„Duvalia caespitosa” változatai közötti eltérés
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{Taxonbox | |||
| accepted = Duvalia caespitosa Haw., Syn. Pl. Succ. 45. (1812). | |||
| synonym = }} | |||
<span id="a-név-eredete-etimológia"></span> | |||
=== A név eredete, etimológia === | |||
* A '''nemzetségnév''' '''Henri Auguste Duval''' francia orvos és botanikus (1777–1814) nevét viseli, aki a normandiai Alençon városában élt. | |||
* A '''fajnév''' latin eredetű („caespitosus”), jelentése csomósan, csoportosan növő, amely a taxon telepképző növekedési módjára utal. | |||
<span id="típuspéldány"></span> | |||
=== Típuspéldány === | |||
* '''Első leírása:''' ''Stapeliae Novae'' 20, t. 29., 1797 (Stapelia caespitosa néven, Francis Masson által) | |||
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' Haworth, 1812 | |||
<span id="alaktani-morfológiai-jellemzők"></span> | |||
== Alaktani, morfológiai jellemzők == | |||
== | <span id="vegetatív-test"></span> | ||
=== Vegetatív test === | |||
<span id="hajtás-szár"></span> | |||
==== Hajtás, szár ==== | |||
Csoportosan növő, évelő pozsgás növény, amely idővel sűrű telepeket képez. Hajtásai 1,5–10 cm hosszúak, ritkán akár 13 cm hosszúságot is elérhetnek, vastagságuk 1–2,2 cm. Alakjuk tojásdad vagy hengeres, 4–5 bordával tagoltak, színük mélyzöld. | |||
Új hajtások a növény tövénél vagy a meglévő hajtások oldalán fejlődnek. Gyakori, hogy a fiatal hajtások az idősebb hajtások csúcsa közelében jelennek meg, ami ízekre tagolt megjelenést kölcsönöz a növénynek. | |||
[[Fájl:Duvalia caespitosa-000.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]] | |||
<span id="szemölcsök"></span> | |||
==== Szemölcsök ==== | |||
A bordákat kúpszerű szemölcsök tagolják. A szemölcsök csúcsán csökevényes, háromszög alakú, 1–2 mm hosszú levelek találhatók. Ezek fiatalon zöldek, később elszáradnak, fehéres csúcsot képeznek, majd lehullanak. | |||
<span id="levelek"></span> | |||
==== Levelek ==== | |||
A levelek tövében mirigyek figyelhetők meg. A levelek csökevényesek, rövid életűek, a hajtások fejlődésének korai szakaszában figyelhetők meg. | |||
<span id="generatív-test"></span> | |||
=== Generatív test === | |||
<span id="virág"></span> | |||
==== Virág ==== | |||
Virágait egyesével vagy kisebb csoportokban hozza, a hajtások tövének közelében. | |||
[[Fájl:Duvalia caespitosa-001.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]] | |||
* '''Virágkocsány:''' 1–2,5 cm hosszú | |||
* '''Csészelevelek:''' 2–6 mm hosszúak | |||
* '''Párta:''' 2–3,5 cm átmérőjű | |||
* '''Pártalebenyek:''' szabad állásúak, hegyesek, hosszirányban hullámosan görbültek, keresztmetszetük vályúszerű, 9–15 mm hosszúak és 6–9 mm szélesek | |||
* '''Szín:''' gesztenyebarna, csokoládébarna, barnásbordó vagy sötétbordó | |||
* '''Felület:''' a lebenyek széle részben vagy teljes hosszában szőrös, a szőrök hossza néhány tized millimétertől akár 2–3 mm-ig terjed | |||
* '''Pártagyűrű:''' kerek vagy ötszögletű, 7–11 mm átmérőjű, szemölcsös vagy rövid szőrökkel borított | |||
* '''Korona:''' sárgás, vöröses vagy vörösesbarna színű, a külső és belső korona alsó része koronalemezzé forrt össze | |||
* '''Koronalemez:''' kerek vagy ötszögletű, 5–7 mm átmérőjű | |||
* '''Belső koronalebenyek:''' 1,5–2,5 mm hosszúak és szélesek | |||
A virágok kellemetlen szagot árasztanak, amely a beporzó legyek odavonzását szolgálja. | |||
[[Fájl:Duvalia caespitosa-002.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]] | |||
<span id="termés"></span> | |||
==== Termés ==== | |||
A termés ikertüsző. | |||
* '''Magja:''' barna színű, repítőszőrös, szél általi terjedésre alkalmas | |||
<span id="elterjedés-és-élőhely"></span> | |||
== Elterjedés és élőhely == | |||
* '''Földrajzi elterjedés:''' Dél-afrikai Köztársaság — Nyugat-Fokföld, Észak-Fokföld, Kelet-Fokföld és Free State tartományok | |||
