Ugrás a tartalomhoz

„Kategória:Matucana” változatai közötti eltérés

Innen: MKOE wiki
Jokhel Csaba (vitalap | szerkesztései)
Új oldal, tartalma: „== Matucana == A '''''Matucana''''' a kaktuszfélék (Cactaceae) családjába, a szegfűvirágúak rendjébe (Caryophyllales) tartozó kaktusznemzetség. A nemzetség mintegy 30–35 ismert fajt foglal magába, és főként Peru — valamint néhány esetben a környező andoki területek — sziklás, magashegyi élőhelyein őshonos. === Morfológia és jellemzők === A ''Matucana'' fajok többsége kis vagy közepes termetű, törzsük hengeres vagy rövid…”
 
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor: 1. sor:
== Matucana ==
{{Speciesbox
|taxon=Matucana
}}
== Tudományos név ==


A '''''Matucana''''' a kaktuszfélék (Cactaceae) családjába, a szegfűvirágúak rendjébe (Caryophyllales) tartozó kaktusznemzetség. A nemzetség mintegy 30–35 ismert fajt foglal magába, és főként Peru — valamint néhány esetben a környező andoki területek — sziklás, magashegyi élőhelyein őshonos.
* ''Matucana'' (Britton & Rose) Frederich Ritter, 1922
* '''A tudományos név státusza:''' érvényes


=== Morfológia és jellemzők ===
=== A név eredete, etimológia ===
A ''Matucana'' fajok többsége kis vagy közepes termetű, törzsük hengeres vagy rövidebb oszlopos, és a szár felületét tuberkulusok borítják — ezekből nőnek a tövisek és az areolák. A tuberkulusok lehetnek kerekdedek vagy szögletesek, és gyakran szőrök vagy tövisek tarkítják őket.
- A tövisek változatosak: lehetnek rövidek vagy hosszabbak, kemények vagy serteszerűek, fajonként eltérően. 
- A virágok jellemzően tölcsér- vagy harang alakúak, élénk színűek — rózsaszín, lila, sárga, narancs vagy piros árnyalatban —, általában a szár tetején nyílnak. A virágzás erősen látványos, emiatt a ''Matucana''-k népszerűek a gyűjtők körében.
- Néhány faj termése apró, húsos bogyó, magokkal; ezek természetes környezetben állatok számára is táplálékot jelenthetnek.


=== Élőhely és elterjedés === 
A nemzetség nevét a típusfaj lelőhelye, a perui Lima városától 80 km-re, keletre fekvő '''Matucana''' falu után kapta.
A nemzetség legnagyobb része Peruban él, az Andok magas, sziklás, félsivatagos vagy száraz, hegyvidéki régióiban. A magasságváltozás jelentős: fajonként 1 000–4 500 m tengerszint feletti magasság között is előfordulhatnak. Élőhelyük gyakran kőzetes, köves lejtők, sziklás peremek, ahol a talaj sekély, csapadék ritka, és az időjárás szélsőséges.  


=== Tartás kultúrában ===
=== Típusfaj ===
''Matucana''-k szeretik a világos, jól megvilágított helyet és a jó vízelvezetésű, laza, köves-homokos talajt. Öntözés: csak akkor, amikor a talaj teljesen kiszáradt; télen legyen száraz a tartás. A túlöntözés gyökér- vagy szárrothadáshoz vezethet. A növekedés lassú, de a feltűnő virágzás és kompakt méret miatt kedveltek gyűjteményekben. 


=== Jelentősebb / jellegzetes fajok === 
* ''Matucana haynei'' (Otto ex Salm-Dyck) Britton & Rose
* ''Matucana aurantiaca'' — jellegzetes narancssárga virágokkal és gyakran kompaktra növő formával.
* '''Első leírása:''' ''Echinocactus haynei'' néven Otto és Salm-Dyck írta le 1850-ben.
* ''Matucana haynii'' — kis méretű, sűrűn szemölcsös és tövisű faj, tavaszi-nyári virágzással, rózsaszín-lilás színű virágokkal.
* ''Matucana humboldtii'' — szikla-és hegyvidéki élőhelyhez alkalmazkodott, színes tövisű és feltűnő virágú faj.
* ''Matucana klopfensteinii'' — közepes testű faj, feltűnő virágokkal, gyűjtők körében ismert. 
* ''Matucana weberbaueri'' — ritkább, de értékes faj, sárga–narancs virágokkal, Peruban él.  


