„Kategória:Ferocactus” változatai közötti eltérés

Ferocactus
Rendszertani besorolás
Domén	Eukaryota
Ország	Plantae
Klád	Angiospermae
Klád	Eudicots
Klád	Core Eudicots
Rend	Caryophyllales
Család	Cactaceae
Alcsalád	Cactoideae
Nemzetség-; csoport	Cacteae
Alnemzetség-; csoport	Ferocactinae
Nemzetség	Ferocactus

A lap jelenlegi, 2025. december 29., 20:14-kori változata

Tudományos név

Ferocactus (Britton & Rose) Britton & Rose, 1922

A név eredete, etimológia

A nemzetségnév a latin ferox (vad, kegyetlen, vadul kinéző) melléknév és a cactus szó összetételéből származik. Az elnevezés a nemzetség tagjaira jellemző erőteljes, masszív és gyakran horgas tövisekre utal.

Típusfaj

Ferocactus wislizeni (Engelmann) Britton & Rose; Friedrich Adolph Wislizenus gyűjtötte 1846-ban az Amerikai Egyesült Államokban (New Mexico, Doña Ana megye), típuspéldánya a Missouri Botanical Garden (MO) gyűjteményében található.
Első leírása: Echinocactus wislizeni néven George Engelmann írta le 1848-ban Friedrich Adolph Wislizenus: Memoir of a Tour to Northern Mexico című művében.
Az aktuális nemzetségbe helyezte: Nathaniel Lord Britton és Joseph Nelson Rose, 1922.

Ferocactus wislizeni képgaléria

   Képek betöltése...

(forrás: Wikimedia Commons)

Szinonimák

Bisnaga Orcutt
Brittonia Houghton ex Ittner
Parryocactus Doweld

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár

A nemzetség tagjai általában vaskos felépítésűek, magányosak vagy sarjadók (elágazók). Alakjuk a lapított gömbtől a megnyúlt hengeresig vagy hordó alakig terjed, a csúcsi részük (apex) általában benyomott.

Bordák, szemölcsök, axillák, areolák, tövisek

A bordák jól definiáltak, számuk változó. Az areolák viszonylag nagyok, és extraflorális nektármirigyeket (nektáriákat) tartalmaznak. A peremtövisek és a középtövisek jól elkülönülnek egymástól. A középtövisek általában rendkívül erősek, esetenként gyűrűs mintázatúak és horgas végűek.

Generatív test

Virág

Nappal nyíló, önmeddő virágai a tenyészőcsúcs környékén jelennek meg. Alakjuk tölcsér vagy harang alakú. Színük változatos: sárga, zöldessárga, narancs, vörös, magenta, rózsaszín, lila, ritkán fehér. A virágcső pikkelyekkel fedett, de az areolák tüskétlenek. A beporzást méhek végzik, különösen a kaktuszokra specializálódott fajok, mint a Diadasia opuntiae, D. rinconis, Svastra duplocincta, Ashmeadiella opuntiae, Lithurge apicalis, valamint az Apis, Augochlorella, Bombus, Halictus, Lasioglossum, Megachile és Xylocopa nemzetségek képviselői.

Termés

A termés gömbölyded vagy megnyúlt, vastag falú, éretten száraz vagy húsos (lédús). Felrepedése bazális, szabálytalan, vagy a termés zárt marad (indehiscent).

Magja: Változó méretű, matt vagy sima és fényes felületű. Színe a sötétbarnától a feketéig terjed, felülete szemölcsös (papillose) vagy hálózatos (reticulate). A magok terjesztését gyíkok és kisemlősök végzik.

Elterjedés és élőhely

Földrajzi elterjedés: Mexikó (Aguascalientes, Baja California, Chihuahua, Coahuila, Colima, Durango, Guanajuato, Hidalgo, Jalisco, Mexico D.F., Michoacán, Morelos, Nuevo León, Oaxaca, Puebla, Querétaro, San Luis Potosí, Sinaloa, Sonora, Tamaulipas, Veracruz, Zacatecas) és az Amerikai Egyesült Államok (Arizona, California, Nevada, New Mexico, Texas, Utah).
Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Leginkább arid (száraz) területeken nőnek, jól vízelvezető mészköves, agyagos vagy kavicsos-kőzetes talajokon. Megtalálhatóak gránit vagy vulkáni lejtőkön, kanyonokban, fennsíkokon, sivatagokban, homokos síkságokon, völgyekben, hordalékos területeken, füves pusztákon, időszakos vízfolyások (arroyos) mentén, parti síkságokon és alacsony dombokon. Elterjedési magasságuk a tengerszinttől (például F. herrerae) egészen 3000 méteres magasságig terjed. Jelen vannak Baja California szigetein is, ahol a nemzetség legnagyobb faja, a 4 méteres magasságot is elérő F. diguettii él. Gyakran cserjésekben, más kaktuszokkal, broméliákkal és pozsgásokkal társulva fordulnak elő, sokszor a tájkép domináns elemei. Az éghajlat igen változatos lehet: a párás, melegtől a száraz, arid típuson át egészen a hegyvidéki hideg klímáig.

