„Kategória:Ceropegiinae” változatai közötti eltérés

Ceropegiinae
; Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén	Eukaryota
Ország	Plantae
Klád	Angiospermae
Klád	Eudicots
Klád	Core Eudicots
Klád	Asterids
Klád	Lamiids
Rend	Gentianales
Család	Apocynaceae
Alcsalád	Asclepiadoideae
Nemzetség-; csoport	Ceropegieae
Alnemzetség-csoport	Ceropegiinae

A lap jelenlegi, 2026. március 23., 07:56-kori változata

Tudományos név

Ceropegiinae (Bentham) Meve & Liede, 2004
elfogadott, érvényes név

A név eredete, etimológia

A szubtribus névadó nemzetsége a Ceropegia. A szóösszetétel a görög keros (κηρός), azaz viasz, és a pege (πηγή), azaz forrás vagy kút szavakból származik. Carl von Linné, a nemzetség leírója a „viaszkút” elnevezéssel a virágok különleges, viaszszerű megjelenésére vagy a nektárkiválasztásra utalhatott (viaszgyertyára emlékeztető forma).

Típus

Ceropegia Linnaeus; típuspéldány: Ceropegia candelabrum L.
Első leírása: George Bentham írta le először Ceropegieae néven a Genera Plantarum művében (1876).
Az aktuális nemzetségbe helyezte: Ulrich Meve és Sigrid Liede helyezte át a jelenlegi rendszertani szintre 2004-ben.

Ceropegia képgaléria

   Képek betöltése...

(forrás: Wikimedia Commons)

Szinonimák

Stapeliinae
Ceropegieae

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár , levél, gyökér

A csoport tagjai rendkívül változatos morfológiát mutatnak. Megtalálhatóak közöttük a lágyszárú kúszónövények, a húsos gyökerű vagy gumós (tuber) geofitonok, valamint a levéltelen, bordázott szárú pozsgások is. Számos faja szukkulens szárral rendelkezik, amely lehet hengeres vagy szögletes. A levelek gyakran redukáltak, hamar lehullanak, vagy teljesen hiányoznak a fotoszintézist végző szárakról. A nedvük általában víznedvű, ritkábban tejnedvű.

Generatív test

Virág

Virágzatuk általában álernyő. A virágok morfológiája a specializált megporzáshoz idomult, gyakran úgynevezett „csapdavirágok” (pitfall flowers). A párta csöves, alul gyakran felfúvódott (utriculus), a pártacimpák csúcsa pedig sokszor összenő, ernyőszerű vagy lámpás alakú képződményt alkotva. A virágok gyakran kellemetlen szagot árasztanak (például dögszagot a Stapeliinae kládban), hogy vonzzák a döglegyeket és egyéb rovarokat. A hím- és női ivarszervek összenövéséből jön létre a gynostegium.

Termés

Iker-tüszőtermés, amely éréskor felnyílik.

Magja: Lapított, barna, csúcsán hosszú, selymes szörüstökkel (magüstökkel) ellátott, amely segíti a széllel való terjedést.

Elterjedés és élőhely

Földrajzi elterjedés: A csoport az Óvilág trópusi és szubtrópusi területein terjedt el. Fő elterjedési területeik: Dél-Afrika, Kelet-Afrika, Madagaszkár, az Arab-félsziget, India, valamint Délkelet-Ázsia és Ausztrália északi részei. Néhány faj a Kanári-szigeteken is őshonos.
Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Jellemzően a száraz, arid vagy szemiarid területek lakói, sziklahasadékokban, bozótosokban vagy szavannákon fordulnak elő. Sok fajuk epifita vagy litofita életmódot folytat.

Kultúrában tartás

A Ceropegiinae tagjai közül a Ceropegia woodii (ámpolna gyertyavirág) a leggyakoribb. Kedvelik a világos helyet és a jó vízelvezetésű, laza talajt. A gumós fajoknál kritikus a pihenőidőszak alatti szárazon tartás a rothadás elkerülése érdekében.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

A Ceropegiinae elkülöníthető a Stapeliinae szubtribusztól a virágok csőszerű (lampion) felépítése és a többnyire kúszó vagy gumós (nem kizárólagosan bordás-szárszukkulens) habitus alapján.

