„Kategória:Cactinae” változatai közötti eltérés
| (2 közbenső módosítás ugyanattól a felhasználótól nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{ | {{Taxonbox | ||
| | | accepted = Cactinae Britton & Rose 1920 | ||
}} | }} | ||
== | === A név eredete, etimológia === | ||
* A subtribus elnevezése a kaktuszfélék családjának típusnemzetségéből, a ''[[:Kategória:Cactus|Cactus]]''-ból (Linné nómenklatúrája alapján, amely ma a ''[[:Kategória:Mammillaria|Mammillaria]]'' és más rokon génuszok képviselőit takarta a korai értelmezésekben) származik, a rendszertani rangra utaló standard latinos végződéssel (-inae). A nevet ebben a formában '''[[Nathaniel Lord Britton]]''' és '''[[Joseph Nelson Rose]]''' vezették be a nómenklatúrába 1920-ban. | |||
=== | === Típus === | ||
* | * [[:Kategória:Mammillaria|Mammillaria]] Haw. (historikusan a subtribus névadó magcsoportja) | ||
* '' | * '''Első leírása:''' '''[[Nathaniel Lord Britton]]''' és '''[[Joseph Nelson Rose]]''' írták le a ''The Cactaceae'' című monográfiájukban 1920-ban. | ||
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' A subtribus rangot jelenlegi molekuláris keretei között modern rendszertani konszenzusok rögzítik. | |||
* ' | |||
= | {{Típusfaj | Mammillaria simplex | limit=4}} | ||
=== Szinonimák === | |||
* '''Coryphanthanae''' Britton & Rose 1923 | |||
== Alaktani, morfológiai jellemzők == | |||
=== Vegetatív test === | |||
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ==== | |||
A subtribus tagjaira jellemző észak-amerikai elterjedésű morfológiai sajátosság a ún. „mammilloid” habitus. A '''szár''' felületén nem hosszanti '''bordák''' futnak, hanem a morfológiailag elkülönült, spirális elrendeződésű '''szemölcsök''' (tuberkulumok) dominálnak. A '''levelek''' szinte teljes mértékben redukáltak. A '''hajtás''' csúcsi részei és a '''szemölcsök''' morfológiája alapján a csoporton belül rendkívül nagy változatosság figyelhető meg. A '''tövisek''' elrendeződése és struktúrája nemzetségenként eltérő; a '''peremtövis''' és a '''középtövis''' rendkívül specializált formákat ölthet (például papírszerű, horgas vagy tollas szerkezet). Az '''areolák''' szerkezete a fejlettebb vonalaknál dimorf jellegű, ahol a tövisképző zóna és a virágképző zóna (az '''axillák''' területén) teljesen elkülönül egymástól. A '''gyökér''' vagy '''gyökérzet''' esetenként vaskos, húsos raktározó szervvé (répagyökér) módosult. | |||
=== Generatív test === | |||
==== Virág ==== | |||
A '''virág''' vagy a részlegesen redukált '''virágzat''' fejlődése szorosan kötődik az areolák és axillák dimorfizmusához. A fejlettebb nemzetségeknél a '''virág''' nem a tövisek között, hanem a '''szemölcsök''' tövében található '''axillák''' védelmében fejlődik ki. | |||
* '''Takarólevelek:''' A '''virág''' színes részeit alkotó belső '''lepellevél''' és külső '''lepellevél''' (a klasszikus értelemben vett '''párta''' és '''csésze''' elkülönülése nélkül) selymes fényűek, színük a fehértől, a sárgán át a mély rózsaszínig és bíborig változik, a '''sziromlevél''' alakja többnyire lándzsás. | |||
* '''Ivarlevelek:''' A virág centrális részén elhelyezkedő számos '''porzószálak''' a sárgás vagy fehéres '''portokok''' tömegét hordozzák; a '''termő''' középső helyzetű, a '''bibeszál''' végén a '''bibe''' ágai sugarasan szétnyílnak a megporzás elősegítésére. | |||
==== Termés ==== | |||
Változatos felépítésű, a legfejlettebb kládoknál (pl. ''[[:Kategória:Mammillaria|Mammillaria]]'') lédús, megnyúlt, élénkpiros bogyótermés, amely gyakran csak hónapokkal a virágzás után tolódik ki a szemölcsök közül. | |||
* '''Magja:''' Kisméretű, gömbölyded vagy veseszerű, a felülete a matt, szemölcsöstől a fényes, sima vagy hálózatos struktúrákig terjed, színe többnyire barna vagy fekete. | |||
== Elterjedés és élőhely == | |||
