„Kategória:Huernia” változatai közötti eltérés

Huernia
Rendszertani besorolás
Domén	Eukaryota
Ország	Plantae
Klád	Angiospermae
Klád	Eudicots
Klád	Core Eudicots
Klád	Asterids
Klád	Lamiids
Rend	Gentianales
Család	Apocynaceae
Alcsalád	Asclepiadoideae
Nemzetség-; csoport	Ceropegieae
Alnemzetség-; csoport	Stapeliinae
Nemzetség	Huernia

A lap jelenlegi, 2026. január 2., 19:52-kori változata

Tudományos név

Huernia (Robert Brown) Robert Brown, 1810

A név eredete, etimológia

A nemzetséget Robert Brown nevezte el Justin Heurnius (1587–1652) tiszteletére, aki az első európaiak egyike volt, aki Fokföld növényvilágát tanulmányozta és gyűjtötte. A név helyesírása egy sajtóhiba következménye az eredeti publikációban (a “Heurnia” helyett Huernia szerepelt), de a botanikai nomenklatúra szabályai szerint az eredeti írásmód megőrizendő. Justin Heurnius latin neve Justinus Heurnius volt, a név a holland Van Heurn latinizált formája.

Típus

Huernia campanulata (Masson) Robert Brown; Gyűjtő: Francis Masson, Dél-Afrikai Köztársaság, Fokföld, Típuspéldány: BM (British Museum);
Első leírása: Robert Brown: On the Asclepiadeae, megjelent a Memoirs of the Wernerian Natural History Society 1. kötetében, 1810-ben.
Az aktuális nemzetségbe helyezte: Robert Brown, 1810.

Huernia képgaléria

   Képek betöltése...

(forrás: Wikimedia Commons)

Szinonimák

Decabelone Decaisne
Ludwigia Post & Kuntze

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár , levél, gyökér

A Huernia fajok alacsony termetű, évelő szukkulens növények, amelyek sűrű csomókat vagy sarjtelepeket alkotnak. A szárak húsosak, succulentus állományúak, henger alakúak vagy szögletesek (általában 4–5 bordásak, de egyes fajoknál akár 24 borda is előfordulhat). A szárak felszínén kiemelkedő szemölcsök vagy fogazott kinövések találhatók. A levelek aprók, pikkelyszerűek, hamar lehullanak (deciduus), vagy csak csökevényes formában, a bordák élein lévő fogak hegyén láthatók. A növények víznedvű szövettel rendelkeznek, tejnedvük nincs.

Generatív test

Virág

A virágok magányosak vagy kis virágzatban (inflorescentia) fejlődnek, általában a fiatal szárak tövénél. A párta (corolla) forrt szirmú, gyakran harang vagy tál alakú, öt karéjjal. Jellemző rájuk a “szívlevél-alakú” vagy fogas kiegészítő karéjok jelenléte az elsődleges párta-karéjok között (annulus). A virágok színe változatos, gyakran foltosak, szemölcsösek vagy szőrösek. Sok faj virága kellemetlen szagot áraszt a megporzást végző döglegyek csalogatására. A gynostegium központi elhelyezkedésű, a portokok pollíniumokat tartalmaznak.

Termés

A termés iker-tüszőtermés (folliculus), amely éréskor hosszában felreped.

Magja: A magvak laposak, barna színűek, és hosszú, selymes repítőszőrökkel (coma) rendelkeznek, amelyek segítik a szél általi terjedést (anemochoria).

Elterjedés és élőhely

Földrajzi elterjedés: A nemzetség főként Kelet-Afrika és Dél-Afrika területein őshonos, de képviselői megtalálhatók Etiópia, Szudán, Kenya, Tanzánia, Namíbia, Botswana, Zimbabue, valamint az Arab-félsziget (például Jemen, Szaúd-Arábia) és Nigéria vidékein is.
Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Száraz, szemiarid területeken élnek, gyakran köves talajon, sziklák árnyékában vagy cserjék védelmében. Kedvelik a jó vízelvezetésű aljzatot.

