„Kategória:Pterocactus” változatai közötti eltérés

Pterocactus K.Schum.
; Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén	Eukaryota
Ország	Plantae
Klád	Angiospermae
Klád	Eudicots
Klád	Core Eudicots
Rend	Caryophyllales
Család	Cactaceae
Alcsalád	Opuntioideae
Nemzetség-; csoport	Pterocacteae
Nemzetség	Pterocactus

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

A lap 2026. április 12., 10:49-kori változata

Tudományos név

Pterocactus K.Schum. in Monatsschr. Kakteenk. 7: 6. 1897. Sec. Hunt (2016)
elfogadott, érvényes név

A név eredete, etimológia

A nemzetségnév a görög pteron (szárny) és a latin cactus (kaktusz) szavak összetétele. Schumann Karl Moritz azért választotta ezt a nevet, mert a nemzetség tagjainak magvait széles, hártyás szárny veszi körül, ami egyedülálló jelenség a kaktuszfélék családján belül, és a széllel való terjedést (anemochoria) segíti elő.

Típus

Pterocactus pumilus K.Schum.; Kuntze Otto, Argentína, Santa Cruz, 1892.
Első leírása: Monatsschrift für Kakteenkunde 7: 6. (1897).
Az aktuális nemzetségbe helyezte: Schumann Karl Moritz 1897.

Pterocactus képgaléria

   Képek betöltése...

(forrás: Wikimedia Commons)

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár, levél, gyökér

A Pterocactus nemzetség fajai kisméretű, geofiton életmódú kaktuszok. Legfeltűnőbb jellemzőjük a hatalmas, húsos, gyakran répaszerűen megvastagodott gyökér vagy gyökérzet, amely sokszor nagyobb tömegű, mint a föld feletti rész. A föld feletti szár rövid, hengeres vagy gömbölyded szegmensekből áll, amelyek gyakran a talajszintig visszaszáradnak a kedvezőtlen időszakokban. A hajtás színe a szürkészöldtől a barnásig vagy lilásig változhat. A levelek rendkívül aprók, pikkelyszerűek és gyorsan lehullanak. Az areolák kicsik, rajtuk finom glochidium-ok és változó mennyiségű, gyakran papírszerű vagy tűszerű tövisek találhatók.

Generatív test

Virág

A virág magányos, a hajtások csúcsán fejlődik, és jellemzően besüllyed a szár végébe (apikális eredetű). Színük a sárgától a barnásvörösig terjed.

Takarólevelek: A külső lepellevél zöldes vagy a szirommal megegyező színű, a belső lepellevél vagy sziromlevél széles, selymes fényű.
Ivarlevelek: A porzószálak érzékenyek az érintésre (tigmotróp), a portokok sárgák; a termő alsó állású, a bibe vaskos.

Termés

A termés száraz, kupakszerűen felnyíló (operculátus) toktermés, amely a szár csúcsi részén képződik.

Magja: A magja a nemzetség legfontosabb bélyege: lapos, korong alakú, amelyet széles, papírszerű, szárnyas arillusz vesz körül.

Elterjedés és élőhely

Földrajzi elterjedés: A nemzetség kizárólagos hazája Argentína, ahol Patagónia száraz vidékeitől kezdve az Andok keleti lejtői mentén észak felé egészen Salta tartományig elterjedt.
Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Rendkívül száraz, szeles, félsivatagi és pusztai területeken élnek. A növények nagy része a föld alatt rejtőzködik, csak a hajtásvégek látszanak ki a kavicsos vagy homokos talajból. Kiválóan alkalmazkodtak a patagóniai hideg telekhez és a tartós aszályhoz.

Kultúrában tartás

Gyűjteményekben a geofiton életmód miatt mély cserépben és rendkívül jó vízelvezetésű, ásványi talajban kell tartani őket. A túlöntözésre a vaskos gyökérzet rothadással reagál. Sok napfényt igényelnek, télen pedig hűvös, teljesen száraz környezetet.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

A szárnyas magja alapján semmilyen más kaktusz nemzetséggel nem téveszthető össze. Megjelenésében hasonlíthat egyes Maihueniopsis vagy Tephrocactus fajokra, de a virág és a termés szerkezete alapvetően eltér.

