„Kategória:Pterocactus” változatai közötti eltérés

Pterocactus K.Schum.
; Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén	Eukaryota
Ország	Plantae
Klád	Angiospermae
Klád	Eudicots
Klád	Core Eudicots
Rend	Caryophyllales
Család	Cactaceae
Alcsalád	Opuntioideae
Nemzetség-; csoport	Pterocacteae
Nemzetség	Pterocactus

A lap jelenlegi, 2026. április 12., 10:50-kori változata

Tudományos név

Pterocactus K.Schum. in Monatsschr. Kakteenk. 7: 6. 1897. Sec. Hunt (2016)
elfogadott, érvényes név

A név eredete, etimológia

A nemzetségnév a görög pteron (szárny) és a latin cactus (kaktusz) szavak összetétele. Schumann Karl Moritz azért választotta ezt a nevet, mert a nemzetség tagjainak magvait széles, hártyás szárny veszi körül, ami egyedülálló jelenség a kaktuszfélék családján belül, és a széllel való terjedést (anemochoria) segíti elő.

Típus

Pterocactus pumilus K.Schum.; Kuntze Otto, Argentína, Santa Cruz, 1892.
Első leírása: Monatsschrift für Kakteenkunde 7: 6. (1897).
Az aktuális nemzetségbe helyezte: Schumann Karl Moritz 1897.

Pterocactus képgaléria

   Képek betöltése...

(forrás: Wikimedia Commons)

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár, levél, gyökér

A Pterocactus nemzetség fajai kisméretű, geofiton életmódú kaktuszok. Legfeltűnőbb jellemzőjük a hatalmas, húsos, gyakran répaszerűen megvastagodott gyökér vagy gyökérzet, amely sokszor nagyobb tömegű, mint a föld feletti rész. A föld feletti szár rövid, hengeres vagy gömbölyded szegmensekből áll, amelyek gyakran a talajszintig visszaszáradnak a kedvezőtlen időszakokban. A hajtás színe a szürkészöldtől a barnásig vagy lilásig változhat. A levelek rendkívül aprók, pikkelyszerűek és gyorsan lehullanak. Az areolák kicsik, rajtuk finom glochidium-ok és változó mennyiségű, gyakran papírszerű vagy tűszerű tövisek találhatók.

Generatív test

Virág

A virág magányos, a hajtások csúcsán fejlődik, és jellemzően besüllyed a szár végébe (apikális eredetű). Színük a sárgától a barnásvörösig terjed.

Takarólevelek: A külső lepellevél zöldes vagy a szirommal megegyező színű, a belső lepellevél vagy sziromlevél széles, selymes fényű.
Ivarlevelek: A porzószálak érzékenyek az érintésre (tigmotróp), a portokok sárgák; a termő alsó állású, a bibe vaskos.

Termés

A termés száraz, kupakszerűen felnyíló (operculátus) toktermés, amely a szár csúcsi részén képződik.

Magja: A magja a nemzetség legfontosabb bélyege: lapos, korong alakú, amelyet széles, papírszerű, szárnyas arillusz vesz körül.

Elterjedés és élőhely

Földrajzi elterjedés: A nemzetség kizárólagos hazája Argentína, ahol Patagónia száraz vidékeitől kezdve az Andok keleti lejtői mentén észak felé egészen Salta tartományig elterjedt.
Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Rendkívül száraz, szeles, félsivatagi és pusztai területeken élnek. A növények nagy része a föld alatt rejtőzködik, csak a hajtásvégek látszanak ki a kavicsos vagy homokos talajból. Kiválóan alkalmazkodtak a patagóniai hideg telekhez és a tartós aszályhoz.

Kultúrában tartás

Gyűjteményekben a geofiton életmód miatt mély cserépben és rendkívül jó vízelvezetésű, ásványi talajban kell tartani őket. A túlöntözésre a vaskos gyökérzet rothadással reagál. Sok napfényt igényelnek, télen pedig hűvös, teljesen száraz környezetet.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

A szárnyas magja alapján semmilyen más kaktusz nemzetséggel nem téveszthető össze. Megjelenésében hasonlíthat egyes Maihueniopsis vagy Tephrocactus fajokra, de a virág és a termés szerkezete alapvetően eltér.