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' elsősorban a Little Karoo és a Great Karoo félsivatagos területein él, a téli csapadékos régiók kivételével. Leggyakrabban lombhullató bokrok és sziklák részleges árnyékában, domboldalakon, jó vízáteresztő talajokon fordul elő. | |||
<span id="kultúrában-tartás"></span> | |||
== Kultúrában tartás == | |||
A faj viszonylag könnyen nevelhető. | |||
A téli pihenőidő után kora tavasszal megkezdhető az óvatos öntözés. Tavasztól őszig jól szellőző növényházban vagy szabadban tartható, csapadéktól védett helyen. Szoktatás után elviseli a közvetlen napfényt, de a tartós, erős besugárzást kerülni kell. Az enyhe árnyékolás kedvező számára. | |||
Öntözése legyen rendszeres, de mérsékelt. Talaja jó vízáteresztő, szerves anyagban szegény keverék legyen, például homokkal lazított komposzt vagy ásványi komponensekben gazdag keverék. | |||
Virágzása nyár végén és ősszel várható. Ősszel, a virágbimbók megfelelő fejlődése érdekében még mérsékelt öntözés szükséges. | |||
A téli nyugalmi időszakban teljes szárazon tartandó. A teleltetés ideális hőmérséklete 12–14 °C, de lehetőleg ne csökkenjen 10 °C alá. | |||
Alapvető növényvédelme a pozsgásoknál szokásos gomba- és szívókártevők elleni megelőző védekezésből áll. | |||
<span id="megkülönböztető-bélyegek-hasonló-fajok"></span> | |||
== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok == | |||
A faj erősen változékony. A hajtások mérete, alakja, valamint a virágok mérete, színe és szőrözöttsége jelentős eltéréseket mutathat a különböző populációkban. | |||
<span id="taxonómia-és-filogenetika"></span> | |||
== Taxonómia és filogenetika == | |||
[[Fájl:Duvalia caespitosa.BudaiF 01.jpg|bélyegkép|Fotó: Budai Ferenc]] | |||
Két változatát különböztetik meg: | |||
* ''Duvalia caespitosa'' var. ''caespitosa'' | |||
* ''Duvalia caespitosa'' var. ''compacta'' | |||
A var. ''compacta'' elsősorban a Nyugat-Fokföld téli csapadékos területein fordul elő. A morfológiai különbségek azonban viszonylag csekélyek, és kultúrában nehezen különíthetők el. | |||
<span id="egyéb"></span> | |||
== Egyéb == | |||
A faj nagyfokú változatossága miatt a szakirodalomban több mint 30 szinonim név ismert. A különböző változatok a gyűjteményekben gyakran keverednek. | |||
<span id="szerzők"></span> | |||
== Szerzők == | |||
* '''Szöveg:''' Lukoczki Zoltán | |||
* '''Kép:''' Lukoczki Zoltán | |||
* '''Lektorálta: ''' Papp László | |||
<span id="forrás"></span> | |||
== Forrás == | |||
* Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – ''Pozsgások'' 483. kártya | |||
[[Kategória:Duvalia]] | [[Kategória:Duvalia]] | ||
[[Kategória:Apocynaceae]] | |||
[[Kategória:Pozsgások kártyák]] | |||
A lap 2026. február 15., 08:28-kori változata
| Duvalia caespitosa | |
|---|---|
 Érvényes, elfogadott név. | |
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Eudicots |
| Klád | Core Eudicots |
| Klád | Asterids |
| Klád | Lamiids |
| Rend | Gentianales |
| Család | Apocynaceae |
| Alcsalád | Asclepiadoideae |
| Nemzetség- csoport |
Ceropegieae |
| Alnemzetség-csoport | Stapeliinae |
| Nemzetség | Duvalia |
| Faj | Duvalia caespitosa |
 
| |
Tudományos név
- Duvalia caespitosa Haw., Syn. Pl. Succ. 45. (1812).
elfogadott, érvényes név
A név eredete, etimológia
- A nemzetségnév Henri Auguste Duval francia orvos és botanikus (1777–1814) nevét viseli, aki a normandiai Alençon városában élt.
- A fajnév latin eredetű („caespitosus”), jelentése csomósan, csoportosan növő, amely a taxon telepképző növekedési módjára utal.
Típuspéldány
- Első leírása: Stapeliae Novae 20, t. 29., 1797 (Stapelia caespitosa néven, Francis Masson által)
- Az aktuális nemzetségbe helyezte: Haworth, 1812
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár
Csoportosan növő, évelő pozsgás növény, amely idővel sűrű telepeket képez. Hajtásai 1,5–10 cm hosszúak, ritkán akár 13 cm hosszúságot is elérhetnek, vastagságuk 1–2,2 cm. Alakjuk tojásdad vagy hengeres, 4–5 bordával tagoltak, színük mélyzöld.
