Pachypodium succulentum

Pachypodium succulentum
; Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén	Eukaryota
Ország	Plantae
Klád	Angiospermae
Klád	Eudicots
Klád	Core Eudicots
Klád	Asterids
Klád	Lamiids
Rend	Gentianales
Család	Apocynaceae
Alcsalád	Apocynoideae
Nemzetség-; csoport	Malouetieae
Alnemzetség-csoport	Pachypodiinae
Nemzetség	Pachypodium
Faj	Pachypodium succulentum

Tudományos név

Pachypodium succulentum (L.f.) Sweet, Hort. Brit. ed. 2: 594. 1830
elfogadott, érvényes név

A név eredete, etimológia

A nemzetségnév az ógörög pachys („vastag”, „kövér”) és pous, podos („láb”) szavakból származik. A név a növény jellegzetesen megvastagodott alsó szárrészére és gyökérnyakára utal, amely jelentős vízraktározó szerepet tölt be.
A fajnév a latin succulentus melléknévből ered, jelentése „nedvdús”, „húsos”, amely a növény pozsgás jellegére és vízraktározó szöveteire utal.

Típuspéldány

Első leírása: Sweet, Hortus Britannicus, 1830
Basionym: Echites succulenta L.f., 1781
Az aktuális nemzetségbe helyezte: Sweet, 1830

Szinonimák

Echites succulenta L.f. (1781)
Belonites succulenta (L.f.) E.Mey. (1837)
Pachypodium tuberosum Lindl. (1830)
Pachypodium tomentosum G.Don (1838)
Pachypodium griquense L.Bolus (1932)
Pachypodium jasminiflorum L.Bolus (1932)

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Kaudex, gyökérnyak

Caudiciform pozsgás cserje, amely nagyméretű, részben vagy teljesen a talaj alatt fejlődő, gumós megvastagodású szárrésszel és gyökérnyakkal rendelkezik. Ez a vízraktározó szerv gyakran a hipokotilból fejlődik ki. Átmérője elérheti a 25 cm-t vagy annál nagyobb méretet is.

Hajtás, ágak

A kaudexből karcsú, hengeres ágak fejlődnek. Az ágak átmérője 5–12 mm, hosszúságuk 15–60 cm, idősebb példányokon ennél hosszabbak is lehetnek. A növény természetes élőhelyén akár 1,5–2,5 m magasságot is elérhet. Az ágak felületén a levelek lehullása után is megmaradó tövisek találhatók.

Levelek

A levelek váltakozó állásúak, keskeny lándzsás alakúak. Hosszúságuk (15) 20–60 mm, szélességük 2–10 mm. Színük sötétzöld. A levél fonáka finoman szőrös, a levélszél enyhén visszahajló. A levelek elsősorban az ágak csúcsi részén helyezkednek el, és az ággal körülbelül 30°-os szöget zárnak be.

A faj részben lombhullató, de a legtöbb Pachypodium fajtól eltérően a levelek egy része télen is megmarad, különösen az ágak csúcsán.

Tövisek

A tövisek a levelek tövénél fejlődnek és a levelek lehullása után is megmaradnak. Számuk rendszerint 3:

két hosszabb tövis, amelyek hossza általában 10–25 mm
egy rövidebb tövis, amely a hosszabbak hosszának körülbelül egyharmada

Színük barnás vagy szürkésbarna. Merevek, egyenesek.

Generatív test

Virág

A virágok az ágak csúcsán jelennek meg, egyesével vagy kisebb csoportokban, a levelekkel egy időben.

Virágcső: 10–30 mm hosszú, közel hengeres, átmérője 1,5–4 mm
Párta: 5 (ritkán 6) pártacimpára tagolódik
Pártacimpák: 8–18 mm hosszúak, 3–6 mm szélesek, visszás tojásdad alakúak, csúcsuk tompa vagy enyhén hegyes
Szín: bíbor, rózsaszín vagy ritkán fehér, gyakran sötétebb középcsíkkal

Virágzási ideje természetes élőhelyén augusztustól decemberig tart.

Termés

A termés páros tüszőtermés.

Alakja: keskeny, hengeres, szarvszerű
Hossza: 4–6 cm
Átmérője: 5–8 mm
Színe: éretlenül zöld, éretten barnásszürke

Éréskor hosszanti irányban felnyílik.

Magja: 3–5 mm hosszú, keskeny, világosbarna, a csúcsi részen 15–20 mm hosszú repítőszőrökkel, amelyek a szél általi terjedést segítik elő.

Elterjedés és élőhely

Földrajzi elterjedés: Dél-Afrika, elsősorban a Nyugati-Fokföld és Északi-Fokföld tartományokban, valamint a Free State területéig
Élőhely: száraz, sziklás területeken, kőzetfelszíneken, laza, jó vízáteresztő talajokon
Tengerszint feletti magasság: 15–1400 m
Éghajlat: évi 400–750 mm csapadék, meleg nyarak, hűvös telek

A faj jól alkalmazkodott a száraz környezethez. Vastag vízraktározó szervei lehetővé teszik a hosszú száraz időszakok túlélését. Nyugalmi állapotban rövid ideig akár –10 °C hőmérsékletet is elviselhet.

Kultúrában tartás

Lassan növekvő, de viszonylag könnyen tartható faj.

Tavasztól őszig világos, napos helyet igényel. A vegetációs időszakban rendszeres öntözést igényel, de a talaj legyen kiváló vízáteresztő képességű. Jól használható ásványi alapú keverék, például andezit, riolit vagy gránit zúzalékot tartalmazó talaj.

Télen teljesen szárazon tartandó, ideális teleltetési hőmérséklete 4–8 °C. A túl alacsony hőmérséklet és nedvesség együttesen rothadást okozhat.

Magvetéssel könnyen szaporítható. Vegetatív szaporítása gyökér- vagy szárdugványokkal lehetséges, de az így kapott növények általában nem fejlesztenek jellegzetes kaudexet.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

Virágzás nélkül könnyen összetéveszthető a Pachypodium bispinosum fajjal. A két faj közötti különbségek elsősorban a virág méretében, színében, valamint a tövisek számában és arányaiban mutatkoznak meg.

A Pachypodium succulentum levelei keskenyebbek, és részben lombtartó jellegű.

Taxonómia és filogenetika

A faj a Pachypodium nemzetség dél-afrikai caudiciform csoportjába tartozik, amelyet nagyméretű föld alatti vízraktározó szervek jellemeznek.

Egyéb

A faj jelentős vízraktározó képessége lehetővé teszi a hosszú száraz időszakok túlélését. A kaudex kialakulása magonc korban kezdődik, és vegetatív szaporítás esetén nem fejlődik ki teljes értékűen.

Szerzők

Szöveg: Jokhel Csaba
Kép: Dr. Horváth Sándor
Lektorálta és kiegészítette: Papp László

Forrás

Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – Pozsgások 847. kártya