Szukkulens taxonok

A szubtribusz szukkulenciája elsősorban kaudiciform jellegű. A legjelentősebb nemzetség a Ceropegia, amelynek számos faja rendelkezik húsos levelekkel vagy vízraktározó szárral. A korábban különálló Brachystelma nemzetség tagjai képviselik a föld alatti szukkulencia (gumós geofitonok) extrém formáit, ahol a növény tömegének nagy része a föld alatt raktározódik.

Taxonómia és filogenetika

A molekuláris vizsgálatok (különösen Bruyns és munkatársai, 2017) alapjaiban írták át a szubtribusz taxonómiáját. A filogenetikai adatok bizonyították, hogy a Brachystelma és több kisebb nemzetség a Ceropegia kládján belül helyezkedik el, így a monofília érdekében ezeket beolvasztották a típusnemzetségbe. Jelenleg a Ceropegiinae szinte kizárólag a kiterjesztett értelemben vett (sensu lato) Ceropegia nemzetséget tartalmazza.

A Ceropegiinae és a Stapeliinae egymáshoz való viszonya

A genetikai beágyazódás ténye

A Meve & Liede (valamint később Bruyns et al.) által végzett molekuláris vizsgálatok kimutatták: a korábban élesen elkülönített, levéltelen szárszukkulens dögvirágok (korábbi Stapeliinae) evolúciósan a Ceropegiinae ágon belül alakultak ki.

Ez azt jelenti, hogy a „dögvirág-morfológia” (a bordás, húsos, levéltelen szár) valójában a Ceropegia nemzetséggel közös őstől származó, de erősen specializált hajtásrendszer. Filogenetikailag a Stapeliinae egy monofiletikus csoport a Ceropegiinae kládon belül.

A jelenlegi taxonómiai álláspont (2014/2017+)

Bár a beágyazódás tény, a rendszertanban két különböző megoldás született, és jelenleg az alábbi az elfogadott:

A "szélesebb" nemzetség fogalma (Lumpers): A kutatók (különösen Bruyns 2017-es revíziója óta) a Ceropegiinae szubtribuszon belül szinte minden nemzetséget (pl. Brachystelma) beolvasztottak a Ceropegia nemzetségbe.
A Stapeliinae különállása: Érdekes módon, bár a dögvirágok (Stapeliads) genetikailag közel állnak, a legtöbb modern rendszer (pl. Endress et al. 2014, POWO) továbbra is külön szubtribuszként (Stapeliinae) kezeli őket.

Miért maradnak külön, ha beágyazódnak?

A rendszertanban létezik a gyakorlatiasság elve.

A Stapeliinae csoport:

Morfológiailag egységes: Minden tagja levéltelen szárszukkulens.
Könnyen felismerhető: Világosan elkülönül a lampionvirág-alkatú Ceropegiinae tagoktól.
Hatalmas diverzitás: Több mint 30 nemzetséget és több száz fajt tartalmaz, így a Ceropegia-ba való beolvasztásuk kezelhetetlenül nagy nemzetséget eredményezne.

Összegzés

Filogenetikai szempontból: a Stapeliinae a Ceropegiinae ág „hajtása”.
Taxonómiai szempontból: Jelenleg mégis különálló egységként kezelik őket a Ceropegieae tribuszon belül.

Forrás

Plants of the World Online (POWO)
International Plant Names Index (IPNI)
World Flora Online (WFO)
Meve, U. & Liede-Schumann, S. (2004): Subtribal division of Ceropegieae (Apocynaceae-Asclepiadoideae).
Bruyns, P. V., Klak, C. & Hanáček, P. (2017): A phylogenetic realignment of Ceropegia (Apocynaceae).

Alkategóriák

Ennek a kategóriának csak egyetlen alkategóriája van.

