Ugrás a tartalomhoz

„Kategória:Cactinae” változatai közötti eltérés

Innen: MKOE wiki
 
(3 közbenső módosítás ugyanattól a felhasználótól nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
{{Speciesbox
{{Taxonbox
|taxon=Cactinae
| accepted  = Cactinae Britton & Rose 1920
}}
}}
== Cactinae Britton & Rose 1920 (eredetileg „Cactanae”) ==
=== A név eredete, etimológia ===
Beleértve: '''Coryphanthinae''' Britton & Rose 1923 („Coryphanthanae”), '''Bravocactinae''' Doweld 1998, '''Pediocactinae''' Doweld 1999, '''Turbinicarpinae''' Doweld 1999, '''Cochemieinae''' Doweld 2000, '''Epithelanthinae''' Doweld 2000, '''Escobariinae''' Doweld 2000, '''Pelecyphorinae''' Doweld 2000, '''Mammillariinae''' Lakomski 2003 (nom. illeg.).
* A subtribus elnevezése a kaktuszfélék családjának típusnemzetségéből, a ''[[:Kategória:Cactus|Cactus]]''-ból (Linné nómenklatúrája alapján, amely ma a ''[[:Kategória:Mammillaria|Mammillaria]]'' és más rokon génuszok képviselőit takarta a korai értelmezésekben) származik, a rendszertani rangra utaló standard latinos végződéssel (-inae). A nevet ebben a formában '''[[Nathaniel Lord Britton]]''' és '''[[Joseph Nelson Rose]]''' vezették be a nómenklatúrába 1920-ban.


=== Beleértett nemzetségek ===
=== Típus ===
* ''Acharagma''
* [[:Kategória:Mammillaria|Mammillaria]] Haw. (historikusan a subtribus névadó magcsoportja)
* ''Ariocarpus'' (beleértve: ''Neogomesia'', ''Roseocactus'')
* '''Első leírása:''' '''[[Nathaniel Lord Britton]]''' és '''[[Joseph Nelson Rose]]''' írták le a ''The Cactaceae'' című monográfiájukban 1920-ban.
* ''Cochemiea'' (beleértve: ''Bartschella'', ''Chilita'', ''Phellosperma'')
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' A subtribus rangot jelenlegi molekuláris keretei között modern rendszertani konszenzusok rögzítik.
* ''Coryphantha'' (beleértve: ''Escobrittonia'', ''Lepidocoryphantha'')
* ''Cumarinia''
* ''Epithelantha''
* ''Escobaria''
* ''Kadenicarpus'' (kizárva a ''Turbinicarpus'' s.str.-ből)
* ''Lophophora''
* ''Mammillaria'' (beleértve: ''Dolichothele'', ''Escobariopsis'', ''Leptocladodia'', ''Mamillopsis''; kizárva: ''Mammilloydia'', ''Oehmea''; kizárva továbbá ''Cochemiea'').<br>Megjegyzés: a ''Mammillaria'' további elkülönített nemzetségeit (pl. ''Cryptocarpocactus'', ''Fimbriatocactus'', ''Krainzia'', ''Porfiria'', ''Pseudomammillaria'', ''Solisia'') nem vizsgált, ezért ezeket ideiglenesen továbbra is a ''Mammillaria''-ba soroljuk.
* ''Mammilloydia''
* ''Neolloydia''
* ''Obregonia''
* ''Oehmea''
* ''Ortegocactus''
* ''Pediocactus'' (beleértve: ''Navajoa'', ''Puebloa'', ''Utahia'')
* ''Pelecyphora'' (beleértve: ''Encephalocarpus'')
* ''Rapicactus'' (beleértve: ''Lodia'')
* ''Strombocactus'' (beleértve: ''Chichimecactus'')
* ''Turbinicarpus'' (beleértve: ''Gymnocactus'', ''Normanbokea''; kizárva: ''Kadenicarpus'', ''Rapicactus'')


