„Kategória:Asclepiadeae” változatai közötti eltérés

Asclepiadeae
; Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén	Eukaryota
Ország	Plantae
Klád	Angiospermae
Klád	Eudicots
Klád	Core Eudicots
Klád	Asterids
Klád	Lamiids
Rend	Gentianales
Család	Apocynaceae
Alcsalád	Asclepiadoideae
Nemzetség-; csoport	Asclepiadeae

A lap jelenlegi, 2026. március 23., 06:49-kori változata

Tudományos név

Asclepiadeae (Duby) Harvey, 1868
elfogadott, érvényes név

A név eredete, etimológia

A név az Asclepias nemzetségnévből ered, amely a görög mitológiából ismert Aszklépiosz (Asklepios), a gyógyítás istenének nevéből származik. Az elnevezés a taxonba tartozó számos növény hagyományos gyógyászati felhasználására utal. A botanikai latin elnevezés képzése során a nemzetség tövéhez (Asclepiad-) az -eae szubtribuszi vagy tribuszi végződést illesztették.

Típus

Asclepias Linnaeus; Gyűjtő: Linnaeus, 1753.
Első leírása: Jean Étienne Duby írta le először mint taxonómiai egységet (Asclepiadeae), majd William Henry Harvey érvényesítette a jelenlegi rangjában 1868-ban.
Az aktuális nemzetségbe helyezte: Harvey, 1868.

Asclepias képgaléria

   Képek betöltése...

(forrás: Wikimedia Commons)

Szinonimák

Asclepiadaceae R. Brown
Stapeliaceae Horaninow
Ceropegiaceae Gibbs ex J. Schröt.

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár, levél, gyökér

A taxon tagjai rendkívül változatos megjelenésűek: megtalálhatóak közöttük lágyszárú évelők, cserjék, liánok és pozsgás (szukkulens) növények is. Jellemző rájuk a tejnedv jelenléte, amely gyakran mérgező glikozidokat tartalmaz. A levelek általában átellenesek vagy örvösek, egyszerűek, épszélűek, néha redukáltak (különösen a szukkulens fajoknál).

Generatív test

Virág

A virágzat általában álernyő (pseudoumbel). A virágok öttagúak, aktinomorf szimmetriájúak. Jellemző a bonyolult felépítésű gynostegium, amely a porzók és a bibeszálak összenövéséből jön létre. A porzók portokjai gyakran pollencsomagokat, pollinium-okat alkotnak, amelyeket egy transzlátor köt össze. Sok fajnál jelen van a corona (mellékpárta), amely függelékekből vagy lebenyekből áll.

Termés

A termés általában ikertüsző (folliculus). A tüszők éréskor egy varrat mentén nyílnak fel.

Magja: A magok laposak, gyakran szárnyasak, és a csúcsukon hosszú, selymes szőrpamacs (coma) található, amely segíti a széllel való terjedést (anemochoria).

Elterjedés és élőhely

Földrajzi elterjedés: Világszerte elterjedtek, de a legnagyobb diverzitást a trópusi és szubtrópusi területeken mutatják, különösen Afrika, Dél-Amerika és Ázsia területein.
Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Megtalálhatóak az esőerdőktől kezdve a száraz szavannákon át a félsivatagokig. Számos fajuk specializált szukkulens életmódot folytat a szárazabb régiókban.

Taxonómia és filogenetika

Az Asclepiadeae tribusz az Asclepiadoideae alcsalád központi kládja. A molekuláris filogenetikai vizsgálatok (pl. Liede-Schumann et al.) alapján a tribusz monofiletikus, és több jól elkülöníthető szubtribuszra oszlik. A szukkulencia megjelenése ebben a csoportban nem egységes: míg az Asclepiadinae szubtribusz tagjai (pl. Asclepias) többnyire lágy szárúak, addig a Cynanchinae és a Tylophorinae ágakon megjelentek a specializált víztároló szövetek. A filogenetikai fa alapján a szukkulens jelleg ebben a tribuszban többször, egymástól függetlenül alakult ki, válaszul a madagaszkári, afrikai és neotrópusi arid területek környezeti nyomására.

Szukkulens taxonok

Az Asclepiadeae tribuszon belül a szukkulencia leginkább a szárszukkulencia formájában, gyakran levéltelen (aphyllous) habitussal párosulva jelenik meg.

1. Cynanchinae szubtribusz

Ez a legjelentősebb szukkulens ág a tribuszon belül.

