Kategória:Marsdenieae
Tudományos név
- Marsdenieae Bentham (1868)
elfogadott, érvényes név
A név eredete, etimológia
- A tribusz neve a típusnemzetség, a Marsdenia nevére vezethető vissza. William Robert Brown a nemzetséget William Marsden (1754–1836) ír orientalista, nyelvész és numizmatikus tiszteletére nevezte el, aki többek között Szumátra történelméről írt jelentős műveket, és titkára volt az Admiralitásnak. A névválasztás tehát tiszteleti név, amely a tudós tudományos érdemei előtt adózik. A klasszikus etimológiai források (pl. Quattrocchi: CRC World Dictionary of Plant Names) és a botanikai névtani adatbázisok (IPNI) egyértelműen Marsden személyéhez kötik a dedikációt. A tribusz rangú leírást George Bentham rögzítette 1868-ban a Flora Australiensis keretein belül.
Típus
- Marsdenia R. Brown (1810); Ausztrália és trópusi régiók.
- Első leírása: Flora Australiensis 4: 325, 333. (1868)
- Az aktuális nemzetségbe helyezte: Bentham George, 1868
Marsdenia képgaléria
Képek betöltése...
(forrás: Wikimedia Commons)
Szinonimák
- Marsdenieae
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár, levél, gyökér
A tribusz tagjai többségükben fásodó szárú kúszónövények (liánok) vagy cserjék, de előfordulnak közöttük lágyszárúak is. A hajtás vagy szár gyakran tekergő, egyes xerofita fajoknál mérsékelten pozsgás. A levelek átellenesek, egyszerűek, általában jól fejlett lemezzel rendelkeznek, de a szárazabb élőhelyekhez alkalmazkodott taxonoknál a levél lehet húsos vagy bőrnemű. A növények szöveteit tejnedv (latex) járja át, amely általában fehér színű. A gyökérzet többnyire fás, de egyes nemzetségeknél raktározó funkciót is elláthat.
Generatív test
Virág
A virágzat általában levélhónalji vagy végálló bogernyő, fürt vagy összetett bogas szerkezet. A virág sugaras szimmetriájú, öttagú.
- Takarólevelek: A csésze kicsi, öttagú. A párta forrt, harang, tölcsér vagy kerék alakú, a sziromlevél cimpái a bimbóban fedőlegesen (imbricata) állnak. Egy sorban maradjon!
- Ivarlevelek: A porzószálak és a portokok a bibe fejével összeforrva alkotják a gynostegiumot. A mellékpárta (corona) porzókhoz nőtt, húsos függelékekből áll. A pollíniumok felállóak (erect). Egy sorban maradjon!
Termés
Többnyire magányos vagy iker-tüszőtermés, amely gyakran vaskos, bordázott vagy szárnyas.
- Magja: Lapított, barna, csúcsán fehér, selymes szőrüstökkel (magüstökkel) ellátott.
Elterjedés és élőhely
- Földrajzi elterjedés: Világszerte elterjedtek a trópusi és szubtrópusi régiókban, legnagyobb diverzitásuk Délkelet-Ázsiában, Ausztráliában, Afrikában és Amerikában található.
- Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Elsősorban trópusi esőerdőkben, monszunerdőkben és száraz bozótosokban fordulnak elő. Számos fajuk epifiton vagy litofiton életmódot folytat.
Kultúrában tartás
Néhány nemzetség, mint a Hoya (viaszvirág) vagy a Stephanotis (madagaszkári jazmin), világszerte népszerű dísznövény. Magas páratartalmat, világos, de a közvetlen tűző naptól védett helyet és jó vízelvezetésű talajt igényelnek. A szukkulens jellegű fajok mérsékeltebb öntözést kívánnak.
Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok
A Marsdenieae tribusz elkülöníthető a rokon Ceropegieae és Asclepiadeae csoportoktól a pollíniumok felálló helyzete és a portokok belső szerkezete alapján. A virágszerkezetük kevésbé specializált, mint a dögvirágoké.
Szukkulens taxonok
Bár a tribusz nem kizárólag szukkulens, számos nemzetség mutat jelentős alkalmazkodást a szárazsághoz. A legjelentősebbek a Hoya és a Dischidia, amelyek levelei gyakran erősen megvastagodtak, húsosak, víztároló szövetekkel rendelkeznek. Egyes Dischidia fajok módosult, zacskó alakú levelei hangyákkal élnek szimbiózisban.
Taxonómia és filogenetika
Az APG 4 rendszer szerint az Apocynaceae család Asclepiadoideae alcsaládjába tartozik. A 2010 utáni molekuláris filogenetikai kutatások rávilágítottak, hogy a hagyományosan tág értelemben vett Marsdenia nemzetség polifiletikus, ezért a tribusz jelentős generikus revízión esett át, számos korábbi szekciót önálló nemzetségi rangra emeltek vagy más nemzetségekbe soroltak át.
Forrás
- Plants of the World Online (POWO)
- International Plant Names Index (IPNI)
- World Flora Online (WFO)
- Liede-Schumann, S., Kong, H. H., Meve, U., & Thiv, M. (2005): Phylogenetic relationships in the Marsdenieae (Apocynaceae-Asclepiadoideae).
- Endress, M. E., Liede-Schumann, S., & Meve, U. (2014): An updated classification for Apocynaceae.
- Wikipedia (EN): Marsdenieae