Ugrás a tartalomhoz

„Kategória:Cleistocactus” változatai közötti eltérés

Innen: MKOE wiki
Jokhel Csaba (vitalap | szerkesztései)
Új oldal, tartalma: „== '''Cleistocactus''' == A '''Cleistocactus''' a kaktuszfélék (''Cactaceae'') családjába tartozó, mintegy 45 fajt felölelő nemzetség. A fajok többsége Dél-Amerikában, főként az Andok hegyvidéki térségeiben őshonos. Jellemző rájuk a hosszú, hengeres, gyakran oszlopos vagy csüngő szár, a sűrű, finom szerkezetű tövisek, valamint a csőszerű, általában élénk színű virágok, amelyek többnyire tavasszal és nyáron nyílnak. A nemze…”
 
 
(3 közbenső módosítás, amit 2 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
== '''Cleistocactus''' ==
{{Speciesbox
|taxon=Cleistocactus
}}
== Tudományos név ==
* ''Cleistocactus'' (Lemaire) Charles Antoine Lemaire, 1861
* '''A tudományos név státusza:''' érvényes


A '''Cleistocactus''' a kaktuszfélék (''Cactaceae'') családjába tartozó, mintegy 45 fajt felölelő nemzetség. A fajok többsége Dél-Amerikában, főként az Andok hegyvidéki térségeiben őshonos. Jellemző rájuk a hosszú, hengeres, gyakran oszlopos vagy csüngő szár, a sűrű, finom szerkezetű tövisek, valamint a csőszerű, általában élénk színű virágok, amelyek többnyire tavasszal és nyáron nyílnak. A nemzetség számos faja kedvelt dísznövény, és néhol hagyományos gyógyászati felhasználással is rendelkezik.
=== A név eredete, etimológia ===


== Morfológia ==
A nemzetség neve a görög ''kleistos'' szóból ered, amelynek jelentése zárt. Ez az elnevezés arra utal, hogy a növény virágai alig nyílnak ki, csőszerűek maradnak.
A ''Cleistocactus'' fajok morfológiai jellegzetességei többnyire az alábbiak:


* hosszú, hengeres, gyakran oszlopos vagy elágazó szárak, fajoktól függően akár több méteres magassággal;
=== Típusfaj ===
* függőleges bordák, melyeken sűrűn állnak a bimbóudvarok és a finom, többnyire tűszerű tövisek;
* gyakori a töves sarjképzés, a leváló oldalhajtások pedig hozzájárulnak a növény megújulásához;
* virágai keskeny, cső alakúak, többnyire vörös, narancs, rózsaszín vagy sárga színűek;
* terméseik gömbölyűek vagy hosszúkásak, gyakran ehetők.


Egyes fajok idősebb korukban elhullatják alsó ágaikat, ami alkalmazkodást jelent a hegyvidéki száraz környezethez.
* ''Cleistocactus baumannii''
* '''Első leírása:''' ''Cereus baumannii'' néven Charles Antoine Lemaire írta le 1844-ben.
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' Charles Antoine Lemaire, 1861


== Taxonómia ==
{{Típusfaj|Cleistocactus baumannii}}
A nemzetség a ''Cactoideae'' alcsaládba tartozik. A ''Cleistocactus'' több közeli rokon nemzetséggel is átmeneti formákat mutat, köztük:


* ''Echinopsis'',
=== Szinonimák ===
* ''Trichocereus'',
* ''Borzicactus''.


