Ugrás a tartalomhoz

„Kategória:Duvalia” változatai közötti eltérés

Innen: MKOE wiki
Jokhel Csaba (vitalap | szerkesztései)
Új oldal, tartalma: „== Duvalia == A '''Duvalia''' a meténgfélék (Apocynaceae) családján belül a selyemkórófélék (Asclepiadoideae) alcsalád egyik kisebb, főként Dél- és Kelet-Afrika száraz területein elterjedt nemzetsége. Fajai alacsony, terülő növekedésű, jellegzetes csillag alakú virágokat fejlesztő pozsgások. == Alaktani jellemzők == A szárak többnyire alacsonyak, pozsgásak, enyhén négyszögletes vagy laposan bordázott keresztmetszetűek. A levele…”
 
Nincs szerkesztési összefoglaló
 
1. sor: 1. sor:
== Duvalia ==
{{Speciesbox|taxon=Duvalia}}
A '''Duvalia''' a meténgfélék (Apocynaceae) családján belül a selyemkórófélék (Asclepiadoideae) alcsalád egyik kisebb, főként Dél- és Kelet-Afrika száraz területein elterjedt nemzetsége. Fajai alacsony, terülő növekedésű, jellegzetes csillag alakú virágokat fejlesztő pozsgások.
== Tudományos név ==


== Alaktani jellemzők ==
* '''''Duvalia''''' Haworth (1812)
A szárak többnyire alacsonyak, pozsgásak, enyhén négyszögletes vagy laposan bordázott keresztmetszetűek. A levelek erősen redukáltak, apró pikkelyekké módosultak. A virágok rendszerint csillag alakúak, laposan kiterülők, felületük lehet sima vagy enyhén szemölcsös; színük a sárgástól a barnáig változik. A belső szerkezet (korona, pollinárium) az Orbea–Stapelia-kör fajaihoz hasonlóan működik.
 
=== A név eredete, etimológia ===
 
A nemzetséget '''Adrian Hardy Haworth''' írta le 1812-ben. A nevet '''Henri Auguste Duval''' (1777–1814) francia botanikus és orvos tiszteletére adta, aki a szukkulens növények (különösen a ''Haworthia'' és ''Gasteria'' nemzetségek) szakértője volt.
 
A klasszikus források alapján a név nem latin vagy görög tőszóból származik, hanem tiszteleti név (eponím). Stearn (''Botanical Latin'') és Genaust (''Etymologisches Wörterbuch der botanischen Pflanzennamen'') megerősíti, hogy '''Haworth''' kortársa és barátja előtt tisztelgett a névválasztással.
 
=== Típus ===
 
* ''Duvalia elegans'' (Masson) Haworth; Francis Masson gyűjtése, Dél-Afrika, Fokföld; típuspéldány: BM (British Museum).
* '''Első leírása:''' Haworth, A. H. (1812): ''Synopsis Plantarum Succulentarum''. 44. oldal.
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' Adrian Hardy Haworth, 1812.
 
{{Típusfaj|Duvalia elegans|limit=5}}
 
=== Szinonimák ===
 
* '''''Huerniopsis''''' N. E. Brown
* '''''Monadanthoglossum''''' Schuldt
 
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==
 
=== Vegetatív test ===
 
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
 
A növények alacsony termetű, évelő szukkulensek, amelyek gyakran sűrű csomókat vagy szőnyegeket alkotnak. A szárak rövidek, henger alakúak vagy gömbölydedek, általában 4–6 bordásak, hosszuk ritkán haladja meg a 10 cm-t. A felszínük matt, színük a zöldtől a szürkészöldön át a vörösesbarnáig terjedhet a fényviszonyoktól függően. A bordák mentén apró, kúp alakú szemölcsök (tuberculumok) találhatók.
 
A levelek apróak, pikkelyszerűek, hamar lehullanak (''caducus''), csak a fiatal hajtáscsúcsokon láthatóak. A gyökérzet bojtos, viszonylag sekélyen helyezkedik el. A növények víznedvűek, tejnedvet nem tartalmaznak.
 
=== Generatív test ===
 
==== Virág ====
 
A virágok a szárak tövénél vagy az oldalsó részeken fejlődnek, magányosan vagy rövid virágzati tengelyen (''pedunculus''). A párta (''corolla'') jellegzetesen öttagú, csillag alakú. A párta közepén egy kiemelkedő, húsos gyűrű, az úgynevezett ''annulus'' található, amely fényes és gyakran szőrözött. A pártacimpák visszahajlóak vagy szétterülők, gyakran hosszú szőrökkel díszítettek a peremükön. A színek a krémfehértől a sárgán át a sötétvörösig vagy csokoládébarnáig változnak.
 