A ún. '''„mammilloid klád”''' (a kifejezést először '''Butterworth és mtsai''' 2002 használták) észak-amerikai elterjedésű. Jellemzője, hogy a növénytesteken '''különálló gumók (tuberkulumok)''' vannak, nem pedig hosszanti bordák. A vizsgálatok egyértelműen jelzik, hogy a jelenleg értelmezett ''Turbinicarpus'' s.l., ''Coryphantha'' és ''Mammillaria'' s.l. nem monofiletikusak. Ezt minden újabb vizsgálat megerősíti, csakúgy, mint a klád '''három alkládra''' való alapvető felosztását.
{{Típusfaj | Mammillaria simplex | limit=4}}


Az ''Epithelantha'' helyzete a különböző tanulmányokban eltérő: egyesek szerint a teljes „mammilloid klád” testvércsoportja, mások szerint a ''Turbinicarpus'' s.str. környékén, vagy annak közvetlen testvércsoportjaként jelenik meg. A ''Pediocactus'' elhelyezése szintén bizonytalan, mivel eddig csak egyetlen faját vizsgálták molekulárisan.
=== Szinonimák ===
* '''Coryphanthanae''' Britton & Rose 1923


* Az első (N1), a „mammilloid klád” többi részéhez képest bazális alkládot ''Ariocarpus'', ''Strombocactus'' és ''Turbinicarpus'' s.str. alkotja. Egyes ''Turbinicarpus'' fajok elkülönítése ''Kadenicarpus'' néven molekulárisan alátámasztott. A ''Strombocactus corregidorae'' elkülönítése ''Chichimecactus'' néven szintén felmerült, de az alklád belső kapcsolatai továbbra sem kellően támogatottak.
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==
* A második alkládot (N2) a ''Lophophora'' valamint az ''Acharagma'' + ''Rapicactus'' csoport alkotja; ide tartozhat az ''Obregonia'' is. A ''Rapicactus'' elkülönítése anatómiai és élőhelyi különbségekkel is alátámasztott.
* A harmadik alklád (N3) magában foglalja a „mammilloid klád” összes további nemzetségét, különösen a nagy ''Mammillaria'' s.l. és ''Coryphantha'' csoportokat, amelyekre jellemző a '''dimorf areóla''' (a tövis- és virágképző zóna elkülönül). A ''Mammillaria'' nem monofiletikus volta már a legkorábbi molekuláris vizsgálatokban is megjelent, és ezt minden későbbi tanulmány megerősítette. Több elkülönített csoport (pl. ''Cochemiea'', ''Neolloydia'', ''Ortegocactus'') egymáshoz viszonyított helyzete változó, gyakran gyenge statisztikai támogatással.


Számos meglepő eredmény ismert (pl. ''Mammillaria sphacelata'' váratlan helyzete), és sok nemzetség típusfaját még mindig nem vonták be molekuláris elemzésekbe. Emiatt a klád belső topológiája továbbra is bizonytalan. A hagyományosan használt bélyegek többszöri, párhuzamos kialakulása miatt a helyzet hasonló a ''Trichocereinae'' és az ''Echinopsis'' s.l. esetéhez.
=== Vegetatív test ===
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
A subtribus tagjaira jellemző észak-amerikai elterjedésű morfológiai sajátosság a ún. „mammilloid” habitus. A '''szár''' felületén nem hosszanti '''bordák''' futnak, hanem a morfológiailag elkülönült, spirális elrendeződésű '''szemölcsök''' (tuberkulumok) dominálnak. A '''levelek''' szinte teljes mértékben redukáltak. A '''hajtás''' csúcsi részei és a '''szemölcsök''' morfológiája alapján a csoporton belül rendkívül nagy változatosság figyelhető meg. A '''tövisek''' elrendeződése és struktúrája nemzetségenként eltérő; a '''peremtövis''' és a '''középtövis''' rendkívül specializált formákat ölthet (például papírszerű, horgas vagy tollas szerkezet). Az '''areolák''' szerkezete a fejlettebb vonalaknál dimorf jellegű, ahol a tövisképző zóna és a virágképző zóna (az '''axillák''' területén) teljesen elkülönül egymástól. A '''gyökér''' vagy '''gyökérzet''' esetenként vaskos, húsos raktározó szervvé (répagyökér) módosult.