* '''Földrajzi elterjedés:''' A klád elsődleges elterjedési centruma '''Észak-Amerika''', azon belül kiemelten '''Mexikó''' és az '''Amerikai Egyesült Államok''' délnyugati területei, de egyes specializált nemzetségek képviselői elérik '''Dél-Amerika''' északi partvidékeit és a szigetvilágot is. | |||
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' | |||
** Száraz sivatagi, félsivatagi területek lakói, ahol sziklás, meszes vagy ásványi talajokon élnek. | |||
** Számos fajuk kifejezetten '''geofiton''' vagy '''litofiton''' életmódot folytat, a száraz időszakban szinte teljesen visszahúzódva a talajba. | |||
** Gyakran élnek nyílt gyeptársulásokban, alacsony cserjések védelmében vagy mészkőkibúvások hasadékaiban. | |||
== Kultúrában tartás == | |||
A subtribusba tartozó nemzetségek (különösen a ''[[:Kategória:Mammillaria|Mammillaria]]'', ''[[:Kategória:Ariocarpus|Ariocarpus]]'' és ''[[:Kategória:Turbinicarpus|Turbinicarpus]]'') a legnépszerűbb kultúrnövények közé tartoznak a gyűjteményekben. Míg a mammilláriák többsége könnyen nevelhető, a lassú növekedésű, répagyökerű '''geofiton''' nemzetségek (pl. ''[[:Kategória:Ariocarpus|Ariocarpus]]'') rendkívül jó vízáteresztő, ásványi talajt és szigorúan ellenőrzött öntözést igényelnek a rothadás elkerülése érdekében. | |||
== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok == | |||
A legfőbb megkülönböztető bélyeg a bordázottság teljes hiánya és a morfológiailag különálló gumók megléte, ami elkülöníti őket a rokon [[:Kategória:Ferocactinae|Ferocactinae]] szubtribustól (pl. ''[[:Kategória:Ferocactus|Ferocactus]]'', ''[[:Kategória:Stenocactus|Stenocactus]]''), amelyek kifejezett, éles bordákkal rendelkeznek. | |||
== Szukkulens taxonok == | |||
A subtribus tagjai rendkívül magas szinten adaptálódtak a szárazsághoz. A szárbeli szukkulencia a tuberkulumok kialakulásával maximális térfogat-felület arányt biztosít, minimálisra csökkentve a párologtatást a forró sivatagi környezetben. | |||
== Taxonómia és filogenetika == | |||
'''[[Charles A. Butterworth]]''' és munkatársai 2002-es molekuláris vizsgálatai óta a csoportot hivatalosan „mammilloid kládként” is nevezik. '''[[Jurriaan M. de Vos]]''' és munkatársai (2025) legújabb, több száz nukleáris génen alapuló (Angiosperms353 markerkészlet) filogenetikai kutatásai megerősítik, hogy a [[:Kategória:Cactinae|Cactinae]] subtribus monofiletikus egységet alkot a [[:Kategória:Cacteae|Cacteae]] tribuszon belül, és egyértelműen három fő alkládra (N1, N2, N3) oszlik: | |||
* Az '''N1 alklád''' a csoport alapapi helyzetű (bazális) vonala, amelyet az ''[[:Kategória:Ariocarpus|Ariocarpus]]'', a ''[[:Kategória:Strombocactus|Strombocactus]]'' (beleértve a ''[[:Kategória:Chichimecactus|Chichimecactus]]''-t) és a ''[[:Kategória:Turbinicarpus|Turbinicarpus]]'' s.str. alkotnak. A vizsgálatok alátámasztják a ''[[:Kategória:Kadenicarpus|Kadenicarpus]]'' génusz önálló különválasztását. | |||
* Az '''N2 alklád''' magában foglalja a ''[[:Kategória:Lophophora|Lophophora]]'' génuszt, valamint az ''[[:Kategória:Acharagma|Acharagma]]'' + ''[[:Kategória:Rapicactus|Rapicactus]]'' testvércsoporti evolúciós vonalat, amelyhez valószínűleg az ''[[:Kategória:Obregonia|Obregonia]]'' is csatlakozik. | |||
* Az '''N3 alklád''' képviseli a legnépesebb és legkésőbb differenciálódott evolúciós ágat, ahová a ''[[:Kategória:Mammillaria|Mammillaria]]'' s.l. és a ''[[:Kategória:Coryphantha|Coryphantha]]'' komplexumok tartoznak. A nukleáris génadatok megerősítik, hogy a hagyományosan értelmezett ''[[:Kategória:Mammillaria|Mammillaria]]'' és ''[[:Kategória:Coryphantha|Coryphantha]]'' nemzetségek jelenlegi formájukban nem monofiletikusak, és a jövőben szükségessé válik bizonyos specializált csoportok (mint a ''[[:Kategória:Cochemiea|Cochemiea]]'' vagy ''[[:Kategória:Neolloydia|Neolloydia]]'') filogenetikai újraértékelése. Az ''[[:Kategória:Epithelantha|Epithelantha]]'' és ''[[:Kategória:Pediocactinae|Pediocactinae]]'' pontos kapcsolódási pontjai a kládon belül a markerek sűrűsége ellenére is mutatnak még kisebb statisztikai bizonytalanságokat. | |||
