Ugrás a tartalomhoz

„Kategória:Cactoideae” változatai közötti eltérés

Innen: MKOE wiki
Nincs szerkesztési összefoglaló
 
(2 közbenső módosítás ugyanattól a felhasználótól nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
{{Speciesbox
{{Taxonbox | accepted = Cactoideae Eaton (1836)}}
|taxon=Cactoideae
=== A név eredete, etimológia ===
}}
== Subfam. Cactoideae Eaton, Bot. Dict. , ed. 4: 43 (1836). ==  
Beleértve: Rhipsalidoideae Burnett 1835 (mint „Rhipsalidae”); beleértve: Cereoideae Drude 1890; beleértve: Calymmanthioideae Lakomski 2003 (nom. inval.).


Szárazföldi vagy epifiton, apró termetűtől törpéig, illetve nagy cserjéktől fásodó, fára emlékeztető alakokig terjedő növények; lehetnek magányos, el nem ágazó oszlopos hajtások vagy sűrűn elágazó koronák, ritkábban fél-geofitonok nagy, gumós főgyökerekkel, illetve (fél-)epifitonok szezonálisan nedves erdős területeken. Fotoszintetizáló levelek hiányoznak, a levélprimordiumok mikroszkopikus maradványokra redukálódtak; tövises areolák vannak jelen, amelyek az elsődleges levelek hónaljából származó, kondenzált brachyblasztokat képviselnek. A tövisek változatosak: szőr- vagy selyemszerűtől az erősen ár-alakúig, olykor kampósak, ritkán teljesen hiányoznak. A virágok kicsik vagy nagyok, esetenként igen nagyok (akár 40 cm átmérőjűek), nappaliak vagy éjszakaiak; rendszerint soktagú, fokozatos átmenetet mutató lepellevél-sorozattal a csészelevelet idéző pikkelyektől a csésze-szirom átmeneti elemein át a színes, nagy, sziromszerű elemekig; a porzók általában sokan vagy igen sokan vannak.
* Az alcsalád neve a típusnemzetség, a ''[[:Kategória:Cactus|Cactus]]'' (ma már korlátozottan használt név, jelentése kaktusz) nevéből származik, amely a görög ''kaktos'' szóból ered. Eredetileg '''Theophrasztosz''' használta ezt a kifejezést egy tüskés articsókaféle megnevezésére. A növényrendszertani nevezéktan szerint az alcsaládok neve az érvényes nemzetségnévhez kapcsolt ''-oideae'' végződéssel képződik. A taxont ebben a rangban '''Amos Eaton''' állította fel 1836-ban.


Ezek az „igazi” kaktuszok, beleértve minden gömbös és oszlopos taxont, amelyeknél nincsenek feltűnő levélkezdemények. Ez a klád tartalmazza a nemzetségek és fajok túlnyomó többségét, és magában foglalja a kaktuszok növekedési formáinak teljes változatosságát, az apró, el nem ágazó gömbös száraktól az ikonikus fákig és az epifitonokig. A Cactoideae alcsalád körülhatárolása (amelyet hagyományosan hosszú ideig a nevezéktani szempontból helytelen Cereoideae név alatt ismertek) vitathatatlan maradt, a ''Blossfeldia'' hagyományos bevonásától eltekintve. Molekuláris alapon a Cactoideae-t először a kloroplasztisz rpoC1 génjében bekövetkezett egyedi intronvesztés alapján határolták körül ('''Wallace és Cota''' 1996; ''Blossfeldia'' nem került vizsgálatra, de az intron jelen van, lásd '''Butterworth''' 2007).
=== Típus ===


A két korán elágazó, rejtélyes, egy- illetve két-nemzetséges klád (ma hivatalosan a Lymanbensonieae és a Copiapoeae nemzetségcsoportként (''tribus''-ként) elismerve) filogenetikai helyzete hosszú ideig tisztázatlan maradt, ezért Nyffeler és Eggli (2010a) „árva” csoportként kezelték őket.
* ''[[:Kategória:Cactus|Cactus]]'' '''Carl von Linné''' (1753) [nom. rej.], helyette: ''[[:Kategória:Mammillaria|Mammillaria]]'' '''Haworth''' (1812) [nom. cons.]
* '''Első leírása:''' Botanical Grammar and Dictionary: 43. (1836).
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' A rangot '''Amos Eaton''' határozta meg 1836-ban.


