„Duvalia corderoyi” változatai közötti eltérés
Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Duvalia corderoyi (Hook.f.) NEBr. Bot. Mag. 102: al t. 6245 (1876). | synonym = }} <span id="a-név-eredete-etimológia"></span> === A név eredete, etimológia === * A '''nemzetségnév''' '''Henri Auguste Duval''' francia orvos és botanikus (1777–1814) nevét viseli, aki a normandiai Alençon városában élt. * A '''fajnév''' '''Justus Corderoy''' (1832–1911) angol molnár és hobbikertész nevét őrzi, aki a Didcot melletti Blew…” |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 3. sor: | 3. sor: | ||
| synonym = | | synonym = | ||
}} | }} | ||
=== A név eredete, etimológia === | === A név eredete, etimológia === | ||
* A '''nemzetségnév''' '''Henri Auguste Duval''' francia orvos és botanikus (1777–1814) nevét viseli, aki a normandiai Alençon városában élt. | * A '''nemzetségnév''' '''Henri Auguste Duval''' francia orvos és botanikus (1777–1814) nevét viseli, aki a normandiai Alençon városában élt. | ||
* A '''fajnév''' '''Justus Corderoy''' (1832–1911) angol molnár és hobbikertész nevét őrzi, aki a Didcot melletti Blewbury faluban (Berkshire, ma Oxfordshire) élt. | * A '''fajnév''' '''Justus Corderoy''' (1832–1911) angol molnár és hobbikertész nevét őrzi, aki a Didcot melletti Blewbury faluban (Berkshire, ma Oxfordshire) élt. | ||
[[Fájl:Duvalia corderoyi-000.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]] | |||
[[Fájl:Duvalia corderoyi-001.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]] | |||
=== Típuspéldány === | === Típuspéldány === | ||
| 15. sor: | 14. sor: | ||
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' N. E. Brown, 1876 | * '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' N. E. Brown, 1876 | ||
== Alaktani, morfológiai jellemzők == | == Alaktani, morfológiai jellemzők == | ||
=== Vegetatív test === | === Vegetatív test === | ||
==== Hajtás, szár ==== | ==== Hajtás, szár ==== | ||
Csoportképző, talajtakaró növény. Hatélű hajtásai gömbölyded vagy tojásdad alakúak, hosszuk többnyire 1,2–3 cm, ritkán elérheti a 4,5 cm-t is. Szélességük 1,2–2,5 cm, kultúrában ennél kissé nagyobbra is nőhetnek. | Csoportképző, talajtakaró növény. Hatélű hajtásai gömbölyded vagy tojásdad alakúak, hosszuk többnyire 1,2–3 cm, ritkán elérheti a 4,5 cm-t is. Szélességük 1,2–2,5 cm, kultúrában ennél kissé nagyobbra is nőhetnek. | ||
Színük sötétzöld, erős fényben vöröses árnyalatot vehetnek fel, a száraz téli időszakban pedig vöröses vagy sárgás elszíneződés is előfordulhat. | Színük sötétzöld, erős fényben vöröses árnyalatot vehetnek fel, a száraz téli időszakban pedig vöröses vagy sárgás elszíneződés is előfordulhat. | ||
==== Levelek ==== | ==== Levelek ==== | ||
Apró, kb. 1 mm-es levélkéi hamar lehullanak. | Apró, kb. 1 mm-es levélkéi hamar lehullanak. | ||
=== Generatív test === | === Generatív test === | ||
==== Virág ==== | ==== Virág ==== | ||
| 52. sor: | 44. sor: | ||
A virágok erős, kellemetlen, romlott húsra emlékeztető szagot árasztanak, amely a döglegyeket vonzza, biztosítva ezzel a beporzást. | A virágok erős, kellemetlen, romlott húsra emlékeztető szagot árasztanak, amely a döglegyeket vonzza, biztosítva ezzel a beporzást. | ||
==== Termés ==== | ==== Termés ==== | ||
A termés a növénycsaládra jellemző ikertüsző, amely gyakran csak a virágzást követő évben fejlődik ki. | A termés a növénycsaládra jellemző ikertüsző, amely gyakran csak a virágzást követő évben fejlődik ki. | ||
| 61. sor: | 51. sor: | ||