A nemzetségre jellemző a speciális ivarszerv, a ''gynostegium'', amely a porzók és a bibeszálak összenövéséből jön létre. A külső korona (''corona'') lebenyei vízszintesen szétterülnek az ''annulus''-on.
 
==== Termés ====
 
A termés kétágú tüszőtermés (''folliculus''), amely éretten hosszában felreped.
 
* '''Magja:''' A magok laposak, oválisak, barna színűek, és a csúcsukon hosszú, fehér szőrpamacs (''comas'') található, amely a széllel való terjedést segíti (''anemochoria'').


== Elterjedés és élőhely ==
== Elterjedés és élőhely ==
A nemzetség fajai elsősorban Dél-Afrika, Namíbia, Botswana és Kenya félsivatagos, köves élőhelyein fordulnak elő. Több faj a nyári esők által meghatározott szezonális klímához alkalmazkodott.


== Rendszertan ==
* '''Földrajzi elterjedés:''' A nemzetség elsősorban '''Dél-Afrikában''', '''Namíbiában''', '''Botswanában''', '''Zimbabwéban''', valamint északabbra '''Etiópiában''', '''Szomáliában''', '''Szudánban''' és az '''Arab-félszigeten''' (Szaúd-Arábia, Jemen) fordul elő.
A Duvalia szoros rokonságban áll az Orbea, Huernia és Stapelia nemzetségekkel; határvonalaik a szakirodalomban időnként változtak. A fajok elkülönítése elsősorban a virágok morfológiai részletein alapul.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Száraz, félsivatagi területeken élnek, gyakran bokrok árnyékában vagy sziklák repedéseiben, védve a közvetlen napsugárzástól. Kedvelik a jó vízelvezetésű, ásványi anyagokban gazdag talajokat.
 
== Szukkulent taxonok ==
 
A ''Duvalia'' nemzetség minden tagja szukkulens. A törzs-szukkulencia jellemzi őket, ahol a szárak szolgálnak víztároló szervként. A levelek redukciója és a fotoszintetizáló szárak a szárazsághoz való alkalmazkodás eredményei. A klád szoros rokonságban áll a ''Stapelia'' és ''Huernia'' nemzetségekkel, melyek szintén pozsgás szárukkal és különleges virágaikkal alkalmazkodtak az arid körülményekhez.
 
== Taxonómia és filogenetika ==
 
A nemzetség az ''Apocynaceae'' (Meténgfélék) családjába, azon belül az ''Asclepiadoideae'' alcsaládba és a ''Ceropegieae'' nemzetségcsoportba tartozik. Az APG IV rendszer szerint a család besorolása változatlan. A legújabb molekuláris vizsgálatok megerősítették a ''Duvalia'' monofiletikus jellegét, bár bizonyos fajok (pl. a korábbi ''Huerniopsis'' tagok) besorolása az elmúlt évtizedekben változott.


== Kultúrában ==
== Forrás ==
A fajok könnyen tarthatók napos, jó vízáteresztő közegben. Mérsékelt nyári öntözést igényelnek, a téli időszakban szárazon tartva fejlődnek megfelelően. Terülő növekedésük miatt gyorsan szőnyeget alkotnak a cserép felszínén. Hajlamosak lehetnek a gyapjastetű fertőzésre.


== Érdekességek ==
* [https://www.google.com/search?q=https://www.worldfloraonline.org/search%3Fquery%3DDuvalia https://www.worldfloraonline.org/search?query=Duvalia]
A Duvalia virágai gyakran laposan terülnek szét a talaj felszínén, némelyik fajban finom, fényes felületű koronaszerkezet figyelhető meg, amely a döglégy-szerű beporzókat vonzza.
* https://powo.science.kew.org/
* [https://www.google.com/search?q=https://www.llifle.com/Encyclopedia/SUCCULENTS/Family/Asclepiadaceae/Duvalia/ https://www.llifle.com/Encyclopedia/SUCCULENTS/Family/Asclepiadaceae/Duvalia/]
* https://www.mobot.org/mobot/research/apweb/


[[Kategória:Apocynaceae]]
[[Kategória:Stapeliinae]]

A lap jelenlegi, 2026. január 2., 19:45-kori változata

Duvalia
Rendszertani besorolás
Domén Eukaryota
Ország Plantae
Klád Angiospermae
Klád Eudicots
Klád Core Eudicots
Klád Asterids
Klád Lamiids
Rend Gentianales
Család Apocynaceae
Alcsalád Asclepiadoideae
Nemzetség-
csoport
Ceropegieae
Alnemzetség-
csoport
Stapeliinae
Nemzetség Duvalia

Tudományos név

  • Duvalia Haworth (1812)

A név eredete, etimológia

A nemzetséget Adrian Hardy Haworth írta le 1812-ben. A nevet Henri Auguste Duval (1777–1814) francia botanikus és orvos tiszteletére adta, aki a szukkulens növények (különösen a Haworthia és Gasteria nemzetségek) szakértője volt.