Taxonómia és filogenetika

A nemzetség az Opuntioideae alcsaládon belül a Pterocacteae tribus egyik névadó és különleges evolúciós vonalát képviseli. A szárnyas mag és a geofiton életmód a szél általi terjedéshez és a szélsőséges kontinentális klímához való alkalmazkodás eredménye.

A korábbi rendszerezésekben a nemzetséget gyakran izolált helyzetűnek tekintették, vagy külön Pterocacteae tribusba sorolták. A legfrissebb nukleáris génszekvenáláson alapuló kutatások (De Vos et al., 2025) megerősítették, hogy a Pterocactus a kiterjesztett Pterocacteae tribus tagja.

A filogenetikai adatok szerint a nemzetség a tribuson belül a Maihueniopsis leágazása után következik, és testvércsoportja egy olyan kládnak, amely a Tephrocactus, Austrocylindropuntia és Cumulopuntia nemzetségeket foglalja magában. Ez megerősíti a csoport dél-amerikai eredetét és szoros rokonságát más andoki opuntioidokkal.

Érvényes taxonok és szinonimáik

#	Taxonnév	Típusfaj, szinonimák
1	Pterocactus	Típusfaj: Pterocactus kuntzei
2	Pterocactus araucanus	≡ Opuntia araucana
3	Pterocactus australis	≡ Opuntia australis = Pterocactus australis var. arnoldianus
4	Pterocactus fischeri
5	Pterocactus gonjianii
6	Pterocactus hickenii
7	Pterocactus megliolii	≡ Opuntia megliolii
8	Pterocactus neuquensis
9	Pterocactus reticulatus
10	Pterocactus tuberosus	≡ Opuntia tuberosa = Opuntia tuberosa var. spinosa = Pterocactus kuntzei ≡ Opuntia kuntzei = Pterocactus decipiens = Opuntia skottsbergii ≡ Pterocactus skottsbergii = Pterocactus kuntzei f. lelongii ≡ Pterocactus tuberosus f. lelongii − Pterocactus kurtzei
11	Pterocactus valentini	≡ Opuntia valentinii = Pterocactus pumilus

Megjegyzés
A Cactaceae checklist-ben a következő karakterek a növénytani nomenklatúra szinonimáihoz kapcsolódó jelentéssel bírnak:

„≡” (háromvonalas egyenlőségjel): ez a jel a nomenklaturális szinonimát jelöli. Azt jelenti, hogy a két név ugyanarra a típuspéldányra (type specimen) vonatkozik, azaz formálisan ugyanaz a név, csak át lett sorolva egy másik nemzetségbe vagy más rangra.
„=” (egyenlőségjel): ez a jel egy taxonómiai szinonimát jelöl. Azt jelenti, hogy a két név külön típuspéldányhoz tartozik, de a jelenlegi taxonómiai értelmezés szerint ugyanazt a fajt vagy taxont képviselik.
A „–” (kötőjel) azt jelzi, hogy az adott név „excluded” vagy „unplaced” státuszú:
- nem fogadják el érvényes névként,
- nem lehet egyértelműen besorolni,
- bizonytalan eredetű,
- vagy nem tartozik a családba.

Forrás: A Cactaceae checklist a https://caryophyllales.org/ 2021-es kiadásakori adatokat tartalmazza.

Forrás

A(z) „Pterocactus” kategóriába tartozó lapok

A kategóriában csak a következő lap található.