Szukkulens taxonok

A nemzetség az Opuntioideae alcsaládon belül a Pterocacteae tribus egyik névadó és különleges evolúciós vonalát képviseli. A szárnyas mag és a geofiton életmód a szél általi terjedéshez és a szélsőséges kontinentális klímához való alkalmazkodás eredménye.

Taxonómia és filogenetika

A korábbi rendszerezésekben a nemzetséget gyakran izolált helyzetűnek tekintették, vagy külön Pterocacteae tribusba sorolták. A legfrissebb nukleáris génszekvenáláson alapuló kutatások (De Vos et al., 2025) megerősítették, hogy a Pterocactus a kiterjesztett Pterocacteae tribus tagja.

A filogenetikai adatok szerint a nemzetség a tribuson belül a Maihueniopsis leágazása után következik, és testvércsoportja egy olyan kládnak, amely a Tephrocactus, Austrocylindropuntia és Cumulopuntia nemzetségeket foglalja magában. Ez megerősíti a csoport dél-amerikai eredetét és szoros rokonságát más andoki opuntioidokkal.

Forrás

A(z) „Pterocactus” kategóriába tartozó lapok

A kategóriában csak a következő lap található.

P

Pterocactus tuberosus

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
-== Tudományos név ==
+{{Taxonbox | accepted = Pterocactus K.Schum. in Monatsschr. Kakteenk. 7: 6. 1897. Sec. Hunt (2016)}}
+=== A név eredete, etimológia ===
-* ''Pterocactus'' K.Schum. in Monatsschr. Kakteenk. 7: 6. 1897. Sec. Hunt (2016)
+* A nemzetségnév a görög ''pteron'' (szárny) és a latin ''cactus'' (kaktusz) szavak összetétele. '''Schumann Karl Moritz''' azért választotta ezt a nevet, mert a nemzetség tagjainak magvait széles, hártyás szárny veszi körül, ami egyedülálló jelenség a kaktuszfélék családján belül, és a széllel való terjedést (anemochoria) segíti elő.
-=== A név eredete, etimológia ===
+=== Típus ===
-A nemzetségnév jelentése: '''szárnyas kaktusz''', amely a nemzetségre jellemző '''szárnyas magvakra''' utal.
+* ''Pterocactus pumilus'' K.Schum.; '''Kuntze Otto''', '''Argentína''', Santa Cruz, 1892.
+* '''Első leírása:''' Monatsschrift für Kakteenkunde 7: 6. (1897).
+* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' '''Schumann Karl Moritz''' 1897.
-=== Típuspéldány ===
+{{Típusfaj | Pterocactus | limit=5}}
-* ''Pterocactus kuntzei'' K.Schum.
-* '''Első leírása:''' Schumann, 1897.
-{{Típusfaj|Pterocactus kuntzei}}
 == Alaktani, morfológiai jellemzők ==
 === Vegetatív test ===
+==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
+A ''[[:Kategória:Pterocactus|Pterocactus]]'' nemzetség fajai kisméretű, geofiton életmódú kaktuszok. Legfeltűnőbb jellemzőjük a hatalmas, húsos, gyakran répaszerűen megvastagodott '''gyökér''' vagy '''gyökérzet''', amely sokszor nagyobb tömegű, mint a föld feletti rész. A föld feletti '''szár''' rövid, hengeres vagy gömbölyded szegmensekből áll, amelyek gyakran a talajszintig visszaszáradnak a kedvezőtlen időszakokban. A '''hajtás''' színe a szürkészöldtől a barnásig vagy lilásig változhat. A '''levelek''' rendkívül aprók, pikkelyszerűek és gyorsan lehullanak. Az '''areolák''' kicsik, rajtuk finom ''glochidium-ok'' és változó mennyiségű, gyakran papírszerű vagy tűszerű '''tövisek''' találhatók.
-==== Hajtás, szár ====
+=== Generatív test ===
