Ballyanthus prognathus

Ballyanthus prognathus
Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Faj	Ballyanthus prognathus

Orbea prognatha
Taxonómiai (heterotipikus) szinonima. Az érvényes leírást lásd itt: Ballyanthus prognathus
Rendszertani besorolás
Faj	Orbea prognatha

Tudományos név

• Ballyanthus prognathus (PROBally) Bruyns, Aloe 37: 76 (2000)
  elfogadott, érvényes név
• Orbea prognatha (Bally) L. Leach 1975
  szinonima név

A név eredete, etimológia

• A nemzetség jelentése (Ballyanthus) két részből áll: „Bally–” → a svájci botanikus Peter René Oscar Bally nevére utal, az „–anthus” → görög eredetű utótag, jelentése „virág” („anthos” = virág). Tehát a név jelentése körülbelül: „Bally virága” vagy „Ballyról elnevezett virágos növény”.

Peter René Oscar Bally Kelet-Afrika pozsgás növényeinek egyik fontos kutatója volt, különösen a stapeliadák és más kutyatejfélék körében végzett jelentős munkát. Emiatt több növényfajt és egy egész nemzetséget is róla neveztek el.

• A szinoním nemzetségnév a latin „orbis” = kör szóból alkotva és a nemzetség fajainak virágszerkezetét jellemzi. Az Orbea fajok virágának közepében gyakran egy megvastagodott, kör alakú pártagyűrű (annulus) található.
• A fajnév latin jelentése: kidudorodó, előre domborodó, a hátrahajló pártacimpákból kinőtt, kiemelkedő pártagyűrű látványát jellemzi. A fajnév helyesírása valójában prognata lenne, az eredeti leírásban szereplő prognatha név valószínűleg elírás eredménye.

Típuspéldány

• Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye: Szomália északi tartományai
• Első leírása: Candollea XVIII. 339. 1963.
• Az aktuális nemzetségbe helyezte: Peter Vincent Bruyns 1975

Fotó: Lukoczki Zoltán

Fotó: Lukoczki Zoltán

Szinonimák

Homotípusos szinonimák

• Ceropegia prognatha (P.R.O.Bally) Bruyns in S. African J. Bot. 112: 425 (2017)
• Orbea prognatha (P.R.O.Bally) L.C.Leach in Kirkia 10: 290 (1975)
• Stapelia prognatha P.R.O.Bally in Candollea 18: 339 (1963)

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár

Zömök, négy élű hajtásai 6 cm hosszúak és kb. 1 cm átmérőjűek, kissé elheverők, de a hajtásvégek felfelé állnak.

Levelek

Csökevényes, megkeményedett levelei 1 cm hosszúak.

Dudorok

Az éleket rövid dudorok tagolják.

Generatív test

Virág

• Virágzat: néhány virágot tartalmaz
• Virágkocsány: 4 mm-es
• Csészelevelek: szintén 4 mm-esek
• Párta: vörösesbarna vagy sárgászöld színű, 1,8 cm átmérőjű, alakja egy lefelé fordított tálra hasonlít. A pártagyűrű vörösesbarna színű, talapzatszerűen domborodik ki a pártából
• Pártalebenyek: háromszög alakúak, 5 mm szélesek és 4 mm hosszúak, erősen visszahajlanak, tövüknél hajasak. Az 1 mm-es szőrszálak lilásak, csillószerűek
• Korona: szártalan, vörösesbarna színű, 4 mm átmérőjű, a pártából magasan kiemelkedik. A külső korona sekély tál alakú, 1 × 1 cm-es lebenyei négyszögszerűek, kissé karéjosak, húsosak, a belső koronával nem érintkeznek. A keskeny szalagszerű belső koronalebenyek 3 mm hosszúak és fél mm szélesek, nyúlványaik az alapjuknál kis szarvacskát formálnak, a csúcsuknál pedig fonalszerűek és összeérnek a bibe felett

Termés

Termése tüszőpár, amelynek egyenként a mérete 6 × 1 cm, tompán kihegyesedő hengeres alakú.

• Magja: barna, lapos elliptikus, kb. 7 × 4 mm-es, hegyes csúccsal, rajta repítőkészülékkel

Elterjedés és élőhely

• Földrajzi elterjedés: típus élőhelye Szomália északi tartományai. Ez a terület ma Szomáliföld néven ismeretes, mint önállóan működő, de nemzetközileg el nem ismert állam. Elterjedési területe Szomália
• Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: félsivatagi élőhelyen ritkás, szárazságtűrő vegetációban, kövek és sziklák között, alacsony cserjék körül fordul elő

Kultúrában tartás

Igényei nem térnek el a nemzetségnél már megismertektől. Nagyon jó vízáteresztő, akár talaj nélküli ásványi keverékbe ültetve tartandó. Tavasztól őszig szórt fényben, lehetőleg szabadban, de mindenképpen jól szellőzött helyen, mérsékelt öntözés mellett neveljük. A kánikulai időszakban bőségesebb öntözést igényel. Ősztől tavaszig világos helyen, időnkénti nedvesítéssel, 10 °C feletti hőmérsékletet igényel. A növényvédelemre, különösen a szívó kártevők elleni védekezésre egész évben fokozottan kell figyelni. Virágzása az őszi hónapokban várható.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

Atipikus faj, amely egyik ismert Asclepiadoideae nemzetségbe sem illik bele teljes mértékben.

Taxonómia és filogenetika

Peter Vincent Bruyns 2000-ben létrehozott a faj számára egy új nemzetséget Ballyanthus néven, amelyet a fajt elsőként leíró, Kenyában dolgozó svájci botanikusról, Peter René Oscar Ballyról nevezett el. Mértékadó rendszerezők azonban ezt a nemzetséget nem fogadják el. Nézetük szerint a taxon valószínűleg egy Duvalia-taxonnal történt hibridizációból származik.

Egyéb

A kereskedelmi forgalomban gyakran Ballyanthus néven kínálják a növényt. David Plowes 2013-ban leírt egy új Ballyanthus fajt B. major néven, amelyet egy B. prognanthus gyűjtésből különített el nagyobb és eltérő színű, szürkésbordó virágai miatt.

Szerzők

• Szöveg: Lukoczki Zoltán
• Kép: Lukoczki Zoltán
• Lektorálta és kiegészítette: Papp László

Forrás

• Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – Pozsgások 733. kártya