„Kategória:Uebelmannia” változatai közötti eltérés
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
| (5 közbenső módosítás, amit 2 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{Speciesbox | |||
|taxon=Uebelmannia | |||
}} | |||
== Tudományos név == | == Tudományos név == | ||
''Uebelmannia'' Buining 1967 | * ''Uebelmannia'' Buining in Succulenta (Netherlands) 46: 159. 1967. Sec. Taylor & Zappi (2004) | ||
* '''A tudományos név státusza:''' érvényes | |||
=== A név eredete, etimológia === | === A név eredete, etimológia === | ||
Az ''Uebelmannia'' nemzetségnév Werner J. Uebelmann, svájci kaktuszgyűjtő és kereskedő tiszteletére született. | Az ''Uebelmannia'' nemzetségnév '''Werner J. Uebelmann''', svájci kaktuszgyűjtő és kereskedő tiszteletére született. | ||
=== Típuspéldány === | === Típuspéldány === | ||
* ''Uebelmannia | * ''Uebelmannia gummifera'' (Backeb. & Voll) Buining | ||
'''Első leírása:''' Buining, 1967. | * '''Első leírása:''' Buining, 1967. | ||
{{Típusfaj|Uebelmannia}} | |||
== Alaktani, morfológiai jellemzők == | == Alaktani, morfológiai jellemzők == | ||
=== Vegetatív test === | === Vegetatív test === | ||
==== Hajtás, szár ==== | ==== Hajtás, szár ==== | ||
| 41. sor: | 37. sor: | ||
A sejtek a bőrszövet alatt '''gumiszerű nedvvel''' telítettek. | A sejtek a bőrszövet alatt '''gumiszerű nedvvel''' telítettek. | ||
==== Szemölcsök ==== | ==== Szemölcsök ==== | ||
Egyes taxonoknál a bordákon '''szemölcsszerű dudorok''' képződnek. | Egyes taxonoknál a bordákon '''szemölcsszerű dudorok''' képződnek. | ||
==== Areolák ==== | ==== Areolák ==== | ||
Az areolák '''erősen gyapjasak''', virágzáskor még dúsabban szőrözöttek. | Az areolák '''erősen gyapjasak''', virágzáskor még dúsabban szőrözöttek. | ||
==== Tövisek ==== | ==== Tövisek ==== | ||
A tövisek fajonként eltérően '''fésűszerűen elállók''', '''lefelé ívelők''' vagy '''meggörbülve simulók''' a bordákra. | A tövisek fajonként eltérően '''fésűszerűen elállók''', '''lefelé ívelők''' vagy '''meggörbülve simulók''' a bordákra. | ||
=== Generatív test === | === Generatív test === | ||
==== Virág ==== | ==== Virág ==== | ||
| 67. sor: | 58. sor: | ||
* A virágcső és a termés pikkelyei '''tövisben végződnek'''. | * A virágcső és a termés pikkelyei '''tövisben végződnek'''. | ||
==== Termés ==== | ==== Termés ==== | ||
| 75. sor: | 65. sor: | ||
*'''Mag:''' A mag '''gömbölyű''', '''tojásdad''', '''körte''' vagy '''sapka alakú''', mérete '''1,3–2,1 × 0,8–1,7 mm'''. | *'''Mag:''' A mag '''gömbölyű''', '''tojásdad''', '''körte''' vagy '''sapka alakú''', mérete '''1,3–2,1 × 0,8–1,7 mm'''. | ||
Színe '''barna''', '''vörösesbarna''', '''feketésbarna'''; felülete '''ráncos''', '''lapos''' vagy '''lapítottan boltozatos'''. | Színe '''barna''', '''vörösesbarna''', '''feketésbarna'''; felülete '''ráncos''', '''lapos''' vagy '''lapítottan boltozatos'''. | ||
== Elterjedés és élőhely == | == Elterjedés és élőhely == | ||
| 90. sor: | 78. sor: | ||
* '''''Növénytársulás, életmód:''''' Száraz szavannák, kőzethasadékok, kvarchomokos területek. | * '''''Növénytársulás, életmód:''''' Száraz szavannák, kőzethasadékok, kvarchomokos területek. | ||
== Egyéb == | == Egyéb == | ||
''' | '''Történeti háttér:''' A nemzetséget '''Buining''' írta le 1967-ben. | ||
''' | |||
A nemzetség korábbi eleme, a ''Parodia gummifera'', 1938-ban került elő először. | A nemzetség korábbi eleme, a ''Parodia gummifera'', 1938-ban került elő először. | ||
Horst számos felfedezése (6 taxonból 5) hozzájárult az ''Uebelmannia'' csoport kialakításához. | Horst számos felfedezése (6 taxonból 5) hozzájárult az ''Uebelmannia'' csoport kialakításához. | ||
