Ugrás a tartalomhoz

Huernia plowesii

Innen: MKOE wiki
A lap korábbi változatát látod, amilyen Jokhel Csaba (vitalap | szerkesztései) 2026. június 5., 18:26-kor történt szerkesztése után volt. (Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Huernia plowesii Leach 1988 sec. POWO | synonym = }} <span id="a-név-eredete-etimológia"></span> === A név eredete, etimológia === * A '''nemzetségnév''' '''Justus Heurnius''' (1577–1652) holland orvos és misszionárius nevét őrzi. Ő volt az első európai, aki növényeket gyűjtött a Jóreménység-fok vidékén. A név eredetileg ''Heurnia'' lett volna, de az első közléskor nyomdai hiba történt, és a ''Huernia'' a…”)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Huernia plowesii

Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén Eukaryota
Ország Plantae
Klád Angiospermae
Klád Eudicots
Klád Core Eudicots
Klád Asterids
Klád Lamiids
Rend Gentianales
Család Apocynaceae
Alcsalád Asclepiadoideae
Nemzetség-
csoport
Ceropegieae
Alnemzetség-csoport Stapeliinae
Nemzetség Huernia
Faj Huernia plowesii
Google képek Bing képek

Tudományos név

  • Huernia plowesii Leach 1988 sec. POWO
    elfogadott, érvényes név

A név eredete, etimológia

  • A nemzetségnév Justus Heurnius (1577–1652) holland orvos és misszionárius nevét őrzi. Ő volt az első európai, aki növényeket gyűjtött a Jóreménység-fok vidékén. A név eredetileg Heurnia lett volna, de az első közléskor nyomdai hiba történt, és a Huernia alak maradt használatban.
  • A fajnév Darrel Charles Herbert Plowes tiszteletére került elnevezésre, aki Dél-Afrikában született 1925-ben, később Zimbabwe-ban élt. Mezőgazdasági szakember, természetkutató, a stapeliafélék szakértője és a faj felfedezője volt.

Típuspéldány

  • Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye: Darrel C. H. Plowes, Plowes 6761 (NGB, K, PRE), Délnyugat-Namíbia.
  • Első leírása: Leach: Excelsa Taxonomic Series 4: 134–136. 1988.
  • Az aktuális nemzetségbe helyezte: Leslie Charles Leach 1988.

Szinonimák

Homotípusos szinonimák

  • Ceropegia plowesii (L.C.Leach) Bruyns in S. African J. Bot. 112: 424 (2017)

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár

Hajtásai felállók vagy elfekvők, többé-kevésbé gúla alakúak, legfeljebb 3 cm hosszúak, négyszög keresztmetszetűek, kis csoportokat képeznek. A hajtásfogak hegyesek.

Levelek

A levelek csökevényesek, rövid életűek.

Generatív test

Virág

  • Virágkocsány: legfeljebb 1 cm hosszú.
  • Csészelevelek: 5–6 × 2 mm méretűek.
  • Párta: belül sötét bíborbarna, 2,5–3,5 cm átmérőjű. A cső körülbelül 6 mm átmérőjű, ötszögű, torka megvastagodott. A gyűrű rendszerint bíborvörös, mintegy 5 mm átmérőjű.
  • Pártacimpák: külső részeik krémszínűek, szabálytalan gesztenyebarna vagy rozsdavörös pöttyözöttséggel. Valamivel szélesebbek, mint amilyen hosszúak, háromszögletűek, hegyesek, szétállók. Belső felületük sima, ritkásan szőrös. A szőrök legfeljebb 3 mm hosszúak, merevek, finoman bolyhosak, kis szemölcsök csúcsán erednek.
  • Korona: fekete, ritkábban barnás színű. A lebenyek keskeny háromszögletűek, megnyúltak, csúcsosak és a bibe felett összeérnek.
  • Ivarlevelek: a portokok narancsszínűek. A virágpor sárga, a csíraszáj környékén világosabb, hátoldalán narancsszínű.

Termés

-

Elterjedés és élőhely

  • Földrajzi elterjedés: Délnyugat-Namíbia.
  • Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: aprózódott kőzetfelszíneken, sziklák között él.

Kultúrában tartás

Tartásánál figyelembe kell venni, hogy élőhelyén milyen körülmények között él. Nyári gondozása hasonló, mint a kaktuszoké, napon vagy félárnyékban tartható. Erős fényben kissé vörösödik, félárnyékban élénkzöld marad. Az irodalom általában félárnyékos tartást ajánl. Szoktatás után tűző napon sem károsodik.

Gazdagon elágazó növény, hajtásai könnyen legyökeresednek, ezért egyszerűen szaporítható. A 2–3 hajtásból álló csoportok már nyár elejétől virágozhatnak, és nyár végéig többször is nyílnak. A magoncok 2–3 éves korban már virágzóképesek.

Tenyészidőszakban havonta 3–5 öntözést igényel. Két öntözés között a talaj kissé száradjon ki. Teleltetésére a szakirodalom általában 10 °C körüli hőmérsékletet ajánl, 1–2 havonta kevés vízzel. A szerző saját tapasztalata szerint a növények 9 °C körüli éjszakai hőmérsékleten, teljesen szárazon is sikeresen teleltethetők.

Ültetőközegként enyhén savanyú talaj használható, bár természetes élőhelyén inkább enyhén meszes talajokon fordul elő.

Kártevői és betegségei hasonlóak más Huernia fajokéhoz. Gyakori károsító a gyapjastetű (Planococcus citri). Gombás betegségek közül a Helminthosporium fajok okozhatnak jelentős károkat.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

A fajt a sötét bíborbarna virág, a krémszínű, rozsdabarna pöttyözött pártacimpák, valamint a fekete korona jól elkülöníti a legtöbb rokon fajtól.

Taxonómia és filogenetika

Huber szerint a faj a Huernia guttata rokonsági körébe tartozik.

Egyéb

A fajt Darrel Charles Herbert Plowes fedezte fel és gyűjtötte először. A szerző megjegyzi, hogy a stapeliafélék családjához magyar nyelvű szakirodalom csak korlátozottan áll rendelkezésre, míg angol és német nyelven jelentős mennyiségű szakanyag érhető el.

Szerzők

  • Szöveg: Budai Ferenc
  • Kép: Lukoczki Zoltán (1.), Budai Ferenc (2.)
  • Lektorálta: Papp László

Forrás

  • Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – Pozsgások 127. kártya