Ugrás a tartalomhoz

„Kategória:Maihueniopsis” változatai közötti eltérés

Innen: MKOE wiki
Jokhel Csaba (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
 
(8 közbenső módosítás ugyanattól a felhasználótól nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
== Maihueniopsis ==
{{Speciesbox
|taxon=Maihueniopsis
}}
== Tudományos név ==


A '''''Maihueniopsis''''' a kaktuszfélék (Cactaceae) családjába, a szegfűvirágúak rendjébe (Caryophyllales) tartozó nemzetség. A nemzetség mintegy húsz elfogadott fajjal rendelkezik, és a Dél-Amerikai Andok magashegyi, száraz, sziklás területein őshonos.
* ''Maihueniopsis'' Speg. in Anales Soc. Ci. Argent. 99: 86. 1925. Sec. Hunt (2016)


=== Morfológia és jellemzők ===
=== A név eredete, etimológia ===
A ''Maihueniopsis'' fajok többnyire kis termetűek — törzsük gömbölyded vagy hengeres, gyakran csoportosan, párnát alkotva nőnek. A szárak vízraktározók, a növény szerkezete alkalmazkodott a szárazsághoz, a talaj gyakori vízhiányához és a nagy napi hőingadozáshoz. Ellentétben sok más kaktusszal, a ''Maihueniopsis'' fajoknál gyakori, hogy a tövisek gyenge szálkák (glochidek, szőrzet-szerű képződmények), nem feltétlenül erős tüskék — így akár „kevésbé veszélyesnek” is tekinthetők. Virágaik általában kis-közepes méretűek, színük fehér, sárgás vagy rózsás lehet; a virágzás tavasztól nyárig fordul elő.  
* '''''Maihueni-''''': a már meglévő nemzetségnévből (''Maihuenia'')  származik, amely egy dél-amerikai, lapos, párnás kaktuszt jelöl.
* '''''-opsis''''': (görög ὄψις) „látás”, „hasonlóság”, „képe”, „kinézet”
* '''Jelentés''': '''''Maihueniopsis'' = „Maihuenia-szerű”'''. A név arra utal, hogy a ''Maihueniopsis'' nemzetség morfológiailag hasonló a ''Maihuenia''-hoz, de külön taxonómiai egységet alkot.


=== Elterjedés és élőhely ===
=== Típusfaj ===
A nemzetség fajai Dél-Amerika Andok-hegységében, többek között Argentínában, Chilében, Bolíviában és Peruban fordulnak elő. Élőhelyeik sziklás lejtők, homokos-köves talajú hegyoldalak, gyakran extrém magasságban — akár 4000-4500 m felett is. Ezeken a magas-hegyi, száraz és hideg-meleg ingadozásokkal tarkított területeken élnek, így evolúciósan jól alkalmazkodtak a szélsőséges körülményekhez.
* ''Maihueniopsis molfinoi'' Speg.
* Első leírása: Carlos Spegazzini, 1905 (emend. Friedrich Ritter, 1980).
* '''''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''''' Friedrich Ritter, 1980


=== Kultúrában === 
{{Típusfaj|Maihueniopsis molfinoi}}
''Maihueniopsis'' kaktuszokat gyűjtők kedvelik kompakt méretük és különleges megjelenésük miatt. Nevelésükhöz előnyös a laza, jól vízelvezető, homokos-kavicsos talaj, sok napfény, és ritka, szabályozott öntözés — különösen télen száraz tartás ajánlott. A túlöntözés gyökér- vagy szárrothadáshoz vezethet. 
Szaporíthatók magról vagy sarjleválasztással; növekedésük lassú, de tartós, jól bírják a hideget és a kemény környezeti viszonyokat.


