„Discocactus horstii” változatai közötti eltérés
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{Taxonbox | accepted = Discocactus horstii Buining & Brederoo in Krainz, Kakteen 52: CVIf. 1973 sec. Zappi & Taylor 2020 | synonym = }} | {{Taxonbox | accepted = Discocactus horstii Buining & Brederoo in Krainz, Kakteen 52: CVIf. 1973 sec. Zappi & Taylor 2020 | synonym = }} | ||
=== A név eredete, etimológia === | === A név eredete, etimológia === | ||
* A ''Discocactus'' '''nemzetségnév''' az ógörög ''discos'' („korong”) szóból származik, és a nemzetség tagjaira jellemző erősen lapított, szabályos kör alakú növénytestre utal. | * A ''Discocactus'' '''nemzetségnév''' az ógörög ''discos'' („korong”) szóból származik, és a nemzetség tagjaira jellemző erősen lapított, szabályos kör alakú növénytestre utal. | ||
* A '''fajnév''' '''Leopold Horst''' brazíliai kutató előtt tiszteleg, aki a fajt 1971-ben felfedezte. | * A '''fajnév''' '''[[Leopold Horst]]''' brazíliai kutató előtt tiszteleg, aki a fajt 1971-ben felfedezte. | ||
=== Típuspéldány === | === Típuspéldány === | ||
| 14. sor: | 12. sor: | ||
{{Kaktusz szinonimák}} | {{Kaktusz szinonimák}} | ||
[[Fájl:Discocactus horstii-000.jpg|bélyegkép|Fotó: Agócs György]] | [[Fájl:Discocactus horstii-000.jpg|bélyegkép|Fotó: Agócs György]] | ||
[[Fájl:Discocactus horstii-001.jpg|bélyegkép|Fotó: Tóth Norbert]] | |||
[[Fájl:Discocactus horstii-002.jpg|bélyegkép|Fotó: Agócs György]] | |||
== Alaktani, morfológiai jellemzők == | == Alaktani, morfológiai jellemzők == | ||
=== Vegetatív test === | === Vegetatív test === | ||
==== Hajtás, szár ==== | ==== Hajtás, szár ==== | ||
Magános növekedésű, erősen lapított, szabályos kerekded alakú növény. Magassága legfeljebb 2 cm, átmérője legfeljebb 5 cm. Színe zöldesbarna, gyakran ibolyás árnyalattal. | Magános növekedésű, erősen lapított, szabályos kerekded alakú növény. Magassága legfeljebb 2 cm, átmérője legfeljebb 5 cm. Színe zöldesbarna, gyakran ibolyás árnyalattal. | ||
==== Bordák ==== | ==== Bordák ==== | ||
A hajtást 15–22 egyenes lefutású, keskeny, nyomott élű borda tagolja. A bordák 6–8 mm magasak és kb. 4 mm szélesek. | A hajtást 15–22 egyenes lefutású, keskeny, nyomott élű borda tagolja. A bordák 6–8 mm magasak és kb. 4 mm szélesek. | ||
==== Axillák ==== | ==== Axillák ==== | ||
Az areolák közötti bordarészek enyhén bemélyedtek, különösen a hajtáscsúcs közelében erősen gyapjasak. | Az areolák közötti bordarészek enyhén bemélyedtek, különösen a hajtáscsúcs közelében erősen gyapjasak. | ||
==== Areolák ==== | ==== Areolák ==== | ||
Az areolák kicsik, kb. 1,5 × 1,0 mm nagyságúak, egymástól kb. 5 mm távolságra helyezkednek el. A hajtáscsúcs közelében rendkívül gyapjasak. | Az areolák kicsik, kb. 1,5 × 1,0 mm nagyságúak, egymástól kb. 5 mm távolságra helyezkednek el. A hajtáscsúcs közelében rendkívül gyapjasak. | ||
==== Tövisek ==== | ==== Tövisek ==== | ||
* '''Középtövis:''' nem különül el | * '''Középtövis:''' nem különül el | ||
* '''Peremtövis:''' 9–11 db, kb. 3 mm hosszú, szürkésfehér színű, vékony, szorosan a bordák oldalára simuló és visszahajló | * '''Peremtövis:''' 9–11 db, kb. 3 mm hosszú, szürkésfehér színű, vékony, szorosan a bordák oldalára simuló és visszahajló | ||
==== Cephalium ==== | ==== Cephalium ==== | ||
Kifejlett korban kialakuló, a hajtáscsúcson elhelyezkedő, kb. 15 × 20 mm nagyságú képlet. Sűrű, fehér gyapjú borítja, amelyből kb. 20 mm hosszú, egyenes, felfelé irányuló, sötétbarna serték emelkednek ki. | Kifejlett korban kialakuló, a hajtáscsúcson elhelyezkedő, kb. 15 × 20 mm nagyságú képlet. Sűrű, fehér gyapjú borítja, amelyből kb. 20 mm hosszú, egyenes, felfelé irányuló, sötétbarna serték emelkednek ki. | ||
