Kategória:Duvalia

• Duvalia Haworth (1812)

A nemzetséget Adrian Hardy Haworth írta le 1812-ben. A nevet Henri Auguste Duval (1777–1814) francia botanikus és orvos tiszteletére adta, aki a szukkulens növények (különösen a Haworthia és Gasteria nemzetségek) szakértője volt.

A klasszikus források alapján a név nem latin vagy görög tőszóból származik, hanem tiszteleti név (eponím). Stearn (Botanical Latin) és Genaust (Etymologisches Wörterbuch der botanischen Pflanzennamen) megerősíti, hogy Haworth kortársa és barátja előtt tisztelgett a névválasztással.

• Duvalia elegans (Masson) Haworth; Francis Masson gyűjtése, Dél-Afrika, Fokföld; típuspéldány: BM (British Museum).
• Első leírása: Haworth, A. H. (1812): Synopsis Plantarum Succulentarum. 44. oldal.
• Az aktuális nemzetségbe helyezte: Adrian Hardy Haworth, 1812.

   Képek betöltése...

(forrás: Wikimedia Commons)

• Huerniopsis N. E. Brown
• Monadanthoglossum Schuldt

A növények alacsony termetű, évelő szukkulensek, amelyek gyakran sűrű csomókat vagy szőnyegeket alkotnak. A szárak rövidek, henger alakúak vagy gömbölydedek, általában 4–6 bordásak, hosszuk ritkán haladja meg a 10 cm-t. A felszínük matt, színük a zöldtől a szürkészöldön át a vörösesbarnáig terjedhet a fényviszonyoktól függően. A bordák mentén apró, kúp alakú szemölcsök (tuberculumok) találhatók.

A levelek apróak, pikkelyszerűek, hamar lehullanak (caducus), csak a fiatal hajtáscsúcsokon láthatóak. A gyökérzet bojtos, viszonylag sekélyen helyezkedik el. A növények víznedvűek, tejnedvet nem tartalmaznak.

A virágok a szárak tövénél vagy az oldalsó részeken fejlődnek, magányosan vagy rövid virágzati tengelyen (pedunculus). A párta (corolla) jellegzetesen öttagú, csillag alakú. A párta közepén egy kiemelkedő, húsos gyűrű, az úgynevezett annulus található, amely fényes és gyakran szőrözött. A pártacimpák visszahajlóak vagy szétterülők, gyakran hosszú szőrökkel díszítettek a peremükön. A színek a krémfehértől a sárgán át a sötétvörösig vagy csokoládébarnáig változnak.

A nemzetségre jellemző a speciális ivarszerv, a gynostegium, amely a porzók és a bibeszálak összenövéséből jön létre. A külső korona (corona) lebenyei vízszintesen szétterülnek az annulus-on.

A termés kétágú tüszőtermés (folliculus), amely éretten hosszában felreped.

• Magja: A magok laposak, oválisak, barna színűek, és a csúcsukon hosszú, fehér szőrpamacs (comas) található, amely a széllel való terjedést segíti (anemochoria).

• Földrajzi elterjedés: A nemzetség elsősorban Dél-Afrikában, Namíbiában, Botswanában, Zimbabwéban, valamint északabbra Etiópiában, Szomáliában, Szudánban és az Arab-félszigeten (Szaúd-Arábia, Jemen) fordul elő.
• Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Száraz, félsivatagi területeken élnek, gyakran bokrok árnyékában vagy sziklák repedéseiben, védve a közvetlen napsugárzástól. Kedvelik a jó vízelvezetésű, ásványi anyagokban gazdag talajokat.

A Duvalia nemzetség minden tagja szukkulens. A törzs-szukkulencia jellemzi őket, ahol a szárak szolgálnak víztároló szervként. A levelek redukciója és a fotoszintetizáló szárak a szárazsághoz való alkalmazkodás eredményei. A klád szoros rokonságban áll a Stapelia és Huernia nemzetségekkel, melyek szintén pozsgás szárukkal és különleges virágaikkal alkalmazkodtak az arid körülményekhez.

A nemzetség az Apocynaceae (Meténgfélék) családjába, azon belül az Asclepiadoideae alcsaládba és a Ceropegieae nemzetségcsoportba tartozik. Az APG IV rendszer szerint a család besorolása változatlan. A legújabb molekuláris vizsgálatok megerősítették a Duvalia monofiletikus jellegét, bár bizonyos fajok (pl. a korábbi Huerniopsis tagok) besorolása az elmúlt évtizedekben változott.

• https://www.worldfloraonline.org/search?query=Duvalia
• https://powo.science.kew.org/
• https://www.llifle.com/Encyclopedia/SUCCULENTS/Family/Asclepiadaceae/Duvalia/
• https://www.mobot.org/mobot/research/apweb/