Kategória:Austrocactus
| Austrocactus | |
|---|---|
 Érvényes, elfogadott név. | |
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Eudicots |
| Klád | Core Eudicots |
| Rend | Caryophyllales |
| Család | Cactaceae |
| Alcsalád | Cactoideae |
| Nemzetség- csoport |
Phyllocacteae |
| Alnemzetség-csoport | Corryocactinae |
| Nemzetség | Austrocactus |
Tudományos név
- Austrocactus (Britton & Rose) Britton & Rose, 1922
elfogadott, érvényes név
A név eredete, etimológia
A nemzetségnév a latin auster (déli szél, dél) és a görög kaktos (tüskés növény) szavakból áll össze. Az elnevezés a taxon déli elterjedésére utal, mivel ezek a növények Patagónia és az Andok déli vidékeinek jellegzetes kaktuszai. A nevet Britton és Rose határozta meg, kiemelve a nemzetség földrajzi izolációját.
Típus
- Austrocactus bertinii (Cels) Britton & Rose; Gyűjtő: E. Bertin, Argentína, Chubut, 1855; Típuspéldány: nincs megőrizve (ikonotípus a protológusban);
- Első leírása: Nathaniel Lord Britton és Joseph Nelson Rose írta le alnemzetségként (Echinocactus subgen. Austrocactus) 1922-ben;
- Az aktuális nemzetségbe helyezte: Nathaniel Lord Britton és Joseph Nelson Rose, 1922.
Austrocactus bertinii képgaléria
Képek betöltése...
(forrás: Wikimedia Commons)
Szinonimák
- Echinocactus subgen. Austrocactus
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár , levél, gyökér
A szár magányos vagy csoportos, alacsony, gömbölyded vagy hengeres hajtás, amely néha elfekvő vagy sziklákon kapaszkodó. A szár hossza fajtól függően 10–60 cm közötti. A bordák száma 6–12, ezek alacsonyak, gyakran hullámosak vagy szemölcsök tagolják őket. Az areolák kicsik, fiatalon gyapjasak.
A tövisek erősek, a peremtövis tűszerű, sugárirányban áll, a középtövis (1–4 darab) gyakran erősebb, horgas végű és sötétebb színű. A gyökérzet gyakran vaskos, répaszerű főgyökér.
Generatív test
Virág
A virág a hajtás csúcsán vagy az ahhoz közeli areolák felső részén fejlődik, tölcsér vagy harang alakú, nappal nyíló. A virág külső fala gyapjúval és sörteszerű tövisekkel sűrűn borított.
- Takarólevelek: A lepellevél színe a halványsárgától az aranybarnán át a rózsaszínes-ibolyáig változhat. A belső lepellevél selymes fényű, a külső lepellevél gyakran sötétebb középsávval díszített.
- Ivarlevelek: A porzószálak két sorban erednek, a portokok sárgák. A termő robusztus, a bibeszál végén a bibe több ágú, színe gyakran élénkvörös vagy bíbor.
Termés
A termés gömbölyded, húsos vagy kiszáradó, falát tövisekkel és gyapjúval borított areolák védik.
- Magja: A magok sötétbarnák vagy feketék, nagyok (2–2,5 mm), érdes felületűek.
Elterjedés és élőhely
- Földrajzi elterjedés: Argentína déli része (Patagónia) és Chile középső, valamint déli területei, egészen a Magellán-szoros térségéig.
- Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Szélsőségesen szeles, száraz puszták, kavicsos és sziklás lejtők lakója. Kiváló fagytűrő képességgel rendelkezik, a telet gyakran hótakaró alatt tölti.
Kultúrában tartás
A Austrocactus nemzetség tagjainak tartása nagy szakértelmet igényel. Fényigényesek, de a fülledt meleget nem bírják, folyamatos légmozgást igényelnek. A pangó vízre fokozottan érzékenyek, ezért ásványi alapú, jó vízelvezetésű talajba kell ültetni őket. Télen teljes szárazságot és alacsony hőmérsékletet igényelnek.
Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok
Külsőre hasonlíthatnak a Pyrrhocactus nemzetségre, de az Austrocactus virágainak és terméseinek areolái mindig határozottan tövisesek, és a virágok elhelyezkedése is eltérő.
Szukkulens taxonok
A nemzetség minden tagja törpe vagy félcserje méretű szukkulens. A kaktuszok között ezek a fajok alkalmazkodtak a leginkább a szubantarktikus körülményekhez, vastag bőrszövettel és raktározó szárral rendelkeznek.
Taxonómia és filogenetika
A legújabb, Vos és mtsai. (2025) nevéhez fűződő filogenetikai kutatások alapjaiban rendezték át a nemzetség helyzetét. Az Austrocactus kikerült a Notocacteae tribusból, és a Phyllocacteae tribuson belül a Corryocactinae szubtribusba került.
Ez a molekuláris genetikai eredmény azt mutatja, hogy az Austrocactus legközelebbi rokonai a következők:
A morfológiai hasonlóság más dél-amerikai gömbkaktuszokkal csupán konvergens evolúció eredménye.
Forrás
A(z) „Austrocactus” kategóriába tartozó lapok
A következő 2 lap található a kategóriában, összesen 2 lapból.