Ugrás a tartalomhoz

Kategória:Orbea

Innen: MKOE wiki
Orbea
Rendszertani besorolás
Domén Eukaryota
Ország Plantae
Klád Angiospermae
Klád Eudicots
Klád Core Eudicots
Klád Asterids
Klád Lamiids
Rend Gentianales
Család Apocynaceae
Alcsalád Asclepiadoideae
Nemzetség-
csoport
Ceropegieae
Alnemzetség-
csoport
Stapeliinae
Nemzetség Orbea

Tudományos név

  • Orbea (Haworth) Haworth, 1812

A név eredete, etimológia

A nemzetségnév a latin orbis szóból származik, amely kört, korongot vagy gyűrűt jelent. Ez a virágok közepén található kiemelkedő, húsos ivari fánkra vagy gyűrűre (annulus) utal, amely számos fajra jellemző és meghatározó morfológiai bélyeg.

Típus

  • Orbea variegata (Linnaeus) Haworth; Gyűjtő: Johannes Burman után (eredetileg Stapelia variegata), típushelyszín: Dél-afrikai Köztársaság, Fokföld.
  • Első leírása: Adrian Hardy Haworth írta le először az Orbea nemzetséget a Synopsis Plantarum Succulentarum című művében 1812-ben.
  • Az aktuális nemzetségbe helyezte: Adrian Hardy Haworth, 1812.
Orbea variegata képgaléria

(forrás: Wikimedia Commons)

Szinonimák

  • Angolluma R. Munster
  • Diplocyatha N. E. Brown
  • Orbeopsis L. C. Leach
  • Pachycymbium L. C. Leach
  • Podanthes Haworth
  • Stultitia Phillips

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár, levél, gyökér

A növények alacsony termetű, évelő szukkulensek, amelyek gyakran sűrű csomókat vagy szőnyegeket alkotnak, néha föld alatti indákkal (szolók) terjednek. A szárak húsosak, négybordásak, a bordák mentén kifejezett, kúpos vagy fogazott kiemelkedésekkel (podaria), amelyek hegyén apró, csökevényes levelek találhatók. A hajtások színe a zöldtől a szürkészöldig terjed, gyakran vöröses vagy lilás foltokkal tarkítva. A növények tejnedvű nedvvel rendelkeznek.

Generatív test

Virág

A virágzat a szár alapja felől vagy a szárak oldalán fejlődik ki. A virágok gyakran nagyok, laposak vagy harang alakúak, öt szirmúak. A pártán belül gyakran található egy jól elkülönülő, kiemelkedő húsos gyűrű, az annulus. A színek rendkívül változatosak: sárga, barna, vöröses vagy feketés árnyalatok, gyakran sötétebb foltokkal, csíkokkal vagy rücskös felülettel. A virágok illata általában kellemetlen, bomló szerves anyagokra (dögre) emlékeztet, amivel legyeket csalogatnak be a megporzáshoz. A gynostegium bonyolult felépítésű, belső és külső mellékpártával (corona).

Termés

A termés ikertüsző (folliculus), amely két hosszúkás, szarv alakú részből áll. Éréskor a tüszők hosszában felhasadnak.

  • Magja: Lapos, barna, ovális magok, amelyeket hosszú, selymes, fehér szőrpamacs (comas) segít a széllel való terjedésben.

Elterjedés és élőhely

  • Földrajzi elterjedés: Elsősorban az afrikai kontinens déli és keleti részein őshonosak, beleértve a következő országokat: Dél-afrikai Köztársaság, Namíbia, Botswana, Zimbabwe, Mozambik, Kenya, Tanzánia, valamint elszórtan az Arab-félszigeten is megtalálhatóak.
  • Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Száraz és félsivatagi területek lakói. Gyakran bokrok árnyékában, sziklák repedéseiben vagy köves talajon telepednek meg, ahol a közvetlen tűző naptól némileg védve vannak. Kedvelik a jó vízelvezetésű talajt és a meleg éghajlatot.

Szukkulens taxonok

Az Orbea nemzetség minden tagja törzsszukkulens. A szárak vízraktározó szövetei teszik lehetővé a túlélést a hosszú száraz időszakokban. A levelek redukálódtak vagy teljesen hiányoznak, a fotoszintézist a szár végzi.

Taxonómia és filogenetika

A nemzetség az Apocynaceae (Meténgfélék) családjába, az Asclepiadoideae alcsaládba és a Ceropegieae nemzetségcsoportba tartozik. Az APG IV osztályozás szerint a család a Gentianales rend része. A filogenetikai vizsgálatok során korábban különálló nemzetségeket (pl. Orbeopsis, Pachycymbium) az Orbea nemzetségbe olvasztottak be a molekuláris bizonyítékok alapján.

Forrás

A(z) „Orbea” kategóriába tartozó lapok

A kategóriában csak a következő lap található.