=== Generatív test === | === Generatív test === | ||
==== Virág ==== | ==== Virág ==== | ||
A virág a cephaliumból fejlődik, halványsárga bimbóból nyílik, kellemes illatú, éjjel nyíló. | A virág a cephaliumból fejlődik, halványsárga bimbóból nyílik, kellemes illatú, éjjel nyíló. | ||
| 58. sor: | 48. sor: | ||
* '''Ivarlevelek:''' '''porzószálak''' fehérek, '''portokok''' sárgásfehérek, '''bibeszál''' a virágcső mélyén helyezkedik el, '''bibe''' világos színű | * '''Ivarlevelek:''' '''porzószálak''' fehérek, '''portokok''' sárgásfehérek, '''bibeszál''' a virágcső mélyén helyezkedik el, '''bibe''' világos színű | ||
==== Termés ==== | ==== Termés ==== | ||
A termés hosszúkás, ovális alakú, kb. 30 mm hosszú és 4 mm széles, fehér vagy ritkábban sárgás színű. Oldalán felnyíló repedések mentén szabadulnak ki a magok. | A termés hosszúkás, ovális alakú, kb. 30 mm hosszú és 4 mm széles, fehér vagy ritkábban sárgás színű. Oldalán felnyíló repedések mentén szabadulnak ki a magok. | ||
| 64. sor: | 53. sor: | ||
* '''Magja:''' 1–1,1 mm hosszú, 0,9–1,0 mm széles, fekete színű, felszíne rücskös | * '''Magja:''' 1–1,1 mm hosszú, 0,9–1,0 mm széles, fekete színű, felszíne rücskös | ||
== Elterjedés és élőhely == | == Elterjedés és élőhely == | ||
| 72. sor: | 60. sor: | ||
A faj elterjedése rendkívül korlátozott, jelenleg csak két egymáshoz közeli populációja ismert. Az illegális begyűjtés és a kvarcbányászat miatt állománya jelentősen csökkent. A faj a CITES I függelékében szerepel. Élőhelyének védelmére létrehozták a Parque Estadual da Serra do Barão természetvédelmi területet. | A faj elterjedése rendkívül korlátozott, jelenleg csak két egymáshoz közeli populációja ismert. Az illegális begyűjtés és a kvarcbányászat miatt állománya jelentősen csökkent. A faj a CITES I függelékében szerepel. Élőhelyének védelmére létrehozták a Parque Estadual da Serra do Barão természetvédelmi területet. | ||
== Kultúrában tartás == | == Kultúrában tartás == | ||
A faj a nemzetség egyik legismertebb, ugyanakkor legérzékenyebb tagja. Tartása saját gyökéren nehéz, oltva viszont lényegesen könnyebb és biztonságosabb. | A faj a nemzetség egyik legismertebb, ugyanakkor legérzékenyebb tagja. Tartása saját gyökéren nehéz, oltva viszont lényegesen könnyebb és biztonságosabb. | ||
| 82. sor: | 69. sor: | ||
Melegigényes faj, télen is legalább 15 °C hőmérsékletet és világos, napos helyet igényel. Oltott növények tartása jelentősen egyszerűbb és biztonságosabb. | Melegigényes faj, télen is legalább 15 °C hőmérsékletet és világos, napos helyet igényel. Oltott növények tartása jelentősen egyszerűbb és biztonságosabb. | ||
== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok == | == Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok == | ||
A faj rendkívül kis méretű, erősen lapított hajtása, rövid, a hajtás felszínére simuló tövisei és viszonylag nagy méretű, illatos, éjszaka nyíló virágai alapján könnyen felismerhető. | A faj rendkívül kis méretű, erősen lapított hajtása, rövid, a hajtás felszínére simuló tövisei és viszonylag nagy méretű, illatos, éjszaka nyíló virágai alapján könnyen felismerhető. | ||
Élőhelyén előfordul a ''Discocactus pseudoinsignis'', amellyel természetes hibrideket képezhet. Az ilyen hibrideket korábban ''Discocactus woutersianus'' néven írták le. | Élőhelyén előfordul a ''[[Discocactus pseudoinsignis]]'', amellyel természetes hibrideket képezhet. Az ilyen hibrideket korábban ''[[Discocactus woutersianus]]'' néven írták le. | ||
== Taxonómia és filogenetika == | == Taxonómia és filogenetika == | ||
