Ugrás a tartalomhoz

„Kategória:Bromeliaceae” változatai közötti eltérés

Innen: MKOE wiki
Jokhel Csaba (vitalap | szerkesztései)
Címke: Kézi visszaállítás
Nincs szerkesztési összefoglaló
 
(Egy közbenső módosítás, amit egy másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
= Bromeliaceae (Broméliafélék) családja =
{{Speciesbox|taxon=Bromeliaceae}}
== Tudományos név ==


A '''Bromeliaceae''' a pázsitvirágúak (Poales) rendjének változatos növénycsaládja, amely túlnyomórészt az amerikai kontinensen őshonos. A család tagjai a trópusi és szubtrópusi élőhelyek fontos összetevői, a sivatagi környezettől kezdve az esőerdők lombkoronájáig. A legismertebb gazdasági faj az ''Ananas comosus'' (ananász).
* '''Bromeliaceae''' Jussieu (1789)


== Jellemzők ==
=== A név eredete, etimológia ===


=== Morfológia ===
A család neve a típusnemzetség, a ''Bromelia'' nevéből származik. '''Charles Plumier''' nevezte el a nemzetséget '''Olaf Bromel''' (1639–1705) svéd orvos és botanikus tiszteletére. A görög ''bromos'' (zab) szóval való alakilag hasonló csengés csak véletlen egybeesés, a név egyértelműen eponimikus eredetű.
A broméliafélék többsége örökzöld, rozettás évelő. A levelek gyakran csatornaszerűen rendeződnek, és vízmegtartó tartályt alkotnak (ún. „tank-broméliák”). Sok epifita faj levelei erősen fejlett pikkelyszőrökkel (trichomákkal) rendelkeznek, amelyek a víz- és tápanyagfelvételt segítik.


A virágok rendszerint háromtagúak (3 csésze-, 3 sziromlevél), gyakran feltűnő murvalevelekkel. A porzók száma 6. A termés bogyó vagy toktermés lehet.
=== Típusnemzetség ===


=== Virágzat ===
* ''Bromelia'' Linnaeus; '''Plumier''' gyűjtése alapján, Antillák, 1753; Típuspéldány: Herb. Linn. No. 408.1 (LINN).
A virágzat füzéres, fejecskeszerű vagy összetett fürt, gyakran feltűnő és tartós murvalevelekkel. A virágok színe a fehértől és sárgától a narancs, vörös és lila árnyalatokig terjed.
* '''Első leírása:''' '''Antoine Laurent De Jussieu''' írta le először család szinten a ''Genera Plantarum'' című művében 1789-ben.
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' '''Carl von Linné''' (1753).


=== Kémiai összetétel ===
{{Típusfaj|Bromelia|limit=5}}
Számos faj tartalmaz proteolitikus enzimeket (pl. bromelain az ananászban), valamint különböző flavonoidokat és antioxidánsokat. Az epifita fajok trichomáinak összetétele jelentős ökológiai szereppel bír.


=== Példák ===
=== Szinonimák ===
Ismertebb nemzetségek:
* ''Ananas''
* ''Aechmea''
* ''Guzmania''
* ''Tillandsia''
* ''Vriesea''
* ''Neoregelia''
* ''Puya''


== Ökológiai szerep ==
* '''Tillandsiaceae''' Wilm.
* '''Pitcairniaceae''' Alb.
* '''Hechtiaceae''' Givnish


=== Pollináció ===
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==
A broméliaféléket különféle állatok porozzák be: rovarok (méhek, lepkék), kolibrik, valamint egyes fajok esetében denevérek. A kolibrik beporzását gyakran élénk színű murvalevelek és hosszú csöves virágok segítik.


=== Vízmegtartás ===
=== Vegetatív test ===
A „tank-broméliák” levélrozettájukban vizet gyűjtenek, amely számos gerinctelen, kétéltű és mikroorganizmus élőhelyéül szolgál. Ezek a mikroélőhelyek fontos komponensei a trópusi erdei ökoszisztémáknak.


=== Élőhelyteremtés ===
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
Az epifita broméliák a lombkoronaszint szerkezetét gazdagítják, élőhelyet biztosítva sokféle állat, alga és mikroorganizmus számára. Egyes ''Tillandsia'' fajok szélsőségesen száraz környezetekben is fennmaradnak.


== Gazdasági jelentőség ==
A család tagjai túlnyomórészt lágyszárú évelők, ritkábban fásodó szárúak. Jellemző rájuk a tőlevélrózsa (rosula), amely gyakran víztartó tartályként (cisterna) funkcionál. A levelek párhuzamos erezetűek, szélük gyakran fogazott vagy tövisekkel ellátott.