=== Ökológiai és dísznövényi jelentőség ===
'''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' Nathaniel Lord Britton és Joseph Nelson Rose, 1922
A ''Matucana'' fajok fontos szerepet töltenek be az andoki sivatagos-hegyi ökoszisztémákban: vízraktározó képességük, tüskéik és szárformájuk segítik a túlélést szélsőséges körülmények között. Ezen kívül virágaik nektárforrásként szolgálnak beporzóknak — rovaroknak vagy madaraknak. Dísznövényként pedig látványos virágaik és viszonylag kis méretük miatt kedveltek, különösen sziklakertbe vagy konténeres gyűjteményekbe.  
 
=== Szinonimák ===
* ''Submatucana'' Backeberg
* ''Eomatucana'' Ritter
* ''Loxanthocereus'' subg. ''Anhaloniopsis'' Buxb.
* ''Anhaloniopsis'' (Buxb.) Mottram
 
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==
 
=== Vegetatív test ===
 
==== Hajtás, szár ====
 
* A növények teste változatos megjelenésű, többnyire kisméretűek, alakjuk a gömbölydedtől a megnyúlt hengeresig terjed.
* Vannak magányos növésűek és csoportképzők is.
* Felszínük lehet ''glaucus'' vagy élénkzöld.
* Egyes fajok tejnedvű-ek, mások víznedvű-ek.
 
==== Szemölcsök ====
 
A bordák általában alacsonyak, szélesek, és többnyire szemölcsei-re tagoltak, spirális lefutásúak.
 
==== Areolák ====
 
Az areolák gyapjasak, de idővel lekopaszodhatnak.
 
==== Tövisek ====
 
* '''Középtövis:''' Számuk 1-től többig terjedhet, erősebbek, gyakran horgas végűek, színük a fehértől a barnáig vagy feketéig változhat.
* '''Peremtövis:''' Sugárirányban helyezkednek el, számuk és hosszuk fajonként eltérő, néha teljesen hiányozhatnak.
 
=== Generatív test ===
 
==== Virág ====
 
A virágok a tenyészcsúcs közelében, az areolákból fejlődnek, nappal nyílnak.
 
Többnyire zigomorfak (részaránytalanok), de ritkábban aktinomorfak is lehetnek.
 
Színük skarlátvörös, narancssárga, rózsaszín vagy sárga.
 
A virágcső hosszú, keskeny, külső oldalán pikkelyekkel és némi szőrrel fedett.
 
==== Termés ====
 
A termés gömbölyded vagy tojásdad bogyó, amely éretten hosszában felreped vagy kiszárad. Színe zöldes vagy vöröses.
 
* '''Magja:''' A magok feketék vagy sötétbarnák, felületük finoman szemcsézett vagy sima, alakjuk sapka formájú.
 
== Elterjedés és élőhely ==
 
* '''Földrajzi elterjedés:''' A nemzetség tagjai kizárólag '''Peru''' területén, az Andok hegység vonulatai mentén fordulnak elő.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Magashegyi növények, amelyek 1500 és 4000 méter közötti tengerszint feletti magasságban élnek a meredek, sziklás völgyekben és hegyoldalakon.
 
== Kultúrában tartás ==
 
A tenyésztés során világos, napos helyet és jó vízáteresztő talajt igényelnek.
 
Öntözésük a növekedési időszakban rendszeres legyen, de két öntözés között hagyni kell a földet kiszáradni.
 
A teleltetés hűvös (5-10 °C), száraz helyen történjen.
 
Érzékenyek a túlöntözésre, ami a gyökérzet rothadásához vezethet.
 
== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
 
Hasonlítanak a ''Borzicactus'' nemzetséghez a zigomorf virágszerkezetük miatt, de a ''Matucana'' termései másképpen repednek fel és a magok morfológiája is eltérő.
 
A ''Loxanthocereus'' fajoktól zömökebb testalkatuk és magashegyi elterjedésük különbözteti meg őket.
 
== Egyéb ==
 
A nemzetség rendszertana többször változott, korábban a ''Submatucana'' és ''Eomatucana'' neveket külön nemzetségként kezelték a magok és virágok eltérései alapján, de a modern osztályozások ezeket beolvasztották a ''Matucana'' nemzetségbe.
 
Veszélyeztetett fajokat is tartalmaz, melyek védelme az élőhelyek pusztulása miatt fontos.
 