| 113. sor: | 97. sor: | ||
Szaporítás: '''magvetéssel'''. | Szaporítás: '''magvetéssel'''. | ||
== Filogenetika == | |||
=== 1. Rendszertani elhelyezkedés (Törzs és Alnemzetség) === | |||
A korábbi osztályozásokkal ellentétben a legújabb (2023-as) kutatások a '''Cereeae''' tribuszon belül egy teljesen különálló altribuszba, az '''Uebelmanniinae'''-be sorolják. Ez azért jelentős, mert az ''Uebelmannia'' az egész ''Cereeae'' tribusz (amely több mint 460 fajt foglal magában) '''testvércsoportja'''. Ez azt jelenti, hogy egy igen korán elkülönült, “ősi” vonalat képvisel a tribuszon belül. | |||
=== 2. Fajok közötti kapcsolatok === | |||
A legfrissebb filogenetikai fák (például a ''Cactaceae591'' génkészlet alapján készültek) szerint a nemzetségen belül két fő ág különíthető el: | |||
* '''Pectinifera-ág:''' Ide tartozik az ''Uebelmannia pectinifera'' és a nemrégiben (2024 körül) leírt új faj, az '''''Uebelmannia nuda'''''. Ezek egymás legközelebbi rokonai. | |||
* '''Gummifera-buiningii ág:''' Az ''Uebelmannia gummifera'' és az ''Uebelmannia buiningii'' alkotják a másik szoros párost. | |||
=== 3. Evolúciós jellegzetességek === | |||
Az ''Uebelmannia'' fajok filogenetikáját nagyban meghatározta a speciális élőhelyük, a '''campos rupestres''' (sziklás szavanna). | |||
* '''Kriptikus diverzitás:''' Bár kevés faj tartozik ide, a populációk genetikailag erősen izoláltak. | |||
* '''Morfológiai evolúció:''' Érdekesség, hogy a csíranövények (magoncok) fejlődése során olyan bélyegeket mutatnak, amelyek az ''Eriocactus'' (ma ''Parodia'') nemzetségre emlékeztetnek, ami korábban sok vitát váltott ki a rokonsági kapcsolatokról, de a genetika megerősítette a különállásukat. | |||
== | == Forrás == | ||
* | * https://thelastcactusclassification.top/category/uebelmannia/ | ||
* https://kissarmin.hu/lexikon/item/215-uebelmannia.html | |||
[[Kategória:Cactaceae]] | [[Kategória:Cactaceae]] | ||
[[Kategória:Uebelmanniinae]] | |||
A lap jelenlegi, 2025. december 30., 11:52-kori változata
| Uebelmannia | |
|---|---|
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Eudicots |
| Klád | Core Eudicots |
| Rend | Caryophyllales |
| Család | Cactaceae |
| Alcsalád | Cactoideae |
| Nemzetség- csoport |
Cereeae |
| Alnemzetség- csoport |
Uebelmanniinae |
| Nemzetség | Uebelmannia |
Tudományos név
- Uebelmannia Buining in Succulenta (Netherlands) 46: 159. 1967. Sec. Taylor & Zappi (2004)
- A tudományos név státusza: érvényes
A név eredete, etimológia
Az Uebelmannia nemzetségnév Werner J. Uebelmann, svájci kaktuszgyűjtő és kereskedő tiszteletére született.
Típuspéldány
- Uebelmannia gummifera (Backeb. & Voll) Buining
- Első leírása: Buining, 1967.
Uebelmannia képgaléria
Képek betöltése...
(forrás: Wikimedia Commons)
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár
Kemény szárú, kis számú fajt tartalmazó nemzetség. A szár magános, fiatalon gömbölyű, később megnyúlt, akár hengeres, kifejlett korban (5)30–100 cm magas és 6–17 cm széles lehet.
A növények színe a hamvasszürkétől a feketésvörösig változhat. 15–40 függőleges borda jellemző, amelyek idős korban sem hajlanak torzulásra. A bordák élesek, vagy egyes taxonoknál szemölcsszerű dudorok jelennek meg rajtuk.
Az areolák erősen gyapjasak, tövisesek; a virágzó areola dúsan gyapjas. A tövisek fajonként karakterisztikusak: mereven elállók, lefelé ívelők, vagy a szárra simulók.
Az epidermisz lehet sima, dudoros, érdes, néha viaszos redőkkel borított. A sejtek a bőrszövet alatt gumiszerű nedvvel telítettek.
