuspéldány === | ||
| 13. sor: | 11. sor: | ||
* '''Leírója:''' '''Joseph Dalton Hooker'''. | * '''Leírója:''' '''Joseph Dalton Hooker'''. | ||
=== Szinonimák === | === Szinonimák === | ||
| 26. sor: | 23. sor: | ||
* ''Stapelia cylindrica'' hort. (nom. inval.) | * ''Stapelia cylindrica'' hort. (nom. inval.) | ||
[[Fájl:Echidnopsis cereiformis-000.jpg|bélyegkép|Fotó: Rácz Ibolya]] | [[Fájl:Echidnopsis cereiformis-000.jpg|bélyegkép|Fotó: Rácz Ibolya]] | ||
[[Fájl:Echidnopsis cereiformis-001.jpg|bélyegkép|Fotó: Rácz Ibolya]] | |||
[[Fájl:Echidnopsis cereiformis-002.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]] | |||
[[Fájl:Echidnopsis cereiformis-003.jpg|bélyegkép|Fotó: Rácz Ibolya]] | |||
== Alaktani, morfológiai jellemzők == | == Alaktani, morfológiai jellemzők == | ||
=== Vegetatív test === | === Vegetatív test === | ||
==== Hajtás ==== | ==== Hajtás ==== | ||
Pozsgás növény, amelynek hajtásai a tövüknél elágaznak. A hajtások színe zöldtől barnáig változhat. | Pozsgás növény, amelynek hajtásai a tövüknél elágaznak. A hajtások színe zöldtől barnáig változhat. | ||
| 39. sor: | 36. sor: | ||
A hajtásokat lapos, nagyjából hatszögletű szemölcsök borítják, amelyek 8 bordába rendeződnek. A fiatal szemölcsök csúcsán kezdetben kis, húsos levélkezdemény figyelhető meg. | A hajtásokat lapos, nagyjából hatszögletű szemölcsök borítják, amelyek 8 bordába rendeződnek. A fiatal szemölcsök csúcsán kezdetben kis, húsos levélkezdemény figyelhető meg. | ||
=== Generatív test === | === Generatív test === | ||
==== Virág ==== | ==== Virág ==== | ||
A virágok nagyon rövid, 1 mm-nél rövidebb kocsányon fejlődnek, ezért szinte közvetlenül a hajtás oldalán ülnek. | A virágok nagyon rövid, 1 mm-nél rövidebb kocsányon fejlődnek, ezért szinte közvetlenül a hajtás oldalán ülnek. | ||
| 52. sor: | 47. sor: | ||
A pártacimpák színe belül barnásbíbor vagy vörösesbarna, ritkábban fénylő sárga. A cimpák egyenesen előre állnak vagy kissé szétterülnek. Alakjuk nagyjából háromszög (deltoid), hosszuk és szélességük egyaránt 2–3 mm. Felső részük hosszirányban kissé meghajlik. | A pártacimpák színe belül barnásbíbor vagy vörösesbarna, ritkábban fénylő sárga. A cimpák egyenesen előre állnak vagy kissé szétterülnek. Alakjuk nagyjából háromszög (deltoid), hosszuk és szélességük egyaránt 2–3 mm. Felső részük hosszirányban kissé meghajlik. | ||
A párta felszínén gyakran mindkét oldalon ritkás szőrzet található, bár a belső oldal néha teljesen csupasz is lehet. A szőrszálak hegyesek, kissé szúrósak. | A párta felszínén gyakran mindkét oldalon ritkás szőrzet található, bár a belső oldal néha teljesen csupasz is lehet. A szőrszálak hegyesek, kissé szúrósak. | ||
==== Korona ==== | ==== Korona ==== | ||
A korona világossárga színű. | A korona világossárga színű. A porzók közötti belső koronalevelek erősen redukáltak. A külső korona élei gyakran mogyoróbarnák, lebenyei háromszög alakúak. | ||
A porzók közötti belső koronalevelek erősen redukáltak. A külső korona élei gyakran mogyoróbarnák, lebenyei háromszög alakúak. | |||
== Elterjedés és élőhely == | == Elterjedés és élőhely == | ||