=== Élelmiszer ===
A gyökérrendszer földlakó (terresztris) fajoknál jól fejlett, míg a fán lakó (epifita) életmódúaknál elsősorban a rögzítést szolgálja. Sok faj felületét speciális pikkelyszőrök (''trichoma'') borítják, amelyek aktívan képesek a csapadék és a pára felszívására.
A legismertebb haszonnövény az ''Ananas comosus'' (ananász), amely világszerte fontos trópusi gyümölcs. Proteolitikus enzimje, a bromelain számos iparágban használatos.


=== Gyógyászat és kozmetika ===
=== Generatív test ===
A bromelain gyulladáscsökkentő és emésztést támogató hatása miatt gyógyszeripari készítmények összetevője. Bizonyos ''Tillandsia'' fajokat tradicionális gyógyászatban alkalmaznak.


=== Dísznövények ===
==== Virág ====
A ''Guzmania'', ''Aechmea'', ''Vriesea'' és ''Neoregelia'' fajok és hibridek népszerű dísznövények, melyeket feltűnő virágzati murvaleveleik és változatos levélmintázataik miatt termesztenek.


=== Rostanyagok ===
A virágzat általában végálló fürt, füzér vagy buga, melyet gyakran feltűnő, élénk színű murvalevelek (''bractea'') díszítenek. A virágok hímnősek, ritkábban egyneműek, sugaras vagy kétoldali részarányosak. A lepellevelek két körben helyezkednek el: 3 csészelevél (''sepalum'') és 3 sziromlevél (''petalum''). A porzók száma 6, két körben. A magház lehet alsó, felső vagy középállású, 3 termőlevélből összeforrt.
Egyes ''Ananas''-rokon fajok leveleiből tartós rostokat nyernek, például a Fülöp-szigeteken készített „piña” textil előállításához.


A Bromeliaceae család tehát ökológiai és gazdasági szempontból egyaránt fontos, nagy változatosságú növénycsoport.
==== Termés ====


[[Kategória:Bromeliaceae]]
A termés lehet húsos bogyó (''bacca'') vagy száraz, felnyíló toktermés (''capsula'').
 
* '''Magja:''' A toktermésűeknél gyakran repítőszőrökkel vagy szárnyakkal ellátott, a bogyótermésűeknél apró és sima.
 
== Elterjedés és élőhely ==
 
* '''Földrajzi elterjedés:''' Szinte kizárólag az újvilágban, az amerikai kontinens trópusi és szubtrópusi területein őshonosak, '''Amerikai Egyesült Államok''' déli részétől '''Argentína''' középső részéig. Egyetlen faj, a ''Pitcairnia feliciana'' található meg '''Nyugat-Afrika''' területén ('''Guinea''').
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Rendkívül változatos élőhelyeken fordulnak elő: a tengerszint feletti trópusi esőerdőktől a magashegyi andoki gyepekig (''paramo''), és a száraz sivatagoktól a tengerparti sziklákig. Életmódjuk szerint lehetnek terresztric, epifita vagy litofita növények.
 
== Szukkulens taxonok ==
 
Számos nemzetség (pl. ''Hechtia'', ''Dyckia'', ''Puya'') mutat kifejezett szukkulenciát. Ezek levelei pozsgásak, szöveti víztárolásra módosultak, gyakran vastag kutikulával és viaszréteggel védettek a párologtatás ellen. Számos epifita faj a tartályszerű levélrózsájában tárolt vízzel vészeli át a szárazabb időszakokat.
 
== Taxonómia és filogenetika ==
 
Az APG IV rendszer a Bromeliaceae családot a Poales (perjvirágúak) rendjébe sorolja. Monofiletikus egység, melyet korábban három alcsaládra (Bromelioideae, Pitcairnioideae, Tillandsioideae) osztottak, de a modern molekuláris vizsgálatok alapján jelenleg nyolc alcsaládot különítenek el (Brocchinioideae, Lindmanioideae, Hechtioideae, Navioideae, Pitcairnioideae, Puyoideae, Tillandsioideae, Bromelioideae).
 
