„Kategória:Uebelmannia” változatai közötti eltérés

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

A lap 2025. december 7., 09:46-kori változata

Tudományos név

Uebelmannia Buining 1967

A tudományos név státusza: érvényes

Rendszertani besorolás: Kaktuszfélék (Cactaceae)

A név eredete, etimológia

Az Uebelmannia nemzetségnév Werner J. Uebelmann, svájci kaktuszgyűjtő és kereskedő tiszteletére született.

Típuspéldány

Uebelmannia pectinifera Buining 1967

Első leírása: Buining, 1967.

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár

Kemény szárú, kis számú fajt tartalmazó nemzetség. A szár **magános**, fiatalon **gömbölyű**, később **megnyúlt**, akár **hengeres**, kifejlett korban **(5)30–100 cm** magas és **6–17 cm** széles lehet.

A növények színe a **hamvasszürkétől** a **feketésvörösig** változhat.

- 15–40 függőleges borda** jellemző, amelyek idős korban sem hajlanak torzulásra.

A bordák **élesek**, vagy egyes taxonoknál **szemölcsszerű dudorok** jelennek meg rajtuk.

Az areolák **erősen gyapjasak**, tövisesek; a virágzó areola **dúsan gyapjas**. A tövisek fajonként karakterisztikusak: **mereven elállók**, **lefelé ívelők**, vagy **a szárra simulók**.

Az epidermisz lehet **sima**, **dudoros**, **érdes**, néha **viaszos redőkkel** borított. A sejtek a bőrszövet alatt **gumiszerű nedvvel** telítettek.

Szemölcsök

Egyes taxonoknál a bordákon **szemölcsszerű dudorok** képződnek.

Areolák

Az areolák **erősen gyapjasak**, virágzáskor még dúsabban szőrözöttek.

Tövisek

A tövisek fajonként eltérően **fésűszerűen elállók**, **lefelé ívelők** vagy **meggörbülve simulók** a bordákra.

Generatív test

Virág

A virágok **csúcsi állásúak**, **rövid tölcsér alakúak**, kicsik.
Színük fajonként változó **sárga árnyalatú**.
**Nappal nyílnak**, illatuk nem érzékelhető.
A virágcső és a termés pikkelyei **tövisben végződnek**.

Termés

A termések formája a **gömbölyűtől** a **hengeresig** változik. Színük **csíkosan vörös**, felül **gyapjas**, felületük **fényes**, **vékony falú**, **húsos**, éréskor **széteső**, kevés magot tartalmaznak.

Mag:* A mag **gömbölyű**, **tojásdad**, **körte** vagy **sapka alakú**, mérete **1,3–2,1 × 0,8–1,7 mm**.

Színe **barna**, **vörösesbarna**, **feketésbarna**; felülete **ráncos**, **lapos** vagy **lapítottan boltozatos**.

Elterjedés és élőhely

Földrajzi elterjedés: A nemzetség **Kelet-Brazíliában**, főként **Minas Gerais** állam területén őshonos.

Élőhely:

A *pectinifera* csoport tagjai **Diamantina** környékén, a **Serra do Espinhaço** területén, **1000–1200 m** magasságban élnek, humusszal feltöltődött **sziklák hézagaiban**, **sziklarepedésekben**.
A *gummifera* forma tagjai **Itamarandibától délre**, **fehér kvarchomokban** élnek, ahol a gyökerek mélyen elágaznak a hűvös és nyirkos talajban.

Éghajlati tényezők: A sötét sziklák nappali felmelegedése és éjszakai hőleadása segíti a túlélést.

Növénytársulás, életmód: Száraz szavannák, kőzethasadékok, kvarchomokos területek.

Egyéb

Szinonima: *Parodia*

Történeti háttér: A nemzetséget Buining írta le 1967-ben. A nemzetség korábbi eleme, a *Parodia gummifera*, 1938-ban került elő először. Horst számos felfedezése (6 taxonból 5) hozzájárult az *Uebelmannia* csoport kialakításához.

