„Kategória:Duvalia” változatai közötti eltérés
Új oldal, tartalma: „== Duvalia == A '''Duvalia''' a meténgfélék (Apocynaceae) családján belül a selyemkórófélék (Asclepiadoideae) alcsalád egyik kisebb, főként Dél- és Kelet-Afrika száraz területein elterjedt nemzetsége. Fajai alacsony, terülő növekedésű, jellegzetes csillag alakú virágokat fejlesztő pozsgások. == Alaktani jellemzők == A szárak többnyire alacsonyak, pozsgásak, enyhén négyszögletes vagy laposan bordázott keresztmetszetűek. A levele…” |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
== | {{Speciesbox|taxon=Duvalia}} | ||
== Tudományos név == | |||
== Alaktani jellemzők == | * '''''Duvalia''''' Haworth (1812) | ||
A szárak | |||
=== A név eredete, etimológia === | |||
A nemzetséget '''Adrian Hardy Haworth''' írta le 1812-ben. A nevet '''Henri Auguste Duval''' (1777–1814) francia botanikus és orvos tiszteletére adta, aki a szukkulens növények (különösen a ''Haworthia'' és ''Gasteria'' nemzetségek) szakértője volt. | |||
A klasszikus források alapján a név nem latin vagy görög tőszóból származik, hanem tiszteleti név (eponím). Stearn (''Botanical Latin'') és Genaust (''Etymologisches Wörterbuch der botanischen Pflanzennamen'') megerősíti, hogy '''Haworth''' kortársa és barátja előtt tisztelgett a névválasztással. | |||
=== Típus === | |||
* ''Duvalia elegans'' (Masson) Haworth; Francis Masson gyűjtése, Dél-Afrika, Fokföld; típuspéldány: BM (British Museum). | |||
* '''Első leírása:''' Haworth, A. H. (1812): ''Synopsis Plantarum Succulentarum''. 44. oldal. | |||
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' Adrian Hardy Haworth, 1812. | |||
{{Típusfaj|Duvalia elegans|limit=5}} | |||
=== Szinonimák === | |||
* '''''Huerniopsis''''' N. E. Brown | |||
* '''''Monadanthoglossum''''' Schuldt | |||
== Alaktani, morfológiai jellemzők == | |||
=== Vegetatív test === | |||
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ==== | |||
A növények alacsony termetű, évelő szukkulensek, amelyek gyakran sűrű csomókat vagy szőnyegeket alkotnak. A szárak rövidek, henger alakúak vagy gömbölydedek, általában 4–6 bordásak, hosszuk ritkán haladja meg a 10 cm-t. A felszínük matt, színük a zöldtől a szürkészöldön át a vörösesbarnáig terjedhet a fényviszonyoktól függően. A bordák mentén apró, kúp alakú szemölcsök (tuberculumok) találhatók. | |||
A levelek apróak, pikkelyszerűek, hamar lehullanak (''caducus''), csak a fiatal hajtáscsúcsokon láthatóak. A gyökérzet bojtos, viszonylag sekélyen helyezkedik el. A növények víznedvűek, tejnedvet nem tartalmaznak. | |||
=== Generatív test === | |||
==== Virág ==== | |||
A virágok a szárak tövénél vagy az oldalsó részeken fejlődnek, magányosan vagy rövid virágzati tengelyen (''pedunculus''). A párta (''corolla'') jellegzetesen öttagú, csillag alakú. A párta közepén egy kiemelkedő, húsos gyűrű, az úgynevezett ''annulus'' található, amely fényes és gyakran szőrözött. A pártacimpák visszahajlóak vagy szétterülők, gyakran hosszú szőrökkel díszítettek a peremükön. A színek a krémfehértől a sárgán át a sötétvörösig vagy csokoládébarnáig változnak. | |||
A nemzetségre jellemző a speciális ivarszerv, a ''gynostegium'', amely a porzók és a bibeszálak összenövéséből jön létre. A külső korona (''corona'') lebenyei vízszintesen szétterülnek az ''annulus''-on. | |||