* '''Magja:''' lapos, ovális alakú, repítőkészülékkel ellátott; a repítőszőr nélkül kb. 5–6 × 3–3,5 mm méretű | * '''Magja:''' lapos, ovális alakú, repítőkészülékkel ellátott; a repítőszőr nélkül kb. 5–6 × 3–3,5 mm méretű | ||
== Elterjedés és élőhely == | == Elterjedés és élőhely == | ||
| 67. sor: | 56. sor: | ||
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' viszonylag sík, füves pusztákon, kisebb bokrok árnyékában, köves talajokon él, gyakran diabáz sziklák között (semleges kémhatású magmás kőzet). Az élőhelyeken nagy egyedszámban fordul elő, nem veszélyeztetett faj. | * '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' viszonylag sík, füves pusztákon, kisebb bokrok árnyékában, köves talajokon él, gyakran diabáz sziklák között (semleges kémhatású magmás kőzet). Az élőhelyeken nagy egyedszámban fordul elő, nem veszélyeztetett faj. | ||
== Kultúrában tartás == | == Kultúrában tartás == | ||
| 80. sor: | 68. sor: | ||
Virágzása nyár végén és ősszel várható. | Virágzása nyár végén és ősszel várható. | ||
== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok == | == Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok == | ||
A nemzetségen belül a legnagyobb virágú fajok közé tartozik. A vaskos, hatélű hajtások és a sűrűn szőrös pártagyűrű alapján könnyen elkülöníthető más Duvalia fajoktól. | A nemzetségen belül a legnagyobb virágú fajok közé tartozik. A vaskos, hatélű hajtások és a sűrűn szőrös pártagyűrű alapján könnyen elkülöníthető más [[:Kategória:Duvalia|Duvalia]] fajoktól. | ||
== Egyéb == | == Egyéb == | ||
A faj természetes élőhelyén gyakori, állománya stabil, nem veszélyeztetett. | A faj természetes élőhelyén gyakori, állománya stabil, nem veszélyeztetett. | ||
== Szerzők == | == Szerzők == | ||
* '''Szöveg:''' Lukoczki Zoltán | * '''Szöveg:''' Lukoczki Zoltán | ||
| 96. sor: | 81. sor: | ||
* '''Lektorálta:'''Papp László | * '''Lektorálta:'''Papp László | ||
== Forrás == | == Forrás == | ||
* Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – ''Pozsgások'' 726. kártya | * Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – ''Pozsgások'' 726. kártya | ||
[[Kategória:Duvalia]] | [[Kategória:Duvalia]] | ||
[[Kategória:Pozsgások kártyák]] | [[Kategória:Pozsgások kártyák]] | ||
A lap jelenlegi, 2026. szeptember 3., 18:11-kori változata
| Duvalia corderoyi | |
|---|---|
 Érvényes, elfogadott név. | |
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Eudicots |
| Klád | Core Eudicots |
| Klád | Asterids |
| Klád | Lamiids |
| Rend | Gentianales |
| Család | Apocynaceae |
| Alcsalád | Asclepiadoideae |
| Nemzetség- csoport |
Ceropegieae |
| Alnemzetség-csoport | Stapeliinae |
| Nemzetség | Duvalia |
| Faj | Duvalia corderoyi |
 
| |
Tudományos név
- Duvalia corderoyi (Hook.f.) NEBr. Bot. Mag. 102: al t. 6245 (1876).
elfogadott, érvényes név
A név eredete, etimológia
- A nemzetségnév Henri Auguste Duval francia orvos és botanikus (1777–1814) nevét viseli, aki a normandiai Alençon városában élt.
- A fajnév Justus Corderoy (1832–1911) angol molnár és hobbikertész nevét őrzi, aki a Didcot melletti Blewbury faluban (Berkshire, ma Oxfordshire) élt.
Típuspéldány
- Első leírása: Botanical Magazine 100: t. 6082., 1874 (Stapelia corderoyi néven, Hooker f. által)
- Az aktuális nemzetségbe helyezte: N. E. Brown, 1876
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár
Csoportképző, talajtakaró növény. Hatélű hajtásai gömbölyded vagy tojásdad alakúak, hosszuk többnyire 1,2–3 cm, ritkán elérheti a 4,5 cm-t is. Szélességük 1,2–2,5 cm, kultúrában ennél kissé nagyobbra is nőhetnek.