P

Pterocactus tuberosus

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
+{{Taxonbox | accepted = Pterocactus K.Schum. in Monatsschr. Kakteenk. 7: 6. 1897. Sec. Hunt (2016)}}
+=== A név eredete, etimológia ===
-= '''Akersia''' =
+* A nemzetségnév a görög ''pteron'' (szárny) és a latin ''cactus'' (kaktusz) szavak összetétele. '''Schumann Karl Moritz''' azért választotta ezt a nevet, mert a nemzetség tagjainak magvait széles, hártyás szárny veszi körül, ami egyedülálló jelenség a kaktuszfélék családján belül, és a széllel való terjedést (anemochoria) segíti elő.
-'''''Akersia''''' a kaktuszfélék (''Cactaceae'') családjába tartozó, kis nemzetség, amely Dél-Amerika száraz vidékein őshonos. A nemzetség Charles Edward Akersről, az argentin Buenos Aires Nyugati Vasút főfelügyelőjéről kapta nevét. Tagjai hengeres vagy gömbölyded szárú, gyakran tövüknél villásan elágazó növények, amelyek tetszetős, fehértől rózsaszínig terjedő árnyalatú virágaikról ismertek. Bár viszonylag kevéssé ismert nemzetség, az '''''Akersia''''' ritkasága és díszértéke miatt a kaktuszgyűjtők körében egyre keresettebb.
+=== Típus ===
-== Morfológia és jellemzők ==
+* ''Pterocactus pumilus'' K.Schum.; '''Kuntze Otto''', '''Argentína''', Santa Cruz, 1892.
-Az '''''Akersia''''' fajok hengeres vagy gömbölyded szárú kaktuszok, amelyek elérhetik a 10 cm átmérőt. Száraik a tövüknél rendszerint dichotóm módon elágaznak, felületükön gumók (tuberkulumok) helyezkednek el, melyeken tövisek sorakoznak. Ennek színe fehértől barnáig változhat, többnyire egyenesek, ritkán kissé hajlottak.
+* '''Első leírása:''' Monatsschrift für Kakteenkunde 7: 6. (1897).
+* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' '''Schumann Karl Moritz''' 1897.
-Virágaik feltűnőek, nappal nyílnak, színük fehértől a rózsaszín különböző árnyalatáig terjed, és akár 7–8 cm átmérőjűek is lehetnek. A virágokat bogyós, húsos termések követik, amelyek több magot tartalmaznak.
+{{Típusfaj | Pterocactus | limit=5}}
-A növények vastag, viaszréteggel fedett epidermisze segíti a vízmegőrzést, míg mélyre hatoló gyökérzetük az alsóbb vízrétegek elérését teszi lehetővé. Ezek az adaptációk alkalmassá teszik őket a szélsőségesen száraz, napsütötte környezetek túlélésére.
+== Alaktani, morfológiai jellemzők ==
-== Taxonómia ==
+=== Vegetatív test ===
-Az '''''Akersia''''' nemzetséget Friedrich Ritter írta le 1980-ban. A legújabb rendszertani besorolás szerint a nemzetség a '''Cactaceae''' családon belül az '''Opuntioideae''' alcsalád, '''Tacingheae''' tribus és '''Tacingheinae''' altribus tagja.
+==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
+A ''[[:Kategória:Pterocactus|Pterocactus]]'' nemzetség fajai kisméretű, geofiton életmódú kaktuszok. Legfeltűnőbb jellemzőjük a hatalmas, húsos, gyakran répaszerűen megvastagodott '''gyökér''' vagy '''gyökérzet''', amely sokszor nagyobb tömegű, mint a föld feletti rész. A föld feletti '''szár''' rövid, hengeres vagy gömbölyded szegmensekből áll, amelyek gyakran a talajszintig visszaszáradnak a kedvezőtlen időszakokban. A '''hajtás''' színe a szürkészöldtől a barnásig vagy lilásig változhat. A '''levelek''' rendkívül aprók, pikkelyszerűek és gyorsan lehullanak. Az '''areolák''' kicsik, rajtuk finom ''glochidium-ok'' és változó mennyiségű, gyakran papírszerű vagy tűszerű '''tövisek''' találhatók.
