„Kategória:Aizoaceae” változatai közötti eltérés

Aizoaceae
Rendszertani besorolás
Domén	Eukaryota
Ország	Plantae
Klád	Angiospermae
Klád	Eudicots
Klád	Core Eudicots
Rend	Caryophyllales
Család	Aizoaceae

← Régebbi szerkesztés

A lap jelenlegi, 2026. január 2., 00:14-kori változata

Tudományos név

Aizoaceae (Martinov) Ivan Ivanovich Martinov, 1820

A név eredete, etimológia

Az Aizoaceae családnév a típusnemzetség, az Aizoon nevéből származik. A szó a görög aeizoon (ἀείζωον) kifejezésből ered, melynek jelentése „örökké élő” (az aei = mindig és zoon = élő szavak összetétele). Ez az elnevezés a növények rendkívüli szárazságtűrésére és életképességére utal, hasonlóan a latin sempervivum kifejezéshez. Plinius is használta ezt a nevet pozsgás növényekre.

Típusnemzetség

Aizoon Linnaeus; Carolus Linnaeus, Afrika, 1753, típuspéldány: Linné-Herbárium (LINN).
Első leírása: Martinov, Tekno-Botaničeskij Slovar’ na latinskom i rossijskom jazykach, 1820.

Aizoon képgaléria

   Képek betöltése...

(forrás: Wikimedia Commons)

Szinonimák

Ficoideae Jussieu
Mesembryanthemeae Fenzl
Mesembryanthemaceae Philibert
Sesuviaceae Horaninow
Tetragoniaceae Lindley

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár, levél, gyökér

A család tagjai többnyire lágyszárúak vagy törpecserjék, ritkábban egyévesek. Gyakran pozsgás (szukkulens) felépítésűek. A levelek többnyire átellenesek, ritkán szórtak, gyakran húsosak, hengeresek vagy háromélűek. A levélfelületet gyakran csillogó, víztároló hólyagszőrök (papilla) borítják, amelyek „kristályszerű” megjelenést kölcsönöznek (ún. jégvirágfélék). A sztómák anomocitikus vagy paracitikus típusúak. A gyökérzet gyakran rostos, de előfordulhatnak répaszerűen megvastagodott raktározó gyökerek is.

Generatív test

Virág

A virágok általában hímnősek, sugaras szimmetriájúak (actinomorph). Magányosan vagy álernyős virágzatban állnak. A csészelevelek száma általában 5-8, alsó részükön összenőhetnek. Valódi sziromlevelek gyakran hiányoznak; a látványos, színes „szirmok” valójában módosult, sziromszerű porzók (staminodium). A porzók száma sok, körökben helyezkednek el. A magház lehet alsó, középállású vagy felső állású, 2-5 vagy több termőlevélből összeforrt.

Termés

Leggyakrabban különleges felépítésű toktermés (capsula), amely higroszkópos mozgással nyílik: nedvesség (eső) hatására a duzzadó szövetek felnyitják a tokot, szabaddá téve a magvakat. Ritkábban húsos bogyótermés vagy csonthéjas termés fordul elő.

Magja: A magvak kicsik, vese alakúak, bőséges lisztes táplálószövettel (perispermium) rendelkeznek. Az embrió görbült.

Elterjedés és élőhely

Földrajzi elterjedés: A család súlypontja Dél-Afrika (a fajok mintegy 96%-a itt él), de megtalálhatóak Ausztrália, Új-Zéland, Amerika trópusi és szubtrópusi területein, valamint a Földközi-tenger vidékén és Ázsia partvidékein is.
Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Elsősorban arid és szemiarid területek, sivatagok, félsivatagok és tengerparti homokdűnék lakói. Jellemzően xerofita életmódot folytatnak, sok faj a CAM-típusú fotoszintézist alkalmazza a víztakarékosság érdekében. Egyes nemzetségek (pl. Lithops) a kavicsok közé rejtőzve, mimikrivel védekeznek a növényevők ellen.

Szukkulens taxonok

A család szinte minden tagja szukkulens. Kiemelkednek a Ruschioideae alcsalád tagjai, ahol a levélszukkulencia a legmagasabb fokot éri el (pl. Lithops, Conophytum), ahol a növénytestet mindössze egyetlen pár, szinte teljesen összeforrt húsos levél alkotja. A Mesembryanthemoideae alcsaládra jellemzőbbek a hólyagszőrökkel borított szukkulens levelek.

Taxonómia és filogenetika

Az APG IV-rendszer szerint az Aizoaceae a Caryophyllales rendbe tartozik. Filogenetikailag szoros kapcsolatban áll a Phytolaccaceae és Nyctaginaceae családokkal. A család négy fő alcsaládra oszlik:

Aizooideae
Mesembryanthemoideae
Ruschioideae (a legnépesebb csoport)
Sesuvioideae

Forrás

Alkategóriák

Ez a kategória az alábbi 7 alkategóriával rendelkezik (összesen 7 alkategóriája van).