Megjegyzés: 1995-ben **Braun és Esteves** két alnemzetségre osztotta:

Uebelmannia subgen. Uebelmannia* és
Uebelmannia subgen. Leopoldohorstia*.

Ezt eltérő morfológiai jegyek és élőhelyi különbségek indokolták.

Gondozás: Nyáron napos, párás környezetet igényel. Talaj: savas, kavicsos, kevés humusszal. Tél: **8–10 °C**, száraz tartás. Szaporítás: **magvetéssel**.

Szerzők és forrás

Forrás: A megadott szöveg alapján készült.

A(z) „Uebelmannia” kategóriába tartozó lapok

A kategóriában csak a következő lap található.

U

Uebelmannia pectinifera subsp. pectinifera

@@ 29. sor: / 29. sor: @@
 Kemény szárú, kis számú fajt tartalmazó nemzetség.
-A szár '''magános''', fiatalon '''gömbölyű''', később '''megnyúlt''', akár '''hengeres''', kifejlett korban '''(5)30–100 cm'''magas és '''6–17 cm'''széles lehet.
+A szár **magános**, fiatalon **gömbölyű**, később **megnyúlt**, akár **hengeres**, kifejlett korban **(5)30–100 cm** magas és **6–17 cm** széles lehet.
-A növények színe a '''hamvasszürkétől'''a '''feketésvörösig'''változhat.
+A növények színe a **hamvasszürkétől** a **feketésvörösig** változhat.
-'''15–40 függőleges borda'''jellemző, amelyek idős korban sem hajlanak torzulásra.
+**15–40 függőleges borda** jellemző, amelyek idős korban sem hajlanak torzulásra.
-A bordák '''élesek''', vagy egyes taxonoknál '''szemölcsszerű dudorok'''jelennek meg rajtuk.
+A bordák **élesek**, vagy egyes taxonoknál **szemölcsszerű dudorok** jelennek meg rajtuk.
-Az areolák '''erősen gyapjasak''', tövisesek; a virágzó areola '''dúsan gyapjas'''.
+Az areolák **erősen gyapjasak**, tövisesek; a virágzó areola **dúsan gyapjas**.
-A tövisek fajonként karakterisztikusak: '''mereven elállók''', '''lefelé ívelők''', vagy '''a szárra simulók'''.
+A tövisek fajonként karakterisztikusak: **mereven elállók**, **lefelé ívelők**, vagy **a szárra simulók**.
-Az epidermisz lehet '''sima''', '''dudoros''', '''érdes''', néha '''viaszos redőkkel'''borított.
+Az epidermisz lehet **sima**, **dudoros**, **érdes**, néha **viaszos redőkkel** borított.
-A sejtek a bőrszövet alatt '''gumiszerű nedvvel'''telítettek.
+A sejtek a bőrszövet alatt **gumiszerű nedvvel** telítettek.
 <span id="szemölcsök"></span>
 ==== Szemölcsök ====
-Egyes taxonoknál a bordákon '''szemölcsszerű dudorok'''képződnek.
+Egyes taxonoknál a bordákon **szemölcsszerű dudorok** képződnek.
 <span id="areolák"></span>
 ==== Areolák ====
-Az areolák '''erősen gyapjasak''', virágzáskor még dúsabban szőrözöttek.
+Az areolák **erősen gyapjasak**, virágzáskor még dúsabban szőrözöttek.
 <span id="tövisek"></span>
 ==== Tövisek ====
-A tövisek fajonként eltérően '''fésűszerűen elállók''', '''lefelé ívelők'''vagy '''meggörbülve simulók'''a bordákra.
+A tövisek fajonként eltérően **fésűszerűen elállók**, **lefelé ívelők** vagy **meggörbülve simulók** a bordákra.
 <span id="generatív-test"></span>
@@ 62. sor: / 62. sor: @@
 ==== Virág ====
-* A virágok '''csúcsi állásúak''', '''rövid tölcsér alakúak''', kicsik.
