„Kategória:Aizoaceae” változatai közötti eltérés
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
| (2 közbenső módosítás, amit egy másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{Speciesbox|taxon=Aizoaceae}} | |||
== Tudományos név == | |||
* '''Aizoaceae''' (Martinov) Ivan Ivanovich Martinov, 1820 | |||
A | === A név eredete, etimológia === | ||
== | Az ''Aizoaceae'' családnév a típusnemzetség, az ''Aizoon'' nevéből származik. A szó a görög ''aeizoon'' (ἀείζωον) kifejezésből ered, melynek jelentése „örökké élő” (az ''aei'' = mindig és ''zoon'' = élő szavak összetétele). Ez az elnevezés a növények rendkívüli szárazságtűrésére és életképességére utal, hasonlóan a latin ''sempervivum'' kifejezéshez. '''Plinius''' is használta ezt a nevet pozsgás növényekre. | ||
=== Típusnemzetség === | |||
* ''' | * ''Aizoon'' Linnaeus; '''Carolus Linnaeus''', Afrika, 1753, típuspéldány: ''Linné-Herbárium'' (LINN). | ||
* '''Első leírása:''' '''Martinov''', ''Tekno-Botaničeskij Slovar’ na latinskom i rossijskom jazykach'', 1820. | |||
* ''' | |||
= | {{Típusfaj|Aizoon|limit=5}} | ||
=== Szinonimák === | |||
* ''' | * '''Ficoideae''' Jussieu | ||
* ''' | * '''Mesembryanthemeae''' Fenzl | ||
* ''' | * '''Mesembryanthemaceae''' Philibert | ||
* '''Sesuviaceae''' Horaninow | |||
* '''Tetragoniaceae''' Lindley | |||
== | == Alaktani, morfológiai jellemzők == | ||
=== Vegetatív test === | |||
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ==== | |||
A család tagjai többnyire lágyszárúak vagy törpecserjék, ritkábban egyévesek. Gyakran pozsgás (''szukkulens'') felépítésűek. A levelek többnyire átellenesek, ritkán szórtak, gyakran húsosak, hengeresek vagy háromélűek. A levélfelületet gyakran csillogó, víztároló hólyagszőrök (''papilla'') borítják, amelyek „kristályszerű” megjelenést kölcsönöznek (ún. jégvirágfélék). A sztómák ''anomocitikus'' vagy ''paracitikus'' típusúak. A gyökérzet gyakran rostos, de előfordulhatnak répaszerűen megvastagodott raktározó gyökerek is. | |||
* | |||
* | === Generatív test === | ||
==== Virág ==== | |||
A virágok általában hímnősek, sugaras szimmetriájúak (''actinomorph''). Magányosan vagy álernyős virágzatban állnak. A csészelevelek száma általában 5-8, alsó részükön összenőhetnek. Valódi sziromlevelek gyakran hiányoznak; a látványos, színes „szirmok” valójában módosult, sziromszerű porzók (''staminodium''). A porzók száma sok, körökben helyezkednek el. A magház lehet alsó, középállású vagy felső állású, 2-5 vagy több termőlevélből összeforrt. | |||
==== Termés ==== | |||
Leggyakrabban különleges felépítésű toktermés (''capsula''), amely higroszkópos mozgással nyílik: nedvesség (eső) hatására a duzzadó szövetek felnyitják a tokot, szabaddá téve a magvakat. Ritkábban húsos bogyótermés vagy csonthéjas termés fordul elő. | |||
* '''Magja:''' A magvak kicsik, vese alakúak, bőséges lisztes táplálószövettel (''perispermium'') rendelkeznek. Az embrió görbült. | |||
== Elterjedés és élőhely == | |||
* '''Földrajzi elterjedés:''' A család súlypontja '''Dél-Afrika''' (a fajok mintegy 96%-a itt él), de megtalálhatóak '''Ausztrália''', '''Új-Zéland''', '''Amerika''' trópusi és szubtrópusi területein, valamint a '''Földközi-tenger''' vidékén és '''Ázsia''' partvidékein is. | |||
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Elsősorban arid és szemiarid területek, sivatagok, félsivatagok és tengerparti homokdűnék lakói. Jellemzően xerofita életmódot folytatnak, sok faj a CAM-típusú fotoszintézist alkalmazza a víztakarékosság érdekében. Egyes nemzetségek (pl. ''Lithops'') a kavicsok közé rejtőzve, mimikrivel védekeznek a növényevők ellen. | |||
== Szukkulens taxonok == | |||
A család szinte minden tagja szukkulens. Kiemelkednek a ''Ruschioideae'' alcsalád tagjai, ahol a levélszukkulencia a legmagasabb fokot éri el (pl. ''Lithops'', ''Conophytum''), ahol a növénytestet mindössze egyetlen pár, szinte teljesen összeforrt húsos levél alkotja. A ''Mesembryanthemoideae'' alcsaládra jellemzőbbek a hólyagszőrökkel borított szukkulens levelek. | |||
== Taxonómia és filogenetika == | |||
Az APG IV-rendszer szerint az ''Aizoaceae'' a ''Caryophyllales'' rendbe tartozik. Filogenetikailag szoros kapcsolatban áll a ''Phytolaccaceae'' és ''Nyctaginaceae'' családokkal. A család négy fő alcsaládra oszlik: | |||
# '''Aizooideae''' | |||
# '''Mesembryanthemoideae''' | |||
# '''Ruschioideae''' (a legnépesebb csoport) | |||
# '''Sesuvioideae''' | |||
== Forrás == | |||
* https://www.mobot.org/mobot/research/apweb/ | |||
* https://en.wikipedia.org/wiki/Aizoaceae | |||
* https://de.wikipedia.org/wiki/Aizoaceae | |||
* https://www.ipni.org/ | |||
* https://powo.science.kew.org/ | |||
[[Kategória:Caryophyllales]] | |||
A lap jelenlegi, 2026. január 2., 00:14-kori változata
| Aizoaceae | |
|---|---|
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Eudicots |
| Klád | Core Eudicots |
| Rend | Caryophyllales |
| Család | Aizoaceae |
Tudományos név
- Aizoaceae (Martinov) Ivan Ivanovich Martinov, 1820
A név eredete, etimológia
Az Aizoaceae családnév a típusnemzetség, az Aizoon nevéből származik. A szó a görög aeizoon (ἀείζωον) kifejezésből ered, melynek jelentése „örökké élő” (az aei = mindig és zoon = élő szavak összetétele). Ez az elnevezés a növények rendkívüli szárazságtűrésére és életképességére utal, hasonlóan a latin sempervivum kifejezéshez. Plinius is használta ezt a nevet pozsgás növényekre.