Szemölcsök
Egyes taxonoknál a bordákon szemölcsszerű dudorok képződnek.
Areolák
Az areolák erősen gyapjasak, virágzáskor még dúsabban szőrözöttek.
Tövisek
A tövisek fajonként eltérően fésűszerűen elállók, lefelé ívelők vagy meggörbülve simulók a bordákra.
Generatív test
Virág
- A virágok csúcsi állásúak, rövid tölcsér alakúak, kicsik.
- Színük fajonként változó sárga árnyalatú.
- Nappal nyílnak, illatuk nem érzékelhető.
- A virágcső és a termés pikkelyei tövisben végződnek.
Termés
A termések formája a gömbölyűtől a hengeresig változik. Színük csíkosan vörös, felül gyapjas, felületük fényes, vékony falú, húsos, éréskor széteső, kevés magot tartalmaznak.
- Mag: A mag gömbölyű, tojásdad, körte vagy sapka alakú, mérete 1,3–2,1 × 0,8–1,7 mm.
Színe barna, vörösesbarna, feketésbarna; felülete ráncos, lapos vagy lapítottan boltozatos.
Elterjedés és élőhely
Földrajzi elterjedés: A nemzetség Kelet-Brazíliában, főként Minas Gerais állam területén őshonos.
Élőhely:
- A pectinifera csoport tagjai Diamantina környékén, a Serra do Espinhaço területén, 1000–1200 m magasságban élnek, humusszal feltöltődött sziklák hézagaiban, sziklarepedésekben.
- A gummifera forma tagjai Itamarandibától délre, fehér kvarchomokban élnek, ahol a gyökerek mélyen elágaznak a hűvös és nyirkos talajban.
- Éghajlati tényezők: A sötét sziklák nappali felmelegedése és éjszakai hőleadása segíti a túlélést.
- Növénytársulás, életmód: Száraz szavannák, kőzethasadékok, kvarchomokos területek.
Egyéb
Történeti háttér: A nemzetséget Buining írta le 1967-ben. A nemzetség korábbi eleme, a Parodia gummifera, 1938-ban került elő először. Horst számos felfedezése (6 taxonból 5) hozzájárult az Uebelmannia csoport kialakításához.
Megjegyzés: 1995-ben Braun és Esteves két alnemzetségre osztotta:
- Uebelmannia subgen. Uebelmannia
- Uebelmannia subgen. Leopoldohorstia
Ezt eltérő morfológiai jegyek és élőhelyi különbségek indokolták.
Gondozás: Nyáron napos, párás környezetet igényel. Talaj: savas, kavicsos, kevés humusszal. Tél: 8–10 °C, száraz tartás. Szaporítás: magvetéssel.
Filogenetika
1. Rendszertani elhelyezkedés (Törzs és Alnemzetség)
A korábbi osztályozásokkal ellentétben a legújabb (2023-as) kutatások a Cereeae tribuszon belül egy teljesen különálló altribuszba, az Uebelmanniinae-be sorolják. Ez azért jelentős, mert az Uebelmannia az egész Cereeae tribusz (amely több mint 460 fajt foglal magában) testvércsoportja. Ez azt jelenti, hogy egy igen korán elkülönült, “ősi” vonalat képvisel a tribuszon belül.
2. Fajok közötti kapcsolatok
A legfrissebb filogenetikai fák (például a Cactaceae591 génkészlet alapján készültek) szerint a nemzetségen belül két fő ág különíthető el:
- Pectinifera-ág: Ide tartozik az Uebelmannia pectinifera és a nemrégiben (2024 körül) leírt új faj, az Uebelmannia nuda. Ezek egymás legközelebbi rokonai.
- Gummifera-buiningii ág: Az Uebelmannia gummifera és az Uebelmannia buiningii alkotják a másik szoros párost.
3. Evolúciós jellegzetességek
Az Uebelmannia fajok filogenetikáját nagyban meghatározta a speciális élőhelyük, a campos rupestres (sziklás szavanna).
- Kriptikus diverzitás: Bár kevés faj tartozik ide, a populációk genetikailag erősen izoláltak.
- Morfológiai evolúció: Érdekesség, hogy a csíranövények (magoncok) fejlődése során olyan bélyegeket mutatnak, amelyek az Eriocactus (ma Parodia) nemzetségre emlékeztetnek, ami korábban sok vitát váltott ki a rokonsági kapcsolatokról, de a genetika megerősítette a különállásukat.
Forrás
A(z) „Uebelmannia” kategóriába tartozó lapok
A kategóriában csak a következő lap található.