A rendszertani besorolás a morfológiai változatosság miatt több átsorolást is megért. A nemzetség mintegy 45 faja elsősorban alaki és földrajzi szempontok alapján különíthető el.
* ''Akersia'' Buining (1961)
* ''Bolivicereus'' Cárdenas (1951)
* ''Borzicactella'' Friedrich Ritter (1981)
* ''Cleistocereus'' Alberto Vojtěch Frič & Curt Backeberg (1936)
* ''Clistanthocereus'' Curt Backeberg (1937)
* ''Maritimocereus'' Akers & Buining (1950)
* ''Seticleistocactus'' Curt Backeberg (1963)
* ''Vatricania'' Curt Backeberg (1950)
* ''Winterocereus'' Curt Backeberg (1966)


== Elterjedés és élőhely ==
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==
A ''Cleistocactus'' fajok elsősorban a következő országok magashegységi és félsivatagi területein fordulnak elő:
 
=== Vegetatív test ===


* Bolívia
==== Hajtás, szár ====
* Peru
* Argentína
* Chile


Élőhelyük 1500–4000 méteres magasságig terjed, ahol:
Karcsú szárú szukkulensek, amelyek magasra növő, többnyire vékony és gyakran sokágú bokrokat alkotnak, magasságuk elérheti a 3 métert. Általában tőből elágazó cserjék, ritkábban magasabban ágaznak el és kis fává fejlődnek. A hajtások kezdetben egyenesen felfelé állnak, majd az idősebbé válva gyakran áthajlanak; általában lefekvőek, végükkel felfelé emelkednek, ritkább esetben függőlegesen csüngenek. Számos bordával rendelkeznek.


* sziklás, köves talajokon,
==== Areolák ====
* száraz, de időnként köderdős mikroklímákban,
* nagy napi hőingadozás mellett


nőnek. Egyes fajok a hideg éjszakai hőmérsékleteket is jól tűrik.
A bordákon sűrűn elhelyezkedő ''areola''-k találhatók. Az ''areola''-kon általában sok finom, szőrszerű tövis ül, amelyek között néhány erősebb tövis is megfigyelhető.


Dísznövényként több más kontinensre is eljutottak; néhol inváziós viselkedés is megfigyelhető.
==== Tövisek ====


== Termesztés ==
* '''Középtövis:''' A peremtöviseknél keményebb, szilárdabb felépítésű, de ritkán hosszú vagy durva.
A ''Cleistocactus'' fajok tartása viszonylag egyszerű:
* '''Peremtövis:''' Számos finom, gyakran szőrszerű tövis alkotja.


* talaj: jó vízelvezetésű, kavicsos-homokos közeg;
=== Generatív test ===
* fény: sok napfény, a nyári közvetlen tűző napsütés ellen részleges árnyékolás előnyös lehet;
* öntözés: ritkán, a talaj teljes kiszáradása után; télen alig vagy egyáltalán nem;
* tápanyag: vegetációs időszakban kevés hígított tápoldat;
* szaporítás: oldalhajtások leválasztásával vagy ritkábban magról.


Kártevők közül a lisztespoloska és a takácsatka gyakori, kezelésük egyszerű mechanikus vagy kímélő szeres beavatkozással megoldható.
==== Virág ====


== Ökológiai és gazdasági jelentőség ==
A legtöbb fajnál a virágok nagy számban, egyenként jelennek meg az ''areola''-kból. A virágok csőszerűek, a hegyük alig nyílik ki, általában csak a bibeszál és a porzók nyúlnak ki belőlük. Egyes fajoknál (a korábbi ''Borzicereus'' és ''Cephalocleistocactus'' nemzetségekből) feltűnő, erős sörte- és szőrképződésű zónákból fejlődnek ki. A megporzókhoz (kolibrik) való alkalmazkodásként a virágok hosszúak, cső alakúak, felfelé álló lepellevéllel, amelyek néha egyáltalán nem vagy csak kissé hajlanak ki a csúcsuknál, így szinte zártnak tűnnek. Gyakran enyhén ''zygomorph'' felépítésűek a tövüknél található felfelé irányuló görbület vagy a ferde virágszegély miatt. A virágszínek a zöldtől a fehéren, sárgán, narancssárgán és piroson át az ibolyáig terjednek, de a vörös árnyalatok dominálnak.
Őshazájukban egyes fajokat hagyományos gyógyászatban használnak, például:


* ''Cleistocactus jujuyensis'' – légzőszervi panaszokra,
==== Termés ====
* ''Cleistocactus smaragdiflorus'' – vízhajtóként és vesekövek kezelésére.