A(z) „Aizoaceae” kategóriába tartozó lapok

A kategóriában csak a következő lap található.

T

Titanopsis calcarea

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
+{{Speciesbox|taxon=Aizoaceae}}
+== Tudományos név ==
-== Kristályvirágfélék (Aizoaceae) ==
+* '''Aizoaceae''' (Martinov) Ivan Ivanovich Martinov, 1820
-A '''kristályvirágfélék''' (Aizoaceae) a szegfűvirágúak (Caryophyllales) rendjének egyik nagy családja, amely mintegy 119 nemzetséget és körülbelül 1900 fajt foglal magában. Többségük (körülbelül 96%) Afrika déli részének pozsgás, száraz és félszáraz élőhelyein honos.
+=== A név eredete, etimológia ===
-=== Jellemzők ===
+Az ''Aizoaceae'' családnév a típusnemzetség, az ''Aizoon'' nevéből származik. A szó a görög ''aeizoon'' (ἀείζωον) kifejezésből ered, melynek jelentése „örökké élő” (az ''aei'' = mindig és ''zoon'' = élő szavak összetétele). Ez az elnevezés a növények rendkívüli szárazságtűrésére és életképességére utal, hasonlóan a latin ''sempervivum'' kifejezéshez. '''Plinius''' is használta ezt a nevet pozsgás növényekre.
-A család tagjai a vízhiányos környezethez alkalmazkodott, túlnyomórészt pozsgás, évelő, lágyszárú növények, bár ritkán enyhén elfásodhatnak.
+=== Típusnemzetség ===
-* '''Pozsgásság és levelek:''' Leveleik húsosak, vastagok, víztárolásra módosultak. Lehetnek váltakozó vagy átellenes állásúak.
+* ''Aizoon'' Linnaeus; '''Carolus Linnaeus''', Afrika, 1753, típuspéldány: ''Linné-Herbárium'' (LINN).
-** '''Mimikri:''' Egyes nemzetségek (pl. ''Lithops'') levelei kőszerűek, ami segíti a rejtőzködést a száraz, sziklás élőhelyeken.
+* '''Első leírása:''' '''Martinov''', ''Tekno-Botaničeskij Slovar’ na latinskom i rossijskom jazykach'', 1820.
-** '''Kristályvirág név:''' Egyes fajok levelein hólyagszerű szőrök (papillák) találhatók, amelyek fénytörő tulajdonságaik miatt kristályszerűen csillognak.
-* '''Virágok:''' Sugarasan szimmetrikusak, a legtöbb esetben kétivarúak. Az igazi szirmok hiányoznak, de a porzókból származó, nagyszámú, élénk színű, sziromszerű képződmények (staminodák) adják a feltűnő megjelenést (pl. délvirágok).
-* '''Élettani alkalmazkodás:''' Sok faj a víztakarékos kraszsulákiai savanyagcsere (CAM) útját használja a szén-dioxid megkötésére.
-* '''Termés:''' Sokmagvú toktermés, amely gyakran '''higrochasztikus''', azaz nedvesség hatására nyílik, optimalizálva a magok szétterjedését esős időszakban.
-=== Ökológiai szerep ===
+{{Típusfaj|Aizoon|limit=5}}
-A kristályvirágfélék a száraz ökoszisztémák kulcsfontosságú elemei, különösen a dél-afrikai Fokföld Florisztikai Régiója területén, ahol jelentősen hozzájárulnak a biológiai sokféleséghez.
+=== Szinonimák ===
-* '''Élőhely és Táplálék:''' Alapvető szerepet játszanak a száraz élőhelyek kialakításában, és táplálékforrást, valamint élőhelyet biztosítanak helyi állatfajok és beporzók számára.
+* '''Ficoideae''' Jussieu
-* '''Talajvédelem:''' Gyakran alkalmazzák őket talajerózió elleni védelemre (pl. vasúti töltések mentén és tengerparti homokos területeken) a gyorsan terjedő gyökérrendszerük miatt.
+* '''Mesembryanthemeae''' Fenzl
-* '''Invazív fajok kockázata:''' Néhány faj, mint például a '''hottentottafüge''' (''Carpobrotus edulis''), rendkívül invazívnak bizonyult eredeti elterjedési területén kívül (pl. Kalifornia, Ausztrália, Földközi-tenger térsége), ahol kiszorítja az őshonos növényzetet, súlyos ökológiai károkat okozva.
+* '''Mesembryanthemaceae''' Philibert
+* '''Sesuviaceae''' Horaninow
+* '''Tetragoniaceae''' Lindley
-=== Gazdasági jelentőség ===
+== Alaktani, morfológiai jellemzők ==
-A család tagjai számos területen bírnak gazdasági és kulturális jelentőséggel.
+=== Vegetatív test ===
-* '''Dísznövények:''' Világszerte népszerűek feltűnő virágaik és egyedi pozsgás levélformáik miatt. Számos fajt kerti dísznövényként és szukkulens gyűjtemények részeként termesztenek (pl. ''Lithops'', ''Conophytum'', ''Delosperma'').
