Pachypodium lealii subsp. saundersii
| Pachypodium saundersii | |
|---|---|
 Érvényes, elfogadott név. | |
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Eudicots |
| Klád | Core Eudicots |
| Klád | Asterids |
| Klád | Lamiids |
| Rend | Gentianales |
| Család | Apocynaceae |
| Alcsalád | Apocynoideae |
| Nemzetség- csoport |
Malouetieae |
| Alnemzetség-csoport | Pachypodiinae |
| Nemzetség | Pachypodium |
| Faj | Pachypodium saundersii |
 
| |
| Pachypodium lealii subsp. saundersii | |
|---|---|
 Nomenklatúrális (homotipikus) szinonima | |
| Rendszertani besorolás | |
| Faj | Pachypodium lealii subsp. saundersii |
Tudományos név
- Pachypodium saundersii N.E. Brown, Bull. Misc. Inform. Kew 1892(65-66): 126 (1892)
elfogadott, érvényes név - Pachypodium lealii subsp. saundersii (N.E. Brown) G.D. Rowley, Natl. Cactus & Succ. J. Leeds, Bradford 28(1): 4. 1973
szinonima név
A név eredete, etimológia
- A nemzetségnév az ógörög pachys („vastag, kövér”) és pous, podos („láb, lábacska, emelvény”) szavakból ered. A név a jellegzetesen megvastagodott szárra és a víztároló gyökérnyakra utal, amelyek gyakran a talaj alatt találhatók.
- A fajnév lealii Fernando da Costa Leal portugál geológusról kapta a nevét, aki közreműködött az angolai expedíciókban.
- Az alfajnév saundersii Sir Charles Saunders botanikusról származik, aki valószínűleg Dél-Afrikában fedezte fel az alfajt a XIX. század végén.
Típuspéldány
- Első leírása: Pachypodium saundersii N.E. Brown, 1892
Szinonimák
- Pachypodium lealii subsp. saundersii (N.E.Br.) G.D.Rowley in Natl. Cact. Succ. J. 28: 4 (1973)
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Kaudex, gyökérnyak
A növény palack alakú, föld felett és részben föld alatt fejlődő kaudiciform szárat képez, amely vastag, víztározó szerveket tartalmaz. Az alsó, megvastagodott rész a hosszú száraz periódusok túlélését biztosítja.
Hajtás, ágak
A kaudexből karcsú ágak nőnek. Az ágak vékonyabbak, 2–4 cm hosszú töviscsoportokat is hordozhatnak a csúcsukon. A növény magassága az alfaj esetében 1,5 m körüli, jóval alacsonyabb az alapfajnál.
Levelek
A levelek az ágak csúcsán helyezkednek el, vékonyak, 2–4 cm hosszúak, halványzöldek, simák és enyhén fényesek. Fonákjukon a főér mentén és a levélszél hullámos részén finom szőrök találhatók. A levelek kevésbé szőrösek, mint a P. lealii subsp. lealii esetében.
Generatív test
Virág
A virágok a levelek között, rövid kocsánnyal (kb. 4 mm) jelennek meg, egyesével vagy kis csoportokban.
- Átmérő: 2,5–3,5 cm
- Szín: fehér, viaszos, néha a párták széle bíbor-rózsaszín
- Virágzási időszak: február–május
Termés
Ikertüsző termés, kifejletten 12–15 cm hosszú, 9–14 mm vastag.
- Éréskor zöldről barnásra színeződik, kiszárad, hosszanti irányban nyílik
- Magja: hosszúkás, lapított tojásdad, 7–10 mm hosszú, 4–5 mm széles, világos sárgás-barna vagy majdnem fehér
- Repítőkészülék: 2–3 cm hosszú, a mag hegyes végén, sugárirányban, világos barna vagy fehér
Elterjedés és élőhely
- Földrajzi elterjedés: Dél-Afrika keleti partjai, Szváziföld, Mozambik, Zimbabwe
- Élőhely: sziklás kiemelkedések, meredek domboldalak, kőzetrepedések, száraz erdők és cserjések tisztásai
- Tengerszint feletti magasság: legfeljebb 776 m
- Éghajlat: xerikus, ingadozó nedvesség, erős szél és szélsőséges hőmérséklet
A növény vízraktározó szárával és töviseivel a harmatot és ködöt is hasznosítja a túléléshez.
Kultúrában tartás
Az egyik legkönnyebben nevelhető Pachypodium. Gyorsan növekszik és tolerálja az alacsonyabb hőmérsékleteket. Télen szárazon kell tartani a rothadás elkerülésére. Erős, 8–12 órás napfényben fejlődik legjobban. Talaja jó vízáteresztő képességű, vulkanikus kőzetekkel kevert keverék legyen.
Legjobban magról szaporítható, a szárdugványok ritkán gyökeresednek. A magvak 3–12 nap alatt csíráznak, és gyorsan növekednek megfelelő nedves, de nem pangó vízű közegben.
Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok
Alacsony növekedésű, palack alakú szár, vékony levelek, kisebb virágok és rövidebb repítőkészülék különbözteti meg az alapfajtól (P. lealii subsp. lealii), amely akár 8 m magasra is nőhet, nagyobb levelekkel és virágokkal.
Taxonómia és filogenetika
Az alfaj a Pachypodium lealii alfajai közé tartozik, jellegzetes keleti part menti elterjedésével és alacsony termetével.
Egyéb
A faj vízraktározó képessége és szárának kaudexes formája lehetővé teszi a hosszú száraz időszakok túlélését. Vegetatív szaporításból ritkán alakul ki teljes értékű kaudex.
Szerzők
- Szöveg: Jokhel Csaba
- Lektorálta és kiegészítette: Papp László
- Kép: dr. Horváth Sándor
Forrás
- Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – Pozsgások 846. kártya