Ugrás a tartalomhoz

Kategória:Huernia

Innen: MKOE wiki
A lap korábbi változatát látod, amilyen Dr. Gyúró Zoltán (vitalap | szerkesztései) 2026. január 2., 19:52-kor történt szerkesztése után volt. (Típus)
Huernia
Rendszertani besorolás
Domén Eukaryota
Ország Plantae
Klád Angiospermae
Klád Eudicots
Klád Core Eudicots
Klád Asterids
Klád Lamiids
Rend Gentianales
Család Apocynaceae
Alcsalád Asclepiadoideae
Nemzetség-
csoport
Ceropegieae
Alnemzetség-
csoport
Stapeliinae
Nemzetség Huernia

Tudományos név

  • Huernia (Robert Brown) Robert Brown, 1810

A név eredete, etimológia

A nemzetséget Robert Brown nevezte el Justin Heurnius (1587–1652) tiszteletére, aki az első európaiak egyike volt, aki Fokföld növényvilágát tanulmányozta és gyűjtötte. A név helyesírása egy sajtóhiba következménye az eredeti publikációban (a “Heurnia” helyett Huernia szerepelt), de a botanikai nomenklatúra szabályai szerint az eredeti írásmód megőrizendő. Justin Heurnius latin neve Justinus Heurnius volt, a név a holland Van Heurn latinizált formája.

Típus

  • Huernia campanulata (Masson) Robert Brown; Gyűjtő: Francis Masson, Dél-Afrikai Köztársaság, Fokföld, Típuspéldány: BM (British Museum);
  • Első leírása: Robert Brown: On the Asclepiadeae, megjelent a Memoirs of the Wernerian Natural History Society 1. kötetében, 1810-ben.
  • Az aktuális nemzetségbe helyezte: Robert Brown, 1810.
Huernia képgaléria

(forrás: Wikimedia Commons)

Szinonimák

  • Decabelone Decaisne
  • Ludwigia Post & Kuntze

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár , levél, gyökér

A Huernia fajok alacsony termetű, évelő szukkulens növények, amelyek sűrű csomókat vagy sarjtelepeket alkotnak. A szárak húsosak, succulentus állományúak, henger alakúak vagy szögletesek (általában 4–5 bordásak, de egyes fajoknál akár 24 borda is előfordulhat). A szárak felszínén kiemelkedő szemölcsök vagy fogazott kinövések találhatók. A levelek aprók, pikkelyszerűek, hamar lehullanak (deciduus), vagy csak csökevényes formában, a bordák élein lévő fogak hegyén láthatók. A növények víznedvű szövettel rendelkeznek, tejnedvük nincs.

Generatív test

Virág

A virágok magányosak vagy kis virágzatban (inflorescentia) fejlődnek, általában a fiatal szárak tövénél. A párta (corolla) forrt szirmú, gyakran harang vagy tál alakú, öt karéjjal. Jellemző rájuk a “szívlevél-alakú” vagy fogas kiegészítő karéjok jelenléte az elsődleges párta-karéjok között (annulus). A virágok színe változatos, gyakran foltosak, szemölcsösek vagy szőrösek. Sok faj virága kellemetlen szagot áraszt a megporzást végző döglegyek csalogatására. A gynostegium központi elhelyezkedésű, a portokok pollíniumokat tartalmaznak.

Termés

A termés iker-tüszőtermés (folliculus), amely éréskor hosszában felreped.

  • Magja: A magvak laposak, barna színűek, és hosszú, selymes repítőszőrökkel (coma) rendelkeznek, amelyek segítik a szél általi terjedést (anemochoria).

Elterjedés és élőhely

  • Földrajzi elterjedés: A nemzetség főként Kelet-Afrika és Dél-Afrika területein őshonos, de képviselői megtalálhatók Etiópia, Szudán, Kenya, Tanzánia, Namíbia, Botswana, Zimbabue, valamint az Arab-félsziget (például Jemen, Szaúd-Arábia) és Nigéria vidékein is.
  • Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Száraz, szemiarid területeken élnek, gyakran köves talajon, sziklák árnyékában vagy cserjék védelmében. Kedvelik a jó vízelvezetésű aljzatot.

Szukkulens taxonok

A Huernia nemzetség tagjai obligát szukkulensek. Száruk a víztárolásra módosult, fotoszintetizáló szövetük a szár külső rétegeiben található. A levelek redukciója és a szárak pozsgássága a párologtatás minimalizálását szolgálja a forró, száraz élőhelyeken. A klád szoros rokonságban áll a Stapelia és Orbea nemzetségekkel, melyekkel közösen alkotják a dögvirágok csoportját.

Taxonómia és filogenetika

Az APG IV osztályozás szerint a nemzetség a Gentianales rendbe, az Apocynaceae (meténgfélék) családjába és az Asclepiadoideae alcsaládba tartozik. A Ceropegieae nemzetségcsoport Stapeliinae alnemzetségcsoportjának tagja. A molekuláris vizsgálatok megerősítették, hogy a nemzetség monofiletikus, bár egyes fajok elkülönítése a nagy morfológiai variabilitás miatt nehézkes.

Forrás