== Kladogram ==
{{Típusfaj | Cactoideae | limit=5}}
 
=== Szinonimák ===
 
* '''Cactaceae subfam. Cactoideae'''
* '''Cactineae'''
 
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==
 
=== Vegetatív test ===
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
Az alcsalád tagjai rendkívül változatos morfológiájú szukkulensek. A '''hajtás''' lehet gömbölyded, oszlopos, hengeres vagy levélszerűen ellaposodott (fillokládium). A '''szár''' szinte minden fajnál bordázott vagy szemölcsös (mammillákra tagolt). A legfontosabb jellemzőjük a redukált vagy teljesen hiányzó vegetatív '''levél'''; amennyiben jelen vannak, aprók és hamar lehullanak (kivéve egyes kezdetlegesebb kládokat). A fotoszintézist a szukkulens '''szár''' végzi. Az '''areolák''' (módosult rövidhajtások) minden fajnál megtalálhatók, ezekből erednek a '''tövisek''' ('''középtövis''' és '''peremtövis'''), a szőrök és a virágok. A '''gyökérzet''' lehet rostos vagy répaszerűen megvastagodott.
 
=== Generatív test ===
==== Virág ====
A '''virág''' az '''areolák'''ból fejlődik. Jellemzőjük az alsó állású magház, amelyet pericarpellum (módosult szárszövet) borít.
 
* '''Takarólevelek:''' A '''lepellevél''' spirális elrendeződésű, a '''külső lepellevél''' és a '''belső lepellevél''' ('''sziromlevél''') között gyakran nincs éles határvonal.
* '''Ivarlevelek:''' A '''porzószálak''' rendkívül nagy számban vannak jelen, a '''portokok''' hosszirányban nyílnak; a '''termő''' több termőlevélből összeforrt, a '''bibe''' pedig többágú.
 
==== Termés ====
A '''termés''' húsos vagy száraz bogyótermés, amely gyakran színes és pikkelyekkel vagy '''tövisek'''kel borított.
 
* '''Magja:''' A '''magja''' kemény maghéjjal (testa) rendelkezik, de hiányzik belőle a ''Pereskioideae'' alcsaládra jellemző húsos arillus.
 
== Elterjedés és élőhely ==
 
* '''Földrajzi elterjedés:''' Az alcsalád az egész amerikai kontinensen elterjedt, '''Kanada''' déli részétől egészen '''Argentína''' és '''Chile''' déli csücskéig. A legtöbb faj '''Mexikó''', a '''Karib-térség''' és az '''Andok''' vonulatai mentén él. Egyetlen faj (''Rhipsalis baccifera'') honos az '''Óvilág''' ('''Afrika''', '''Madagaszkár''', '''Srí Lanka''') területein is.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Szélsőségesen változatos élőhelyeken fordulnak elő: a legszárazabb sivatagoktól (Atacama, Sonora) a trópusi esőerdőkig (ahol ''epifiton'' életmódot folytatnak), valamint a magashegyi kőhavasokig, ahol gyakran ''litofiton'' módon élnek.
 
== Kultúrában tartás ==
 
A [[Cactoideae]] alcsalád tartalmazza a legtöbb kertészeti jelentőségű kaktuszt. Tartásuk az eredeti élőhelytől függ: a sivatagi fajok (pl. ''[[:Kategória:Mammillaria|Mammillaria]]'', ''[[:Kategória:Echinocactus|Echinocactus]]'') sok fényt és ásványi talajt, míg az erdei kaktuszok (pl. ''[[:Kategória:Schlumbergera|Schlumbergera]]'') több párát és szerves anyagban gazdagabb közeget igényelnek.
 
== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
 
Az alcsalád elkülönül a ''Pereskioideae''-től a valódi levelek hiánya és a szukkulens '''szár''' alapján, az ''Opuntioideae''-től pedig a ''glochidium-ok'' (horgas szőrtövisek) hiánya és a magok morfológiája (nincs csontos arillus) különbözteti meg.
 
== Szukkulens taxonok ==
 
A [[Cactoideae]] a kaktuszfélék családjának legnagyobb és legdiverzebb kládja, amely az összes faj több mint 80%-át magában foglalja. Jellemzőjük a CAM-típusú fotoszintézis és a víztároló alapszövet nagyfokú fejlődése.
 
== Taxonómia és filogenetika ==
 
A legfrissebb, 2025-ös filogenomikai kutatások ('''de Vos Jurriaan M.''' és munkatársai) alapján, amely több száz nukleáris gén vizsgálatán (Angiosperms353) alapul, a [[Cactoideae]] alcsalád monofiletikus egységet alkot. A kutatás megerősítette, hogy az alcsalád a kaktuszfélék családfáján a legkésőbb differenciálódott, de leggyorsabban radiált csoport. A filogenetikai váz szerint az alcsalád testvércsoportja az ''Opuntioideae'' alcsalád. A belső tagozódás (tribuszok és szubtribuszok) a 2010 utáni molekuláris adatok alapján jelentősen átalakult: a korábbi morfológiai alapú felosztásokat felváltották a genetikai távolságon alapuló kládok (pl. Cereeae, Trichocereeae). A 2025-ös adatok tisztázták a bizonytalan helyzetű nemzetségek (pl. ''Lymanbensonia'', ''Calymmanthium'') pontos helyét a törzsfejlődésben.
 
=== Kladogram ===
<pre>
<pre>
└─ Cactaceae
└─ Cactaceae
21. sor: 66. sor:
         │  ├─ Lymanbensonieae
         │  ├─ Lymanbensonieae
         │  └─ Copiapoeae
         │  └─ Copiapoeae
         ├─ Cacteae
         └─ Cacteae
        │  ├─ *Echinocactinae
            ├─ *Echinocactinae
        │  └─ N
        |    ├─ Ferocactinae
        |    └─ Cactinae
        └─ N
            ├─ Phyllocacteae
            |  ├─ *Corryocactinae
            |  └─ N
            |    ├─ Leptocereinae
            |    └─ N
            |        ├─ Hylocereinae
            |        └─ Echinocereinae
             └─ N
             └─ N
               ├─ N
               ├─ Phyllocacteae
               ├─ Fraileeae
               | ├─ *Corryocactinae
               └─ Rhipsalideae
               | └─ N
              |    ├─ Leptocereinae
              |    └─ N
              |        ├─ Hylocereinae
              |        └─ Echinocereinae
               └─ N
               └─ N
                   ├─ Notocacteae
                   ├─ N
                   └─ Cereeae
                  │  ├─ Fraileeae
                     ├─ Aylosterinae
                  │  └─ Rhipsalideae
                     └─ N
                   └─ N
                         ├─ Rebutiinae
                     ├─ Notocacteae
                     └─ Cereeae
                         ├─ Aylosterinae
                         └─ N
                         └─ N
                           ├─ N
                           ├─ Rebutiinae
                          |  ├─ Gymnocalyciinae
                          |  └─ Cereinae
                           └─ N
                           └─ N
                               ├─ Reicheocactinae
                               ├─ N
                              └─ Trichocereinae
                              |  ├─ Gymnocalyciinae
                              |  └─ Cereinae
                              └─ N
                                ├─ Reicheocactinae
                                └─ Trichocereinae
</pre>
</pre>