E bizonytalanságok fényében a legújabb, radikálisabb taxonómiai átrendezéseket a szerzők korainak tartják, és olyan rendszert javasolnak, amely jobban tükrözi a feltételezett kladogenetikus események sorrendjét.
=== Generatív test ===
==== Virág ====
A '''virág''' vagy a részlegesen redukált '''virágzat''' fejlődése szorosan kötődik az areolák és axillák dimorfizmusához. A fejlettebb nemzetségeknél a '''virág''' nem a tövisek között, hanem a '''szemölcsök''' tövében található '''axillák''' védelmében fejlődik ki.
 
* '''Takarólevelek:''' A '''virág''' színes részeit alkotó belső '''lepellevél''' és külső '''lepellevél''' (a klasszikus értelemben vett '''párta''' és '''csésze''' elkülönülése nélkül) selymes fényűek, színük a fehértől, a sárgán át a mély rózsaszínig és bíborig változik, a '''sziromlevél''' alakja többnyire lándzsás.
* '''Ivarlevelek:''' A virág centrális részén elhelyezkedő számos '''porzószálak''' a sárgás vagy fehéres '''portokok''' tömegét hordozzák; a '''termő''' középső helyzetű, a '''bibeszál''' végén a '''bibe''' ágai sugarasan szétnyílnak a megporzás elősegítésére.
 
==== Termés ====
Változatos felépítésű, a legfejlettebb kládoknál (pl. ''[[:Kategória:Mammillaria|Mammillaria]]'') lédús, megnyúlt, élénkpiros bogyótermés, amely gyakran csak hónapokkal a virágzás után tolódik ki a szemölcsök közül.
 
* '''Magja:''' Kisméretű, gömbölyded vagy veseszerű, a felülete a matt, szemölcsöstől a fényes, sima vagy hálózatos struktúrákig terjed, színe többnyire barna vagy fekete.
 
== Elterjedés és élőhely ==
 
* '''Földrajzi elterjedés:''' A klád elsődleges elterjedési centruma '''Észak-Amerika''', azon belül kiemelten '''Mexikó''' és az '''Amerikai Egyesült Államok''' délnyugati területei, de egyes specializált nemzetségek képviselői elérik '''Dél-Amerika''' északi partvidékeit és a szigetvilágot is.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:'''
** Száraz sivatagi, félsivatagi területek lakói, ahol sziklás, meszes vagy ásványi talajokon élnek.
** Számos fajuk kifejezetten '''geofiton''' vagy '''litofiton''' életmódot folytat, a száraz időszakban szinte teljesen visszahúzódva a talajba.
** Gyakran élnek nyílt gyeptársulásokban, alacsony cserjések védelmében vagy mészkőkibúvások hasadékaiban.
 
== Kultúrában tartás ==
A subtribusba tartozó nemzetségek (különösen a ''[[:Kategória:Mammillaria|Mammillaria]]'', ''[[:Kategória:Ariocarpus|Ariocarpus]]'' és ''[[:Kategória:Turbinicarpus|Turbinicarpus]]'') a legnépszerűbb kultúrnövények közé tartoznak a gyűjteményekben. Míg a mammilláriák többsége könnyen nevelhető, a lassú növekedésű, répagyökerű '''geofiton''' nemzetségek (pl. ''[[:Kategória:Ariocarpus|Ariocarpus]]'') rendkívül jó vízáteresztő, ásványi talajt és szigorúan ellenőrzött öntözést igényelnek a rothadás elkerülése érdekében.
 
== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
A legfőbb megkülönböztető bélyeg a bordázottság teljes hiánya és a morfológiailag különálló gumók megléte, ami elkülöníti őket a rokon [[:Kategória:Ferocactinae|Ferocactinae]] szubtribustól (pl. ''[[:Kategória:Ferocactus|Ferocactus]]'', ''[[:Kategória:Stenocactus|Stenocactus]]''), amelyek kifejezett, éles bordákkal rendelkeznek.
 