== Forrás ==
 
* https://www.mobot.org/mobot/research/apweb/
* https://en.wikipedia.org/wiki/Bromeliaceae
* https://de.wikipedia.org/wiki/Bromeliaceae
* https://www.ipni.org/
 
[[Kategória:Poales]]

A lap jelenlegi, 2026. január 1., 23:22-kori változata

Bromeliaceae
Rendszertani besorolás
Domén Eukaryota
Ország Plantae
Klád Angiospermae
Klád Monocots
Klád Commelinids
Rend Poales
Család Bromeliaceae

Tudományos név

  • Bromeliaceae Jussieu (1789)

A név eredete, etimológia

A család neve a típusnemzetség, a Bromelia nevéből származik. Charles Plumier nevezte el a nemzetséget Olaf Bromel (1639–1705) svéd orvos és botanikus tiszteletére. A görög bromos (zab) szóval való alakilag hasonló csengés csak véletlen egybeesés, a név egyértelműen eponimikus eredetű.

Típusnemzetség

  • Bromelia Linnaeus; Plumier gyűjtése alapján, Antillák, 1753; Típuspéldány: Herb. Linn. No. 408.1 (LINN).
  • Első leírása: Antoine Laurent De Jussieu írta le először család szinten a Genera Plantarum című művében 1789-ben.
  • Az aktuális nemzetségbe helyezte: Carl von Linné (1753).
Bromelia képgaléria

(forrás: Wikimedia Commons)

Szinonimák

  • Tillandsiaceae Wilm.
  • Pitcairniaceae Alb.
  • Hechtiaceae Givnish

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár, levél, gyökér

A család tagjai túlnyomórészt lágyszárú évelők, ritkábban fásodó szárúak. Jellemző rájuk a tőlevélrózsa (rosula), amely gyakran víztartó tartályként (cisterna) funkcionál. A levelek párhuzamos erezetűek, szélük gyakran fogazott vagy tövisekkel ellátott.

A gyökérrendszer földlakó (terresztris) fajoknál jól fejlett, míg a fán lakó (epifita) életmódúaknál elsősorban a rögzítést szolgálja. Sok faj felületét speciális pikkelyszőrök (trichoma) borítják, amelyek aktívan képesek a csapadék és a pára felszívására.

Generatív test

Virág

A virágzat általában végálló fürt, füzér vagy buga, melyet gyakran feltűnő, élénk színű murvalevelek (bractea) díszítenek. A virágok hímnősek, ritkábban egyneműek, sugaras vagy kétoldali részarányosak. A lepellevelek két körben helyezkednek el: 3 csészelevél (sepalum) és 3 sziromlevél (petalum). A porzók száma 6, két körben. A magház lehet alsó, felső vagy középállású, 3 termőlevélből összeforrt.

Termés

A termés lehet húsos bogyó (bacca) vagy száraz, felnyíló toktermés (capsula).

  • Magja: A toktermésűeknél gyakran repítőszőrökkel vagy szárnyakkal ellátott, a bogyótermésűeknél apró és sima.

Elterjedés és élőhely

  • Földrajzi elterjedés: Szinte kizárólag az újvilágban, az amerikai kontinens trópusi és szubtrópusi területein őshonosak, Amerikai Egyesült Államok déli részétől Argentína középső részéig. Egyetlen faj, a Pitcairnia feliciana található meg Nyugat-Afrika területén (Guinea).
  • Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Rendkívül változatos élőhelyeken fordulnak elő: a tengerszint feletti trópusi esőerdőktől a magashegyi andoki gyepekig (paramo), és a száraz sivatagoktól a tengerparti sziklákig. Életmódjuk szerint lehetnek terresztric, epifita vagy litofita növények.

Szukkulens taxonok

Számos nemzetség (pl. Hechtia, Dyckia, Puya) mutat kifejezett szukkulenciát. Ezek levelei pozsgásak, szöveti víztárolásra módosultak, gyakran vastag kutikulával és viaszréteggel védettek a párologtatás ellen. Számos epifita faj a tartályszerű levélrózsájában tárolt vízzel vészeli át a szárazabb időszakokat.

Taxonómia és filogenetika

Az APG IV rendszer a Bromeliaceae családot a Poales (perjvirágúak) rendjébe sorolja. Monofiletikus egység, melyet korábban három alcsaládra (Bromelioideae, Pitcairnioideae, Tillandsioideae) osztottak, de a modern molekuláris vizsgálatok alapján jelenleg nyolc alcsaládot különítenek el (Brocchinioideae, Lindmanioideae, Hechtioideae, Navioideae, Pitcairnioideae, Puyoideae, Tillandsioideae, Bromelioideae).

Forrás

Alkategóriák

Ez a kategória az alábbi 11 alkategóriával rendelkezik (összesen 11 alkategóriája van).