Kategória:Cynanchum

Cynanchum L.,
Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén	Eukaryota
Ország	Plantae
Klád	Angiospermae
Klád	Eudicots
Klád	Core Eudicots
Klád	Asterids
Klád	Lamiids
Rend	Gentianales
Család	Apocynaceae
Alcsalád	Asclepiadoideae
Nemzetség- csoport	Asclepiadeae
Alnemzetség-csoport	Cynanchinae
Nemzetség	Cynanchum

• A nemzetségnevet Carl von Linné írta le 1753-ban. A szónév az ógörög kyon (κύων, jelentése: kutya) és anchein (ἄγχειν, jelentése: fojtani, megfojtani) szavak összetételéből származik (cynanchum). Az elnevezés arra utal, hogy a növénycsoport egyes fajai mérgezőek, és a népi megfigyelések szerint a háziállatokra, így a kutyákra is veszélyesek, fojtó mérgezést okozhatnak.

• Típusfaj: Cynanchum acutum L.
• Első leírása: Species Plantarum 1: 212. (1753)
• Az aktuális nemzetségbe helyezte: Carl von Linné, 1753

   Képek betöltése...

(forrás: Wikimedia Commons)

• Adelostemma Hook.f. in Hooker's Icon. Pl. 15: 22 (1883)
• Ampelamus Raf. in Amer. Monthly Mag. & Crit. Rev. 1: 192 (1819)
• Aphanostelma Schltr. in A.A.H.Léveillé, Fl. Kouy-Tchéou: 39 (1914)
• Bunburia Harv. in Gen. S. Afr. Pl.: 416 (1838)
• Cyathella Decne. in Ann. Sci. Nat., Bot., sér. 2, 9: 332 (1838), non Brot. (1804), fungal name.
• Cynoctonum E.Mey. in Comm. Pl. Afr. Austr.: 215 (1838), nom. illeg. homonym. post.
• Decanema Decne. in Ann. Sci. Nat., Bot., sér. 2, 9: 338 (1838)
• Decanemopsis Costantin & Gallaud in Bull. Mus. Hist. Nat. (Paris) 12: 418 (1906)
• Dicarpophora Speg. in Physis (Buenos Aires) 8: 269 (1926)
• Drepanostemma Jum. & H.Perrier in Rev. Gén. Bot. 23: 256 (1911)
• Enslenia Nutt. in Gen. N. Amer. Pl. 1: 164 (1818), nom. illeg. homonym. post.
• Exostegia Bojer ex Decne. in A.P.de Candolle, Prodr. 8: 528 (1844)
• Flanagania Schltr. in Beibl. Bot. Jahrb. Syst. 45: 10 (1894)
• Folotsia Costantin & Bois in Compt. Rend. Hebd. Séances Acad. Sci. 147: 258 (1908)
• Gilgia Pax in Bot. Jahrb. Syst. 19: 80 (1894)
• Glossonema Decne. in Ann. Sci. Nat., Bot., sér. 2, 9: 335 (1838)
• Graphistemma (Chapm. ex Benth.) Champ. ex Benth. in G.Bentham & J.D.Hooker, Gen. Pl. Kew. 2: 760 (1876)
• Holostemma R.Br. in Asclepiadeae: 31 (1810)
• Karimbolea Desc. in Cactus (Paris) 68-69: 77 (1960)
• Mahafalia Jum. & H.Perrier in Rev. Gén. Bot. 23: 255 (1911)
• Mastostigma Stocks in Icon. Pl. 9: t. 863 (1851)
• Mellichampia A.Gray ex S.Watson in Proc. Amer. Acad. Arts 22: 437 (1887)
• Metalepis Griseb. in Cat. Pl. Cub.: 179 (1866)
• Metaplexis R.Br. in Asclepiadeae: 37 (1810)
• Monostemma Turcz. in Bull. Soc. Imp. Naturalistes Moscou 21(I): 255 (1848)
• Nematostemma Choux in Compt. Rend. Hebd. Séances Acad. Sci. 172: 1310 (1921)
• Nematuris Turcz. in Bull. Soc. Imp. Naturalistes Moscou 21(I): 254 (1848)
• Odontanthera Wight in Madras J. Lit. Sci. 7: 142 (1838)
• Pentarrhinum E.Mey. in Comm. Pl. Afr. Austr.: 199 (1838)
• Perianthostelma Baill. in Hist. Pl. 10: 247 (1890)
• Petalostemma R.Br. in H.Salt, Voy. Abyss., App.: xIiv (1814), nom. nud.
• Platykeleba N.E.Br. in Bull. Misc. Inform. Kew 1895: 250 (1895)
• Prosopostelma Baill. in Hist. Pl. 10: 247 (1890)
• Psanchum Neck. in Elem. Bot. 1: 254 (1790), opus utique oppr.
• Pycnoneurum Decne. in Ann. Sci. Nat., Bot., sér. 2, 9: 340 (1838)
• Raphistemma Wall. in Pl. Asiat. Rar. 2: 50 (1831)
• Rhodostegiella (Pobed.) C.Y.Wu & D.Z.Li in Acta Phytotax. Sin. 28: 465 (1990)
• Roulinia Decne. in A.P.de Candolle, Prodr. 8: 516 (1844), nom. illeg. homonym. post.
• Rouliniella Vail in Bull. Torrey Bot. Club 29: 662 (1902)
• Sarcocyphula Harv. in Thes. Cap. 2: 58 (1863)
• Sarcostemma R.Br. in Asclepiadeae: 39 (1810)
• Sarmasikia Bubani in Fl. Pyren. 1: 550 (1897)
• Schizocorona F.Muell. in Hooker's J. Bot. Kew Gard. Misc. 5: 107 (1853)
• Seshagiria Ansari & Hemadri in Indian Forester 97: 126 (1971)
• Sichuania M.G.Gilbert & P.T.Li in Novon 5: 12 (1995)
• Steinheilia Decne. in Ann. Sci. Nat., Bot., sér. 2, 9: 339 (1838)
• Symphyoglossum Turcz. in Bull. Soc. Imp. Naturalistes Moscou 21(I): 255 (1848)
• Telminostelma E.Fourn. in C.F.P.von Martius & auct. suc. (eds.), Fl. Bras. 6(4): 218 (1885)
• Urostelma Bunge in Enum. Pl. China Bor.: 44 (1833)
• Voharanga Costantin & Bois in Compt. Rend. Hebd. Séances Acad. Sci. 147: 259 (1908)
• Vohemaria Buchenau in Abh. Naturwiss. Vereine Bremen 10: 372 (1889)
• Ziervoglia Neck. in Elem. Bot. 1: 254 (1790), opus utique oppr.