Cynanchum: A nemzetség rendkívül heterogén. Madagaszkáron és az Afrikai szarvon számos faja (pl. Cynanchum marnierianum) levéltelen, fotoszintetizáló, húsos, gyakran szemölcsös vagy bordás szárral rendelkezik. Ezek a formák konvergens módon hasonlítanak a Stapeliinae tagjaihoz.
Sarcostemma: (Gyakran a Cynanchum szinonimájaként kezelik) Tipikus szárszukkulensek, amelyek hengeres, ízelt, ceruzaszerű hajtásaikban raktározzák a vizet. Leveleik apró pikkelyekké redukálódtak.

2. Tylophorinae szubtribusz

Bár sok fajuk erdei kúszónövény, akadnak köztük szukkulens specialisták is.

Tylophora: Egyes ausztrál és dél-ázsiai fajok húsos, pozsgás leveleket fejlesztenek, amelyek segítik a túlélést az időszakos szárazság idején.

3. Metastelmatinae szubtribusz

Ez a neotrópusi (amerikai) ág szintén tartalmaz szukkulens elemeket.

Metastelma: Több faja mutat xerofita jelleget, megvastagodott, húsosabb szárral és csökkentett párologtató felülettel.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

Az Asclepiadeae szukkulens tagjai könnyen összetéveszthetők a Ceropegieae tribusz tagjaival (pl. Stapelia). A fő különbséget a virágszerkezet adja: az Asclepiadeae esetében a polliniumok (pollen csomagok) csüngő (pendulus) állásúak, míg a Ceropegieae esetében felállóak (erectus). Külsőleg a Sarcostemma fajok hasonlíthatnak az Euphorbia (pl. Euphorbia tirucalli) ceruzaszerű hajtásaira, de az Apocynaceae családra jellemző virágkorona és a magok repítőszőrei alapján egyértelműen azonosíthatók.

Forrás

Plants of the World Online (POWO)
International Plant Names Index (IPNI)
Angiosperm Phylogeny Website (APWeb)
Liede-Schumann, S. et al. (2005): Phylogenetic relationships of the tribe Asclepiadeae.
Endress, M. E. et al. (2014): An updated classification for Apocynaceae.
Wikipedia (EN): Asclepiadeae

Alkategóriák

Ez a kategória az alábbi 3 alkategóriával rendelkezik (összesen 3 alkategóriája van).

