Ugrás a tartalomhoz

„Kategória:Gentianales” változatai közötti eltérés

Innen: MKOE wiki
Új oldal, tartalma: „{{Speciesbox|taxon=Gentianales}} == Tudományos név == * '''''Gentianales''''' Jussieu ex Berchtold & Presl (1820) === A név eredete, etimológia === A rend tudományos neve a ''Gentiana'' (tárnics) nemzetség nevéből származik. Plinius és Dioszkoridész feljegyzései szerint a nemzetséget '''Genthios''' (görögül: Γένθιος) illír királyról nevezték el, aki a Kr. e. 2. században uralkodott, és állítólag felfedezte a sárga tárnics…”
 
Nincs szerkesztési összefoglaló
 
1. sor: 1. sor:
{{Speciesbox|taxon=Gentianales}}
{{Taxonbox
== Tudományos név ==
| accepted  = Gentianales Jussieu ex Berchtold & Presl (1820)
 
}}
* '''''Gentianales''''' Jussieu ex Berchtold & Presl (1820)
 
=== A név eredete, etimológia ===
=== A név eredete, etimológia ===


A rend tudományos neve a ''Gentiana'' (tárnics) nemzetség nevéből származik. Plinius és Dioszkoridész feljegyzései szerint a nemzetséget '''Genthios''' (görögül: Γένθιος) illír királyról nevezték el, aki a Kr. e. 2. században uralkodott, és állítólag felfedezte a sárga tárnics (''Gentiana lutea'') gyökerének gyógyhatásait (lázcsillapító és tonizáló hatás).
* A rend tudományos neve a ''Gentiana'' (tárnics) nemzetség nevéből származik. '''Plinius''' és '''Dioszkoridész''' feljegyzései szerint a nemzetséget '''Genthios''' (görögül: Γένθιος) illír királyról nevezték el, aki a Kr. e. 2. században uralkodott, és állítólag felfedezte a sárga tárnics (''Gentiana lutea'') gyökerének gyógyhatásait (lázcsillapító és tonizáló hatás).


=== Típus ===
=== Típus ===
46. sor: 44. sor:
== Elterjedés és élőhely ==
== Elterjedés és élőhely ==


* '''Földrajzi elterjedés:''' A rend tagjai világszerte elterjedtek ('''kozmopolita'''), de a fajok többsége a trópusi és szubtrópusi területeken koncentrálódik, különösen Dél-Amerikában, Afrikában és Délkelet-Ázsiában. A mérsékelt övben főként a ''Gentianaceae'' és ''Rubiaceae'' családok képviselői gyakoriak.
* '''Földrajzi elterjedés:''' A rend tagjai világszerte elterjedtek ('''kozmopolita'''), de a fajok többsége a trópusi és szubtrópusi területeken koncentrálódik, különösen Dél-Amerikában, Afrikában és Délkelet-Ázsiában. A mérsékelt övben főként a [[:Kategória:Gentianaceae|Gentianaceae]] és [[:Kategória:Rubiaceae|Rubiaceae]] családok képviselői gyakoriak.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Megtalálhatók a trópusi esőerdőktől (pl. ''Rubiaceae'' fái) a magashegységi gyepekig (pl. ''Gentiana'' fajok). Számos faj epifita vagy lián életmódot folytat a trópusokon.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Megtalálhatók a trópusi esőerdőktől (pl. [[:Kategória:Rubiaceae|Rubiaceae]] fái) a magashegységi gyepekig (pl. ''[[Gentiana]]'' fajok). Számos faj epifita vagy lián életmódot folytat a trópusokon.