A nemzetség ökológiai szerepe jelentős az andoki élőhelyeken:
A megtermékenyítés után kialakuló, sűrűn pikkelyezett termések viszonylag kicsik.


* táplálékforrás kolibriknek (a virágok csőszerű formája kifejezetten madármegporzáshoz alkalmazkodott),
* '''Magja:''' A termések általában számos magot tartalmaznak.
* búvóhely kisebb emlősöknek,
* talajstabilizáló hatás meredek, erózióra hajlamos lejtőkön.


A túlzott gyűjtés és élőhelypusztulás miatt több faj veszélyeztetett.
== Elterjedés és élőhely ==


== Jelentősebb fajok ==
* '''Földrajzi elterjedés:''' Dél-Amerika hegyvidéki területein honosak, megtalálhatók '''Peru''', '''Uruguay''', '''Bolívia''', '''Brazília''', '''Paraguay''' és '''Argentína''' területén.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Hegyvidéki területeken élnek, egészen 3000 méteres tengerszint feletti magasságig.


* '''''Cleistocactus strausii''''' – ezüstfáklyakaktusz; ezüstös tövisezettség, akár 4–5 m magasra is nő; élénkpiros virágok.
{{CactaceaeTaxonokTáblázat|Cleistocactus}}
* '''''Cleistocactus samaipatanus''''' – elágazó, sárga virágú faj Bolíviából; kedvelt dísznövény.
== Forrás ==
* '''''Cleistocactus winteri''''' – arany patkányfarkkaktusz; hosszú csüngő szárak, aranysárga tövisek, mélyvörös virágok.
* '''''Cleistocactus colademononis''''' – hosszú, fehéres „szőrös” töviszettség, rózsaszín vagy lila csővirágok; népi gyógyászati alkalmazása is ismert.
* '''''Cleistocactus hyalacanthus''''' – finom, szinte szálas tövisek, narancs vagy piros virágok; Argentína és Bolívia magasföldi vidékein honos.


== Szerzők és forrás ==
* https://thelastcactusclassification.top/category/cleistocactus/
* https://en.wikipedia.org/wiki/Cleistocactus


* '''Szöveg:'''
[[Kategória:Cactaceae]]
* '''Kép:'''
[[Kategória:Trichocereinae]]
* '''Lektorálta:'''
* '''Forrás:'''
** https://www.botanicohub.com/

A lap jelenlegi, 2026. január 19., 09:29-kori változata

Cleistocactus
Rendszertani besorolás
Domén Eukaryota
Ország Plantae
Klád Angiospermae
Klád Eudicots
Klád Core Eudicots
Rend Caryophyllales
Család Cactaceae
Alcsalád Cactoideae
Nemzetség-
csoport
Cereeae
Alnemzetség-
csoport
Trichocereinae
Nemzetség Cleistocactus

Tudományos név

  • Cleistocactus (Lemaire) Charles Antoine Lemaire, 1861
  • A tudományos név státusza: érvényes

A név eredete, etimológia

A nemzetség neve a görög kleistos szóból ered, amelynek jelentése zárt. Ez az elnevezés arra utal, hogy a növény virágai alig nyílnak ki, csőszerűek maradnak.

Típusfaj

  • Cleistocactus baumannii
  • Első leírása: Cereus baumannii néven Charles Antoine Lemaire írta le 1844-ben.
  • Az aktuális nemzetségbe helyezte: Charles Antoine Lemaire, 1861
Cleistocactus baumannii képgaléria

(forrás: Wikimedia Commons)

Szinonimák

  • Akersia Buining (1961)
  • Bolivicereus Cárdenas (1951)
  • Borzicactella Friedrich Ritter (1981)
  • Cleistocereus Alberto Vojtěch Frič & Curt Backeberg (1936)
  • Clistanthocereus Curt Backeberg (1937)
  • Maritimocereus Akers & Buining (1950)
  • Seticleistocactus Curt Backeberg (1963)
  • Vatricania Curt Backeberg (1950)
  • Winterocereus Curt Backeberg (1966)

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár

Karcsú szárú szukkulensek, amelyek magasra növő, többnyire vékony és gyakran sokágú bokrokat alkotnak, magasságuk elérheti a 3 métert. Általában tőből elágazó cserjék, ritkábban magasabban ágaznak el és kis fává fejlődnek. A hajtások kezdetben egyenesen felfelé állnak, majd az idősebbé válva gyakran áthajlanak; általában lefekvőek, végükkel felfelé emelkednek, ritkább esetben függőlegesen csüngenek. Számos bordával rendelkeznek.