-A csoport legközelebbi rokon nemzetségei közé tartoznak a '''''Tacinga''''', '''''Quiabentia''''', '''''Maihueniopsis''''' és '''''Pereskiopsis'''''. A nemzetség mindössze három ismert fajt tartalmaz:
+=== Generatív test ===
+==== Virág ====
+A '''virág''' magányos, a hajtások csúcsán fejlődik, és jellemzően besüllyed a szár végébe (apikális eredetű). Színük a sárgától a barnásvörösig terjed.
-* '''''Akersia roseana''''' (''Borzicactus icosagonus subsp. roseiflorus'')
+* '''Takarólevelek:''' A '''külső lepellevél''' zöldes vagy a szirommal megegyező színű, a '''belső lepellevél''' vagy '''sziromlevél''' széles, selymes fényű.
-* '''''Akersia echinata'''''
+* '''Ivarlevelek:''' A '''porzószálak''' érzékenyek az érintésre (tigmotróp), a '''portokok''' sárgák; a '''termő''' alsó állású, a '''bibe''' vaskos.
-* '''''Akersia leucocarpa'''''
+==== Termés ====
+A '''termés''' száraz, kupakszerűen felnyíló (operculátus) toktermés, amely a szár csúcsi részén képződik.
+* '''Magja:''' A '''magja''' a nemzetség legfontosabb bélyege: lapos, korong alakú, amelyet széles, papírszerű, szárnyas arillusz vesz körül.
 == Elterjedés és élőhely ==
-Az '''Akersia''' fajok Dél-Amerika száraz, félsivatagos vidékein fordulnak elő, főként Argentína, Bolívia és Paraguay területén. Jellemzően köves, hegyes-dombos terepen nőnek, ahol jól szellőző, kavicsos talajban gyökereznek.
-Élőhelyeik változatosak: egyes fajok száraz cserjésekben, mások sziklás lejtőkön vagy homokos, kavicsos sivatagi talajban élnek. Bár a nemzetség nem elterjedt a kultúrában, néhány fajt dísznövényként más kontinensekre is bevezettek, ami potenciálisan ökológiai kockázatot jelenthet, ha a növények kivadulnak és honosodnak.
+* '''Földrajzi elterjedés:''' A nemzetség kizárólagos hazája '''Argentína''', ahol Patagónia száraz vidékeitől kezdve az Andok keleti lejtői mentén észak felé egészen Salta tartományig elterjedt.
+* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Rendkívül száraz, szeles, félsivatagi és pusztai területeken élnek. A növények nagy része a föld alatt rejtőzködik, csak a hajtásvégek látszanak ki a kavicsos vagy homokos talajból. Kiválóan alkalmazkodtak a patagóniai hideg telekhez és a tartós aszályhoz.
+== Kultúrában tartás ==
+Gyűjteményekben a ''geofiton'' életmód miatt mély cserépben és rendkívül jó vízelvezetésű, ásványi talajban kell tartani őket. A túlöntözésre a vaskos '''gyökérzet''' rothadással reagál. Sok napfényt igényelnek, télen pedig hűvös, teljesen száraz környezetet.
-== Kultúrában ==
+== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
-Az '''Akersia''' fajok ritkán nevelt, de különleges megjelenésű kaktuszok, amelyek megfelelő gondozás mellett gyűjtemények értékes darabjai lehetnek.
-;'''Talaj:''' ásványi anyagokban gazdag, jó vízáteresztésű homokos-kavicsos keverék ajánlott, perlit vagy habkő hozzáadásával.
+A szárnyas '''magja''' alapján semmilyen más [[:Kategória:Cactaceae|kaktusz]] nemzetséggel nem téveszthető össze. Megjelenésében hasonlíthat egyes ''[[:Kategória:Maihueniopsis|Maihueniopsis]]'' vagy ''[[:Kategória:Tephrocactus|Tephrocactus]]'' fajokra, de a virág és a termés szerkezete alapvetően eltér.
-;'''Fény:''' napfénykedvelők, legalább napi 6 óra közvetlen napsütést igényelnek.
-;'''Öntözés:''' vízigényük csekély; a talajt öntözések között szinte teljesen ki kell szárítani. Télen alig igényelnek vizet.