C

Ceropegia

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
-{{Speciesbox|taxon=Ceropegiinae}}
+{{Taxonbox
-== Tudományos név ==
+| accepted   = Ceropegiinae (Bentham) Meve &amp; Liede, 2004
+}}
-* '''''Ceropegiinae''''' (Bentham) Meve &amp; Liede, 2004
 === A név eredete, etimológia ===
-A szubtribus névadó nemzetsége a ''Ceropegia''. A szóösszetétel a görög ''keros'' (κηρός), azaz viasz, és a ''pege'' (πηγή), azaz forrás vagy kút szavakból származik. Carl von Linné, a nemzetség leírója a „viaszkút” elnevezéssel a virágok különleges, viaszszerű megjelenésére vagy a nektárkiválasztásra utalhatott (viaszgyertyára emlékeztető forma).
+A szubtribus névadó nemzetsége a ''Ceropegia''. A szóösszetétel a görög ''keros'' (κηρός), azaz viasz, és a ''pege'' (πηγή), azaz forrás vagy kút szavakból származik. '''Carl von Linné''', a nemzetség leírója a „viaszkút” elnevezéssel a virágok különleges, viaszszerű megjelenésére vagy a nektárkiválasztásra utalhatott (viaszgyertyára emlékeztető forma).
 === Típus ===
@@ 37. sor: / 35. sor: @@
 ==== Termés ====
-A termés ikertüsző (''folliculus''), amely éréskor hosszában felreped.
+Iker-tüszőtermés, amely éréskor felnyílik.
-* '''Magja:''' A magok laposak, barna színűek, és egyik végükön selymes szőrpamattal (''coma'') rendelkeznek, amely segíti a széllel való terjedést (''anemochoria'').
+* '''Magja:''' Lapított, barna, csúcsán hosszú, selymes '''szörüstökkel''' (magüstökkel) ellátott, amely segíti a széllel való terjedést.
 == Elterjedés és élőhely ==
@@ 45. sor: / 43. sor: @@
 * '''Földrajzi elterjedés:''' A csoport az Óvilág trópusi és szubtrópusi területein terjedt el. Fő elterjedési területeik: '''Dél-Afrika''', '''Kelet-Afrika''', '''Madagaszkár''', az '''Arab-félsziget''', '''India''', valamint '''Délkelet-Ázsia''' és '''Ausztrália''' északi részei. Néhány faj a '''Kanári-szigeteken''' is őshonos.
 * '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Jellemzően a száraz, arid vagy szemiarid területek lakói, sziklahasadékokban, bozótosokban vagy szavannákon fordulnak elő. Sok fajuk epifita vagy litofita életmódot folytat.
+== Kultúrában tartás ==
+A [[:Kategória:Ceropegiinae|Ceropegiinae]] tagjai közül a ''[[Ceropegia woodii]]'' (ámpolna gyertyavirág) a leggyakoribb. Kedvelik a világos helyet és a jó vízelvezetésű, laza talajt. A gumós fajoknál kritikus a pihenőidőszak alatti szárazon tartás a rothadás elkerülése érdekében.
+== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
+A [[:Kategória:Ceropegiinae|Ceropegiinae]] elkülöníthető a [[:Kategória:Stapeliinae|Stapeliinae]] szubtribusztól a virágok csőszerű (lampion) felépítése és a többnyire kúszó vagy gumós (nem kizárólagosan bordás-szárszukkulens) habitus alapján.
 == Szukkulens taxonok ==
+A szubtribusz szukkulenciája elsősorban kaudiciform jellegű. A legjelentősebb nemzetség a ''[[:Kategória:Ceropegia|Ceropegia]]'', amelynek számos faja rendelkezik húsos levelekkel vagy vízraktározó szárral. A korábban különálló ''Brachystelma'' nemzetség tagjai képviselik a föld alatti szukkulencia (gumós geofitonok) extrém formáit, ahol a növény tömegének nagy része a föld alatt raktározódik.
+== Taxonómia és filogenetika ==
+A molekuláris vizsgálatok (különösen '''Bruyns és munkatársai''', 2017) alapjaiban írták át a szubtribusz taxonómiáját. A filogenetikai adatok bizonyították, hogy a ''Brachystelma'' és több kisebb nemzetség a ''[[:Kategória:Ceropegia|Ceropegia]]'' kládján belül helyezkedik el, így a monofília érdekében ezeket beolvasztották a típusnemzetségbe. Jelenleg a [[:Kategória:Ceropegiinae|Ceropegiinae]] szinte kizárólag a kiterjesztett értelemben vett (''sensu lato'') ''[[:Kategória:Ceropegia|Ceropegia]]'' nemzetséget tartalmazza.
