Kategória:Agaveae
| Agaveae | |
|---|---|
Érvényes, elfogadott név. | |
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Monocots |
| Rend | Asparagales |
| Család | Asparagaceae |
| Alcsalád | Agavoideae |
| Nemzetség- csoport |
Agaveae |
Tudományos név
- Agaveae Dumortier, 1829
elfogadott, érvényes név
A név eredete, etimológia
- Az Agaveae nevet a típusnemzetség, az Agave után kapta. A név a görög agauos (αγαυός) szóból ered, melynek jelentése: „tiszteletreméltó”, „nemes”, „pompás” vagy „fenséges”. Ezt eredetileg a görög mitológiában Kadmosz lányára, Agauéra használták, botanikai értelemben pedig a növények impozáns megjelenésére és hatalmas virágzati szárára utal. Dumortier 1829-ben különítette el a csoportot ezen a néven, bár korábban és később is gyakran családi rangon (Agavaceae) tárgyalták.
Típus
- Agave L.; Carl von Linné, 1753.
- Első leírása: Barthélemy Charles Joseph Dumortier, Analyse des Familles des Plantes 57. oldalán, 1829-ben.
- Az aktuális nemzetségbe helyezte: Barthélemy Charles Joseph Dumortier, 1829.
Agave képgaléria
Képek betöltése...
(forrás: Wikimedia Commons)
Szinonimák
- Agavaceae
- Yuccaceae
- Hostaceae
- Anthericaceae
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár, levél, gyökér
A csoport tagjai többnyire évelő, pozsgás, tőrózsás (rozettás) növekedésű növények. A szár gyakran rövid és vaskos, egyes nemzetségeknél (pl. Yucca) fásodó és elágazó. A levelek általában szálas-lándzsásak, rostosak, merevek, sokszor tövises szélűek és a csúcsukon szúrós tövist viselnek. A gyökérzet bojtos, gyakran rizómás vagy gumósan megvastagodott, ami segíti a túlélést a száraz időszakokban. A levelek víztároló alapszövete teszi lehetővé a kiterjedt szárazságtűrést.
Generatív test
Virág
A virágzat általában hatalmas méretű, fürtös vagy bugás, amely egy magas, gyakran több méteres virágzati száron helyezkedik el. A virág sugaras vagy enyhén kétoldali szimmetriájú, hímnős.
- Takarólevelek: A lepellevél hat tagú, két körben helyezkedik el, a külső lepellevél és belső lepellevél gyakran összeforrva tölcsér vagy harang alakú pártát alkot. Egy sorban maradjon!
- Ivarlevelek: A porzószálak száma hat, a portokok általában befelé nyílók, a termő alsó vagy felső állású, a bibeszál hosszú, a bibe háromkaréjú. Egy sorban maradjon!
Termés
A termés többnyire háromrekeszű, húsos bogyó vagy száraz, falakkal nyíló toktermés.
- Magja: Lapos, gyakran fekete, szárnyas vagy szárny nélküli, bőséges táplálószövettel rendelkezik.
Elterjedés és élőhely
- Földrajzi elterjedés: Elsősorban az Amerikai Egyesült Államok déli részétől Mexikón át Közép-Amerikáig és Dél-Amerika északi részéig őshonosak, de egyes képviselőik (pl. Hosta) Kelet-Ázsiában is megtalálhatóak.
- Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Félsivatagi, sivatagi és száraz hegyvidéki területek lakói. Sokan közülük litofiton vagy szárazságtűrő szárazföldi növények, amelyek jól alkalmazkodtak az extrém napsütéshez és a kevés csapadékhoz.
Kultúrában tartás
Dísznövényként világszerte elterjedtek a száraz kertekben (xeriscaping). Jól vízáteresztő, laza talajt és sok napfényt igényelnek. Gazdasági jelentőségük is kiemelkedő: rostnövényként (szizálkender) és szeszes italok alapanyagaként (tequila, pulque) is hasznosítják őket.
Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok
A korábbi besorolásoktól eltérően a modern rendszertan ide sorolja a korábban külön családként kezelt Anthericaceae és Hyacinthaceae egyes csoportjait is. Megkülönbözteti őket a többi liliomvirágútól a gyakran rostos, pozsgás levélzet és a specifikus virágzati szerkezet.
Szukkulens taxonok
Az Agaveae alcsalád a spárgafélék (Asparagaceae) családjának egyik legjelentősebb szukkulens csoportja. A kládra jellemző a CAM-típusú fotoszintézis, amely lehetővé teszi a vízveszteség minimalizálását. Molekuláris adatok alapján a csoport monofiletikus, ide tartoznak az agavefélék mellett a jukkák és a tölcsérliliomok is.
Taxonómia és filogenetika
Az APG IV (2016) rendszertan szerint a csoport alcsaládi rangon (Agaveae) szerepel a spárgafélék (Asparagaceae) családon belül. A 2010 utáni filogenetikai kutatások (pl. McKain et al., 2012) megerősítették, hogy a korábban különálló családként kezelt taxonok egyetlen evolúciós vonalat alkotnak, ahol a pozsgás életmód és a virágzati morfológia többször is párhuzamosan fejlődött ki a környezeti adaptáció során.
Forrás
Alkategóriák
Ez a kategória az alábbi 8 alkategóriával rendelkezik (összesen 8 alkategóriája van).