Szukkulens taxonok

A Huernia nemzetség tagjai obligát szukkulensek. Száruk a víztárolásra módosult, fotoszintetizáló szövetük a szár külső rétegeiben található. A levelek redukciója és a szárak pozsgássága a párologtatás minimalizálását szolgálja a forró, száraz élőhelyeken. A klád szoros rokonságban áll a Stapelia és Orbea nemzetségekkel, melyekkel közösen alkotják a dögvirágok csoportját.

Taxonómia és filogenetika

Az APG IV osztályozás szerint a nemzetség a Gentianales rendbe, az Apocynaceae (meténgfélék) családjába és az Asclepiadoideae alcsaládba tartozik. A Ceropegieae nemzetségcsoport Stapeliinae alnemzetségcsoportjának tagja. A molekuláris vizsgálatok megerősítették, hogy a nemzetség monofiletikus, bár egyes fajok elkülönítése a nagy morfológiai variabilitás miatt nehézkes.

Forrás

A(z) „Huernia” kategóriába tartozó lapok

A kategóriában csak a következő lap található.

H

Huernia humilis

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
-== Huernia ==
+{{Speciesbox|taxon=Huernia}}
-A '''Huernia''' a meténgfélék (Apocynaceae) családján belül a selyemkórófélék (Asclepiadoideae) alcsaládba tartozó pozsgás nemzetség, amely főként Dél- és Kelet-Afrikában honos. Fajai húsos, rövid szártagokkal rendelkező pozsgások, jellegzetes, gyakran apróbb, csöves-gyűrűs virágokkal.
+== Tudományos név ==
-== Alaktani jellemzők ==
+* '''''Huernia''''' (Robert Brown) Robert Brown, 1810
-A hajtások húsosak, többnyire négy- vagy ötágú szögletes szegmensek, karéjos vagy enyhén szemölcsös felülettel. A levelek erősen redukáltak vagy hiányoznak. Virágaik csöves, gyakran tölcsér- vagy csillag-alakúak, színük a sárgától a barna, bordó vagy lilás árnyalatokig változik, gyakran foltos vagy mintázott. Virágaik többnyire oldalirányban nyílnak, és a beporzó legyeket vonzzák.
+=== A név eredete, etimológia ===
+A nemzetséget '''Robert Brown''' nevezte el '''Justin Heurnius''' (1587–1652) tiszteletére, aki az első európaiak egyike volt, aki Fokföld növényvilágát tanulmányozta és gyűjtötte. A név helyesírása egy sajtóhiba következménye az eredeti publikációban (a “Heurnia” helyett ''Huernia'' szerepelt), de a botanikai nomenklatúra szabályai szerint az eredeti írásmód megőrizendő. '''Justin Heurnius''' latin neve '''Justinus Heurnius''' volt, a név a holland '''Van Heurn''' latinizált formája.
+=== Típus ===
+* '''''Huernia campanulata''''' (Masson) Robert Brown; Gyűjtő: Francis Masson, Dél-Afrikai Köztársaság, Fokföld, Típuspéldány: BM (British Museum);
+* '''Első leírása:''' Robert Brown: ''On the Asclepiadeae'', megjelent a ''Memoirs of the Wernerian Natural History Society'' 1. kötetében, 1810-ben.
+* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' Robert Brown, 1810.
+{{Típusfaj|Huernia|limit=5}}
+=== Szinonimák ===
+* '''''Decabelone''''' Decaisne
+* '''''Ludwigia''''' Post &amp; Kuntze
+== Alaktani, morfológiai jellemzők ==
+=== Vegetatív test ===
+==== Hajtás, szár , levél, gyökér ====
+A ''Huernia'' fajok alacsony termetű, évelő szukkulens növények, amelyek sűrű csomókat vagy sarjtelepeket alkotnak. A szárak húsosak, ''succulentus'' állományúak, henger alakúak vagy szögletesek (általában 4–5 bordásak, de egyes fajoknál akár 24 borda is előfordulhat). A szárak felszínén kiemelkedő szemölcsök vagy fogazott kinövések találhatók. A levelek aprók, pikkelyszerűek, hamar lehullanak (''deciduus''), vagy csak csökevényes formában, a bordák élein lévő fogak hegyén láthatók. A növények víznedvű szövettel rendelkeznek, tejnedvük nincs.