Taxonómia és filogenetika

A J. M. de Vos és munkatársai által végzett Phylogenomics and classification of Cactaceae based on hundreds of nuclear genes (2025) című tanulmány megerősíti a Ferocactus nemzetség helyzetét a Cactoideae alcsaládon belül. A molekuláris adatok alapján a nemzetség szoros filogenetikai kapcsolatban áll a Glandulicactus, Leuchtenbergia és Stenocactus nemzetségekkel.

Forrás

A(z) „Ferocactus” kategóriába tartozó lapok

A következő 5 lap található a kategóriában, összesen 5 lapból.

F

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
-== Ferocactus ==
+{{Speciesbox
+|taxon=Ferocactus
+}}
+== Tudományos név ==
-A '''''Ferocactus''''' a kaktuszfélék (Cactaceae) családjába tartozó, a szegfűvirágúak rendjébe (Caryophyllales) sorolt nemzetség. Körülbelül 30–35 elfogadott faja ismert, amelyeket elsősorban Észak- és Közép‑Amerika sivatagos és félsivatagos területein találunk.
+* ''Ferocactus'' (Britton &amp; Rose) Britton &amp; Rose, 1922
-=== Morfológia és jellemzők ===
+=== A név eredete, etimológia ===
-A ''Ferocactus''-ok törzse általában hordó vagy oszlop alakú, erős bordákkal (vagy bordázat–tuberkulus rendszerekkel) és sűrű, gyakran nagy tövisekkel borított.
-A tövisek védelmet nyújtanak a növényevők ellen és segítenek szabályozni a napsugárzás erősségét.
-Virágaik feltűnőek, általában tölcsér‑ vagy csőalakúak, színük sárga, narancs, piros vagy rózsaszín lehet; a nyílás a törzs tetején történik.
-Termésük húsos bogyó vagy bogyószerű strukturált, magvakkal; több faj bogyója mérsékelten ehető.
-=== Elterjedés és élőhely ===
+A nemzetségnév a latin ''ferox'' (vad, kegyetlen, vadul kinéző) melléknév és a ''cactus'' szó összetételéből származik. Az elnevezés a nemzetség tagjaira jellemző erőteljes, masszív és gyakran horgas '''tövisekre''' utal.
-A nemzetség természetes élőhelye Észak‑ és Közép‑Amerika. Főként Mexikó déli és középső részein, valamint az USA délnyugati sivatagos államaiban fordulnak elő.
-Élőhelyeiken jellemző a száraz, napsütéses klíma, ritka csapadék, köves, homokos vagy kavicsos, laza talaj és jó vízelvezetés.
-=== Tartás kultúrában ===
+=== Típusfaj ===
-A ''Ferocactus'' fajok kedveltek dísznövényekként: jó vízelvezetésű, laza talajt, sok napfényt és takarékos öntözést igényelnek. Tavasztól nyárig mérsékelt öntözés, télen — különösen hidegebb éghajlaton — száraz tartás ajánlott.
-Szaporításuk magvetéssel történik, dugványzás ritkán alkalmazott. A túlöntözés gyökér‑ és szárrothadáshoz vezethet.
-=== Jelentősebb fajok ===
+* ''Ferocactus wislizeni'' (Engelmann) Britton &amp; Rose; '''Friedrich Adolph Wislizenus''' gyűjtötte 1846-ban az Amerikai Egyesült Államokban (New Mexico, Doña Ana megye), típuspéldánya a Missouri Botanical Garden (MO) gyűjteményében található.
-* '''''Ferocactus glaucescens''''' — kékes‑zöld szár, viszonylag rövid tövisezés, dekoratív „kék hordókaktusz”.
+* '''Első leírása:''' ''Echinocactus wislizeni'' néven '''George Engelmann''' írta le 1848-ban ''Friedrich Adolph Wislizenus'': ''Memoir of a Tour to Northern Mexico'' című művében.
-* '''''Ferocactus wislizeni''''' — tipikus hordó alakú törzzsel és sárga vagy piros virágokkal.
+* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' '''Nathaniel Lord Britton''' és '''Joseph Nelson Rose''', 1922.
-* '''''Ferocactus acanthodes''''' — magasra növő, oszlopos, vastag törzsű faj, élénk virágokkal.
-=== Ökológiai és dísznövényi jelentőség ===
+{{Típusfaj|Ferocactus wislizeni}}
-A ''Ferocactus''-ok fontos elemei a sivatagi ökoszisztémáknak: víztároló képességük miatt túlélők, tüskéik védik őket a legelő állatoktól. Virágaik nektárforrásként szolgálnak, terméseik pedig a sivatagi állatok táplálékát jelentik.
-Dísznövényként — mivel látványosak, strapabírók és viszonylag gondozásmentesek — gyakran szerepelnek kaktuszkertben vagy xeriscape‑kertekben.