+=== A '''Ceropegiinae''' és a '''Stapeliinae''' egymáshoz való viszonya ===
-A szubtribus jelentős része szukkulens. Kiemelkedőek a ''Stapeliinae'' klád tagjai (pl. ''Huernia'', ''Stapelia'', ''Orbea''), amelyek teljesen levéltelen, húsos, bordázott szárú pozsgások. A ''Ceropegia'' nemzetségen belül is számos faj rendelkezik pozsgás szárral vagy föld alatti tároló gumókkal, amelyek segítik a túlélést a hosszú száraz időszakokban.
+==== A genetikai beágyazódás ténye ====
-== Taxonómia és filogenetika ==
+A '''Meve & Liede''' (valamint később '''Bruyns et al.''') által végzett molekuláris vizsgálatok kimutatták: a korábban élesen elkülönített, levéltelen szárszukkulens dögvirágok (korábbi '''Stapeliinae''') evolúciósan a '''Ceropegiinae''' ágon belül alakultak ki.
+Ez azt jelenti, hogy a „dögvirág-morfológia” (a bordás, húsos, levéltelen szár) valójában a [[:Kategória:Ceropegia|Ceropegia]] nemzetséggel közös őstől származó, de erősen specializált hajtásrendszer. Filogenetikailag a [[:Kategória:Stapeliinae|Stapeliinae]] egy '''monofiletikus csoport a [[:Kategória:Ceropegiinae|Ceropegiinae]] kládon belül'''.
+==== A jelenlegi taxonómiai álláspont (2014/2017+) ====
+Bár a beágyazódás tény, a rendszertanban két különböző megoldás született, és jelenleg az alábbi az elfogadott:
+* '''A "szélesebb" nemzetség fogalma (Lumpers):''' A kutatók (különösen Bruyns 2017-es revíziója óta) a [[:Kategória:Ceropegiinae|Ceropegiinae]] szubtribuszon belül szinte minden nemzetséget (pl. ''Brachystelma'') beolvasztottak a '''''[[:Kategória:Ceropegia|Ceropegia]]''''' nemzetségbe.
+* '''A Stapeliinae különállása:''' Érdekes módon, bár a dögvirágok (Stapeliads) genetikailag közel állnak, a legtöbb modern rendszer (pl. '''Endress et al. 2014''', '''POWO''') továbbra is '''külön szubtribuszként''' ([[:Kategória:Stapeliinae|Stapeliinae]]) kezeli őket.
+===== Miért maradnak külön, ha beágyazódnak? =====
+A rendszertanban létezik a gyakorlatiasság elve.
+A [[:Kategória:Stapeliinae|
+Stapeliinae]] csoport:
+#  '''Morfológiailag egységes:''' Minden tagja levéltelen szárszukkulens.
+#  '''Könnyen felismerhető:''' Világosan elkülönül a lampionvirág-alkatú [[:Kategória:Ceropegiinae|Ceropegiinae]] tagoktól.
+#  '''Hatalmas diverzitás:''' Több mint 30 nemzetséget és több száz fajt tartalmaz, így a [[:Kategória:Ceropegia|Ceropegia]]-ba való beolvasztásuk kezelhetetlenül nagy nemzetséget eredményezne.
+==== Összegzés ====
-Az '''APG IV''' rendszer szerint a ''Ceropegiinae'' a ''Gentianales'' rend ''Apocynaceae'' (meténgfélék) családján belül az ''Asclepiadoideae'' alcsaládba tartozik. A molekuláris filogenetikai vizsgálatok ('''Meve''' &amp; '''Liede''') kimutatták, hogy a korábban különállóként kezelt ''Stapeliinae'' csoport beágyazódik a ''Ceropegiinae'' szubtribusba, így taxonómiai szempontból egy egységet alkotnak.
+* '''Filogenetikai szempontból:''' a [[:Kategória:Stapeliinae|Stapeliinae]] a [[:Kategória:Ceropegiinae|Ceropegiinae]] ág „hajtása”.
+* '''Taxonómiai szempontból:''' Jelenleg mégis '''különálló egységként''' kezelik őket a [[:Kategória:Ceropegieae|Ceropegieae]] tribuszon belül.
 == Forrás ==
-* https://www.mobot.org/mobot/research/apweb/
+* Plants of the World Online (POWO)
-* [https://www.google.com/search?q=https://en.wikipedia.org/wiki/Ceropegiinae https://en.wikipedia.org/wiki/Ceropegiinae]
+* International Plant Names Index (IPNI)
-* [https://www.google.com/search?q=https://de.wikipedia.org/wiki/Ceropegiinae https://de.wikipedia.org/wiki/Ceropegiinae]
+* World Flora Online (WFO)
+* Meve, U. & Liede-Schumann, S. (2004): Subtribal division of Ceropegieae (Apocynaceae-Asclepiadoideae).
+* Bruyns, P. V., Klak, C. & Hanáček, P. (2017): A phylogenetic realignment of Ceropegia (Apocynaceae).
 [[Kategória:Ceropegieae]]