+=== Generatív test ===
+==== Virág ====
+A virágok magányosak vagy kis virágzatban (''inflorescentia'') fejlődnek, általában a fiatal szárak tövénél. A párta (''corolla'') forrt szirmú, gyakran harang vagy tál alakú, öt karéjjal. Jellemző rájuk a “szívlevél-alakú” vagy fogas kiegészítő karéjok jelenléte az elsődleges párta-karéjok között (''annulus''). A virágok színe változatos, gyakran foltosak, szemölcsösek vagy szőrösek. Sok faj virága kellemetlen szagot áraszt a megporzást végző döglegyek csalogatására. A ''gynostegium'' központi elhelyezkedésű, a portokok pollíniumokat tartalmaznak.
+==== Termés ====
+A termés iker-tüszőtermés (''folliculus''), amely éréskor hosszában felreped.
+* '''Magja:''' A magvak laposak, barna színűek, és hosszú, selymes repítőszőrökkel (''coma'') rendelkeznek, amelyek segítik a szél általi terjedést (''anemochoria'').
 == Elterjedés és élőhely ==
-A nemzetség fajai Dél-Afrika, Namíbia és Etiópia félsivatagos, sziklás élőhelyein találhatók. Élőhelyük száraz, köves talaj, erős napsütés és ritka csapadék jellemzi.
-== Rendszertan ==
+* '''Földrajzi elterjedés:''' A nemzetség főként '''Kelet-Afrika''' és '''Dél-Afrika''' területein őshonos, de képviselői megtalálhatók '''Etiópia''', '''Szudán''', '''Kenya''', '''Tanzánia''', '''Namíbia''', '''Botswana''', '''Zimbabue''', valamint az '''Arab-félsziget''' (például '''Jemen''', '''Szaúd-Arábia''') és '''Nigéria''' vidékein is.
-A Huernia szoros rokonságban áll az Orbea, Stapelia és Piaranthus nemzetségekkel. A nemzetség határai és fajbesorolása időnként változik, főként a virágok morfológiai eltérései alapján.
+* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Száraz, szemiarid területeken élnek, gyakran köves talajon, sziklák árnyékában vagy cserjék védelmében. Kedvelik a jó vízelvezetésű aljzatot.
+== Szukkulens taxonok ==
+A ''Huernia'' nemzetség tagjai obligát szukkulensek. Száruk a víztárolásra módosult, fotoszintetizáló szövetük a szár külső rétegeiben található. A levelek redukciója és a szárak pozsgássága a párologtatás minimalizálását szolgálja a forró, száraz élőhelyeken. A klád szoros rokonságban áll a ''Stapelia'' és ''Orbea'' nemzetségekkel, melyekkel közösen alkotják a dögvirágok csoportját.
+== Taxonómia és filogenetika ==
+Az APG IV osztályozás szerint a nemzetség a ''Gentianales'' rendbe, az ''Apocynaceae'' (meténgfélék) családjába és az ''Asclepiadoideae'' alcsaládba tartozik. A ''Ceropegieae'' nemzetségcsoport ''Stapeliinae'' alnemzetségcsoportjának tagja. A molekuláris vizsgálatok megerősítették, hogy a nemzetség monofiletikus, bár egyes fajok elkülönítése a nagy morfológiai variabilitás miatt nehézkes.
-== Kultúrában ==
+== Forrás ==
-A fajok világos, szellős helyet és jó vízelvezetésű talajt igényelnek. Nyáron mérsékelt, télen minimális öntözés ajánlott. A gyapjastetű előfordulhat, ezért rendszeres ellenőrzés szükséges.
-== Érdekességek ==
+* [https://www.google.com/search?q=https://www.worldfloraonline.org/search%3Fquery%3DHuernia https://www.worldfloraonline.org/search?query=Huernia]
-A Huernia virágai apróbbak, mint a Stapelia vagy Orbea nemzetségeké, de rendkívül változatos mintázatúak és színűek. Egyes fajokat hagyományosan gyógyászati vagy élelmezési célra is használtak a bennszülött közösségek.
+* https://en.wikipedia.org/wiki/Huernia
+* https://www.llifle.com/Encyclopedia/SUCCULENTS/Family/Asclepiadaceae/Huernia/
+* https://powo.science.kew.org/
-[[Kategória:Apocynaceae]]
+[[Kategória:Stapeliinae]]