== Forrás ==
== Forrás ==
* [https://link.springer.com/article/10.1007/s00606-025-01948-z Phylogenomics and classification of Cactaceae based on hundreds of nuclear genes]
 
* [https://powo.science.kew.org/taxon/urn:lsid:ipni.org:names:77126581-1 Plants of the World Online - Cactoideae]
* [https://doi.org/10.1007/s00606-025-01948-z de Vos, J. M., et al. (2025): Phylogenomics and classification of Cactaceae based on hundreds of nuclear genes. Plant Systematics and Evolution 311:28.]
* [https://www.caryophyllales.org/taxon/Cactoideae Caryophyllales.org - Cactoideae]
* [https://thelastcactusclassification.top/ The Last Cactus Classification]


[[Kategória:Cactaceae]]
[[Kategória:Cactaceae]]

A lap jelenlegi, 2026. április 19., 17:13-kori változata

Cactoideae

Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén Eukaryota
Ország Plantae
Klád Angiospermae
Klád Eudicots
Klád Core Eudicots
Rend Caryophyllales
Család Cactaceae
Alcsalád Cactoideae

Tudományos név

  • Cactoideae Eaton (1836)
    elfogadott, érvényes név

A név eredete, etimológia

  • Az alcsalád neve a típusnemzetség, a Cactus (ma már korlátozottan használt név, jelentése kaktusz) nevéből származik, amely a görög kaktos szóból ered. Eredetileg Theophrasztosz használta ezt a kifejezést egy tüskés articsókaféle megnevezésére. A növényrendszertani nevezéktan szerint az alcsaládok neve az érvényes nemzetségnévhez kapcsolt -oideae végződéssel képződik. A taxont ebben a rangban Amos Eaton állította fel 1836-ban.

Típus

  • Cactus Carl von Linné (1753) [nom. rej.], helyette: Mammillaria Haworth (1812) [nom. cons.]
  • Első leírása: Botanical Grammar and Dictionary: 43. (1836).
  • Az aktuális nemzetségbe helyezte: A rangot Amos Eaton határozta meg 1836-ban.
Cactoideae képgaléria

(forrás: Wikimedia Commons)

Szinonimák

  • Cactaceae subfam. Cactoideae
  • Cactineae

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár, levél, gyökér

Az alcsalád tagjai rendkívül változatos morfológiájú szukkulensek. A hajtás lehet gömbölyded, oszlopos, hengeres vagy levélszerűen ellaposodott (fillokládium). A szár szinte minden fajnál bordázott vagy szemölcsös (mammillákra tagolt). A legfontosabb jellemzőjük a redukált vagy teljesen hiányzó vegetatív levél; amennyiben jelen vannak, aprók és hamar lehullanak (kivéve egyes kezdetlegesebb kládokat). A fotoszintézist a szukkulens szár végzi. Az areolák (módosult rövidhajtások) minden fajnál megtalálhatók, ezekből erednek a tövisek (középtövis és peremtövis), a szőrök és a virágok. A gyökérzet lehet rostos vagy répaszerűen megvastagodott.

Generatív test

Virág

A virág az areolákból fejlődik. Jellemzőjük az alsó állású magház, amelyet pericarpellum (módosult szárszövet) borít.

  • Takarólevelek: A lepellevél spirális elrendeződésű, a külső lepellevél és a belső lepellevél (sziromlevél) között gyakran nincs éles határvonal.
  • Ivarlevelek: A porzószálak rendkívül nagy számban vannak jelen, a portokok hosszirányban nyílnak; a termő több termőlevélből összeforrt, a bibe pedig többágú.

Termés

A termés húsos vagy száraz bogyótermés, amely gyakran színes és pikkelyekkel vagy tövisekkel borított.