==== Termés ==== | |||
A termés kétágú tüszőtermés (''folliculus''), amely éretten hosszában felreped. | |||
* '''Magja:''' A magok laposak, oválisak, barna színűek, és a csúcsukon hosszú, fehér szőrpamacs (''comas'') található, amely a széllel való terjedést segíti (''anemochoria''). | |||
== Elterjedés és élőhely == | == Elterjedés és élőhely == | ||
== | * '''Földrajzi elterjedés:''' A nemzetség elsősorban '''Dél-Afrikában''', '''Namíbiában''', '''Botswanában''', '''Zimbabwéban''', valamint északabbra '''Etiópiában''', '''Szomáliában''', '''Szudánban''' és az '''Arab-félszigeten''' (Szaúd-Arábia, Jemen) fordul elő. | ||
A Duvalia szoros rokonságban áll az | * '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Száraz, félsivatagi területeken élnek, gyakran bokrok árnyékában vagy sziklák repedéseiben, védve a közvetlen napsugárzástól. Kedvelik a jó vízelvezetésű, ásványi anyagokban gazdag talajokat. | ||
== Szukkulent taxonok == | |||
A ''Duvalia'' nemzetség minden tagja szukkulens. A törzs-szukkulencia jellemzi őket, ahol a szárak szolgálnak víztároló szervként. A levelek redukciója és a fotoszintetizáló szárak a szárazsághoz való alkalmazkodás eredményei. A klád szoros rokonságban áll a ''Stapelia'' és ''Huernia'' nemzetségekkel, melyek szintén pozsgás szárukkal és különleges virágaikkal alkalmazkodtak az arid körülményekhez. | |||
== Taxonómia és filogenetika == | |||
A nemzetség az ''Apocynaceae'' (Meténgfélék) családjába, azon belül az ''Asclepiadoideae'' alcsaládba és a ''Ceropegieae'' nemzetségcsoportba tartozik. Az APG IV rendszer szerint a család besorolása változatlan. A legújabb molekuláris vizsgálatok megerősítették a ''Duvalia'' monofiletikus jellegét, bár bizonyos fajok (pl. a korábbi ''Huerniopsis'' tagok) besorolása az elmúlt évtizedekben változott. | |||
== | == Forrás == | ||
== | * [https://www.google.com/search?q=https://www.worldfloraonline.org/search%3Fquery%3DDuvalia https://www.worldfloraonline.org/search?query=Duvalia] | ||
* https://powo.science.kew.org/ | |||
* [https://www.google.com/search?q=https://www.llifle.com/Encyclopedia/SUCCULENTS/Family/Asclepiadaceae/Duvalia/ https://www.llifle.com/Encyclopedia/SUCCULENTS/Family/Asclepiadaceae/Duvalia/] | |||
* https://www.mobot.org/mobot/research/apweb/ | |||
[[Kategória: | [[Kategória:Stapeliinae]] | ||
A lap jelenlegi, 2026. január 2., 19:45-kori változata
| Duvalia | |
|---|---|
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Eudicots |
| Klád | Core Eudicots |
| Klád | Asterids |
| Klád | Lamiids |
| Rend | Gentianales |
| Család | Apocynaceae |
| Alcsalád | Asclepiadoideae |
| Nemzetség- csoport |
Ceropegieae |
| Alnemzetség- csoport |
Stapeliinae |
| Nemzetség | Duvalia |
Tudományos név
- Duvalia Haworth (1812)
A név eredete, etimológia
A nemzetséget Adrian Hardy Haworth írta le 1812-ben. A nevet Henri Auguste Duval (1777–1814) francia botanikus és orvos tiszteletére adta, aki a szukkulens növények (különösen a Haworthia és Gasteria nemzetségek) szakértője volt.
A klasszikus források alapján a név nem latin vagy görög tőszóból származik, hanem tiszteleti név (eponím). Stearn (Botanical Latin) és Genaust (Etymologisches Wörterbuch der botanischen Pflanzennamen) megerősíti, hogy Haworth kortársa és barátja előtt tisztelgett a névválasztással.