-;'''Hőmérséklet:''' melegkedvelők, a fagyot nem tűrik.
-;'''Kártevők:''' ritkán támadják, de liszteskék és pajzstetvek előfordulhatnak, amelyek ellen neemolaj vagy rovarölő szappan használható.
-Szaporításuk magvetéssel vagy dugványozással történhet. A dugványokat ültetés előtt néhány napig száradni kell hagyni, majd laza talajba ültetni.
+== Taxonómia és filogenetika ==
+A nemzetség az [[:Kategória:Opuntioideae|Opuntioideae]] alcsaládon belül a [[:Kategória:Pterocacteae|Pterocacteae]] tribus egyik névadó és különleges evolúciós vonalát képviseli. A szárnyas mag és a ''geofiton'' életmód a szél általi terjedéshez és a szélsőséges kontinentális klímához való alkalmazkodás eredménye.
-== Gazdasági és ökológiai jelentőség ==
+A korábbi rendszerezésekben a nemzetséget gyakran izolált helyzetűnek tekintették, vagy külön [[:Kategória:Pterocacteae|Pterocacteae]] tribusba sorolták. A legfrissebb nukleáris génszekvenáláson alapuló kutatások ('''De Vos et al.''', 2025) megerősítették, hogy a ''[[:Kategória:Pterocactus|Pterocactus]]'' a kiterjesztett [[:Kategória:Pterocacteae|Pterocacteae]] tribus tagja.
-Gazdasági szempontból az '''Akersia''' fajok nem bírnak nagy jelentőséggel, de dísznövényként és gyűjtemények ritkaságaként értékelik őket. A gyűjtők körében ritkaságuk és virágaik szépsége miatt magas áron cserélnek gazdát.
-Ökológiai szerepük viszont fontos: természetes élőhelyükön számos sivatagi rovar, madár és kisemlős számára nyújtanak táplálékot és menedéket. A vadon élő állományok védelme érdekében fontos, hogy a növényeket ne természetes populációból gyűjtsék, hanem fenntartható termesztésből származzanak.
+A filogenetikai adatok szerint a nemzetség a tribuson belül a ''[[:Kategória:Maihueniopsis|Maihueniopsis]]'' leágazása után következik, és testvércsoportja egy olyan kládnak, amely a ''[[:Kategória:Tephrocactus|Tephrocactus]]'', ''[[:Kategória:Austrocylindropuntia|Austrocylindropuntia]]'' és ''[[:Kategória:Cumulopuntia|Cumulopuntia]]'' nemzetségeket foglalja magában. Ez megerősíti a csoport dél-amerikai eredetét és szoros rokonságát más andoki [[:Kategória:Opuntioideae|opuntioidokkal]].
-== Jelentősebb fajok ==
+{{CactaceaeTaxonokTáblázat|Pterocactus}}
-* '''Akersia roseana''' – Argentínában honos, nappal nyíló, akár 7–8 cm átmérőjű rózsaszín virágairól ismert faj. Szára hengeres, rövid tüskékkel a bordák mentén. Ritka és gyűjtők körében keresett.
+== Forrás ==
-* '''Akersia echinata''' – Szintén Argentínából leírt faj, vöröses vagy narancsszínű virágokkal, amelyek nappal nyílnak. A szárak hengeresek, rövid tüskékkel.
-* '''Akersia leucocarpa''' – Fehér virágairól ismert, 5–6 cm átmérőjű virágai nappal nyílnak. Szára hosszúkás, hosszú, íves tüskékkel. Ritka faj, elsősorban gyűjteményekben található.
----
+* [https://thelastcactusclassification.top/category/pterocactus/ The Last Cactus Classification - Pterocactus]
+* [https://powo.science.kew.org/taxon/urn:lsid:ipni.org:names:30001091-2 Plants of the World Online - Pterocactus]
+* [https://link.springer.com/article/10.1007/s00606-025-01948-z Phylogenomics and classification of Cactaceae (De Vos et al., 2025)]
-Szeretnéd, ha a következő nemzetségnél (vagy fajnál) már előre beillesztem a taxonómiai sablonfejet is, pl. egy „{{Taxobox begin}} / {{Taxobox species}}” stílusú kezdőszakaszt, hogy közvetlenül használható legyen wikioldalon?
+[[Kategória:Pterocacteae]]