Kategória:Uebelmannia

Uebelmannia Buining 1967

A tudományos név státusza: érvényes

Rendszertani besorolás: Kaktuszfélék (Cactaceae)

Az Uebelmannia nemzetségnév Werner J. Uebelmann, svájci kaktuszgyűjtő és kereskedő tiszteletére született.

• Uebelmannia pectinifera Buining 1967

Első leírása: Buining, 1967.

Kemény szárú, kis számú fajt tartalmazó nemzetség. A szár **magános**, fiatalon **gömbölyű**, később **megnyúlt**, akár **hengeres**, kifejlett korban **(5)30–100 cm** magas és **6–17 cm** széles lehet.

A növények színe a **hamvasszürkétől** a **feketésvörösig** változhat.

• • 15–40 függőleges borda** jellemző, amelyek idős korban sem hajlanak torzulásra.

A bordák **élesek**, vagy egyes taxonoknál **szemölcsszerű dudorok** jelennek meg rajtuk.

Az areolák **erősen gyapjasak**, tövisesek; a virágzó areola **dúsan gyapjas**. A tövisek fajonként karakterisztikusak: **mereven elállók**, **lefelé ívelők**, vagy **a szárra simulók**.

Az epidermisz lehet **sima**, **dudoros**, **érdes**, néha **viaszos redőkkel** borított. A sejtek a bőrszövet alatt **gumiszerű nedvvel** telítettek.

Egyes taxonoknál a bordákon **szemölcsszerű dudorok** képződnek.

Az areolák **erősen gyapjasak**, virágzáskor még dúsabban szőrözöttek.

A tövisek fajonként eltérően **fésűszerűen elállók**, **lefelé ívelők** vagy **meggörbülve simulók** a bordákra.

• A virágok **csúcsi állásúak**, **rövid tölcsér alakúak**, kicsik.
• Színük fajonként változó **sárga árnyalatú**.
• **Nappal nyílnak**, illatuk nem érzékelhető.
• A virágcső és a termés pikkelyei **tövisben végződnek**.

A termések formája a **gömbölyűtől** a **hengeresig** változik. Színük **csíkosan vörös**, felül **gyapjas**, felületük **fényes**, **vékony falú**, **húsos**, éréskor **széteső**, kevés magot tartalmaznak.

• Mag:* A mag **gömbölyű**, **tojásdad**, **körte** vagy **sapka alakú**, mérete **1,3–2,1 × 0,8–1,7 mm**.

Színe **barna**, **vörösesbarna**, **feketésbarna**; felülete **ráncos**, **lapos** vagy **lapítottan boltozatos**.

Földrajzi elterjedés: A nemzetség **Kelet-Brazíliában**, főként **Minas Gerais** állam területén őshonos.

• Élőhely:

• A *pectinifera* csoport tagjai **Diamantina** környékén, a **Serra do Espinhaço** területén, **1000–1200 m** magasságban élnek, humusszal feltöltődött **sziklák hézagaiban**, **sziklarepedésekben**.
• A *gummifera* forma tagjai **Itamarandibától délre**, **fehér kvarchomokban** élnek, ahol a gyökerek mélyen elágaznak a hűvös és nyirkos talajban.

• Éghajlati tényezők: A sötét sziklák nappali felmelegedése és éjszakai hőleadása segíti a túlélést.

• Növénytársulás, életmód: Száraz szavannák, kőzethasadékok, kvarchomokos területek.

Szinonima: *Parodia*

Történeti háttér: A nemzetséget Buining írta le 1967-ben. A nemzetség korábbi eleme, a *Parodia gummifera*, 1938-ban került elő először. Horst számos felfedezése (6 taxonból 5) hozzájárult az *Uebelmannia* csoport kialakításához.

Megjegyzés: 1995-ben **Braun és Esteves** két alnemzetségre osztotta:

• Uebelmannia subgen. Uebelmannia* és
• Uebelmannia subgen. Leopoldohorstia*.

Ezt eltérő morfológiai jegyek és élőhelyi különbségek indokolták.

Gondozás: Nyáron napos, párás környezetet igényel. Talaj: savas, kavicsos, kevés humusszal. Tél: **8–10 °C**, száraz tartás. Szaporítás: **magvetéssel**.

• Forrás: A megadott szöveg alapján készült.