Új hajtások a növény tövénél vagy a meglévő hajtások oldalán fejlődnek. Gyakori, hogy a fiatal hajtások az idősebb hajtások csúcsa közelében jelennek meg, ami ízekre tagolt megjelenést kölcsönöz a növénynek.
Szemölcsök
A bordákat kúpszerű szemölcsök tagolják. A szemölcsök csúcsán csökevényes, háromszög alakú, 1–2 mm hosszú levelek találhatók. Ezek fiatalon zöldek, később elszáradnak, fehéres csúcsot képeznek, majd lehullanak.
Levelek
A levelek tövében mirigyek figyelhetők meg. A levelek csökevényesek, rövid életűek, a hajtások fejlődésének korai szakaszában figyelhetők meg.
Generatív test
Virág
Virágait egyesével vagy kisebb csoportokban hozza, a hajtások tövének közelében.
- Virágkocsány: 1–2,5 cm hosszú
- Csészelevelek: 2–6 mm hosszúak
- Párta: 2–3,5 cm átmérőjű
- Pártalebenyek: szabad állásúak, hegyesek, hosszirányban hullámosan görbültek, keresztmetszetük vályúszerű, 9–15 mm hosszúak és 6–9 mm szélesek
- Szín: gesztenyebarna, csokoládébarna, barnásbordó vagy sötétbordó
- Felület: a lebenyek széle részben vagy teljes hosszában szőrös, a szőrök hossza néhány tized millimétertől akár 2–3 mm-ig terjed
- Pártagyűrű: kerek vagy ötszögletű, 7–11 mm átmérőjű, szemölcsös vagy rövid szőrökkel borított
- Korona: sárgás, vöröses vagy vörösesbarna színű, a külső és belső korona alsó része koronalemezzé forrt össze
- Koronalemez: kerek vagy ötszögletű, 5–7 mm átmérőjű
- Belső koronalebenyek: 1,5–2,5 mm hosszúak és szélesek
A virágok kellemetlen szagot árasztanak, amely a beporzó legyek odavonzását szolgálja.
Termés
A termés ikertüsző.
- Magja: barna színű, repítőszőrös, szél általi terjedésre alkalmas
Elterjedés és élőhely
- Földrajzi elterjedés: Dél-afrikai Köztársaság — Nyugat-Fokföld, Észak-Fokföld, Kelet-Fokföld és Free State tartományok
- Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: elsősorban a Little Karoo és a Great Karoo félsivatagos területein él, a téli csapadékos régiók kivételével. Leggyakrabban lombhullató bokrok és sziklák részleges árnyékában, domboldalakon, jó vízáteresztő talajokon fordul elő.
Kultúrában tartás
A faj viszonylag könnyen nevelhető.
A téli pihenőidő után kora tavasszal megkezdhető az óvatos öntözés. Tavasztól őszig jól szellőző növényházban vagy szabadban tartható, csapadéktól védett helyen. Szoktatás után elviseli a közvetlen napfényt, de a tartós, erős besugárzást kerülni kell. Az enyhe árnyékolás kedvező számára.
Öntözése legyen rendszeres, de mérsékelt. Talaja jó vízáteresztő, szerves anyagban szegény keverék legyen, például homokkal lazított komposzt vagy ásványi komponensekben gazdag keverék.
Virágzása nyár végén és ősszel várható. Ősszel, a virágbimbók megfelelő fejlődése érdekében még mérsékelt öntözés szükséges.
A téli nyugalmi időszakban teljes szárazon tartandó. A teleltetés ideális hőmérséklete 12–14 °C, de lehetőleg ne csökkenjen 10 °C alá.
Alapvető növényvédelme a pozsgásoknál szokásos gomba- és szívókártevők elleni megelőző védekezésből áll.
Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok
A faj erősen változékony. A hajtások mérete, alakja, valamint a virágok mérete, színe és szőrözöttsége jelentős eltéréseket mutathat a különböző populációkban.
Taxonómia és filogenetika
Két változatát különböztetik meg:
- Duvalia caespitosa var. caespitosa
- Duvalia caespitosa var. compacta
A var. compacta elsősorban a Nyugat-Fokföld téli csapadékos területein fordul elő. A morfológiai különbségek azonban viszonylag csekélyek, és kultúrában nehezen különíthetők el.
Egyéb
A faj nagyfokú változatossága miatt a szakirodalomban több mint 30 szinonim név ismert. A különböző változatok a gyűjteményekben gyakran keverednek.
Szerzők
- Szöveg: Lukoczki Zoltán
- Kép: Lukoczki Zoltán
- Lektorálta: Papp László
Forrás
- Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – Pozsgások 483. kártya