Színük sötétzöld, erős fényben vöröses árnyalatot vehetnek fel, a száraz téli időszakban pedig vöröses vagy sárgás elszíneződés is előfordulhat.
Levelek
Apró, kb. 1 mm-es levélkéi hamar lehullanak.
Generatív test
Virág
A virágzat a fiatal hajtások középső vagy alsó részén fejlődik, rendszerint kevés, gyakran csupán egyetlen virágot tartalmaz.
- Virágkocsány: 1,5–2,5 cm hosszú
- Csészelevelek: kb. 4 mm hosszúak
- Párta: 3–4,5 cm átmérőjű
- Szín: világos gesztenyebarna vagy sötétbordó, ritkán halvány zöldesbarnás
- Pártalebenyek: 12–16 mm hosszúak és 9–12 mm szélesek, felső oldalukon hosszanti árokkal; teljes hosszban erősen, változó mértékben visszahajlanak, így keskenyebbnek látszanak tényleges méretüknél; a visszahajlás a lebenyek alapjánál mindig kisebb mértékű
- Szegély: 2–4 mm hosszú, bunkós végű, lila szőrszálakkal borított
- Pártagyűrű: húsos, lapos, apró foltokkal tarkított, 10–15 mm átmérőjű, 2,5–4 mm magas; sűrű, fehér vagy lilás, kb. 3 mm hosszú szőrzet borítja
- Külső korona: vörösesbarna, szélein világosabb, 6,5–9 mm átmérőjű
- Belső koronalebenyek: krémszínűek vagy gesztenyebarnák, 2–3 mm hosszúak és szélesek
A virágok erős, kellemetlen, romlott húsra emlékeztető szagot árasztanak, amely a döglegyeket vonzza, biztosítva ezzel a beporzást.
Termés
A termés a növénycsaládra jellemző ikertüsző, amely gyakran csak a virágzást követő évben fejlődik ki.
- Méret: 10–15 cm hosszú, legszélesebb részén 12–16 mm átmérőjű
- Magja: lapos, ovális alakú, repítőkészülékkel ellátott; a repítőszőr nélkül kb. 5–6 × 3–3,5 mm méretű
Elterjedés és élőhely
- Földrajzi elterjedés: Dél-afrikai Köztársaság — Nyugat-Fokföld és Free State tartományok; Nyugat-Fokföldön belül a Nagy-Karoo és a Felső-Karoo területein
- Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: viszonylag sík, füves pusztákon, kisebb bokrok árnyékában, köves talajokon él, gyakran diabáz sziklák között (semleges kémhatású magmás kőzet). Az élőhelyeken nagy egyedszámban fordul elő, nem veszélyeztetett faj.
Kultúrában tartás
A nemzetség legnagyobb virágú és egyik legjellegzetesebb tagja. A sűrű hajjal borított pártagyűrű és a vaskos, hatélű hajtások könnyen felismerhetővé teszik.
Mérsékelten fényigényes, inkább szórt fényt biztosítsunk számára. A tűző napfényt is elviseli, de egész napos közvetlen napsütésnek ne tegyük ki; néhány órás árnyékolás javasolt.
Talaja legyen nagyon porózus, ásványi összetételű, semleges közeli kémhatású. Sekélyen gyökerezik, ezért sekély edényben nevelendő.
A fejlődési időszakban mérsékelt öntözést igényel, a forró nyári napokon ennél bőségesebbet. Télen visszafogott vízellátás és 10 °C körüli vagy annál kissé magasabb hőmérséklet javasolt.
Virágzása nyár végén és ősszel várható.
Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok
A nemzetségen belül a legnagyobb virágú fajok közé tartozik. A vaskos, hatélű hajtások és a sűrűn szőrös pártagyűrű alapján könnyen elkülöníthető más Duvalia fajoktól.
Egyéb
A faj természetes élőhelyén gyakori, állománya stabil, nem veszélyeztetett.
Szerzők
- Szöveg: Lukoczki Zoltán
- Kép: Lukoczki Zoltán
- Lektorálta:Papp László
Forrás
- Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – Pozsgások 726. kártya