== Szukkulens taxonok ==
== Szukkulens taxonok ==


A renden belül kiemelkedő a szukkulencia az ''Apocynaceae'' (meténgfélék) családban, különösen az ''Asclepiadoideae'' alcsaládban. Ezek a növények módosult, húsos szárral vagy levelekkel rendelkeznek a víz tárolására. Ide tartoznak a kaktuszszerű, törzsszukkulens ''Stapelia'' és ''Huernia'' nemzetségek, valamint a levélszukkulens ''Hoya'' és ''Dischidia'' fajok. A kaktuszokkal ellentétben ezen taxonok nem rendelkeznek areolákkal, és gyakran tejnedvvel teltek.
A renden belül kiemelkedő a szukkulencia az [[:Kategória:Apocynaceae|Apocynaceae]] (meténgfélék) családban, különösen az [[:Kategória:Asclepiadoideae|Asclepiadoideae]] alcsaládban. Ezek a növények módosult, húsos szárral vagy levelekkel rendelkeznek a víz tárolására. Ide tartoznak a kaktuszszerű, törzsszukkulens ''[[:Kategória:Stapelia|Stapelia]]'' és ''[[:Kategória:Huernia|Huernia]]'' nemzetségek, valamint a levélszukkulens ''[[Hoya]]'' és ''[[Dischidia]]'' fajok. A kaktuszokkal ellentétben ezen taxonok nem rendelkeznek areolákkal, és gyakran tejnedvvel teltek.


== Taxonómia és filogenetika ==
== Taxonómia és filogenetika ==


Az APG IV (Angiosperm Phylogeny Group) osztályozása alapján a ''Gentianales'' az ''Asterids'' (csillagfürt-alkatúak) kládba, azon belül a ''Lamiids'' (valódi aszterid I) csoportba tartozik. A rend monofiletikus. Jelenleg öt családot sorolnak ide:
Az APG IV (Angiosperm Phylogeny Group) osztályozása alapján a [[:Kategória:Gentianales|Gentianales]] az Asterids (csillagfürt-alkatúak) kládba, azon belül a Lamiids (valódi aszterid I) csoportba tartozik. A rend monofiletikus. Jelenleg öt családot sorolnak ide:


# '''Apocynaceae''' (Meténgfélék)
# '''[[:Kategória:Apocynaceae|Apocynaceae]]''' (meténgfélék)
# '''Gentianaceae''' (Tárnicsfélék)
# '''[[:Kategória:Gentianaceae|Gentianaceae]]''' (tárnicsfélék)
# '''Loganiaceae''' (Logániafélék)
# '''[[:Kategória:Loganiaceae|Loganiaceae]]''' (logániafélék)
# '''Gelsemiaceae'''
# '''[[:Kategória:Gelsemiaceae|Gelsemiaceae]]'''
# '''Rubiaceae''' (Buzérfélék)
# '''[[:Kategória:Rubiaceae|Rubiaceae]]''' (buzérfélék)


A filogenetikai vizsgálatok megerősítik, hogy a ''Rubiaceae'' a rend legkorábban leágazó kládja, amely testvércsoportja a többi négy családnak.
A filogenetikai vizsgálatok megerősítik, hogy a [[:Kategória:Rubiaceae|Rubiaceae]] a rend legkorábban leágazó kládja, amely testvércsoportja a többi négy családnak.


== Forrás ==
== Forrás ==
72. sor: 70. sor:
* https://www.biodiversitylibrary.org/
* https://www.biodiversitylibrary.org/


[[Kategória:Angiospermae]]
[[Kategória:Lamiids]]

A lap jelenlegi, 2026. március 22., 10:46-kori változata

Gentianales

Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén Eukaryota
Ország Plantae
Klád Angiospermae
Klád Eudicots
Klád Core Eudicots
Klád Asterids
Klád Lamiids
Rend Gentianales

Tudományos név

  • Gentianales Jussieu ex Berchtold & Presl (1820)
    elfogadott, érvényes név

A név eredete, etimológia

  • A rend tudományos neve a Gentiana (tárnics) nemzetség nevéből származik. Plinius és Dioszkoridész feljegyzései szerint a nemzetséget Genthios (görögül: Γένθιος) illír királyról nevezték el, aki a Kr. e. 2. században uralkodott, és állítólag felfedezte a sárga tárnics (Gentiana lutea) gyökerének gyógyhatásait (lázcsillapító és tonizáló hatás).

