Pachypodium horombense

Pachypodium horombense
; Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén	Eukaryota
Ország	Plantae
Klád	Angiospermae
Klád	Eudicots
Klád	Core Eudicots
Klád	Asterids
Klád	Lamiids
Rend	Gentianales
Család	Apocynaceae
Alcsalád	Apocynoideae
Nemzetség-; csoport	Malouetieae
Alnemzetség-csoport	Pachypodiinae
Nemzetség	Pachypodium
Faj	Pachypodium horombense

Tudományos név

Pachypodium horombense H. Poisson in Bull. Acad. Malgache 1922-3, n. s. vi. 165, t. 9 (1924)
elfogadott, érvényes név

A név eredete, etimológia

A nemzetségnév az ógörög „pachys” = vastag, kövér, vaskos, jókora és „pous, podos” (illetve „podion” = kis láb, lábacska, lábazat, emelvény) szavakból ered. A név a megvastagodott szár alsó részére, valamint a víztároló alapszövetet tartalmazó gyökérnyakra utal, amely gyakran a talaj alatt helyezkedik el, és részben a hipokotil maradványa.
A fajnév az élőhelyéről, a Horombe fennsíkról, illetve a Horombe hegységről kapta a nevét Madagaszkár középső-déli részén.

Típuspéldány

Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye: Bulletin de l'Académie Malgache 1922-3, n. s. vi. 165, t. 9 (1924), in obs. et in adnot.
Első leírása: H. Poisson, 1924
Az aktuális nemzetségbe helyezte: H. Poisson, 1924

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Szár (törzs)

Pozsgás, kaudiciform, pachycauliform növény. A főszár palackszerű, legfeljebb 1,5 m magas. Alsó része 50–70 cm átmérőjű, víztároló alapszövetében jelentős mennyiségű vizet raktároz. A palack feletti szár 20–30 cm átmérőjű, szürkészöld. A rövid, kövér ágak 10 cm átmérőjűek, 20–40 cm hosszúak, ezekből 6–20 mm átmérőjű hajtások nőnek, amelyek görbülnek és felfelé hajlanak.

Tövisek

Rövid, páros tövisek borítják a törzset és az ágakat. Hosszuk 3–10 mm, átmérőjük az alapnál 1–3 mm.

Levelek

Vastag, merev levelek, 25–80 mm hosszúak, 5–20 mm szélesek, lekerekített csúccsal és ékalakú levélvállal. Levélnyél 1–3 mm. Színük mélyzöld, fényes, középső és másodlagos erekkel sárgás-zöldes tónusban. Fonák világosabb, világoszöld erekkel és barnás emergencia pöttyökkel. Téli időszakban a növény leveleit lehullajtja.

Generatív test

Virág

Élénksárga, tavasszal virágzó. Virágszárak vékonyak, pihés kocsányokkal, virágok pihésekkel borítottak. Virág hossza 5–5,5 cm, széles tojásdad alakú fej. Alaprésze szinte hengeralakú, csészelevelek csúcsától öt hosszanti zsebszerű kiemelkedéssel tagolt. Belseje öt részre osztott, amelybe a táplálkozó rovarok be tudnak mászni a beporzás céljából. Virágzáskor megkülönböztethetetlen a Pachypodium rosulatum-tól.

Termés és mag

Termése kétágú, ikertüsző, 14 cm hosszú, 7 mm átmérőjű, éretten szürke–barnásszürke. Magok oválisak, kb. 2×4 mm, lapos cseppalakúak, szürkésbarnásak, fehér repítőkészülékkel 10–12 mm hosszban.

Elterjedés és élőhely

Földrajzi elterjedés: Horombe hegység központi fennsíkja, Madagaszkár középső-déli része, Fianarantsoa, Ambatolahy-Kelivondraka út környéke, 500–1000 m tengerszint feletti magasságban.
Élőhely, éghajlat, növénytársulás: gyér növényzetű gránitdombok, sziklák, sziklagyepek, ahol más ritka madagaszkári pozsgásokkal él együtt, például Pachypodium brevicaule, Euphorbia quartziticola, Aloë calcairophylla, Aloë isalensis és Schizolaena tampoketsana. Idős egyedek alsó törzse akár 1,5 m széles is lehet, laposan szétterülve a sziklafelszíneken.

Kultúrában tartás

Teljes napfényben fejlődik legjobban, részleges árnyékot is elviseli, de virágzása csökkenhet. Télen teljesen szárazon kell tartani 10 °C körül. Átültetése háromévente ajánlott, ügyelve az erős tövisekre. Újsággal vagy más védőréteggel körbetekerve könnyebb megfogni. Talaj: szemcsés, porózus, kaktuszokhoz hasonló, pl. gránitmurvával kevert, jó vízelvezetésű. Szaporítása magról történik; a magokat 24 órára meleg vízben áztatva kell vetni. Optimális hőmérsékleten (27–35 °C) 3–4 nap alatt csíráznak, de akár 6 hónap után is megjelenhetnek frissen kelt példányok.

Egyéb

A vastag törzs és ágak víztárolásra alkalmasak. Fiatal részek fotoszintetizálnak, levelek a vízpárolgás csökkentésére lehullanak a száraz időszakban. A tövisek a ködből és harmatból származó nedvességet a törzsbe vezetik.

Szerzők

Szöveg: Jokhel Csaba
Kép: dr. Horváth Sándor
Lektorálta és társszerzőként kiegészítette: Papp László

Forrás

Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – Pozsgások xxx. kártya