+* A virágok **csúcsi állásúak**, **rövid tölcsér alakúak**, kicsik.
-* Színük fajonként változó '''sárga árnyalatú'''.
+* Színük fajonként változó **sárga árnyalatú**.
-* '''Nappal nyílnak''', illatuk nem érzékelhető.
+* **Nappal nyílnak**, illatuk nem érzékelhető.
-* A virágcső és a termés pikkelyei '''tövisben végződnek'''.
+* A virágcső és a termés pikkelyei **tövisben végződnek**.
 <span id="termés"></span>
 ==== Termés ====
-A termések formája a '''gömbölyűtől'''a '''hengeresig'''változik.
+A termések formája a **gömbölyűtől** a **hengeresig** változik.
-Színük '''csíkosan vörös''', felül '''gyapjas''', felületük '''fényes''', '''vékony falú''', '''húsos''', éréskor '''széteső''', kevés magot tartalmaznak.
+Színük **csíkosan vörös**, felül **gyapjas**, felületük **fényes**, **vékony falú**, **húsos**, éréskor **széteső**, kevés magot tartalmaznak.
-*Mag:* A mag '''gömbölyű''', '''tojásdad''', '''körte'''vagy '''sapka alakú''', mérete '''1,3–2,1 × 0,8–1,7 mm'''.
+*Mag:* A mag **gömbölyű**, **tojásdad**, **körte** vagy **sapka alakú**, mérete **1,3–2,1 × 0,8–1,7 mm**.
-Színe '''barna''', '''vörösesbarna''', '''feketésbarna'''; felülete '''ráncos''', '''lapos'''vagy '''lapítottan boltozatos'''.
+Színe **barna**, **vörösesbarna**, **feketésbarna**; felülete **ráncos**, **lapos** vagy **lapítottan boltozatos**.
 <span id="elterjedés-és-élőhely"></span>
 == Elterjedés és élőhely ==
-'''''Földrajzi elterjedés:''''' A nemzetség '''Kelet-Brazíliában''', főként '''Minas Gerais'''állam területén őshonos.
+'''''Földrajzi elterjedés:''''' A nemzetség **Kelet-Brazíliában**, főként **Minas Gerais** állam területén őshonos.
 * '''''Élőhely:'''''
-* A *pectinifera* csoport tagjai '''Diamantina'''környékén, a '''Serra do Espinhaço'''területén, '''1000–1200 m'''magasságban élnek, humusszal feltöltődött '''sziklák hézagaiban''', '''sziklarepedésekben'''.
+* A *pectinifera* csoport tagjai **Diamantina** környékén, a **Serra do Espinhaço** területén, **1000–1200 m** magasságban élnek, humusszal feltöltődött **sziklák hézagaiban**, **sziklarepedésekben**.
-* A *gummifera* forma tagjai '''Itamarandibától délre''', '''fehér kvarchomokban'''élnek, ahol a gyökerek mélyen elágaznak a hűvös és nyirkos talajban.
+* A *gummifera* forma tagjai **Itamarandibától délre**, **fehér kvarchomokban** élnek, ahol a gyökerek mélyen elágaznak a hűvös és nyirkos talajban.
 * '''''Éghajlati tényezők:''''' A sötét sziklák nappali felmelegedése és éjszakai hőleadása segíti a túlélést.
@@ 100. sor: / 100. sor: @@
 '''Megjegyzés:'''
--ben '''Braun és Esteves'''két alnemzetségre osztotta:
+-ben **Braun és Esteves** két alnemzetségre osztotta:
 *''Uebelmannia subgen. Uebelmannia''* és
 *''Uebelmannia subgen. Leopoldohorstia''*.
@@ 108. sor: / 108. sor: @@
 Nyáron napos, párás környezetet igényel.
 Talaj: savas, kavicsos, kevés humusszal.
-Tél: '''8–10 °C''', száraz tartás.
+Tél: **8–10 °C**, száraz tartás.
-Szaporítás: '''magvetéssel'''.
+Szaporítás: **magvetéssel**.
 <span id="szerzők-és-forrás"></span>