== Kladogram == | == Kladogram == | ||
| 92. sor: | 100. sor: | ||
* [https://link.springer.com/article/10.1007/s00606-025-01948-z Phylogenomics and classification of Cactaceae based on hundreds of nuclear genes] | * [https://link.springer.com/article/10.1007/s00606-025-01948-z Phylogenomics and classification of Cactaceae based on hundreds of nuclear genes] | ||
[[Kategória:Cacteae]] | [[Kategória:Cacteae]] | ||
A lap jelenlegi, 2026. július 4., 23:20-kori változata
| Cactinae | |
|---|---|
Érvényes, elfogadott név. | |
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Eudicots |
| Klád | Core Eudicots |
| Rend | Caryophyllales |
| Család | Cactaceae |
| Alcsalád | Cactoideae |
| Nemzetség- csoport |
Cacteae |
| Alnemzetség-csoport | Cactinae |
Tudományos név
- Cactinae Britton & Rose 1920
elfogadott, érvényes név
A név eredete, etimológia
- A subtribus elnevezése a kaktuszfélék családjának típusnemzetségéből, a Cactus-ból (Linné nómenklatúrája alapján, amely ma a Mammillaria és más rokon génuszok képviselőit takarta a korai értelmezésekben) származik, a rendszertani rangra utaló standard latinos végződéssel (-inae). A nevet ebben a formában Nathaniel Lord Britton és Joseph Nelson Rose vezették be a nómenklatúrába 1920-ban.
Típus
- Mammillaria Haw. (historikusan a subtribus névadó magcsoportja)
- Első leírása: Nathaniel Lord Britton és Joseph Nelson Rose írták le a The Cactaceae című monográfiájukban 1920-ban.
- Az aktuális nemzetségbe helyezte: A subtribus rangot jelenlegi molekuláris keretei között modern rendszertani konszenzusok rögzítik.
Mammillaria simplex képgaléria
Képek betöltése...
(forrás: Wikimedia Commons)
Szinonimák
- Coryphanthanae Britton & Rose 1923
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár, levél, gyökér
A subtribus tagjaira jellemző észak-amerikai elterjedésű morfológiai sajátosság a ún. „mammilloid” habitus. A szár felületén nem hosszanti bordák futnak, hanem a morfológiailag elkülönült, spirális elrendeződésű szemölcsök (tuberkulumok) dominálnak. A levelek szinte teljes mértékben redukáltak. A hajtás csúcsi részei és a szemölcsök morfológiája alapján a csoporton belül rendkívül nagy változatosság figyelhető meg. A tövisek elrendeződése és struktúrája nemzetségenként eltérő; a peremtövis és a középtövis rendkívül specializált formákat ölthet (például papírszerű, horgas vagy tollas szerkezet). Az areolák szerkezete a fejlettebb vonalaknál dimorf jellegű, ahol a tövisképző zóna és a virágképző zóna (az axillák területén) teljesen elkülönül egymástól. A gyökér vagy gyökérzet esetenként vaskos, húsos raktározó szervvé (répagyökér) módosult.
Generatív test
Virág
A virág vagy a részlegesen redukált virágzat fejlődése szorosan kötődik az areolák és axillák dimorfizmusához. A fejlettebb nemzetségeknél a virág nem a tövisek között, hanem a szemölcsök tövében található axillák védelmében fejlődik ki.
- Takarólevelek: A virág színes részeit alkotó belső lepellevél és külső lepellevél (a klasszikus értelemben vett párta és csésze elkülönülése nélkül) selymes fényűek, színük a fehértől, a sárgán át a mély rózsaszínig és bíborig változik, a sziromlevél alakja többnyire lándzsás.
- Ivarlevelek: A virág centrális részén elhelyezkedő számos porzószálak a sárgás vagy fehéres portokok tömegét hordozzák; a termő középső helyzetű, a bibeszál végén a bibe ágai sugarasan szétnyílnak a megporzás elősegítésére.
Termés
Változatos felépítésű, a legfejlettebb kládoknál (pl. Mammillaria) lédús, megnyúlt, élénkpiros bogyótermés, amely gyakran csak hónapokkal a virágzás után tolódik ki a szemölcsök közül.
- Magja: Kisméretű, gömbölyded vagy veseszerű, a felülete a matt, szemölcsöstől a fényes, sima vagy hálózatos struktúrákig terjed, színe többnyire barna vagy fekete.
