A Coryphantha Észak-Amerika száraz és félszáraz területeiről származó, kisebb termetű kaktusznemzetség, amelyet jellegzetes gömbölyded vagy hengeres szárak, valamint sűrű tövisekkel övezett areolák jellemeznek. A nemzetség változatos fajai az Egyesült Államok délnyugati vidékeitől egészen Közép-Mexikóig terjedő élőhelyeken fordulnak elő. A gyűjtők körében különösen kedveltek élénk színezetű virágaik és viszonylag könnyű tarthatóságuk miatt.

A Coryphantha fajok többnyire magányosan vagy kisebb telepekben növő, gömb alakú vagy enyhén megnyúlt szárakat fejlesztenek, amelyek többnyire 5–10 cm méretűek. A bordák nem különülnek el élesen; a szár felületét szabályos mintázatban elhelyezkedő szemölcsök (tuberkulum) alkotják, amelyek csúcsi részén találhatók az areolák. A fajokra jellemző a sűrű, egyenes vagy kissé hajló tövisek, amely a szárat egyenletes védelemmel borítja. A gyökérzet általában sekély, vízkereső módon szélesen elágazó.

A virágok rendszerint a hajtás csúcsának közelében jelennek meg, tölcséres felépítésűek, és többnyire nappal nyílnak. Színük változatos: a fehértől és sárgától a rózsaszín, narancsos vagy piros árnyalatokig sokféle lehet. A virágok mérete fajonként eltérő, néhány centimétertől akár 10 cm átmérőig terjedhet.

A termések aprók, húsosak vagy vékony falúak, éréskor gyakran felrepednek. A magok fekete vagy sötétbarna színűek, durva felszínűek, és a talaj felső rétegében gyorsan csíráznak megfelelő nedvesség esetén.

A nemzetség az Egyesült Államok délnyugati régióitól Mexikó középső területeiig terjed. Élőhelyeik sokfélék: sivatagos síkságok, sziklás lejtők, füves-dombos területek és magasabb fennsíkok is otthonukul szolgálnak. Néhány faj tág ökológiai tűrőképességgel rendelkezik, míg mások csak szűk régiók endemikus elemei.

A Coryphantha fajok fontos szerepet töltenek be az észak-amerikai szárazvidékek ökoszisztémáiban. Virágaik nektárja számos beporzót vonz, terméseik pedig madarak és kisebb emlősök számára jelentenek táplálékot. A tövisek a növényevők elleni védelemben játszik szerepet, a szárban tárolt víz pedig lehetővé teszi a szélsőséges körülmények közötti fennmaradást.

Kultúrában könnyen tarthatók, ha megfelelő vízelvezetésű, ásványos talajba kerülnek. A napos fekvést kedvelik, de a nyári hőségben némi szűrt fény előnyös lehet. A növekedési időszakban mérsékelt, de alapos öntözést igényelnek, míg télen szinte teljesen szárazon kell tartani őket. A gyökérrothadás kerülése elsődleges. Gyakori kártevők lehetnek a takácsatkák, gyapjastetvek és pajzstetvek.

A Coryphantha fajok felismerésében meghatározó a szemölcsök szerkezete, az areolák helyzete és a tövisek összetétele. A virágok a hajtás csúcsának közelében erednek, amely jól elkülöníti őket közeli rokonaiktól. Egyes fajoknál a szemölcsök tövén kialakuló barázda további határozóbélyeg lehet.

A nemzetség a Cactoideae alcsaládon belül a Cacteae törzs tagja. Több faját az Escobaria vagy a Neolloydia nemzetségből helyezték át áttekintett rendszertani vizsgálatok alapján. Körülbelül 60 elfogadott faj tartozik ide, amelyek további alnemzetségekbe és fajcsoportokba sorolhatók.

Sziklás hegyoldalakon élő, nagyobb testű faj, amely vastag gumókkal és jellegzetesen sűrű töviszettel borított szárakkal rendelkezik. Rózsaszín vagy sárga virágai általában a tavasz végén jelennek meg.

Gömbös vagy enyhén megnyúlt szárú faj, kampósan hajló töviseivel könnyen felismerhető. Nagyméretű, feltűnő virágai rózsaszín vagy sárga színűek. Az Egyesült Államok délnyugati részének száraz területein elterjedt.

Mexikói eredetű, karcsúbb felépítésű faj, rövidebb, hajlott tövisekkel. Tavasz végén vagy nyár elején hoz látványos rózsaszín vagy lila virágokat.