Típus

  • Gentiana Linnaeus; típuspéldány a Gentiana lutea L.
  • Első leírása: Friedrich von Berchtold és Jan Svatopluk Presl írta le érvényesen 1820-ban a O přirozenosti rostlin című műben.
  • Az aktuális nemzetségbe helyezte: A rend szintű taxonómiai besorolást Antoine Laurent de Jussieu alapozta meg, majd Berchtold és Presl véglegesítette.
Gentiana képgaléria

(forrás: Wikimedia Commons)

Szinonimák

  • Apocynales Bromhead
  • Asclepiadales Dumortier
  • Loganiales Lindley
  • Strychnales Link
  • Vincales Lutz

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár, levél, gyökér

A rend tagjai változatos növekedési formájúak: találhatók köztük lágyszárúak, cserjék, fák és liánok is. A levelek jellemzően átellenes állásúak (folia opposita), ritkábban örvösek, épszélűek. A pálhalevelek (stipulae) jelenléte gyakori, de esetenként redukáltak vagy mirigyszőrökké (colleters) alakultak. A szárban gyakran bikollaterális edénynyalábok találhatók, és jellemző a belső háncsrész jelenléte. Sok fajnál tejnedv (latex) vagy víznedv jelenléte figyelhető meg, különösen az Apocynaceae családban.

Generatív test

Virág

A virágok általában hímnősek, sugaras szimmetriájúak (actinomorph), öttagúak, ritkábban négytagúak. A csészelevelek forrtak. A párta szintén forrt (sympetala), a szirmok a bimbóban gyakran csavarodottak (contorta). A porzók a pártacsőhöz nőttek (epipetala), számuk megegyezik a pártacimpákéval és azokkal váltakozva állnak. A termő két termőlevélből alakult, felső vagy alsó állású magházzal.

Termés

Változatos terméstípusok jellemzik: toktermés (capsula), bogyó (bacca) vagy csonthéjas termés. Az Apocynaceae családra jellemző az ikertüsző termés.

  • Magja: A magvak gyakran szárnyasak vagy szőrüstökkel rendelkeznek a széllel való terjedéshez (anemochoria). Endospermiumuk bőséges, olajos vagy fehérjében gazdag.

Elterjedés és élőhely

  • Földrajzi elterjedés: A rend tagjai világszerte elterjedtek (kozmopolita), de a fajok többsége a trópusi és szubtrópusi területeken koncentrálódik, különösen Dél-Amerikában, Afrikában és Délkelet-Ázsiában. A mérsékelt övben főként a Gentianaceae és Rubiaceae családok képviselői gyakoriak.
  • Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Megtalálhatók a trópusi esőerdőktől (pl. Rubiaceae fái) a magashegységi gyepekig (pl. Gentiana fajok). Számos faj epifita vagy lián életmódot folytat a trópusokon.

Szukkulens taxonok

A renden belül kiemelkedő a szukkulencia az Apocynaceae (meténgfélék) családban, különösen az Asclepiadoideae alcsaládban. Ezek a növények módosult, húsos szárral vagy levelekkel rendelkeznek a víz tárolására. Ide tartoznak a kaktuszszerű, törzsszukkulens Stapelia és Huernia nemzetségek, valamint a levélszukkulens Hoya és Dischidia fajok. A kaktuszokkal ellentétben ezen taxonok nem rendelkeznek areolákkal, és gyakran tejnedvvel teltek.

Taxonómia és filogenetika

Az APG IV (Angiosperm Phylogeny Group) osztályozása alapján a Gentianales az Asterids (csillagfürt-alkatúak) kládba, azon belül a Lamiids (valódi aszterid I) csoportba tartozik. A rend monofiletikus. Jelenleg öt családot sorolnak ide:

  1. Apocynaceae (meténgfélék)
  2. Gentianaceae (tárnicsfélék)
  3. Loganiaceae (logániafélék)
  4. Gelsemiaceae
  5. Rubiaceae (buzérfélék)

A filogenetikai vizsgálatok megerősítik, hogy a Rubiaceae a rend legkorábban leágazó kládja, amely testvércsoportja a többi négy családnak.

Forrás

Alkategóriák

Ez a kategória az alábbi 2 alkategóriával rendelkezik (összesen 2 alkategóriája van).