„Kategória:Uebelmannia” változatai közötti eltérés
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
| 29. sor: | 29. sor: | ||
Kemény szárú, kis számú fajt tartalmazó nemzetség. | Kemény szárú, kis számú fajt tartalmazó nemzetség. | ||
A szár | A szár '''magános''', fiatalon '''gömbölyű''', később '''megnyúlt''', akár '''hengeres''', kifejlett korban '''(5)30–100 cm'''magas és '''6–17 cm'''széles lehet. | ||
A növények színe a | A növények színe a '''hamvasszürkétől'''a '''feketésvörösig'''változhat. | ||
'''15–40 függőleges borda'''jellemző, amelyek idős korban sem hajlanak torzulásra. | |||
A bordák | A bordák '''élesek''', vagy egyes taxonoknál '''szemölcsszerű dudorok'''jelennek meg rajtuk. | ||
Az areolák | Az areolák '''erősen gyapjasak''', tövisesek; a virágzó areola '''dúsan gyapjas'''. | ||
A tövisek fajonként karakterisztikusak: | A tövisek fajonként karakterisztikusak: '''mereven elállók''', '''lefelé ívelők''', vagy '''a szárra simulók'''. | ||
Az epidermisz lehet | Az epidermisz lehet '''sima''', '''dudoros''', '''érdes''', néha '''viaszos redőkkel'''borított. | ||
A sejtek a bőrszövet alatt | A sejtek a bőrszövet alatt '''gumiszerű nedvvel'''telítettek. | ||
<span id="szemölcsök"></span> | <span id="szemölcsök"></span> | ||
==== Szemölcsök ==== | ==== Szemölcsök ==== | ||
Egyes taxonoknál a bordákon | Egyes taxonoknál a bordákon '''szemölcsszerű dudorok'''képződnek. | ||
<span id="areolák"></span> | <span id="areolák"></span> | ||
==== Areolák ==== | ==== Areolák ==== | ||
Az areolák | Az areolák '''erősen gyapjasak''', virágzáskor még dúsabban szőrözöttek. | ||
<span id="tövisek"></span> | <span id="tövisek"></span> | ||
==== Tövisek ==== | ==== Tövisek ==== | ||
A tövisek fajonként eltérően | A tövisek fajonként eltérően '''fésűszerűen elállók''', '''lefelé ívelők'''vagy '''meggörbülve simulók'''a bordákra. | ||
<span id="generatív-test"></span> | <span id="generatív-test"></span> | ||
| 62. sor: | 62. sor: | ||
==== Virág ==== | ==== Virág ==== | ||
* A virágok | * A virágok '''csúcsi állásúak''', '''rövid tölcsér alakúak''', kicsik. | ||
* Színük fajonként változó | * Színük fajonként változó '''sárga árnyalatú'''. | ||
* | * '''Nappal nyílnak''', illatuk nem érzékelhető. | ||
* A virágcső és a termés pikkelyei | * A virágcső és a termés pikkelyei '''tövisben végződnek'''. | ||
<span id="termés"></span> | <span id="termés"></span> | ||
==== Termés ==== | ==== Termés ==== | ||
A termések formája a | A termések formája a '''gömbölyűtől'''a '''hengeresig'''változik. | ||
Színük | Színük '''csíkosan vörös''', felül '''gyapjas''', felületük '''fényes''', '''vékony falú''', '''húsos''', éréskor '''széteső''', kevés magot tartalmaznak. | ||
*Mag:* A mag | *Mag:* A mag '''gömbölyű''', '''tojásdad''', '''körte'''vagy '''sapka alakú''', mérete '''1,3–2,1 × 0,8–1,7 mm'''. | ||
Színe | Színe '''barna''', '''vörösesbarna''', '''feketésbarna'''; felülete '''ráncos''', '''lapos'''vagy '''lapítottan boltozatos'''. | ||
<span id="elterjedés-és-élőhely"></span> | <span id="elterjedés-és-élőhely"></span> | ||
== Elterjedés és élőhely == | == Elterjedés és élőhely == | ||
'''''Földrajzi elterjedés:''''' A nemzetség | '''''Földrajzi elterjedés:''''' A nemzetség '''Kelet-Brazíliában''', főként '''Minas Gerais'''állam területén őshonos. | ||
* '''''Élőhely:''''' | * '''''Élőhely:''''' | ||
* A *pectinifera* csoport tagjai | * A *pectinifera* csoport tagjai '''Diamantina'''környékén, a '''Serra do Espinhaço'''területén, '''1000–1200 m'''magasságban élnek, humusszal feltöltődött '''sziklák hézagaiban''', '''sziklarepedésekben'''. | ||
* A *gummifera* forma tagjai | * A *gummifera* forma tagjai '''Itamarandibától délre''', '''fehér kvarchomokban'''élnek, ahol a gyökerek mélyen elágaznak a hűvös és nyirkos talajban. | ||
* '''''Éghajlati tényezők:''''' A sötét sziklák nappali felmelegedése és éjszakai hőleadása segíti a túlélést. | * '''''Éghajlati tényezők:''''' A sötét sziklák nappali felmelegedése és éjszakai hőleadása segíti a túlélést. | ||
| 100. sor: | 100. sor: | ||
'''Megjegyzés:''' | '''Megjegyzés:''' | ||
1995-ben | 1995-ben '''Braun és Esteves'''két alnemzetségre osztotta: | ||
*''Uebelmannia subgen. Uebelmannia''* és | *''Uebelmannia subgen. Uebelmannia''* és | ||
*''Uebelmannia subgen. Leopoldohorstia''*. | *''Uebelmannia subgen. Leopoldohorstia''*. | ||
| 108. sor: | 108. sor: | ||
Nyáron napos, párás környezetet igényel. | Nyáron napos, párás környezetet igényel. | ||
Talaj: savas, kavicsos, kevés humusszal. | Talaj: savas, kavicsos, kevés humusszal. | ||
Tél: | Tél: '''8–10 °C''', száraz tartás. | ||
Szaporítás: | Szaporítás: '''magvetéssel'''. | ||
<span id="szerzők-és-forrás"></span> | <span id="szerzők-és-forrás"></span> | ||
A lap 2025. december 7., 09:42-kori változata
Tudományos név
Uebelmannia Buining 1967
A tudományos név státusza: érvényes
Rendszertani besorolás: Kaktuszfélék (Cactaceae)
A név eredete, etimológia
Az Uebelmannia nemzetségnév Werner J. Uebelmann, svájci kaktuszgyűjtő és kereskedő tiszteletére született.
