Orbea dummeri

Orbea dummeri
Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén	Eukaryota
Ország	Plantae
Klád	Angiospermae
Klád	Eudicots
Klád	Core Eudicots
Klád	Asterids
Klád	Lamiids
Rend	Gentianales
Család	Apocynaceae
Alcsalád	Asclepiadoideae
Nemzetség- csoport	Ceropegieae
Alnemzetség-csoport	Stapeliinae
Nemzetség	Orbea
Faj	Orbea dummeri

Tudományos név

• Orbea dummeri (N. E. Brown) Bruyns 2001, Aloe 37: 74 (2000)
  elfogadott, érvényes név

A név eredete, etimológia

• A nemzetségnév a latin „orbis” = kör, körvonal, kör alakú, kerekség szóból alkotva és a nemzetség fajainak virágszerkezetét jellemzi. Az Orbea fajok virágának közepében gyakran egy megvastagodott, kör alakú pártagyűrű (annulus) található.
• A fajnév Richard Edward Dummer (1887–1922) kertészmérnök nevét viseli. Dummer Kewban tanulta a szakmát, majd 1914-től Ugandában dolgozott, ahol motorkerékpár-balesetben hunyt el.

Típuspéldány

• Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye: Uganda déli része
• Első leírása: Gardeners' Chronicle 1917, Ser. III. LXI. 132.
• Az aktuális nemzetségbe helyezte: Peter Vincent Bruyns 2001

Homotípusos szinonimák

• Angolluma dummeri (N.E.Br.) Plowes in Excelsa 16: 110 (1994)
• Caralluma dummeri (N.E.Br.) A.C.White & B.Sloane in Cact. Succ. J. (Los Angeles) 12: 82 (1940)
• Ceropegia dummeri (N.E.Br.) Bruyns in S. African J. Bot. 112: 427 (2017)
• Pachycymbium dummeri (N.E.Br.) M.G.Gilbert in Bradleya 8: 22 (1990)
• Stapelia dummeri N.E.Br. in Gard. Chron., ser. 3, 61: 132 (1917)

Heterotípusos szinonimák

• Caralluma dummeri f. colorata Lodé in Fichier, Encycl. Cact., ser. 8: 737 (1992)

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár

Felálló vagy elheverő hajtásai laza csomókat képeznek. A hajtások hengeresek vagy határozatlanul négybordásak, 6–9 cm hosszúak. Alapszínük halvány szürkészöld, bordó foltokkal és csíkokkal.

Szemölcsök

Határozott, feltűnően hegyes, oldalra mutató szemölcsei 8–15 mm hosszúak, 3 mm szélesek, kúp alakúak.

Generatív test

Virág

• Virágzat: 1–4, ritkán akár 6 virágot is tartalmazhat
• Virágzati szár: mindössze 1,5 mm hosszú, rajta háromszög alakú murvalevelek, amelyek 1,8 mm hosszúak, hegyesek
• Virágkocsány: 8–12 mm hosszú, 1,5 mm átmérőjű
• Csészelevelek: 4–5 mm hosszúak, 2 mm szélesek
• Párta: 2,5–4 cm átmérőjű, harangszerű, belső oldala sárgászöld vagy olajzöld. A képeken két különböző egyed látható, a pártacimpák színe és alakja eltérő
• Pártacső: 4–5 mm hosszú, 8–9 mm átmérőjű, csésze alakú, magába foglalja a koronát
• Pártalebenyek: 13–15 mm hosszúak, 4 mm szélesek, hegyes háromszög alakúak. A lebenyek szétterülnek vagy előre illetve felfelé állnak, belső felületük domború és erősen szemölcsös (papillás). A papillák hengeresek, fél mm hosszúak, csúcsukon 1–1,5 mm hosszú fehér sörtével
• Korona (ivaroszlop): fehér vagy zöldes színezetű, 4,5 mm magas és hasonló átmérőjű
• Külső korona: csőszerű, az 1,5 mm-es koronalebenyek mély zsebszerű képződményt alkotnak, amelyek felülnézetben négyszögletűek. A lebenyek végén kétoldalt egy-egy fogszerű csipkézet, valamint gyakran egy további fogszerű nyúlvány található
• Belső koronalebenyek: 1,7–2 mm hosszúak, 1,3 mm szélesek, végükön 2–3 fogszerű képződményt viselnek, amelyek közül a középső hosszabb, a szélsők pedig átfedik egymást a szomszédos lebeny szélső fogaival

Termés

Termése közepes nagyságú ikertüsző.

• Magja: elliptikus, barnás, nagy magszegéllyel

Elterjedés és élőhely

• Földrajzi elterjedés: a fajt először Uganda déli részén találták meg. Kelet-Afrika több országában elterjedt, így előfordul Kenya déli és Tanzánia északi részén, valamint Zaire keleti területein
• Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: az élőhelyek szárazságtűrő bokrokkal és fákkal többé-kevésbé benőtt dombtetőkön találhatók, ahol a növények sziklakibukkanások között élnek

Kultúrában tartás

A nemzetségen belül a szokásosnál színesebb hajtásaival is kitűnik a legtöbb faj közül, igazi különlegessége azonban a virágszíne. Zöld virágait egyes irodalmi források szerint ősszel hozza, nálam május végétől szeptember közepéig virágzott. Tavasztól őszig szórt fényben és csapadéktól védetten legjobb szabadban tartani, de nagyon jól szellőztetett növényház is megfelel. Nagyon laza, levegős, inkább ásványi összetételű talajban lehet igazán szép és egészséges példányokat nevelni. A fejlődési időszakban néhány alapos öntözést meghálál, de nyáron két öntözés között célszerű egy-két hetes teljes kiszáradást biztosítani. A szabadban tartott növényeket akkor kell védettebb helyre vinni, amikor az éjszakai hőmérséklet tartósan 10 °C alá süllyed. Teleltetési hőmérsékletnek is a 10 °C ajánlható, általában teljesen szárazon is kibírják, de enyhébb időben néhány alkalommal óvatos nedvesítés előnyös lehet. Gombabetegségekre és szívó kártevők károsítására érzékeny, ezért a megelőző növényvédelem nagyon fontos. A beteg vagy elpusztult hajtások eltávolítása szintén a megelőzés fontos része.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

A nemzetségen belül szokatlanul színes hajtásai és zöld virágai alapján jól felismerhető faj.

Szerzők

• Szöveg: ---
• Kép: ---
• Lektorálta: ---

Forrás

• Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – Pozsgások kártya