Típusnemzetség
- Aizoon Linnaeus; Carolus Linnaeus, Afrika, 1753, típuspéldány: Linné-Herbárium (LINN).
- Első leírása: Martinov, Tekno-Botaničeskij Slovar’ na latinskom i rossijskom jazykach, 1820.
Aizoon képgaléria
Képek betöltése...
(forrás: Wikimedia Commons)
Szinonimák
- Ficoideae Jussieu
- Mesembryanthemeae Fenzl
- Mesembryanthemaceae Philibert
- Sesuviaceae Horaninow
- Tetragoniaceae Lindley
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár, levél, gyökér
A család tagjai többnyire lágyszárúak vagy törpecserjék, ritkábban egyévesek. Gyakran pozsgás (szukkulens) felépítésűek. A levelek többnyire átellenesek, ritkán szórtak, gyakran húsosak, hengeresek vagy háromélűek. A levélfelületet gyakran csillogó, víztároló hólyagszőrök (papilla) borítják, amelyek „kristályszerű” megjelenést kölcsönöznek (ún. jégvirágfélék). A sztómák anomocitikus vagy paracitikus típusúak. A gyökérzet gyakran rostos, de előfordulhatnak répaszerűen megvastagodott raktározó gyökerek is.
Generatív test
Virág
A virágok általában hímnősek, sugaras szimmetriájúak (actinomorph). Magányosan vagy álernyős virágzatban állnak. A csészelevelek száma általában 5-8, alsó részükön összenőhetnek. Valódi sziromlevelek gyakran hiányoznak; a látványos, színes „szirmok” valójában módosult, sziromszerű porzók (staminodium). A porzók száma sok, körökben helyezkednek el. A magház lehet alsó, középállású vagy felső állású, 2-5 vagy több termőlevélből összeforrt.
Termés
Leggyakrabban különleges felépítésű toktermés (capsula), amely higroszkópos mozgással nyílik: nedvesség (eső) hatására a duzzadó szövetek felnyitják a tokot, szabaddá téve a magvakat. Ritkábban húsos bogyótermés vagy csonthéjas termés fordul elő.
- Magja: A magvak kicsik, vese alakúak, bőséges lisztes táplálószövettel (perispermium) rendelkeznek. Az embrió görbült.
Elterjedés és élőhely
- Földrajzi elterjedés: A család súlypontja Dél-Afrika (a fajok mintegy 96%-a itt él), de megtalálhatóak Ausztrália, Új-Zéland, Amerika trópusi és szubtrópusi területein, valamint a Földközi-tenger vidékén és Ázsia partvidékein is.
- Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Elsősorban arid és szemiarid területek, sivatagok, félsivatagok és tengerparti homokdűnék lakói. Jellemzően xerofita életmódot folytatnak, sok faj a CAM-típusú fotoszintézist alkalmazza a víztakarékosság érdekében. Egyes nemzetségek (pl. Lithops) a kavicsok közé rejtőzve, mimikrivel védekeznek a növényevők ellen.
Szukkulens taxonok
A család szinte minden tagja szukkulens. Kiemelkednek a Ruschioideae alcsalád tagjai, ahol a levélszukkulencia a legmagasabb fokot éri el (pl. Lithops, Conophytum), ahol a növénytestet mindössze egyetlen pár, szinte teljesen összeforrt húsos levél alkotja. A Mesembryanthemoideae alcsaládra jellemzőbbek a hólyagszőrökkel borított szukkulens levelek.
Taxonómia és filogenetika
Az APG IV-rendszer szerint az Aizoaceae a Caryophyllales rendbe tartozik. Filogenetikailag szoros kapcsolatban áll a Phytolaccaceae és Nyctaginaceae családokkal. A család négy fő alcsaládra oszlik:
- Aizooideae
- Mesembryanthemoideae
- Ruschioideae (a legnépesebb csoport)
- Sesuvioideae
Forrás
Alkategóriák
Ez a kategória az alábbi 7 alkategóriával rendelkezik (összesen 7 alkategóriája van).
A(z) „Aizoaceae” kategóriába tartozó lapok
A kategóriában csak a következő lap található.