+==== Virág ====
+A '''virág''' magányos, a hajtások csúcsán fejlődik, és jellemzően besüllyed a szár végébe (apikális eredetű). Színük a sárgától a barnásvörösig terjed.
-'''Geofita''' '''törpe''' növények nemzetsége, nagy '''gumós gyökerekkel'''.
+* '''Takarólevelek:''' A '''külső lepellevél''' zöldes vagy a szirommal megegyező színű, a '''belső lepellevél''' vagy '''sziromlevél''' széles, selymes fényű.
+* '''Ivarlevelek:''' A '''porzószálak''' érzékenyek az érintésre (tigmotróp), a '''portokok''' sárgák; a '''termő''' alsó állású, a '''bibe''' vaskos.
-A '''szárak szegmentáltak''', '''gömbölyűek''' vagy '''hengeresek''', könnyen '''törnek és gyökeresednek''', gyakran '''szemölcsösek''' ('''papillose'''), és a '''száraz évszakban gyakran eltűnnek'''.
+==== Termés ====
+A '''termés''' száraz, kupakszerűen felnyíló (operculátus) toktermés, amely a szár csúcsi részén képződik.
-A '''levelek aprók''', hamar '''lehullók'''.
+* '''Magja:''' A '''magja''' a nemzetség legfontosabb bélyege: lapos, korong alakú, amelyet széles, papírszerű, szárnyas arillusz vesz körül.
-==== Szemölcsök ====
+== Elterjedés és élőhely ==
-A szárak gyakran '''szemölcsösek''' ('''papillose''').
+* '''Földrajzi elterjedés:''' A nemzetség kizárólagos hazája '''Argentína''', ahol Patagónia száraz vidékeitől kezdve az Andok keleti lejtői mentén észak felé egészen Salta tartományig elterjedt.
+* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Rendkívül száraz, szeles, félsivatagi és pusztai területeken élnek. A növények nagy része a föld alatt rejtőzködik, csak a hajtásvégek látszanak ki a kavicsos vagy homokos talajból. Kiválóan alkalmazkodtak a patagóniai hideg telekhez és a tartós aszályhoz.
-==== Areolák ====
+== Kultúrában tartás ==
-Az '''areolákon''' a fajtól függően lehetnek '''tövisek''' és '''glochidiák''' is, vagy hiányozhatnak.
+Gyűjteményekben a ''geofiton'' életmód miatt mély cserépben és rendkívül jó vízelvezetésű, ásványi talajban kell tartani őket. A túlöntözésre a vaskos '''gyökérzet''' rothadással reagál. Sok napfényt igényelnek, télen pedig hűvös, teljesen száraz környezetet.
-==== Tövisek ====
+== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
-* A '''tövisek finoman tűszerűek''' (''aciculatus'') vagy '''ár alakúak''' (''subulatus''), '''görbültek''' (''curvus''), néha '''papírszerűek''' (''chartaceus'').
+A szárnyas '''magja''' alapján semmilyen más [[:Kategória:Cactaceae|kaktusz]] nemzetséggel nem téveszthető össze. Megjelenésében hasonlíthat egyes ''[[:Kategória:Maihueniopsis|Maihueniopsis]]'' vagy ''[[:Kategória:Tephrocactus|Tephrocactus]]'' fajokra, de a virág és a termés szerkezete alapvetően eltér.
-=== Generatív test ===
-==== Virág ====
-* A virágok '''nappaliak''' (''diurnalis''), '''önmeddők''', közvetlenül a szárvégekből bújnak elő.
-* Színük '''sárga''' és '''vöröses''' vagy '''vörösesbarna''' között változik.
-* A '''perikarpelluma''' enyhén '''szemölcsös''' (''tuberculatus'') és '''finom töviseket''' visel.
-* A beporzást '''hártyásszárnyúak''' (''hymenoptera'') végzik.
-* A '''porzószálak''' érintésre '''érzékenyek'''.
-==== Termés ====