+=== Szinonimák ===
+* '''''Bisnaga''''' Orcutt
+* '''''Brittonia''''' Houghton ex Ittner
+* '''''Parryocactus''''' Doweld
+== Alaktani, morfológiai jellemzők ==
+=== Vegetatív test ===
+==== Hajtás, szár ====
+A nemzetség tagjai általában vaskos felépítésűek, magányosak vagy sarjadók (elágazók). Alakjuk a lapított gömbtől a megnyúlt hengeresig vagy hordó alakig terjed, a csúcsi részük (apex) általában benyomott.
+==== Bordák, szemölcsök, axillák, areolák, tövisek ====
+A '''bordák''' jól definiáltak, számuk változó. Az '''areolák''' viszonylag nagyok, és extraflorális nektármirigyeket (nektáriákat) tartalmaznak. A '''peremtövisek''' és a '''középtövisek''' jól elkülönülnek egymástól. A '''középtövisek''' általában rendkívül erősek, esetenként gyűrűs mintázatúak és horgas végűek.
+=== Generatív test ===
+==== Virág ====
+Nappal nyíló, önmeddő virágai a tenyészőcsúcs környékén jelennek meg. Alakjuk tölcsér vagy harang alakú. Színük változatos: sárga, zöldessárga, narancs, vörös, magenta, rózsaszín, lila, ritkán fehér. A virágcső pikkelyekkel fedett, de az '''areolák''' tüskétlenek. A beporzást méhek végzik, különösen a kaktuszokra specializálódott fajok, mint a ''Diadasia opuntiae'', ''D. rinconis'', ''Svastra duplocincta'', ''Ashmeadiella opuntiae'', ''Lithurge apicalis'', valamint az ''Apis'', ''Augochlorella'', ''Bombus'', ''Halictus'', ''Lasioglossum'', ''Megachile'' és ''Xylocopa'' nemzetségek képviselői.
+==== Termés ====
+A termés gömbölyded vagy megnyúlt, vastag falú, éretten száraz vagy húsos (lédús). Felrepedése bazális, szabálytalan, vagy a termés zárt marad (''indehiscent'').
+* '''Magja:''' Változó méretű, matt vagy sima és fényes felületű. Színe a sötétbarnától a feketéig terjed, felülete szemölcsös (''papillose'') vagy hálózatos (''reticulate''). A magok terjesztését gyíkok és kisemlősök végzik.
+== Elterjedés és élőhely ==
+* '''Földrajzi elterjedés:''' '''Mexikó''' (Aguascalientes, Baja California, Chihuahua, Coahuila, Colima, Durango, Guanajuato, Hidalgo, Jalisco, Mexico D.F., Michoacán, Morelos, Nuevo León, Oaxaca, Puebla, Querétaro, San Luis Potosí, Sinaloa, Sonora, Tamaulipas, Veracruz, Zacatecas) és az '''Amerikai Egyesült Államok''' (Arizona, California, Nevada, New Mexico, Texas, Utah).
+* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Leginkább arid (száraz) területeken nőnek, jól vízelvezető mészköves, agyagos vagy kavicsos-kőzetes talajokon. Megtalálhatóak gránit vagy vulkáni lejtőkön, kanyonokban, fennsíkokon, sivatagokban, homokos síkságokon, völgyekben, hordalékos területeken, füves pusztákon, időszakos vízfolyások (''arroyos'') mentén, parti síkságokon és alacsony dombokon. Elterjedési magasságuk a tengerszinttől (például ''F. herrerae'') egészen 3000 méteres magasságig terjed. Jelen vannak Baja California szigetein is, ahol a nemzetség legnagyobb faja, a 4 méteres magasságot is elérő ''F. diguettii'' él. Gyakran cserjésekben, más kaktuszokkal, broméliákkal és pozsgásokkal társulva fordulnak elő, sokszor a tájkép domináns elemei. Az éghajlat igen változatos lehet: a párás, melegtől a száraz, arid típuson át egészen a hegyvidéki hideg klímáig.
+== Taxonómia és filogenetika ==
+A '''J. M. de Vos és munkatársai''' által végzett ''Phylogenomics and classification of Cactaceae based on hundreds of nuclear genes'' (2025) című tanulmány megerősíti a ''Ferocactus'' nemzetség helyzetét a Cactoideae alcsaládon belül. A molekuláris adatok alapján a nemzetség szoros filogenetikai kapcsolatban áll a ''Glandulicactus'', ''Leuchtenbergia'' és ''Stenocactus'' nemzetségekkel.
+== Forrás ==
+* https://thelastcactusclassification.top/category/ferocactus/
+* https://caryophyllales.org/
+* https://www.ipni.org/
+* https://powo.science.kew.org/
+* https://www.biodiversitylibrary.org/
 [[Kategória:Cactaceae]]
+[[Kategória:Ferocactinae]]