=== Jelentősebb fajok ===
=== Szinonimák ===
* ''Maihueniopsis darwinii''
* ''Puna''
* ''Maihueniopsis glomerata''
* ''Maihueniopsis'' subg. ''Puna''
* ''Maihueniopsis ovata''
 
* ''Maihueniopsis nigrispina''
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==
* ''Maihueniopsis recurvata''
 
=== Vegetatív test ===
 
==== Hajtás, szár, gyökér ====
 
Alacsony növésű növények nemzetsége, amelyek kompakt párnákat alkotnak, elmosódottan tagolt, nem könnyen leváló szárszegmensekkel, gumós gyökerekkel (geofita, elágazó növények; ''M. clavarioides'' esetében a tövek alig emelkednek ki a talajfelszín fölé). A szárak nagy mennyiségű nyálkát tartalmaznak. A szárszegmensek jellemzően gömbölyűek vagy tojásdad alakúak, apró, lehulló levelekkel (polimorfak, szabálytalanok, nem szemölcsösek; bunkós és hengeres–enyhén kúpos formájúak, lapított és benyomott csúccsal ''M. clavarioides'' esetében).
 
==== Areolák, tövisek ====
 
Az areolák bemélyedésben helyezkednek el, szőröket, glochidákat és rendszerint töviseket viselnek, kivéve az alapi areolákat. Amennyiben jelen vannak, a tövisek gyakran lapítottak. ''M. clavarioides'' esetében az alapon apró, erősen redukált areolák találhatók, amelyek a szár csúcsa felé egyre számosabbá válnak; glochidák hiányoznak. A tövisek kevesen vannak (legfeljebb 10), aprók, fésűszerűen elrendezettek, és a növény felszínéhez simulnak.
 
=== Generatív test ===
 
==== Virág ====
 
Nappali nyílásúak, '''önmeddők''', többnyire '''sárgák''', ritkábban '''narancssárgák''' vagy '''vörösek''' (''M. clavarioides'' esetén zöldessárgától olívazöldig).
 
Beporzását '''hártyásszárnyúak''' (''Hymenoptera'') végzik.
 
==== Termés ====
 
A termések '''vastag falúak''', '''húsosak''', '''fel nem nyílók''' (''indehiscens''), '''zöldesek''' vagy '''sárgásak'''.
 
'''Gyapjas areolákkal''' fedettek, amelyek többnyire '''glochidium-okat''' és néha '''finom töviseket''' viselnek.
 
(''M. clavarioides'' esetén a termés körte alakú, száraz és szabálytalanul felnyíló; a virágmaradványok tartósan megmaradnak.)
 
* Magja: A magok nagyok, lapítottak, halványsárgák, lencse alakúak , ellipszoidok vagy csontosak, gyapjas funiculus-burokkal rendelkeznek.
 
== Elterjedés és élőhely ==
'''Földrajzi elterjedés:''' '''Argentína''' (Catamarca, Jujuy, La Rioja, Mendoza, Neuquen, Salta, San Juan, Santa Cruz), '''Bolívia''' (Potosi, Tarija), '''Chile''' (Antofagasta, Atacama, Coquimbo, Santiago, Tarapaca, Valparaiso).
 
'''Élőhelyei:''' '''agyagos''' vagy '''homokos síkságok''', az argentin Punában '''nagyon kopár területek''', sőt, az Andok '''magas hegyeiben''' is. Gyakran bőséges kolóniákban nő Patagóniában, nagyon tömör párnákat alkotva.
Tengerszint feletti magasság: 25 m (''M. darwinii'') és 4850 m (''M. glomerata'') között, ami az egyik legmagasabban növő kaktusz nemzetséggé teszi.
 
== Egyéb ==
'''Filogenetika:''' a Pterocactae nemzetségcsoport legkorábbi elágazása.
 
== Forrás ==
* https://thelastcactusclassification.top/category/maihueniopsis/


[[Kategória:Cactaceae]]
[[Kategória:Cactaceae]]
[[Kategória:Pterocacteae]]

A lap jelenlegi, 2025. december 29., 15:26-kori változata

Maihueniopsis
Rendszertani besorolás
Domén Eukaryota
Ország Plantae
Klád Angiospermae
Klád Eudicots
Klád Core Eudicots
Rend Caryophyllales
Család Cactaceae
Alcsalád Opuntioideae
Nemzetség-
csoport
Pterocacteae
Nemzetség Maihueniopsis

Tudományos név

  • Maihueniopsis Speg. in Anales Soc. Ci. Argent. 99: 86. 1925. Sec. Hunt (2016)

A név eredete, etimológia

  • Maihueni-: a már meglévő nemzetségnévből (Maihuenia) származik, amely egy dél-amerikai, lapos, párnás kaktuszt jelöl.
  • -opsis: (görög ὄψις) „látás”, „hasonlóság”, „képe”, „kinézet”
  • Jelentés: Maihueniopsis = „Maihuenia-szerű”. A név arra utal, hogy a Maihueniopsis nemzetség morfológiailag hasonló a Maihuenia-hoz, de külön taxonómiai egységet alkot.