A faj típuslelőhelye nem ismert. | A faj típuslelőhelye nem ismert. | ||
Elterjedési területe elsősorban Kelet-Afrika száraz vidékeihez kötődik. Etiópiából és Szudánból biztosan ismert, egyes források Szomáliából és Jemenből is említik előfordulását. | Elterjedési területe elsősorban Kelet-Afrika száraz vidékeihez kötődik. Etiópiából és Szudánból biztosan ismert, egyes források Szomáliából és Jemenből is említik előfordulását. | ||
Általában hegyoldalakon, sziklás területeken él, gyér vagy ritkábban valamivel sűrűbb növényzet között. | Általában hegyoldalakon, sziklás területeken él, gyér vagy ritkábban valamivel sűrűbb növényzet között. | ||
== Kultúrában tartás == | == Kultúrában tartás == | ||
A selyemkórófélék közül az egyik legkönnyebben tartható faj. Bár virágai kicsik és nem feltűnőek, a szemölcsös hajtások mintázata és a hajtások oldalán szinte ülő virágok különleges megjelenést adnak a növénynek. | A selyemkórófélék közül az egyik legkönnyebben tartható faj. Bár virágai kicsik és nem feltűnőek, a szemölcsös hajtások mintázata és a hajtások oldalán szinte ülő virágok különleges megjelenést adnak a növénynek. | ||
| 81. sor: | 69. sor: | ||
Az ültetőközeg lehet a kaktuszoknál általánosan használt, jó vízáteresztő, semleges vagy enyhén savanyú, homokos talajkeverék. | Az ültetőközeg lehet a kaktuszoknál általánosan használt, jó vízáteresztő, semleges vagy enyhén savanyú, homokos talajkeverék. | ||
== Szaporítás == | == Szaporítás == | ||
A faj legegyszerűbben hajtásdugványokkal szaporítható. | A faj legegyszerűbben hajtásdugványokkal szaporítható. | ||
== Egyéb érdekesség == | == Egyéb érdekesség == | ||
A faj az 1871-ben létrehozott ''Echidnopsis'' nemzetség típusfaja. | A faj az 1871-ben létrehozott ''Echidnopsis'' nemzetség típusfaja. | ||
| 98. sor: | 84. sor: | ||
* '''Lektorálta és kiegészítette:''' Papp László | * '''Lektorálta és kiegészítette:''' Papp László | ||
== Forrás == | == Forrás == | ||
* Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete - Pozsgások – 363. kártya | * Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete - Pozsgások – 363. kártya | ||
A lap jelenlegi, 2026. szeptember 4., 15:11-kori változata
| Echidnopsis cereiformis | |
|---|---|
 Érvényes, elfogadott név. | |
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Eudicots |
| Klád | Core Eudicots |
| Klád | Asterids |
| Klád | Lamiids |
| Rend | Gentianales |
| Család | Apocynaceae |
| Alcsalád | Asclepiadoideae |
| Nemzetség- csoport |
Ceropegieae |
| Alnemzetség-csoport | Stapeliinae |
| Nemzetség | Echidnopsis |
| Faj | Echidnopsis cereiformis |
 
| |
Tudományos név
- Echidnopsis cereiformis Hook.f., 1871
elfogadott, érvényes név
A név eredete, etimológia
- A nemzetségnév ógörög eredetű: echidna = kígyó, vipera, valamint opsis = valamihez hasonló. Az elnevezés a nemzetség fajaira jellemző, gyakran kígyószerűen kúszó hajtásokra utal.
- A fajnév latin szóösszetétel: cereus = viaszgyertya, fáklya; -formis = alakú. A név a növény felálló, gyertya alakú hajtásaira utal.
Típuspéldány
- Első leírása: Botanical Magazine 97: t. 5930 (1871).
- Leírója: Joseph Dalton Hooker.