A fajt '''Buining''' és '''Brederoo''' írták le 1973-ban. A ''Discocactus woutersianus'' néven leírt taxont később a ''Discocactus horstii'' és a ''Discocactus pseudoinsignis'' közötti természetes hibridként értelmezték. | A fajt '''[[Albert Frederik Hendrik Buining]]''' és '''[[Brederoo, Arnold J.|Arnold J. Brederoo]]''' írták le 1973-ban. A ''[[Discocactus woutersianus]]'' néven leírt taxont később a ''[[Discocactus horstii]]'' és a ''[[Discocactus pseudoinsignis]]'' közötti természetes hibridként értelmezték. | ||
== Egyéb == | == Egyéb == | ||
'''Barthlott''' és '''Ehler''' 1977-ben kimutatták, hogy a faj tövisei vízfelvételre is képesek, ami a kaktuszok körében rendkívül ritka jelenség. Ez a tulajdonság valószínűleg a rendkívül száraz élőhelyhez való alkalmazkodás része. | '''Barthlott''' és '''Ehler''' 1977-ben kimutatták, hogy a faj tövisei vízfelvételre is képesek, ami a kaktuszok körében rendkívül ritka jelenség. Ez a tulajdonság valószínűleg a rendkívül száraz élőhelyhez való alkalmazkodás része. | ||
== Szerzők == | == Szerzők == | ||
* '''Szöveg:''' Tóth Norbert | * '''Szöveg:''' Tóth Norbert | ||
| 102. sor: | 85. sor: | ||
* '''Lektorálta:''' Papp László | * '''Lektorálta:''' Papp László | ||
== Forrás == | == Forrás == | ||
* Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – ''Pozsgások'' 196. kártya | * Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – ''Pozsgások'' 196. kártya | ||
A lap 2026. szeptember 2., 19:06-kori változata
| Discocactus horstii | |
|---|---|
 Érvényes, elfogadott név. | |
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Eudicots |
| Klád | Core Eudicots |
| Rend | Caryophyllales |
| Család | Cactaceae |
| Alcsalád | Cactoideae |
| Nemzetség- csoport |
Cereeae |
| Alnemzetség-csoport | Cereinae |
| Nemzetség | Discocactus |
| Faj | Discocactus horstii |
 
| |
Tudományos név
- Discocactus horstii Buining & Brederoo in Krainz, Kakteen 52: CVIf. 1973 sec. Zappi & Taylor 2020
elfogadott, érvényes név
A név eredete, etimológia
- A Discocactus nemzetségnév az ógörög discos („korong”) szóból származik, és a nemzetség tagjaira jellemző erősen lapított, szabályos kör alakú növénytestre utal.
- A fajnév Leopold Horst brazíliai kutató előtt tiszteleg, aki a fajt 1971-ben felfedezte.
Típuspéldány
- Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye: Brazília, Minas Gerais állam, Serra do Barão hegység, kb. 1000 m tengerszint feletti magasság
- Első leírása: Krainz, Die Kakteen, C VI f, 15. 1. 1973
- Szinonima: Discocactus woutersianus Brederoo & Van den Broek, 1980
A(z) Discocactus horstii szinonimái
- = Discocactus woutersianus
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár
Magános növekedésű, erősen lapított, szabályos kerekded alakú növény. Magassága legfeljebb 2 cm, átmérője legfeljebb 5 cm. Színe zöldesbarna, gyakran ibolyás árnyalattal.
Bordák
A hajtást 15–22 egyenes lefutású, keskeny, nyomott élű borda tagolja. A bordák 6–8 mm magasak és kb. 4 mm szélesek.
Axillák
Az areolák közötti bordarészek enyhén bemélyedtek, különösen a hajtáscsúcs közelében erősen gyapjasak.
Areolák
Az areolák kicsik, kb. 1,5 × 1,0 mm nagyságúak, egymástól kb. 5 mm távolságra helyezkednek el. A hajtáscsúcs közelében rendkívül gyapjasak.
Tövisek
- Középtövis: nem különül el
- Peremtövis: 9–11 db, kb. 3 mm hosszú, szürkésfehér színű, vékony, szorosan a bordák oldalára simuló és visszahajló
Cephalium
Kifejlett korban kialakuló, a hajtáscsúcson elhelyezkedő, kb. 15 × 20 mm nagyságú képlet. Sűrű, fehér gyapjú borítja, amelyből kb. 20 mm hosszú, egyenes, felfelé irányuló, sötétbarna serték emelkednek ki.