(52 taxon)

Változatos növekedési formájú, többnyire évelő növények. A hajtás lehet lágy szárú, fásodó, gyakran kúszó vagy csavarodó felépítésű. A szár sok fajnál szukkulens, puszta vagy elágazó, néha vaskos és fotoszintetizáló, miközben a levelek csökevényesek vagy gyorsan lehullók. A nem szukkulens fajoknál a levelek átellenes állásúak, ép szélűek, lándzsás, tojásdad vagy szív alakúak. A gyökérzet gyakran vaskos, felhalmozó gyökér vagy kúszó gyökértörzs (rizóma).

A virágzat általában bogas vagy ernyős szerkezetű, axilláris vagy terminális helyzetű. A virág kicsi vagy közepes méretű, öttagú, gyakran csillag alakú.

• Takarólevelek: A csésze kicsi, öthasábú, a párta ötszirmú, a sziromlevél vagy lepellevél forgószerűen vagy csillag alakban elterülő, a tövénél gyakran kiegészítő koszorúval (corona) ellátott.
• Ivarlevelek: A porzószálak és a bibefej összenövésével speciális ivarszerv, gynostegium jön létre; a portokok porszemcséi pollinitákká egyesülnek; a termő felső állású, két különálló termőlevélből áll, a bibeszál rövid, a bibe kiszélesedő, ötszögletű vagy karéjos.

A termés általában ikertüsző vagy magányos tüszőtermés, amely hosszanti irányban nyílik fel.

• Magja: Számos lapított magot tartalmaz, amelyek csúcsán repítőszőrökből álló bóbita található.

• Földrajzi elterjedés: Afrika, Ázsia, Európa, Ausztrália, Észak-Amerika, Dél-Amerika.
• Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Kozmopolita nemzetség, amely a trópusi, szubtrópusi és mérsékelt övi régiókban egyaránt előfordul. A szukkulens fajok főként Madagaszkár és KDK-Afrika száraz, félsivatagi és bozótos élőhelyein fordulnak elő.

A szukkulens fajok (mint a Cynanchum marnierianum) tartása a pozsgás növényekéhez hasonló: jó vízáteresztő, ásványi anyagban gazdag talajt, világos, napos fekvést és a növekedési időszakban mértékletes öntözést igényelnek. Télen teljesen szárazon és fagymentes helyen kell őket teleltetni.

A Cynanchum nemzetség szorosan kapcsolódik a Vincetoxicum nemzetséghez, amellyel korábban sok fajt felcseréltek vagy összevontak. A szukkulens fajok szártagolt, gyakran levéltelen appearance-ük alapján elkülöníthetők a rokonsági kör egyéb tagjaitól, valamint a korona (corona) finom morfológiai bélyegei alapján különíthetők el a Ceropegia és Sarcostemma nemzetségektől.

A nemzetség rendkívül diverz, több száz fajt számlál. A szukkulens képviselők főként a madagaszkári és afrikai szárazságkedvelő ágakhoz tartoznak, ahol a száruk fotoszintetizáló, bordázott vagy bütykös szukkulens szervvé módosult.

A Cynanchum a molekuláris filogenetikai vizsgálatok alapján a Apocynaceae család Asclepiadoideae alcsaládjának Asclepiadeae tribuszába sorolható. A korábbi morfológiai alapon meghatározott széles nemzetségfogalom (sensu lato) polifiletikusnak bizonyult. A DNS-szekvenáláson alapuló kutatások hatására a nemzetséget több kisebb, monofiletikus egységre bontották szét, vagy egyes fajcsoportokat áthelyeztek rokon nemzetségekbe (mint a Vincetoxicum vagy Orthosia).

• https://powo.science.kew.org/
• https://www.ipni.org/