Areolák

A bordákon sűrűn elhelyezkedő areola-k találhatók. Az areola-kon általában sok finom, szőrszerű tövis ül, amelyek között néhány erősebb tövis is megfigyelhető.

Tövisek

  • Középtövis: A peremtöviseknél keményebb, szilárdabb felépítésű, de ritkán hosszú vagy durva.
  • Peremtövis: Számos finom, gyakran szőrszerű tövis alkotja.

Generatív test

Virág

A legtöbb fajnál a virágok nagy számban, egyenként jelennek meg az areola-kból. A virágok csőszerűek, a hegyük alig nyílik ki, általában csak a bibeszál és a porzók nyúlnak ki belőlük. Egyes fajoknál (a korábbi Borzicereus és Cephalocleistocactus nemzetségekből) feltűnő, erős sörte- és szőrképződésű zónákból fejlődnek ki. A megporzókhoz (kolibrik) való alkalmazkodásként a virágok hosszúak, cső alakúak, felfelé álló lepellevéllel, amelyek néha egyáltalán nem vagy csak kissé hajlanak ki a csúcsuknál, így szinte zártnak tűnnek. Gyakran enyhén zygomorph felépítésűek a tövüknél található felfelé irányuló görbület vagy a ferde virágszegély miatt. A virágszínek a zöldtől a fehéren, sárgán, narancssárgán és piroson át az ibolyáig terjednek, de a vörös árnyalatok dominálnak.

Termés

A megtermékenyítés után kialakuló, sűrűn pikkelyezett termések viszonylag kicsik.

  • Magja: A termések általában számos magot tartalmaznak.

Elterjedés és élőhely

  • Földrajzi elterjedés: Dél-Amerika hegyvidéki területein honosak, megtalálhatók Peru, Uruguay, Bolívia, Brazília, Paraguay és Argentína területén.
  • Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Hegyvidéki területeken élnek, egészen 3000 méteres tengerszint feletti magasságig.

