Stapelia cedrimontana
| Stapelia cedrimontana | |
|---|---|
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Eudicots |
| Klád | Core Eudicots |
| Klád | Asterids |
| Klád | Lamiids |
| Rend | Gentianales |
| Család | Apocynaceae |
| Alcsalád | Asclepiadoideae |
| Nemzetség- csoport |
Ceropegieae |
| Alnemzetség- csoport |
Stapeliinae |
| Nemzetség | Stapelia |
| Faj | Stapelia cedrimontana |
 
| |
Tudományos név
- Stapelia cedrimontana Frandsen, 1975
- A tudományos név státusza: érvényes
A név eredete, etimológia
A nemzetség neve egy holland orvos, Johannes Bodaeus van Stapel (kb. 1602–1636) nevét viseli. A fajnév a Cedarberg (Cédrus‑hegy) hegylánc nevének latinra fordításából származik („cedrus” = cédrus, „montanus” = hegyi), utalva a típusélőhelyre.
Típuspéldány
- Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye: A Dél‑Afrikai Köztársaság Nyugat‑Fokföld tartományában, kb. 18 km‑re Citrusdal városkától, a Buffelshoek‑hágó lábánál található típusélőhelyről írták le.
- Első leírása: Cactus and Succulent Journal (USA) 47(6): 260., 1975.
- Az aktuális nemzetségbe helyezte: Frandsen, 1975
Szinonimák
- nincsenek
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár
25 cm‑es magasságot elérő növények, tömött csoportokat képeznek. A hajtások négy határozott bordával tagoltak, apró szőrűek, később részben lekopaszodnak, átmérőjük kb. 1 cm.
Szemölcsök
A hajtásokon apró szemölcsök találhatók.
Generatív test
Virág
Virágait általában a hajtások alsó részén fejleszti, de előfordulhatnak a teljes hossz mentén. A virágok mindig kifelé vagy felfelé állnak, kocsányuk kb. 2,5 cm hosszú.
- Csészelevelek 6–8 mm‑esek; a párta átmérője 3–6 cm, belső felülete ráncos, alapszíne gesztenyebarna vagy sötét lilásvörös, ráncok fehérek vagy sárgásak. A rövid pártacső ötszögletű.
- A pártacimpák bunkószerűek, 1–2,5 cm hosszúak, belső felületük lilásbordón csíkozott vagy sötétebb lilásbordó színű, szőrözöttek. A külső koronalebenyek 3,5–4 mm‑esek, a belsők 3,5–4 mm hosszúak és 1 mm szélesek.
- Ivarlevelek: a pollen és a polinárium sárga vagy barnás; méretük 0,7–0,8 × 0,5–0,6 mm.
Termés
- A termés 6–9 cm hosszú, kb. 1 cm átmérőjű, tompa kúpos végű, enyhén szőrös ikertüsző.
- Magja: 0,5–0,7 cm hosszú, ovális, lapos, barnás színű, végén fehér repítő készülékkel.
Elterjedés és élőhely
- Földrajzi elterjedés: A Dél‑Afrikai Köztársaság Nyugat‑Fokföld tartományában, elsősorban a Cedarberg és Piquetberg hegységekben, Citrusdal környékén.
- Élőhely, éghajlat, növénytársulás, életmód: Gyér lágy‑ és fásszárú növényzetben, kövek között, gyakran azok árnyékában.
Kultúrában tartás
A nagyobb virágú Stapelia fajok közé tartozik. Ősszel virágzik. Viszonylag problémamentesen tartható. Ültető közegként ásványi, talajmentes keveréket használnak (habkő, láva, zeolit, perlit). Nyáron árnyékolással, csapadék elleni védelemmel szabadban tartható, mérsékelt öntözéssel. Ősszel üvegházba, majd melegebb telelőhelyre kerül, ahol a hőmérséklet 10 °C fölött marad. Rovarkártevők, főleg pajzstetvek ellen védekezés fontos.
Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok
Közeli rokonságban van a Stapelia villetiae nevű fajjal.
Szerzők
- Szöveg: Lukoczki Zoltán
- Kép: Lukoczki Zoltán
- Lektorálta: Papp László
Forrás
- Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete Pozsgások 718. kártya