== Szukkulens taxonok ==
A subtribus tagjai rendkívül magas szinten adaptálódtak a szárazsághoz. A szárbeli szukkulencia a tuberkulumok kialakulásával maximális térfogat-felület arányt biztosít, minimálisra csökkentve a párologtatást a forró sivatagi környezetben.
 
== Taxonómia és filogenetika ==
'''[[Charles A. Butterworth]]''' és munkatársai 2002-es molekuláris vizsgálatai óta a csoportot hivatalosan „mammilloid kládként” is nevezik. '''[[Jurriaan M. de Vos]]''' és munkatársai (2025) legújabb, több száz nukleáris génen alapuló (Angiosperms353 markerkészlet) filogenetikai kutatásai megerősítik, hogy a [[:Kategória:Cactinae|Cactinae]] subtribus monofiletikus egységet alkot a [[:Kategória:Cacteae|Cacteae]] tribuszon belül, és egyértelműen három fő alkládra (N1, N2, N3) oszlik:
 
* Az '''N1 alklád''' a csoport alapapi helyzetű (bazális) vonala, amelyet az ''[[:Kategória:Ariocarpus|Ariocarpus]]'', a ''[[:Kategória:Strombocactus|Strombocactus]]'' (beleértve a ''[[:Kategória:Chichimecactus|Chichimecactus]]''-t) és a ''[[:Kategória:Turbinicarpus|Turbinicarpus]]'' s.str. alkotnak. A vizsgálatok alátámasztják a ''[[:Kategória:Kadenicarpus|Kadenicarpus]]'' génusz önálló különválasztását.
* Az '''N2 alklád''' magában foglalja a ''[[:Kategória:Lophophora|Lophophora]]'' génuszt, valamint az ''[[:Kategória:Acharagma|Acharagma]]'' + ''[[:Kategória:Rapicactus|Rapicactus]]'' testvércsoporti evolúciós vonalat, amelyhez valószínűleg az ''[[:Kategória:Obregonia|Obregonia]]'' is csatlakozik.
* Az '''N3 alklád''' képviseli a legnépesebb és legkésőbb differenciálódott evolúciós ágat, ahová a ''[[:Kategória:Mammillaria|Mammillaria]]'' s.l. és a ''[[:Kategória:Coryphantha|Coryphantha]]'' komplexumok tartoznak. A nukleáris génadatok megerősítik, hogy a hagyományosan értelmezett ''[[:Kategória:Mammillaria|Mammillaria]]'' és ''[[:Kategória:Coryphantha|Coryphantha]]'' nemzetségek jelenlegi formájukban nem monofiletikusak, és a jövőben szükségessé válik bizonyos specializált csoportok (mint a ''[[:Kategória:Cochemiea|Cochemiea]]'' vagy ''[[:Kategória:Neolloydia|Neolloydia]]'') filogenetikai újraértékelése. Az ''[[:Kategória:Epithelantha|Epithelantha]]'' és ''[[:Kategória:Pediocactinae|Pediocactinae]]'' pontos kapcsolódási pontjai a kládon belül a markerek sűrűsége ellenére is mutatnak még kisebb statisztikai bizonytalanságokat.


== Kladogram ==
== Kladogram ==
82. sor: 100. sor:
* [https://link.springer.com/article/10.1007/s00606-025-01948-z Phylogenomics and classification of Cactaceae based on hundreds of nuclear genes]
* [https://link.springer.com/article/10.1007/s00606-025-01948-z Phylogenomics and classification of Cactaceae based on hundreds of nuclear genes]


[[Kategória:Cactaceae]]
[[Kategória:Cactoideae]]
[[Kategória:Cacteae]]
[[Kategória:Cacteae]]

A lap jelenlegi, 2026. július 4., 23:20-kori változata

Cactinae

Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén Eukaryota
Ország Plantae
Klád Angiospermae
Klád Eudicots
Klád Core Eudicots
Rend Caryophyllales
Család Cactaceae
Alcsalád Cactoideae
Nemzetség-
csoport
Cacteae
Alnemzetség-csoport Cactinae

Tudományos név

  • Cactinae Britton & Rose 1920
    elfogadott, érvényes név

A név eredete, etimológia

  • A subtribus elnevezése a kaktuszfélék családjának típusnemzetségéből, a Cactus-ból (Linné nómenklatúrája alapján, amely ma a Mammillaria és más rokon génuszok képviselőit takarta a korai értelmezésekben) származik, a rendszertani rangra utaló standard latinos végződéssel (-inae). A nevet ebben a formában Nathaniel Lord Britton és Joseph Nelson Rose vezették be a nómenklatúrába 1920-ban.