Típus
- Duvalia elegans (Masson) Haworth; Francis Masson gyűjtése, Dél-Afrika, Fokföld; típuspéldány: BM (British Museum).
- Első leírása: Haworth, A. H. (1812): Synopsis Plantarum Succulentarum. 44. oldal.
- Az aktuális nemzetségbe helyezte: Adrian Hardy Haworth, 1812.
Duvalia elegans képgaléria
Képek betöltése...
(forrás: Wikimedia Commons)
Szinonimák
- Huerniopsis N. E. Brown
- Monadanthoglossum Schuldt
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár, levél, gyökér
A növények alacsony termetű, évelő szukkulensek, amelyek gyakran sűrű csomókat vagy szőnyegeket alkotnak. A szárak rövidek, henger alakúak vagy gömbölydedek, általában 4–6 bordásak, hosszuk ritkán haladja meg a 10 cm-t. A felszínük matt, színük a zöldtől a szürkészöldön át a vörösesbarnáig terjedhet a fényviszonyoktól függően. A bordák mentén apró, kúp alakú szemölcsök (tuberculumok) találhatók.
A levelek apróak, pikkelyszerűek, hamar lehullanak (caducus), csak a fiatal hajtáscsúcsokon láthatóak. A gyökérzet bojtos, viszonylag sekélyen helyezkedik el. A növények víznedvűek, tejnedvet nem tartalmaznak.
Generatív test
Virág
A virágok a szárak tövénél vagy az oldalsó részeken fejlődnek, magányosan vagy rövid virágzati tengelyen (pedunculus). A párta (corolla) jellegzetesen öttagú, csillag alakú. A párta közepén egy kiemelkedő, húsos gyűrű, az úgynevezett annulus található, amely fényes és gyakran szőrözött. A pártacimpák visszahajlóak vagy szétterülők, gyakran hosszú szőrökkel díszítettek a peremükön. A színek a krémfehértől a sárgán át a sötétvörösig vagy csokoládébarnáig változnak.
A nemzetségre jellemző a speciális ivarszerv, a gynostegium, amely a porzók és a bibeszálak összenövéséből jön létre. A külső korona (corona) lebenyei vízszintesen szétterülnek az annulus-on.
Termés
A termés kétágú tüszőtermés (folliculus), amely éretten hosszában felreped.
- Magja: A magok laposak, oválisak, barna színűek, és a csúcsukon hosszú, fehér szőrpamacs (comas) található, amely a széllel való terjedést segíti (anemochoria).
Elterjedés és élőhely
- Földrajzi elterjedés: A nemzetség elsősorban Dél-Afrikában, Namíbiában, Botswanában, Zimbabwéban, valamint északabbra Etiópiában, Szomáliában, Szudánban és az Arab-félszigeten (Szaúd-Arábia, Jemen) fordul elő.
- Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Száraz, félsivatagi területeken élnek, gyakran bokrok árnyékában vagy sziklák repedéseiben, védve a közvetlen napsugárzástól. Kedvelik a jó vízelvezetésű, ásványi anyagokban gazdag talajokat.
Szukkulent taxonok
A Duvalia nemzetség minden tagja szukkulens. A törzs-szukkulencia jellemzi őket, ahol a szárak szolgálnak víztároló szervként. A levelek redukciója és a fotoszintetizáló szárak a szárazsághoz való alkalmazkodás eredményei. A klád szoros rokonságban áll a Stapelia és Huernia nemzetségekkel, melyek szintén pozsgás szárukkal és különleges virágaikkal alkalmazkodtak az arid körülményekhez.
Taxonómia és filogenetika
A nemzetség az Apocynaceae (Meténgfélék) családjába, azon belül az Asclepiadoideae alcsaládba és a Ceropegieae nemzetségcsoportba tartozik. Az APG IV rendszer szerint a család besorolása változatlan. A legújabb molekuláris vizsgálatok megerősítették a Duvalia monofiletikus jellegét, bár bizonyos fajok (pl. a korábbi Huerniopsis tagok) besorolása az elmúlt évtizedekben változott.
Forrás
A(z) „Duvalia” kategóriába tartozó lapok
A kategóriában csak a következő lap található.