== Forrás ==
 
* https://thelastcactusclassification.top/category/matucana/
* https://en.wikipedia.org/wiki/Matucana
* https://kissarmin.hu/lexikon/item/221-matucana.html


[[Kategória:Cactaceae]]
[[Kategória:Cactaceae]]
[[Kategória:Trichocereinae]]

A lap 2025. december 21., 14:49-kori változata

Matucana
Rendszertani besorolás
Domén Eukaryota
Ország Plantae
Klád Angiospermae
Klád Eudicots
Klád Core Eudicots
Rend Caryophyllales
Család Cactaceae
Alcsalád Cactoideae
Nemzetség-
csoport
Cereeae
Alnemzetség-
csoport
Trichocereinae
Nemzetség Matucana

Tudományos név

  • Matucana (Britton & Rose) Frederich Ritter, 1922
  • A tudományos név státusza: érvényes

A név eredete, etimológia

A nemzetség nevét a típusfaj lelőhelye, a perui Lima városától 80 km-re, keletre fekvő Matucana falu után kapta.

Típusfaj

  • Matucana haynei (Otto ex Salm-Dyck) Britton & Rose
  • Első leírása: Echinocactus haynei néven Otto és Salm-Dyck írta le 1850-ben.

Az aktuális nemzetségbe helyezte: Nathaniel Lord Britton és Joseph Nelson Rose, 1922

Szinonimák

  • Submatucana Backeberg
  • Eomatucana Ritter
  • Loxanthocereus subg. Anhaloniopsis Buxb.
  • Anhaloniopsis (Buxb.) Mottram

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár

  • A növények teste változatos megjelenésű, többnyire kisméretűek, alakjuk a gömbölydedtől a megnyúlt hengeresig terjed.
  • Vannak magányos növésűek és csoportképzők is.
  • Felszínük lehet glaucus vagy élénkzöld.
  • Egyes fajok tejnedvű-ek, mások víznedvű-ek.

Szemölcsök

A bordák általában alacsonyak, szélesek, és többnyire szemölcsei-re tagoltak, spirális lefutásúak.

Areolák

Az areolák gyapjasak, de idővel lekopaszodhatnak.

Tövisek

  • Középtövis: Számuk 1-től többig terjedhet, erősebbek, gyakran horgas végűek, színük a fehértől a barnáig vagy feketéig változhat.
  • Peremtövis: Sugárirányban helyezkednek el, számuk és hosszuk fajonként eltérő, néha teljesen hiányozhatnak.

Generatív test

Virág

A virágok a tenyészcsúcs közelében, az areolákból fejlődnek, nappal nyílnak.

Többnyire zigomorfak (részaránytalanok), de ritkábban aktinomorfak is lehetnek.

Színük skarlátvörös, narancssárga, rózsaszín vagy sárga.

A virágcső hosszú, keskeny, külső oldalán pikkelyekkel és némi szőrrel fedett.

Termés

A termés gömbölyded vagy tojásdad bogyó, amely éretten hosszában felreped vagy kiszárad. Színe zöldes vagy vöröses.

  • Magja: A magok feketék vagy sötétbarnák, felületük finoman szemcsézett vagy sima, alakjuk sapka formájú.

Elterjedés és élőhely

  • Földrajzi elterjedés: A nemzetség tagjai kizárólag Peru területén, az Andok hegység vonulatai mentén fordulnak elő.
  • Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Magashegyi növények, amelyek 1500 és 4000 méter közötti tengerszint feletti magasságban élnek a meredek, sziklás völgyekben és hegyoldalakon.

Kultúrában tartás

A tenyésztés során világos, napos helyet és jó vízáteresztő talajt igényelnek.

Öntözésük a növekedési időszakban rendszeres legyen, de két öntözés között hagyni kell a földet kiszáradni.

A teleltetés hűvös (5-10 °C), száraz helyen történjen.

Érzékenyek a túlöntözésre, ami a gyökérzet rothadásához vezethet.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

Hasonlítanak a Borzicactus nemzetséghez a zigomorf virágszerkezetük miatt, de a Matucana termései másképpen repednek fel és a magok morfológiája is eltérő.

A Loxanthocereus fajoktól zömökebb testalkatuk és magashegyi elterjedésük különbözteti meg őket.

Egyéb

A nemzetség rendszertana többször változott, korábban a Submatucana és Eomatucana neveket külön nemzetségként kezelték a magok és virágok eltérései alapján, de a modern osztályozások ezeket beolvasztották a Matucana nemzetségbe.

Veszélyeztetett fajokat is tartalmaz, melyek védelme az élőhelyek pusztulása miatt fontos.

Forrás

A(z) „Matucana” kategóriába tartozó lapok

A következő 2 lap található a kategóriában, összesen 2 lapból.