Típusfaj

  • Maihueniopsis molfinoi Speg.
  • Első leírása: Carlos Spegazzini, 1905 (emend. Friedrich Ritter, 1980).
  • Az aktuális nemzetségbe helyezte: Friedrich Ritter, 1980
Maihueniopsis molfinoi képgaléria

(forrás: Wikimedia Commons)

Szinonimák

  • Puna
  • Maihueniopsis subg. Puna

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár, gyökér

Alacsony növésű növények nemzetsége, amelyek kompakt párnákat alkotnak, elmosódottan tagolt, nem könnyen leváló szárszegmensekkel, gumós gyökerekkel (geofita, elágazó növények; M. clavarioides esetében a tövek alig emelkednek ki a talajfelszín fölé). A szárak nagy mennyiségű nyálkát tartalmaznak. A szárszegmensek jellemzően gömbölyűek vagy tojásdad alakúak, apró, lehulló levelekkel (polimorfak, szabálytalanok, nem szemölcsösek; bunkós és hengeres–enyhén kúpos formájúak, lapított és benyomott csúccsal M. clavarioides esetében).

Areolák, tövisek

Az areolák bemélyedésben helyezkednek el, szőröket, glochidákat és rendszerint töviseket viselnek, kivéve az alapi areolákat. Amennyiben jelen vannak, a tövisek gyakran lapítottak. M. clavarioides esetében az alapon apró, erősen redukált areolák találhatók, amelyek a szár csúcsa felé egyre számosabbá válnak; glochidák hiányoznak. A tövisek kevesen vannak (legfeljebb 10), aprók, fésűszerűen elrendezettek, és a növény felszínéhez simulnak.

Generatív test

Virág

Nappali nyílásúak, önmeddők, többnyire sárgák, ritkábban narancssárgák vagy vörösek (M. clavarioides esetén zöldessárgától olívazöldig).

Beporzását hártyásszárnyúak (Hymenoptera) végzik.

Termés

A termések vastag falúak, húsosak, fel nem nyílók (indehiscens), zöldesek vagy sárgásak.

Gyapjas areolákkal fedettek, amelyek többnyire glochidium-okat és néha finom töviseket viselnek.

(M. clavarioides esetén a termés körte alakú, száraz és szabálytalanul felnyíló; a virágmaradványok tartósan megmaradnak.)

  • Magja: A magok nagyok, lapítottak, halványsárgák, lencse alakúak , ellipszoidok vagy csontosak, gyapjas funiculus-burokkal rendelkeznek.

Elterjedés és élőhely

Földrajzi elterjedés: Argentína (Catamarca, Jujuy, La Rioja, Mendoza, Neuquen, Salta, San Juan, Santa Cruz), Bolívia (Potosi, Tarija), Chile (Antofagasta, Atacama, Coquimbo, Santiago, Tarapaca, Valparaiso).

Élőhelyei: agyagos vagy homokos síkságok, az argentin Punában nagyon kopár területek, sőt, az Andok magas hegyeiben is. Gyakran bőséges kolóniákban nő Patagóniában, nagyon tömör párnákat alkotva. Tengerszint feletti magasság: 25 m (M. darwinii) és 4850 m (M. glomerata) között, ami az egyik legmagasabban növő kaktusz nemzetséggé teszi.

Egyéb

Filogenetika: a Pterocactae nemzetségcsoport legkorábbi elágazása.

Forrás

A(z) „Maihueniopsis” kategóriába tartozó lapok

A következő 4 lap található a kategóriában, összesen 4 lapból.