+==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
-* '''Élelmiszer:''' Egyes fajok emberi fogyasztásra alkalmasak:
-** A '''hottentottafüge''' termése ehető.
+A család tagjai többnyire lágyszárúak vagy törpecserjék, ritkábban egyévesek. Gyakran pozsgás (''szukkulens'') felépítésűek. A levelek többnyire átellenesek, ritkán szórtak, gyakran húsosak, hengeresek vagy háromélűek. A levélfelületet gyakran csillogó, víztároló hólyagszőrök (''papilla'') borítják, amelyek „kristályszerű” megjelenést kölcsönöznek (ún. jégvirágfélék). A sztómák ''anomocitikus'' vagy ''paracitikus'' típusúak. A gyökérzet gyakran rostos, de előfordulhatnak répaszerűen megvastagodott raktározó gyökerek is.
-** A ''Mesembryanthemum crystallinum'' (jégvirág) leveleit zöldségként használják.
-** Az '''új-zélandi spenót''' (''Tetragonia tetragonoides'') a közönséges spenótot helyettesítheti.
+=== Generatív test ===
-* '''Tűzvédelem:''' Nagy víztartalmuk miatt egyes fajokat (pl. ''Carpobrotus edulis'') ültetnek a bozóttüzek terjedésének lassítására lakóházak közelében.
-* '''Hagyományos orvoslás:''' Dél-Afrikában a hagyományos orvoslásban is használják őket különféle panaszok, például bőrbetegségek kezelésére.
+==== Virág ====
+A virágok általában hímnősek, sugaras szimmetriájúak (''actinomorph''). Magányosan vagy álernyős virágzatban állnak. A csészelevelek száma általában 5-8, alsó részükön összenőhetnek. Valódi sziromlevelek gyakran hiányoznak; a látványos, színes „szirmok” valójában módosult, sziromszerű porzók (''staminodium''). A porzók száma sok, körökben helyezkednek el. A magház lehet alsó, középállású vagy felső állású, 2-5 vagy több termőlevélből összeforrt.
+==== Termés ====
+Leggyakrabban különleges felépítésű toktermés (''capsula''), amely higroszkópos mozgással nyílik: nedvesség (eső) hatására a duzzadó szövetek felnyitják a tokot, szabaddá téve a magvakat. Ritkábban húsos bogyótermés vagy csonthéjas termés fordul elő.
+* '''Magja:''' A magvak kicsik, vese alakúak, bőséges lisztes táplálószövettel (''perispermium'') rendelkeznek. Az embrió görbült.
+== Elterjedés és élőhely ==
+* '''Földrajzi elterjedés:''' A család súlypontja '''Dél-Afrika''' (a fajok mintegy 96%-a itt él), de megtalálhatóak '''Ausztrália''', '''Új-Zéland''', '''Amerika''' trópusi és szubtrópusi területein, valamint a '''Földközi-tenger''' vidékén és '''Ázsia''' partvidékein is.
+* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Elsősorban arid és szemiarid területek, sivatagok, félsivatagok és tengerparti homokdűnék lakói. Jellemzően xerofita életmódot folytatnak, sok faj a CAM-típusú fotoszintézist alkalmazza a víztakarékosság érdekében. Egyes nemzetségek (pl. ''Lithops'') a kavicsok közé rejtőzve, mimikrivel védekeznek a növényevők ellen.
+== Szukkulens taxonok ==
+A család szinte minden tagja szukkulens. Kiemelkednek a ''Ruschioideae'' alcsalád tagjai, ahol a levélszukkulencia a legmagasabb fokot éri el (pl. ''Lithops'', ''Conophytum''), ahol a növénytestet mindössze egyetlen pár, szinte teljesen összeforrt húsos levél alkotja. A ''Mesembryanthemoideae'' alcsaládra jellemzőbbek a hólyagszőrökkel borított szukkulens levelek.
+== Taxonómia és filogenetika ==
+Az APG IV-rendszer szerint az ''Aizoaceae'' a ''Caryophyllales'' rendbe tartozik. Filogenetikailag szoros kapcsolatban áll a ''Phytolaccaceae'' és ''Nyctaginaceae'' családokkal. A család négy fő alcsaládra oszlik:
+# '''Aizooideae'''
+# '''Mesembryanthemoideae'''
+# '''Ruschioideae''' (a legnépesebb csoport)
+# '''Sesuvioideae'''
+== Forrás ==
+* https://www.mobot.org/mobot/research/apweb/
+* https://en.wikipedia.org/wiki/Aizoaceae
+* https://de.wikipedia.org/wiki/Aizoaceae
+* https://www.ipni.org/
+* https://powo.science.kew.org/
+[[Kategória:Caryophyllales]]