Elterjedés és élőhely
- Földrajzi elterjedés: A klád elsődleges elterjedési centruma Észak-Amerika, azon belül kiemelten Mexikó és az Amerikai Egyesült Államok délnyugati területei, de egyes specializált nemzetségek képviselői elérik Dél-Amerika északi partvidékeit és a szigetvilágot is.
- Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:
- Száraz sivatagi, félsivatagi területek lakói, ahol sziklás, meszes vagy ásványi talajokon élnek.
- Számos fajuk kifejezetten geofiton vagy litofiton életmódot folytat, a száraz időszakban szinte teljesen visszahúzódva a talajba.
- Gyakran élnek nyílt gyeptársulásokban, alacsony cserjések védelmében vagy mészkőkibúvások hasadékaiban.
Kultúrában tartás
A subtribusba tartozó nemzetségek (különösen a Mammillaria, Ariocarpus és Turbinicarpus) a legnépszerűbb kultúrnövények közé tartoznak a gyűjteményekben. Míg a mammilláriák többsége könnyen nevelhető, a lassú növekedésű, répagyökerű geofiton nemzetségek (pl. Ariocarpus) rendkívül jó vízáteresztő, ásványi talajt és szigorúan ellenőrzött öntözést igényelnek a rothadás elkerülése érdekében.
Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok
A legfőbb megkülönböztető bélyeg a bordázottság teljes hiánya és a morfológiailag különálló gumók megléte, ami elkülöníti őket a rokon Ferocactinae szubtribustól (pl. Ferocactus, Stenocactus), amelyek kifejezett, éles bordákkal rendelkeznek.
Szukkulens taxonok
A subtribus tagjai rendkívül magas szinten adaptálódtak a szárazsághoz. A szárbeli szukkulencia a tuberkulumok kialakulásával maximális térfogat-felület arányt biztosít, minimálisra csökkentve a párologtatást a forró sivatagi környezetben.
Taxonómia és filogenetika
Charles A. Butterworth és munkatársai 2002-es molekuláris vizsgálatai óta a csoportot hivatalosan „mammilloid kládként” is nevezik. Jurriaan M. de Vos és munkatársai (2025) legújabb, több száz nukleáris génen alapuló (Angiosperms353 markerkészlet) filogenetikai kutatásai megerősítik, hogy a Cactinae subtribus monofiletikus egységet alkot a Cacteae tribuszon belül, és egyértelműen három fő alkládra (N1, N2, N3) oszlik:
- Az N1 alklád a csoport alapapi helyzetű (bazális) vonala, amelyet az Ariocarpus, a Strombocactus (beleértve a Chichimecactus-t) és a Turbinicarpus s.str. alkotnak. A vizsgálatok alátámasztják a Kadenicarpus génusz önálló különválasztását.
- Az N2 alklád magában foglalja a Lophophora génuszt, valamint az Acharagma + Rapicactus testvércsoporti evolúciós vonalat, amelyhez valószínűleg az Obregonia is csatlakozik.
- Az N3 alklád képviseli a legnépesebb és legkésőbb differenciálódott evolúciós ágat, ahová a Mammillaria s.l. és a Coryphantha komplexumok tartoznak. A nukleáris génadatok megerősítik, hogy a hagyományosan értelmezett Mammillaria és Coryphantha nemzetségek jelenlegi formájukban nem monofiletikusak, és a jövőben szükségessé válik bizonyos specializált csoportok (mint a Cochemiea vagy Neolloydia) filogenetikai újraértékelése. Az Epithelantha és Pediocactinae pontos kapcsolódási pontjai a kládon belül a markerek sűrűsége ellenére is mutatnak még kisebb statisztikai bizonytalanságokat.
Kladogram
└─ Cactaceae
:
└─ Cactoideae s.l.
├─ Blossfeldioideae
└─ Cactoideae s.s.
:
└─ Cacteae
├─ *Echinocactinae
: :
└─ core Cacteae
├─ Ferocactinae
| :
|
└─ Cactinae
├─ N1
| ├─ Ariocarpus
| └─ N
| ├─ Strombocactus
| └─ Turbinicarpus
└─ N
├─ N2
| ├─ Lophophora
| └─ N
| ├─ Acharagma
| └─ Rapicactus
└─ N3
├─ Mammillaria
└─ N
├─ N
| ├─ Neolloydia
| └─ Coryphantha
└─ N
├─ Mammilloydia
└─ N
├─ Coryphantha−Lepidocoryphantha
└─ Pelecyphora
Forrás
Alkategóriák
Ez a kategória az alábbi 5 alkategóriával rendelkezik (összesen 5 alkategóriája van).