Típus

  • Mammillaria Haw. (historikusan a subtribus névadó magcsoportja)
  • Első leírása: Nathaniel Lord Britton és Joseph Nelson Rose írták le a The Cactaceae című monográfiájukban 1920-ban.
  • Az aktuális nemzetségbe helyezte: A subtribus rangot jelenlegi molekuláris keretei között modern rendszertani konszenzusok rögzítik.
Mammillaria simplex képgaléria

(forrás: Wikimedia Commons)

Szinonimák

  • Coryphanthanae Britton & Rose 1923

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár, levél, gyökér

A subtribus tagjaira jellemző észak-amerikai elterjedésű morfológiai sajátosság a ún. „mammilloid” habitus. A szár felületén nem hosszanti bordák futnak, hanem a morfológiailag elkülönült, spirális elrendeződésű szemölcsök (tuberkulumok) dominálnak. A levelek szinte teljes mértékben redukáltak. A hajtás csúcsi részei és a szemölcsök morfológiája alapján a csoporton belül rendkívül nagy változatosság figyelhető meg. A tövisek elrendeződése és struktúrája nemzetségenként eltérő; a peremtövis és a középtövis rendkívül specializált formákat ölthet (például papírszerű, horgas vagy tollas szerkezet). Az areolák szerkezete a fejlettebb vonalaknál dimorf jellegű, ahol a tövisképző zóna és a virágképző zóna (az axillák területén) teljesen elkülönül egymástól. A gyökér vagy gyökérzet esetenként vaskos, húsos raktározó szervvé (répagyökér) módosult.

Generatív test

Virág

A virág vagy a részlegesen redukált virágzat fejlődése szorosan kötődik az areolák és axillák dimorfizmusához. A fejlettebb nemzetségeknél a virág nem a tövisek között, hanem a szemölcsök tövében található axillák védelmében fejlődik ki.

  • Takarólevelek: A virág színes részeit alkotó belső lepellevél és külső lepellevél (a klasszikus értelemben vett párta és csésze elkülönülése nélkül) selymes fényűek, színük a fehértől, a sárgán át a mély rózsaszínig és bíborig változik, a sziromlevél alakja többnyire lándzsás.
  • Ivarlevelek: A virág centrális részén elhelyezkedő számos porzószálak a sárgás vagy fehéres portokok tömegét hordozzák; a termő középső helyzetű, a bibeszál végén a bibe ágai sugarasan szétnyílnak a megporzás elősegítésére.

Termés

Változatos felépítésű, a legfejlettebb kládoknál (pl. Mammillaria) lédús, megnyúlt, élénkpiros bogyótermés, amely gyakran csak hónapokkal a virágzás után tolódik ki a szemölcsök közül.

  • Magja: Kisméretű, gömbölyded vagy veseszerű, a felülete a matt, szemölcsöstől a fényes, sima vagy hálózatos struktúrákig terjed, színe többnyire barna vagy fekete.

Elterjedés és élőhely

  • Földrajzi elterjedés: A klád elsődleges elterjedési centruma Észak-Amerika, azon belül kiemelten Mexikó és az Amerikai Egyesült Államok délnyugati területei, de egyes specializált nemzetségek képviselői elérik Dél-Amerika északi partvidékeit és a szigetvilágot is.
  • Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:
    • Száraz sivatagi, félsivatagi területek lakói, ahol sziklás, meszes vagy ásványi talajokon élnek.
    • Számos fajuk kifejezetten geofiton vagy litofiton életmódot folytat, a száraz időszakban szinte teljesen visszahúzódva a talajba.
    • Gyakran élnek nyílt gyeptársulásokban, alacsony cserjések védelmében vagy mészkőkibúvások hasadékaiban.