  • Magja: A magja kemény maghéjjal (testa) rendelkezik, de hiányzik belőle a Pereskioideae alcsaládra jellemző húsos arillus.

Elterjedés és élőhely

  • Földrajzi elterjedés: Az alcsalád az egész amerikai kontinensen elterjedt, Kanada déli részétől egészen Argentína és Chile déli csücskéig. A legtöbb faj Mexikó, a Karib-térség és az Andok vonulatai mentén él. Egyetlen faj (Rhipsalis baccifera) honos az Óvilág (Afrika, Madagaszkár, Srí Lanka) területein is.
  • Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Szélsőségesen változatos élőhelyeken fordulnak elő: a legszárazabb sivatagoktól (Atacama, Sonora) a trópusi esőerdőkig (ahol epifiton életmódot folytatnak), valamint a magashegyi kőhavasokig, ahol gyakran litofiton módon élnek.

Kultúrában tartás

A Cactoideae alcsalád tartalmazza a legtöbb kertészeti jelentőségű kaktuszt. Tartásuk az eredeti élőhelytől függ: a sivatagi fajok (pl. Mammillaria, Echinocactus) sok fényt és ásványi talajt, míg az erdei kaktuszok (pl. Schlumbergera) több párát és szerves anyagban gazdagabb közeget igényelnek.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

Az alcsalád elkülönül a Pereskioideae-től a valódi levelek hiánya és a szukkulens szár alapján, az Opuntioideae-től pedig a glochidium-ok (horgas szőrtövisek) hiánya és a magok morfológiája (nincs csontos arillus) különbözteti meg.

Szukkulens taxonok

A Cactoideae a kaktuszfélék családjának legnagyobb és legdiverzebb kládja, amely az összes faj több mint 80%-át magában foglalja. Jellemzőjük a CAM-típusú fotoszintézis és a víztároló alapszövet nagyfokú fejlődése.

Taxonómia és filogenetika

A legfrissebb, 2025-ös filogenomikai kutatások (de Vos Jurriaan M. és munkatársai) alapján, amely több száz nukleáris gén vizsgálatán (Angiosperms353) alapul, a Cactoideae alcsalád monofiletikus egységet alkot. A kutatás megerősítette, hogy az alcsalád a kaktuszfélék családfáján a legkésőbb differenciálódott, de leggyorsabban radiált csoport. A filogenetikai váz szerint az alcsalád testvércsoportja az Opuntioideae alcsalád. A belső tagozódás (tribuszok és szubtribuszok) a 2010 utáni molekuláris adatok alapján jelentősen átalakult: a korábbi morfológiai alapú felosztásokat felváltották a genetikai távolságon alapuló kládok (pl. Cereeae, Trichocereeae). A 2025-ös adatok tisztázták a bizonytalan helyzetű nemzetségek (pl. Lymanbensonia, Calymmanthium) pontos helyét a törzsfejlődésben.

Kladogram

└─ Cactaceae
   :
   └─ Cactoideae s.l.
      ├─ Blossfeldioideae
      └─ Cactoideae s.s.
         ├─ N
         │  ├─ Lymanbensonieae
         │  └─ Copiapoeae
         └─ Cacteae
            ├─ *Echinocactinae
            └─ N
               ├─ Phyllocacteae
               |  ├─ *Corryocactinae
               |  └─ N
               |     ├─ Leptocereinae
               |     └─ N
               |        ├─ Hylocereinae
               |        └─ Echinocereinae
               └─ N
                  ├─ N
                  │  ├─ Fraileeae
                  │  └─ Rhipsalideae
                  └─ N
                     ├─ Notocacteae
                     └─ Cereeae
                        ├─ Aylosterinae
                        └─ N
                           ├─ Rebutiinae
                           └─ N
                              ├─ N
                              |  ├─ Gymnocalyciinae
                              |  └─ Cereinae
                              └─ N
                                 ├─ Reicheocactinae
                                 └─ Trichocereinae

Forrás