Érvényes taxonok és szinonimáik

# Taxonnév Típusfaj, szinonimák
1 Cleistocactus
  • Típusfaj: Cleistocactus baumannii
  • = Cleistocereus
  • = Bolivicereus
  • = Cephalocleistocactus
  • = Winteria
  • = Seticleistocactus
  • = Winterocereus
  • Hildewintera
2 Cleistocactus baumannii
  • Cereus baumanniiAporocactus baumanniiEchinopsis baumannii
  • = Cereus flavispinus
  • = Cactus flavispinusCereus flavispinus
  • = Cereus subtortuosus
  • = Cereus colubrinus var. flavispinus
  • = Cereus tweediei
  • = Cereus baumannii var. flavispinusCleistocactus baumannii var. flavispinusCleistocactus colubrinus var. flavispinusCleistocactus flavispinus
  • = Cleistocactus aureispinus
  • = Cleistocactus bruneispinus
  • = Cleistocactus jugatiflorus
3 Cleistocactus baumannii subsp. baumannii
  • = Cereus colubrinusCereus colubrinusAporocactus colubrinusCleistocactus colubrinusCereus baumannii var. colubrinusCleistocactus baumannii var. colubrinus
4 Cleistocactus baumannii subsp. horstii
  • Cleistocactus horstiiEchinopsis horstii
5 Cleistocactus baumannii subsp. santacruzensis
  • Cleistocactus santacruzensisEchinopsis santacruzensis
  • = Cereus anguinusCleistocactus anguinusCleistocactus baumannii subsp. anguinus
  • = Cereus grosseiCleistocactus grosseiCleistocactus colubrinus var. grosseiCleistocactus baumannii var. grossei
  • = Cleistocactus croceiflorusCleistocactus baumannii subsp. croceiflorus
  • = Cleistocactus paraguariensisCleistocactus baumannii var. paraguariensis
  • = Cleistocactus chacoanusCleistocactus baumannii subsp. chacoanus
  • = Cleistocactus chacoanus var. santacruzensis
6 Cleistocactus brookeae
  • = Cleistocactus brookeae var. flavispinus
7 Cleistocactus brookeae subsp. brookeae
  • = Cleistocactus wendlandiorum
8 Cleistocactus brookeae subsp. vulpis-cauda
  • Cleistocactus vulpis-cauda
9 Cleistocactus buchtienii
  • Echinopsis buchtieniiCleistocactus buchtienii
  • = Cereus tupizensisCleistocactus tupizensisCleistocactus tupizensis
  • = Cleistocactus buchtienii var. flavispinus
  • = Cleistocactus sucrensisCleistocactus tupizensis var. sucrensis
  • = Cleistocactus angosturensis
  • = Cleistocactus ayopayanus
  • = Cleistocactus ressinianus
10 Cleistocactus candelilla
  • Echinopsis candelilla
  • = Cleistocactus candelilla var. pojoensisCleistocactus pojoensis
  • = Cleistocactus dependensSeticleistocactus dependens
  • = Cleistocactus ianthinus
  • = Cleistocactus vallegrandensis
11 Cleistocactus hildegardiae
12 Cleistocactus hyalacanthus
  • Cereus hyalacanthusCleistocactus hyalacanthus subsp. hyalacanthus
  • = Demnosa strausii var. luteispina
  • = Pilocereus strausii var. friciiCleistocactus strausii var. fricii
  • = Cleistocactus strausii var. jujuyensisCleistocactus jujuyensisPilocereus jujuyensis
  • = Cleistocactus hyalacanthus
  • = Cleistocactus tarijensisCleistocactus hyalacanthus subsp. tarijensis
  • = Cleistocactus compactus
  • = Cleistocactus jujuyensis var. fulvus
  • = Echinopsis nothohyalacantha
13 Cleistocactus laniceps
  • Cereus lanicepsBorzicactus laniceps
  • = Cleistocactus laniceps var. plurispinus
14 Cleistocactus luribayensis
  • = Cleistocactus glaucus
  • = Cleistocactus glaucus var. plurispinus
  • = Cleistocactus granjaensis
15 Cleistocactus morawetzianus
  • Echinopsis morawetziana
  • = Cleistocactus morawetzianus var. pycnacanthus
  • Cleistocactus pycnacanthus
  • = Corryocactus heteracanthus
  • = Cleistocactus villaazulensis
16 Cleistocactus orthogonus
17 Cleistocactus parviflorus
  • Cereus parviflorusEchinopsis parviflora
  • = Cereus areolatus
  • = Cleistocactus areolatus
  • = Cleistocactus herzogianusCleistocactus areolatus var. herzogianusCleistocactus parviflorus var. herzogianus
  • = Cleistocactus fusiflorus
  • = Cleistocactus parviflorus var. aiquilensis
18 Cleistocactus parviflorus subsp. parviflorus