Szinonimák
- Boucerosia cylindrica Brongn. (1860)
- Apteranthes cylindrica Decne. (1871)
- Echidnopsis cylindrica (Decne.) K.Schum. (1895)
- Apteranthes tessellata Decne. (1871)
- Echidnopsis tessellata (Decne.) K.Schum. (1895)
- Echidnopsis cereiformis var. brunnea A.Berger (1902)
- Echidnopsis cereiformis var. obscura A.Berger (1902)
- Piaranthus fascicularis hort. (nom. inval.)
- Stapelia cylindrica hort. (nom. inval.)
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás
Pozsgás növény, amelynek hajtásai a tövüknél elágaznak. A hajtások színe zöldtől barnáig változhat.
Hosszúságuk rendszerint 5–15 cm, de kedvező körülmények között elérhetik a 60 cm-t is. Átmérőjük általában 1,2–2 cm.
A hajtásokat lapos, nagyjából hatszögletű szemölcsök borítják, amelyek 8 bordába rendeződnek. A fiatal szemölcsök csúcsán kezdetben kis, húsos levélkezdemény figyelhető meg.
Generatív test
Virág
A virágok nagyon rövid, 1 mm-nél rövidebb kocsányon fejlődnek, ezért szinte közvetlenül a hajtás oldalán ülnek.
A virág átmérője 5–8 mm. Alakja harang formájú, a virágcső sekély, tányérszerű, kb. 1 mm mély.
A csészelevelek finoman szemölcsösek.
A pártacimpák színe belül barnásbíbor vagy vörösesbarna, ritkábban fénylő sárga. A cimpák egyenesen előre állnak vagy kissé szétterülnek. Alakjuk nagyjából háromszög (deltoid), hosszuk és szélességük egyaránt 2–3 mm. Felső részük hosszirányban kissé meghajlik. A párta felszínén gyakran mindkét oldalon ritkás szőrzet található, bár a belső oldal néha teljesen csupasz is lehet. A szőrszálak hegyesek, kissé szúrósak.
Korona
A korona világossárga színű. A porzók közötti belső koronalevelek erősen redukáltak. A külső korona élei gyakran mogyoróbarnák, lebenyei háromszög alakúak.
Elterjedés és élőhely
A faj típuslelőhelye nem ismert. Elterjedési területe elsősorban Kelet-Afrika száraz vidékeihez kötődik. Etiópiából és Szudánból biztosan ismert, egyes források Szomáliából és Jemenből is említik előfordulását.
Általában hegyoldalakon, sziklás területeken él, gyér vagy ritkábban valamivel sűrűbb növényzet között.
Kultúrában tartás
A selyemkórófélék közül az egyik legkönnyebben tartható faj. Bár virágai kicsik és nem feltűnőek, a szemölcsös hajtások mintázata és a hajtások oldalán szinte ülő virágok különleges megjelenést adnak a növénynek.
Egy idősebb, sok hajtásból álló, virágzó példány igen látványos. Gondozása a kaktuszokéhoz hasonló, ezért velük együtt is nevelhető.
Tavasztól őszig erős, de szórt fényt igényel, valamint rendszeres, a legtöbb kaktusznál kissé bőségesebb öntözést. Télen pihenőidőszakba kerül, de ilyenkor is ajánlott legalább két alkalommal mérsékelt öntözést adni.
Téli hőmérséklete lehetőleg ne csökkenjen 10 °C alá.
Az ültetőközeg lehet a kaktuszoknál általánosan használt, jó vízáteresztő, semleges vagy enyhén savanyú, homokos talajkeverék.
Szaporítás
A faj legegyszerűbben hajtásdugványokkal szaporítható.
Egyéb érdekesség
A faj az 1871-ben létrehozott Echidnopsis nemzetség típusfaja.
- Echidnopsis cereiformis
-
Budai Ferenc -
Budai Ferenc
Szerzők
- Kép: Lukoczki Zoltán, Rácz Ibolya
- Szöveg: Lukoczki Zoltán
- Lektorálta és kiegészítette: Papp László
Forrás
- Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete - Pozsgások – 363. kártya