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
-{{Speciesbox|taxon=Asclepiadeae}}
+{{Taxonbox
-== Tudományos név ==
+| accepted   = Asclepiadeae (Duby) Harvey, 1868
+}}
-* '''''Asclepiadeae''''' (Duby) Harvey, 1868
 === A név eredete, etimológia ===
-A név az ''Asclepias'' nemzetségnévből ered, amely a görög mitológiából ismert Aszklépiosz (''Asklepios''), a gyógyítás istenének nevéből származik. Az elnevezés a taxonba tartozó számos növény hagyományos gyógyászati felhasználására utal. A botanikai latin elnevezés képzése során a nemzetség tövéhez (''Asclepiad-'') az ''-eae'' szubtribuszi vagy tribuszi végződést illesztették.
+* A név az ''Asclepias'' nemzetségnévből ered, amely a görög mitológiából ismert Aszklépiosz (''Asklepios''), a gyógyítás istenének nevéből származik. Az elnevezés a taxonba tartozó számos növény hagyományos gyógyászati felhasználására utal. A botanikai latin elnevezés képzése során a nemzetség tövéhez (''Asclepiad-'') az ''-eae'' szubtribuszi vagy tribuszi végződést illesztették.
 === Típus ===
@@ 46. sor: / 44. sor: @@
 * '''Földrajzi elterjedés:''' Világszerte elterjedtek, de a legnagyobb diverzitást a trópusi és szubtrópusi területeken mutatják, különösen '''Afrika''', '''Dél-Amerika''' és '''Ázsia''' területein.
 * '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Megtalálhatóak az esőerdőktől kezdve a száraz szavannákon át a félsivatagokig. Számos fajuk specializált szukkulens életmódot folytat a szárazabb régiókban.
+== Taxonómia és filogenetika ==
+Az [[:Kategória:Asclepiadeae|Asclepiadeae]] tribusz az [[:Kategória:Asclepiadoideae|Asclepiadoideae]] alcsalád központi kládja. A molekuláris filogenetikai vizsgálatok (pl. Liede-Schumann et al.) alapján a tribusz monofiletikus, és több jól elkülöníthető szubtribuszra oszlik. A szukkulencia megjelenése ebben a csoportban nem egységes: míg az [[:Kategória:Asclepiadinae|Asclepiadinae]] szubtribusz tagjai (pl. ''[[Asclepias]]'') többnyire lágy szárúak, addig a [[:Kategória:Cynanchinae|Cynanchinae]] és a [[:Kategória:Tylophorinae|Tylophorinae]] ágakon megjelentek a specializált víztároló szövetek. A filogenetikai fa alapján a szukkulens jelleg ebben a tribuszban többször, egymástól függetlenül alakult ki, válaszul a madagaszkári, afrikai és neotrópusi arid területek környezeti nyomására.
 == Szukkulens taxonok ==
-A tribuszon belül jelentős számú szukkulens taxon található, különösen a ''Stapeliinae'' alcsoportban. Ezekre a növényekre jellemző a húsos, gyakran bordázott vagy szemölcsös szár, amely a vizet raktározza. A levelek sokszor aprók vagy tövisekké módosultak. Virágaik gyakran kellemetlen szagúak (dögvirágok), amivel döglegyeket vonzanak a beporzáshoz.
+Az [[:Kategória:Asclepiadeae|Asclepiadeae]] tribuszon belül a szukkulencia leginkább a szárszukkulencia formájában, gyakran levéltelen (aphyllous) habitussal párosulva jelenik meg.
-== Taxonómia és filogenetika ==
+=== 1. Cynanchinae szubtribusz ===
+Ez a legjelentősebb szukkulens ág a tribuszon belül.
+* ''[[:Kategória:Cynanchum|Cynanchum]]'': A nemzetség rendkívül heterogén. Madagaszkáron és az Afrikai szarvon számos faja (pl. ''[[Cynanchum marnierianum]]'') levéltelen, fotoszintetizáló, húsos, gyakran szemölcsös vagy bordás szárral rendelkezik. Ezek a formák konvergens módon hasonlítanak a [[:Kategória:Stapeliinae|Stapeliinae]] tagjaihoz.
+* ''[[:Kategória:Sarcostemma|Sarcostemma]]'': (Gyakran a ''Cynanchum'' szinonimájaként kezelik) Tipikus szárszukkulensek, amelyek hengeres, ízelt, ceruzaszerű hajtásaikban raktározzák a vizet. Leveleik apró pikkelyekké redukálódtak.
+=== 2. Tylophorinae szubtribusz ===
+Bár sok fajuk erdei kúszónövény, akadnak köztük szukkulens specialisták is.
+* ''[[:Kategória:Tylophora|Tylophora]]'': Egyes ausztrál és dél-ázsiai fajok húsos, pozsgás leveleket fejlesztenek, amelyek segítik a túlélést az időszakos szárazság idején.
+=== 3. Metastelmatinae szubtribusz ===
+Ez a neotrópusi (amerikai) ág szintén tartalmaz szukkulens elemeket.
+* ''[[:Kategória:Metastelma|Metastelma]]'': Több faja mutat xerofita jelleget, megvastagodott, húsosabb szárral és csökkentett párologtató felülettel.
+== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
-Az APG IV osztályozás szerint az ''Asclepiadeae'' a ''Gentianales'' rendbe, azon belül az ''Apocynaceae'' (meténgfélék) családjába tartozik. Korábban önálló családként (''Asclepiadaceae'') kezelték őket, de a molekuláris filogenetikai vizsgálatok kimutatták, hogy a taxon az ''Apocynaceae'' családon belüli monofiletikus egységet alkot (főként az ''Asclepiadoideae'' alcsaládban).
+Az [[:Kategória:Asclepiadeae|Asclepiadeae]] szukkulens tagjai könnyen összetéveszthetők a [[:Kategória:Ceropegieae|Ceropegieae]] tribusz tagjaival (pl. ''[[Stapelia]]''). A fő különbséget a virágszerkezet adja: az [[:Kategória:Asclepiadeae|Asclepiadeae]] esetében a polliniumok (pollen csomagok) csüngő (''pendulus'') állásúak, míg a [[:Kategória:Ceropegieae|Ceropegieae]] esetében felállóak (''erectus''). Külsőleg a ''[[:Kategória:Sarcostemma|Sarcostemma]]'' fajok hasonlíthatnak az [[:Kategória:Euphorbia|Euphorbia]] (pl. ''[[Euphorbia tirucalli]]'') ceruzaszerű hajtásaira, de az [[:Kategória:Apocynaceae|Apocynaceae]] családra jellemző virágkorona és a magok repítőszőrei alapján egyértelműen azonosíthatók.
 == Forrás ==
-* https://www.mobot.org/mobot/research/apweb/
+* Plants of the World Online (POWO)
-* https://en.wikipedia.org/wiki/Asclepiadeae
+* International Plant Names Index (IPNI)
-* https://powo.science.kew.org/
+* Angiosperm Phylogeny Website (APWeb)
-* https://www.ipni.org/
+* Liede-Schumann, S. et al. (2005): Phylogenetic relationships of the tribe Asclepiadeae.
+* Endress, M. E. et al. (2014): An updated classification for Apocynaceae.
+* Wikipedia (EN): Asclepiadeae
 [[Kategória:Asclepiadoideae]]