Generatív test
Virág
A virág a cephaliumból fejlődik, halványsárga bimbóból nyílik, kellemes illatú, éjjel nyíló.
A virág teljes hossza kb. 75 mm, átmérője kb. 60 mm. A virágcső a teljes virághossz mintegy felét teszi ki, legkeskenyebb pontján 4–5 mm átmérőjű.
- Lepellevelek: fehérek; a külsők hosszabbak, 30–35 × 3,5–8 mm nagyságúak, a belsők rövidebbek, 20–24 × 6–9 mm nagyságúak
- Ivarlevelek: porzószálak fehérek, portokok sárgásfehérek, bibeszál a virágcső mélyén helyezkedik el, bibe világos színű
Termés
A termés hosszúkás, ovális alakú, kb. 30 mm hosszú és 4 mm széles, fehér vagy ritkábban sárgás színű. Oldalán felnyíló repedések mentén szabadulnak ki a magok.
- Magja: 1–1,1 mm hosszú, 0,9–1,0 mm széles, fekete színű, felszíne rücskös
Elterjedés és élőhely
- Földrajzi elterjedés: Brazília, Minas Gerais állam északi része, Serra do Barão hegység
- Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: kb. 1000 m tengerszint feletti magasságban, kvarckavicsos, homokos, ásványi anyagokban gazdag talajon él. Kis területre korlátozódó, fragmentált populációkban fordul elő, alacsony cserjék közelében vagy alatt, valamint oszlopos kaktuszfajok, például Micranthocereus auriazureus és Pilosocereus fulvilanatus társaságában. Az élőhely rendkívül száraz, az éves csapadékmennyiség mindössze kb. 100 mm. A növény a száraz időszakban részben a talajba húzódva vészeli át a kedvezőtlen körülményeket.
A faj elterjedése rendkívül korlátozott, jelenleg csak két egymáshoz közeli populációja ismert. Az illegális begyűjtés és a kvarcbányászat miatt állománya jelentősen csökkent. A faj a CITES I függelékében szerepel. Élőhelyének védelmére létrehozták a Parque Estadual da Serra do Barão természetvédelmi területet.
Kultúrában tartás
A faj a nemzetség egyik legismertebb, ugyanakkor legérzékenyebb tagja. Tartása saját gyökéren nehéz, oltva viszont lényegesen könnyebb és biztonságosabb.
Magvetéssel jól szaporítható, azonban a magoncokat gyakran korán oltják, például Pereskia, Myrtillocactus geometrizans, Marginatocereus marginatus vagy egyes Pilosocereus fajokra. Oltott állapotban gyorsabban fejlődik és ellenállóbb.
Saját gyökéren rendkívül jó vízáteresztő, ásványi anyagokban gazdag, alacsony humusztartalmú, kvarchomokban gazdag talajt igényel. Az öntözést nagyon óvatosan kell végezni, mert a túlöntözés könnyen a növény pusztulásához vezethet.
Melegigényes faj, télen is legalább 15 °C hőmérsékletet és világos, napos helyet igényel. Oltott növények tartása jelentősen egyszerűbb és biztonságosabb.
Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok
A faj rendkívül kis méretű, erősen lapított hajtása, rövid, a hajtás felszínére simuló tövisei és viszonylag nagy méretű, illatos, éjszaka nyíló virágai alapján könnyen felismerhető.
Élőhelyén előfordul a Discocactus pseudoinsignis, amellyel természetes hibrideket képezhet. Az ilyen hibrideket korábban Discocactus woutersianus néven írták le.
Taxonómia és filogenetika
A fajt Albert Frederik Hendrik Buining és Arnold J. Brederoo írták le 1973-ban. A Discocactus woutersianus néven leírt taxont később a Discocactus horstii és a Discocactus pseudoinsignis közötti természetes hibridként értelmezték.
Egyéb
Barthlott és Ehler 1977-ben kimutatták, hogy a faj tövisei vízfelvételre is képesek, ami a kaktuszok körében rendkívül ritka jelenség. Ez a tulajdonság valószínűleg a rendkívül száraz élőhelyhez való alkalmazkodás része.
Szerzők
- Szöveg: Tóth Norbert
- Kép: Agócs György, Tóth Norbert
- Lektorálta: Papp László
Forrás
- Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – Pozsgások 196. kártya