Típuspéldány
- Uebelmannia pectinifera Buining 1967
Első leírása: Buining, 1967.
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár
Kemény szárú, kis számú fajt tartalmazó nemzetség. A szár magános, fiatalon gömbölyű, később megnyúlt, akár hengeres, kifejlett korban (5)30–100 cmmagas és 6–17 cmszéles lehet.
A növények színe a hamvasszürkétőla feketésvörösigváltozhat. 15–40 függőleges bordajellemző, amelyek idős korban sem hajlanak torzulásra. A bordák élesek, vagy egyes taxonoknál szemölcsszerű dudorokjelennek meg rajtuk.
Az areolák erősen gyapjasak, tövisesek; a virágzó areola dúsan gyapjas. A tövisek fajonként karakterisztikusak: mereven elállók, lefelé ívelők, vagy a szárra simulók.
Az epidermisz lehet sima, dudoros, érdes, néha viaszos redőkkelborított. A sejtek a bőrszövet alatt gumiszerű nedvveltelítettek.
Szemölcsök
Egyes taxonoknál a bordákon szemölcsszerű dudorokképződnek.
Areolák
Az areolák erősen gyapjasak, virágzáskor még dúsabban szőrözöttek.
Tövisek
A tövisek fajonként eltérően fésűszerűen elállók, lefelé ívelőkvagy meggörbülve simulóka bordákra.
Generatív test
Virág
- A virágok csúcsi állásúak, rövid tölcsér alakúak, kicsik.
- Színük fajonként változó sárga árnyalatú.
- Nappal nyílnak, illatuk nem érzékelhető.
- A virágcső és a termés pikkelyei tövisben végződnek.
Termés
A termések formája a gömbölyűtőla hengeresigváltozik. Színük csíkosan vörös, felül gyapjas, felületük fényes, vékony falú, húsos, éréskor széteső, kevés magot tartalmaznak.
- Mag:* A mag gömbölyű, tojásdad, körtevagy sapka alakú, mérete 1,3–2,1 × 0,8–1,7 mm.
Színe barna, vörösesbarna, feketésbarna; felülete ráncos, laposvagy lapítottan boltozatos.
Elterjedés és élőhely
Földrajzi elterjedés: A nemzetség Kelet-Brazíliában, főként Minas Geraisállam területén őshonos.
- Élőhely:
- A *pectinifera* csoport tagjai Diamantinakörnyékén, a Serra do Espinhaçoterületén, 1000–1200 mmagasságban élnek, humusszal feltöltődött sziklák hézagaiban, sziklarepedésekben.
- A *gummifera* forma tagjai Itamarandibától délre, fehér kvarchomokbanélnek, ahol a gyökerek mélyen elágaznak a hűvös és nyirkos talajban.
- Éghajlati tényezők: A sötét sziklák nappali felmelegedése és éjszakai hőleadása segíti a túlélést.
- Növénytársulás, életmód: Száraz szavannák, kőzethasadékok, kvarchomokos területek.
Egyéb
Szinonima: *Parodia*
Történeti háttér: A nemzetséget Buining írta le 1967-ben. A nemzetség korábbi eleme, a *Parodia gummifera*, 1938-ban került elő először. Horst számos felfedezése (6 taxonból 5) hozzájárult az *Uebelmannia* csoport kialakításához.
Megjegyzés: 1995-ben Braun és Esteveskét alnemzetségre osztotta:
- Uebelmannia subgen. Uebelmannia* és
- Uebelmannia subgen. Leopoldohorstia*.
Ezt eltérő morfológiai jegyek és élőhelyi különbségek indokolták.
Gondozás: Nyáron napos, párás környezetet igényel. Talaj: savas, kavicsos, kevés humusszal. Tél: 8–10 °C, száraz tartás. Szaporítás: magvetéssel.
Szerzők és forrás
A(z) „Uebelmannia” kategóriába tartozó lapok
A kategóriában csak a következő lap található.