A klasszikus források alapján a név nem latin vagy görög tőszóból származik, hanem tiszteleti név (eponím). Stearn (Botanical Latin) és Genaust (Etymologisches Wörterbuch der botanischen Pflanzennamen) megerősíti, hogy Haworth kortársa és barátja előtt tisztelgett a névválasztással.

Típus

  • Duvalia elegans (Masson) Haworth; Francis Masson gyűjtése, Dél-Afrika, Fokföld; típuspéldány: BM (British Museum).
  • Első leírása: Haworth, A. H. (1812): Synopsis Plantarum Succulentarum. 44. oldal.
  • Az aktuális nemzetségbe helyezte: Adrian Hardy Haworth, 1812.
Duvalia elegans képgaléria

(forrás: Wikimedia Commons)

Szinonimák

  • Huerniopsis N. E. Brown
  • Monadanthoglossum Schuldt

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár, levél, gyökér

A növények alacsony termetű, évelő szukkulensek, amelyek gyakran sűrű csomókat vagy szőnyegeket alkotnak. A szárak rövidek, henger alakúak vagy gömbölydedek, általában 4–6 bordásak, hosszuk ritkán haladja meg a 10 cm-t. A felszínük matt, színük a zöldtől a szürkészöldön át a vörösesbarnáig terjedhet a fényviszonyoktól függően. A bordák mentén apró, kúp alakú szemölcsök (tuberculumok) találhatók.

A levelek apróak, pikkelyszerűek, hamar lehullanak (caducus), csak a fiatal hajtáscsúcsokon láthatóak. A gyökérzet bojtos, viszonylag sekélyen helyezkedik el. A növények víznedvűek, tejnedvet nem tartalmaznak.

Generatív test

Virág

A virágok a szárak tövénél vagy az oldalsó részeken fejlődnek, magányosan vagy rövid virágzati tengelyen (pedunculus). A párta (corolla) jellegzetesen öttagú, csillag alakú. A párta közepén egy kiemelkedő, húsos gyűrű, az úgynevezett annulus található, amely fényes és gyakran szőrözött. A pártacimpák visszahajlóak vagy szétterülők, gyakran hosszú szőrökkel díszítettek a peremükön. A színek a krémfehértől a sárgán át a sötétvörösig vagy csokoládébarnáig változnak.

A nemzetségre jellemző a speciális ivarszerv, a gynostegium, amely a porzók és a bibeszálak összenövéséből jön létre. A külső korona (corona) lebenyei vízszintesen szétterülnek az annulus-on.

Termés

A termés kétágú tüszőtermés (folliculus), amely éretten hosszában felreped.

  • Magja: A magok laposak, oválisak, barna színűek, és a csúcsukon hosszú, fehér szőrpamacs (comas) található, amely a széllel való terjedést segíti (anemochoria).

Elterjedés és élőhely

  • Földrajzi elterjedés: A nemzetség elsősorban Dél-Afrikában, Namíbiában, Botswanában, Zimbabwéban, valamint északabbra Etiópiában, Szomáliában, Szudánban és az Arab-félszigeten (Szaúd-Arábia, Jemen) fordul elő.
  • Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Száraz, félsivatagi területeken élnek, gyakran bokrok árnyékában vagy sziklák repedéseiben, védve a közvetlen napsugárzástól. Kedvelik a jó vízelvezetésű, ásványi anyagokban gazdag talajokat.

Szukkulent taxonok

A Duvalia nemzetség minden tagja szukkulens. A törzs-szukkulencia jellemzi őket, ahol a szárak szolgálnak víztároló szervként. A levelek redukciója és a fotoszintetizáló szárak a szárazsághoz való alkalmazkodás eredményei. A klád szoros rokonságban áll a Stapelia és Huernia nemzetségekkel, melyek szintén pozsgás szárukkal és különleges virágaikkal alkalmazkodtak az arid körülményekhez.

Taxonómia és filogenetika

A nemzetség az Apocynaceae (Meténgfélék) családjába, azon belül az Asclepiadoideae alcsaládba és a Ceropegieae nemzetségcsoportba tartozik. Az APG IV rendszer szerint a család besorolása változatlan. A legújabb molekuláris vizsgálatok megerősítették a Duvalia monofiletikus jellegét, bár bizonyos fajok (pl. a korábbi Huerniopsis tagok) besorolása az elmúlt évtizedekben változott.

Forrás

A(z) „Duvalia” kategóriába tartozó lapok

A kategóriában csak a következő lap található.