Kultúrában tartás

A subtribusba tartozó nemzetségek (különösen a Mammillaria, Ariocarpus és Turbinicarpus) a legnépszerűbb kultúrnövények közé tartoznak a gyűjteményekben. Míg a mammilláriák többsége könnyen nevelhető, a lassú növekedésű, répagyökerű geofiton nemzetségek (pl. Ariocarpus) rendkívül jó vízáteresztő, ásványi talajt és szigorúan ellenőrzött öntözést igényelnek a rothadás elkerülése érdekében.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

A legfőbb megkülönböztető bélyeg a bordázottság teljes hiánya és a morfológiailag különálló gumók megléte, ami elkülöníti őket a rokon Ferocactinae szubtribustól (pl. Ferocactus, Stenocactus), amelyek kifejezett, éles bordákkal rendelkeznek.

Szukkulens taxonok

A subtribus tagjai rendkívül magas szinten adaptálódtak a szárazsághoz. A szárbeli szukkulencia a tuberkulumok kialakulásával maximális térfogat-felület arányt biztosít, minimálisra csökkentve a párologtatást a forró sivatagi környezetben.

Taxonómia és filogenetika

Charles A. Butterworth és munkatársai 2002-es molekuláris vizsgálatai óta a csoportot hivatalosan „mammilloid kládként” is nevezik. Jurriaan M. de Vos és munkatársai (2025) legújabb, több száz nukleáris génen alapuló (Angiosperms353 markerkészlet) filogenetikai kutatásai megerősítik, hogy a Cactinae subtribus monofiletikus egységet alkot a Cacteae tribuszon belül, és egyértelműen három fő alkládra (N1, N2, N3) oszlik:

  • Az N1 alklád a csoport alapapi helyzetű (bazális) vonala, amelyet az Ariocarpus, a Strombocactus (beleértve a Chichimecactus-t) és a Turbinicarpus s.str. alkotnak. A vizsgálatok alátámasztják a Kadenicarpus génusz önálló különválasztását.
  • Az N2 alklád magában foglalja a Lophophora génuszt, valamint az Acharagma + Rapicactus testvércsoporti evolúciós vonalat, amelyhez valószínűleg az Obregonia is csatlakozik.
  • Az N3 alklád képviseli a legnépesebb és legkésőbb differenciálódott evolúciós ágat, ahová a Mammillaria s.l. és a Coryphantha komplexumok tartoznak. A nukleáris génadatok megerősítik, hogy a hagyományosan értelmezett Mammillaria és Coryphantha nemzetségek jelenlegi formájukban nem monofiletikusak, és a jövőben szükségessé válik bizonyos specializált csoportok (mint a Cochemiea vagy Neolloydia) filogenetikai újraértékelése. Az Epithelantha és Pediocactinae pontos kapcsolódási pontjai a kládon belül a markerek sűrűsége ellenére is mutatnak még kisebb statisztikai bizonytalanságokat.

Kladogram

└─ Cactaceae
   :
   └─ Cactoideae s.l.
      ├─ Blossfeldioideae
      └─ Cactoideae s.s.
         :
         └─ Cacteae
            ├─ *Echinocactinae
            :   :
                └─ core Cacteae
                   ├─ Ferocactinae
                   |  :
                   |
                   └─ Cactinae
                      ├─ N1
                      |  ├─ Ariocarpus
                      |  └─ N
                      |     ├─ Strombocactus
                      |     └─ Turbinicarpus
                      └─ N
                         ├─ N2
                         |  ├─ Lophophora
                         |  └─ N
                         |     ├─ Acharagma
                         |     └─ Rapicactus
                         └─ N3
                            ├─ Mammillaria
                            └─ N
                               ├─ N
                               |  ├─ Neolloydia
                               |  └─ Coryphantha
                               └─ N
                                  ├─ Mammilloydia
                                  └─ N
                                     ├─ Coryphantha−Lepidocoryphantha
                                     └─ Pelecyphora

Forrás

Alkategóriák

Ez a kategória az alábbi 5 alkategóriával rendelkezik (összesen 5 alkategóriája van).