19 Cleistocactus parviflorus var. comarapanus
20 Cleistocactus piraymirensis
  • Seticleistocactus piraymirensisCleistocactus candelilla subsp. piraymirensis
  • = Cleistocactus muyurinensis
21 Cleistocactus pungens
  • = Loxanthocereus brevispinus
  • = Cleistocactus brevispinus
22 Cleistocactus reae
  • = Cephalocleistocactus chrysocephalusCleistocactus chrysocephalus
  • = Cephalocleistocactus schattatianus
  • = Cleistocactus variispinus
23 Cleistocactus ritteri
  • Cleistocactus ritteriCephalocleistocactus ritteri
  • = Cleistocactus viridiflorus
  • = Cleistocactus palhuayensis
  • = Cleistocactus palhuayensis var. camachoensis
24 Cleistocactus samaipatanus
  • Bolivicereus samaipatanusBorzicactus samaipatanusEchinopsis samaipatana
  • = Bolivicereus samaipatanus var. multiflorusBorzicactus samaipatanus var. multiflorus
  • = Bolivicereus brevicaulis
  • = Bolivicereus croceus
  • = Bolivicereus rufus
  • = Cleistocactus samaipatensis
25 Cleistocactus samaipatanus subsp. divi-miseratus
  • Bolivicereus samaipatanus var. divi-miseratusBorzicactus samaipatanus var. divi-miseratusBolivicereus samaipatanus subsp. divi-miseratus
26 Cleistocactus samaipatanus subsp. samaipatanus
27 Cleistocactus smaragdiflorus
  • Cereus smaragdiflorusCereus colubrinus var. smaragdiflorusCereus baumannii var. smaragdiflorusCereus colubrinus var. smaragdiflorus
  • = Cleistocactus smaragdiflorus var. flavispinus
  • = Cleistocactus parapetiensis
  • = Cleistocactus ×rojoiCleistocactus smaragdiflorus f. rojoi
  • = Cleistocactus azerensis
  • = Cleistocactus ×villamontesiiCleistocactus ' ×villamontesii var. longiflorior
  • = Cleistocactus smaragdiflorus var. gracilior
  • = Cleistocactus villamontesii var. longiflorior
  • = Cleistocactus ferrarii
28 Cleistocactus strausii
  • Pilocereus strausiiCereus strausiiBorzicactus strausiiDemnosa strausiiDenmoza strausiiCephalocereus strausii
  • = Pilocereus strausii f. cristatus
  • = Cleistocactus nivosus
  • = Echinopsis nothostrausii
29 Cleistocactus tominensis
  • Cereus tominensisBorzicactus tominensisBorzicactus tominensisEchinopsis tominensis
  • = Cleistocactus mendozae
  • = Cleistocactus capadalensis
30 Cleistocactus tominensis subsp. micropetalus
  • Cleistocactus micropetalus
  • = Cleistocactus crassicaulis
  • = Cleistocactus viridialabastri
  • = Cleistocactus clavicaulis
  • = Cleistocactus crassicaulis var. paucispinus
31 Cleistocactus tominensis subsp. tominensis
32 Cleistocactus winteri
  • = Winteria aureispinaWinterocereus aureispinusHildewintera aureispinaLoxanthocereus aureispinusBorzicactus aureispinusCleistocactus aureispinus
33 Cleistocactus winteri subsp. colademono
  • = Hildewintera colademononisCleistocactus colademononisWinterocereus colademononisBorzicactus colademononis
  • Hildewintera polonicaHildewintera polonica
34 Cleistocactus winteri subsp. winteri

Megjegyzés
A Cactaceae checklist-ben a következő karakterek a növénytani nomenklatúra szinonimáihoz kapcsolódó jelentéssel bírnak:

  • „≡” (háromvonalas egyenlőségjel): ez a jel a nomenklaturális szinonimát jelöli. Azt jelenti, hogy a két név ugyanarra a típuspéldányra (type specimen) vonatkozik, azaz formálisan ugyanaz a név, csak át lett sorolva egy másik nemzetségbe vagy más rangra.
  • „=” (egyenlőségjel): ez a jel egy taxonómiai szinonimát jelöl. Azt jelenti, hogy a két név külön típuspéldányhoz tartozik, de a jelenlegi taxonómiai értelmezés szerint ugyanazt a fajt vagy taxont képviselik.
  • A „–” (kötőjel) azt jelzi, hogy az adott név „excluded” vagy „unplaced” státuszú:
    • nem fogadják el érvényes névként,
    • nem lehet egyértelműen besorolni,
    • bizonytalan eredetű,
    • vagy nem tartozik a családba.

Forrás: A Cactaceae checklist a https://caryophyllales.org/ 2021-es kiadásakori adatokat tartalmazza.



Forrás