-A termések '''szárazak''', '''tokszerűek''', '''oldalról nyílók''', és '''sűrűn tövisekkel''' borítottak.
-* '''''Magja:''''' A magok '''nagyok''', '''halványsárgák''' vagy '''világosbarnák''', '''többé-kevésbé kör alakúak''', tipikusan '''papírszerű szárnyas hártyával''' rendelkeznek.
-'''Könnyűek''', a '''szél általi terjedéshez''' ('''anemophilia''') alkalmazkodtak.
-== Elterjedés és élőhely ==
-'''''Földrajzi elterjedés:''''' A nemzetség lényegében '''Patagóniától''' '''Észak-Argentínáig''' nő. Populációkat fedeztek fel '''Dél-Chilében''' (Kiesling 2002) is.
+== Szukkulens taxonok ==
-* '''Argentína:''' Buenos Aires, Catamarca, Chubut, Cordoba, Jujuy, La Pampa, La Rioja, Mendoza, Neuquen, Rio Negro, Salta, San Juan, Santa Cruz, Tucuman.
+A nemzetség az [[:Kategória:Opuntioideae|Opuntioideae]] alcsaládon belül a [[:Kategória:Pterocacteae|Pterocacteae]] tribus egyik névadó és különleges evolúciós vonalát képviseli. A szárnyas mag és a ''geofiton'' életmód a szél általi terjedéshez és a szélsőséges kontinentális klímához való alkalmazkodás eredménye.
-* '''Chile:''' Aisen.
-'''''Élőhely:''''' '''Kisebb kolóniákban''' nőnek '''homokos''' vagy '''agyagos talajokon''', néha '''sós síkságokon''', enyhe '''lejtőkön''', továbbá '''sziklás talajokon''' is, a tengerparthoz közel.
+== Taxonómia és filogenetika ==
-* '''''Éghajlati tényezők:''''' Egyes régiókban a ''Pterocactus'' '''erős fagyokat''' is képes elviselni.
+A korábbi rendszerezésekben a nemzetséget gyakran izolált helyzetűnek tekintették, vagy külön [[:Kategória:Pterocacteae|Pterocacteae]] tribusba sorolták. A legfrissebb nukleáris génszekvenáláson alapuló kutatások ('''De Vos et al.''', 2025) megerősítették, hogy a ''[[:Kategória:Pterocactus|Pterocactus]]'' a kiterjesztett [[:Kategória:Pterocacteae|Pterocacteae]] tribus tagja.
-* '''''Növénytársulás, életmód:''''' '''Tengerszint feletti magasság:''' Gyakorlatilag a '''tengerszinttől''' (''P. valentinii'') akár 3050 m-es magasságig (''P. megliolii'').
-== Egyéb ==
+A filogenetikai adatok szerint a nemzetség a tribuson belül a ''[[:Kategória:Maihueniopsis|Maihueniopsis]]'' leágazása után következik, és testvércsoportja egy olyan kládnak, amely a ''[[:Kategória:Tephrocactus|Tephrocactus]]'', ''[[:Kategória:Austrocylindropuntia|Austrocylindropuntia]]'' és ''[[:Kategória:Cumulopuntia|Cumulopuntia]]'' nemzetségeket foglalja magában. Ez megerősíti a csoport dél-amerikai eredetét és szoros rokonságát más andoki [[:Kategória:Opuntioideae|opuntioidokkal]].
-'''Eredeti endemizmus:''' A nemzetséget eredetileg '''Argentína endemikusának''' tartották.
+== Forrás ==
-== Szerzők és forrás ==
+* [https://thelastcactusclassification.top/category/pterocactus/ The Last Cactus Classification - Pterocactus]
-* '''''Forrás:''''' https://thelastcactusclassification.top/category/pterocactus/
+* [https://powo.science.kew.org/taxon/urn:lsid:ipni.org:names:30001091-2 Plants of the World Online - Pterocactus]
+* [https://link.springer.com/article/10.1007/s00606-025-01948-z Phylogenomics and classification of Cactaceae (De Vos et al., 2025)]
-[[Kategória:Cactaceae]]
+[[Kategória:Pterocacteae]]
-[[Kategória:Pterocactae]]