Szukkulens határozó: Opuntioideae
A szukkulens Opuntioideae határozókulcsa
Ez a határozókulcs a kaktuszfélék (Cactaceae) családjába tartozó, glochidium-ok jelenlétéről ismert Opuntioideae alcsalád nemzetségcsoportjainak (tribuszainak) és nemzetségeinek elkülönítésére szolgál a morfológiai bélyegek, a hajtásrendszer és a magok sajátosságai alapján.
- A kulcs ezen az ágon a Cylindropuntieae nemzetségcsoportot és annak nemzetségeit határozza meg; a növények többnyire hengeres vagy ritkábban lapított szárúak, a levelek kicsik, húsosak és korán lehullók, a töviseket gyakran papírszerű hüvely borítja, a magok kereki vagy szögletesek, de szárnyatlanok → Cylindropuntia
- Robusztus, fásodó törzsű cserjék vagy fák, amelyek húsos, tartós, lapos és széles, valódi levelekkel rendelkeznek, küllemre a Pereskia nemzetségre hasonlítanak, de az areolák glochidium-ok tömegét hordozzák:
- A virágok magánosak, kocsánytalanok, élénk rózsaszínűek, vörösek vagy sárgák; a peremtövis és a középtövis merev, a magok viszonylag nagyok → Szukkulens határozó: Pereskiopsis (Pl. Pereskiopsis nemzetség, Pereskiopsis diguetii)
- A virágok hajtásvégeken vagy laza csoportokban nyílnak, a porzószálak érintésre mozgást (szeizmonasztia) mutatnak; húsos, nagy levelekkel és erősen elágazó ágrendszerrel rendelkező bolíviai és paraguayi növények → Szukkulens határozó: Quiabentia (Pl. Quiabentia nemzetség, Quiabentia zehntneri)
- Alacsony cserjék, fatermetű kaktuszok vagy geofiton habitusú törpék, amelyek hengeres vagy bütykös szárúak, a levelek parányiak és teljesen redukáltak, a töviseken legtöbbször jól látható papírszerű hüvely (szubulát) található:
- Erősen elágazó, felálló vagy elterülő cserjék és fák, a szár határozottan hengeres szegmensekből (ízületekből) áll, a töviseket látványos, áttetsző pergamentszerű hüvely borítja → Szukkulens határozó: Cylindropuntia (Pl. Cylindropuntia nemzetség, Cylindropuntia imbricata)
- Alacsony, párnás, sűrűn tövises kaktuszok vagy föld alatti vaskos raktározó szervekkel rendelkező törpealkatúak:
- Apró termetű, föld alatti vaskos répaszerű gyökérzet segítségével megtelepedő törpekaktuszok, a szár szegmensei kicsik, gömbölydedek vagy kúposak, az areolák sűrűn nemezesek → Szukkulens határozó: Micropuntia (Pl. Micropuntia nemzetség, Micropuntia pulchella)
- Alacsony, matracszerű vagy párnás növekedésű, bütykös szárú növények, a peremtövis és a középtövis gyakran lapított, a virágok sárgák vagy fehérek → Szukkulens határozó: Grusonia (Pl. Grusonia nemzetség, Grusonia bradtiana)
- Robusztus, fásodó törzsű cserjék vagy fák, amelyek húsos, tartós, lapos és széles, valódi levelekkel rendelkeznek, küllemre a Pereskia nemzetségre hasonlítanak, de az areolák glochidium-ok tömegét hordozzák:
- A kulcs ezen az ágon az Opuntieae nemzetségcsoportot és annak nemzetségeit határozza meg; a növények hajtásrendszere többnyire jellegzetesen lapított, korong alakú szegmensekből (kladódiumokból) áll, ritkábban hengeresek, a magok nagyok, kemény, viaszos arillusszal borítottak → Szukkulens határozó: Opuntieae (Pl. Opuntia)
- Egyenes, magas, fatermetű vagy markánsan felálló habitusú növények, amelyek központi hengeres törzzsel és abból oldalirányban nyíló, vékonyabb, lapított szegmensekkel rendelkeznek:
- Karcsú, fatermetű kaktuszok, a törzs hengeres és folyamatos, a lombkoronát alkotó szegmensek aszimmetrikusak, vékonyak, a virágok kicsik, zöldesek vagy sárgásak, a porzószálak sokkal hosszabbak, mint a lepellevél körök → Szukkulens határozó: Brasiliopuntia (Pl. Brasiliopuntia nemzetség, Brasiliopuntia brasiliensis)
- Kifejezetten magas, fásodó struktúrájú növények, a lapított szár szegmensei kereszt alakban vagy szabálytalanul, emeletesen ágaznak el a központi tengelyből, a virágok végállóak, a magház gyakran lapított és erősen areolás → Szukkulens határozó: Consolea (Pl. Consolea nemzetség, Consolea rubescens)
- Cserjés, elterülő, párnás vagy alacsony növekedésű kaktuszok, a központi fás hengeres törzs hiányzik, a hajtások egyenletesen lapítottak vagy ritkábban gömbölydedek:
- A szár szegmensei megnyúlt-hengeresek, bordásak vagy bütykösek, kékesszürke vagy sötétzöld színűek, Chile északi tengerparti sivatagaiban endemikusak; a virágok nagyok, fehérek vagy halványrózsaszínek → Szukkulens határozó: Miqueliopuntia (Pl. Miqueliopuntia nemzetség, Miqueliopuntia miquelii)
- A szár szegmensei tipikusan lapítottak (fügekaktusz habitus), vagy ha gömbölydedek, a növények elterjedése és virágszerkezete eltérő:
- A virágok csőszerűek, nem nyílnak ki teljesen, a lepellevél körök vörösek, bíbor színűek vagy narancssárgák, a porzószálak és a bibeszál messze kiemelkednek a pártából, hosszan kinyúlnak; főként brazil elterjedésű növények → Szukkulens határozó: Tacinga (Pl. Tacinga nemzetség, Tacinga funalis)
- A virágok sugarasan szétterülők, kerék vagy tölcsér alakúak, teljesen kinyílnak, a leplek leggyakrabban sárgák, fehérek vagy rózsaszínűek, a porzók rövidebbek a lepleknél:
- Kisméretű, sűrűn tövises, alacsony párnákat alkotó andoki kaktuszok, a hajtások aprók, törékenyek, a magok felülete szőrös vagy finoman molyhos → Szukkulens határozó: Airampoa (Pl. Airampoa nemzetség, Airampoa erectoclada)
- Nagyobb termetű, elterjedt cserjék vagy telepek, a szegmensek széles-tojásdadok vagy kerekdedek:
- Erősen tövises, robusztus cserjék, a szár szegmensei vastagok, szürkészöldek, a virágok narancssárgák vagy téglavörösek, a magok nagyok és nagyon kemények → Szukkulens határozó: Salmonopuntia (Pl. Salmonopuntia nemzetség, Salmonopuntia schickendantzii)
- Rendkívül diverz, globálisan elterjedt nemzetség; a kladódiumok jellegzetesen laposak, az areolák glochidium-ok tömegét és változatos hosszúságú töviseket viselnek, a termés húsos, ehető bogyó → Szukkulens határozó: Opuntia (Pl. Opuntia nemzetség, Opuntia ficus-indica)
- Egyenes, magas, fatermetű vagy markánsan felálló habitusú növények, amelyek központi hengeres törzzsel és abból oldalirányban nyíló, vékonyabb, lapított szegmensekkel rendelkeznek:
- A kulcs ezen az ágon a Pterocacteae nemzetségcsoportot és annak nemzetségeit határozza meg; magashegységi andoki vagy patagóniai kaktuszok, a hajtások gömbölyűek, hengeresek vagy gumósak, a magok szárazak, sokszor papírszerűen szárnyasak vagy parafa szerkezetű arillusszal burkoltak → Szukkulens határozó: Pterocacteae (Pl. Pterocactus)
- A növények föld alatti, hatalmas raktározó törzzsel (caudex-szel) vagy vaskos répaszerű gyökérzet struktúrával rendelkeznek, a vékony hengeres hajtások évente részben visszaszáradhatnak; a magok feltűnően lapítottak és papírszerűen szárnyasak → Szukkulens határozó: Pterocactus (Pl. Pterocactus nemzetség, Pterocactus tuberosus)
- A növények sűrű, tömör, félgömb alakú párnákat vagy halmokat alkotnak a magashegységi környezetben, a föld feletti szár szegmensei rövidek, gömbölydedek, tojásdadok vagy finoman hengeresek, a magok szárnyatlanok:
- Markánsan hengeres vagy megnyúlt hajtásszegmensekkel rendelkező, felálló vagy tőből gazdagon elágazó, nagyobb csomókat alkotó növények; a glochidium-ok az areolák felső részén sűrűn állnak → Szukkulens határozó: Austrocylindropuntia (Pl. Austrocylindropuntia nemzetség, Austrocylindropuntia subulata)
- Apróbb, rendkívül tömör, geomorfológiai párnákat alkotó kaktuszok, a hajtások gömbölyűek vagy tojásdadok:
- Látványos, nagyon sűrű halmokat képező növények, a szegmensek apró szemölcsökre tagoltak, a tövisek lapítottak, papírszerűek vagy szalagszerűek, rugalmasak és nem szúrósak → Szukkulens határozó: Tephrocactus (Pl. Tephrocactus nemzetség, Tephrocactus articulatus)
- Erősen szúrós vagy merev tövisekkel rendelkező andoki párnás kaktuszok:
- A szár szegmensei apró gömbökből állnak, sűrűn egymáshoz préselődnek, a virágok szinte teljesen ülnek a hajtások csúcsán, a magok parafa szerkezetű, vaskos burkolattal védettek → Szukkulens határozó: Cumulopuntia (Pl. Cumulopuntia nemzetség, Cumulopuntia boliviana)
- Alacsony, lapított szőnyegeket vagy sűrű párnákat képező növények, a hajtások tojásdadok, a gyökerek mélyre nyúlóak, a tövisek rendkívül merevek és hegyesek → Szukkulens határozó: Maihueniopsis (Pl. Maihueniopsis nemzetség, Maihueniopsis molfinoi)