Ugrás a tartalomhoz

„Kategória:Maihueniopsis” változatai közötti eltérés

Innen: MKOE wiki
Nincs szerkesztési összefoglaló
 
(3 közbenső módosítás ugyanattól a felhasználótól nincs mutatva)
4. sor: 4. sor:
== Tudományos név ==
== Tudományos név ==


''Maihueniopsis'' Speg. in Anales Soc. Ci. Argent. 99: 86. 1925. Sec. Hunt (2016)
* ''Maihueniopsis'' Speg. in Anales Soc. Ci. Argent. 99: 86. 1925. Sec. Hunt (2016)
 
'''A tudományos név státusza:''' érvényes
 
'''''Rendszertani besorolás:''''' Kaktuszfélék (Cactaceae)


=== A név eredete, etimológia ===
=== A név eredete, etimológia ===
* '''''Maihuenia''''': már meglévő nemzetségnév, amely egy dél-amerikai, lapos, párnás kaktuszt jelöl (a név maga valószínűleg egy helyi földrajzi névből vagy őslakos elnevezésből származik.
* '''''Maihueni-''''': a már meglévő nemzetségnévből (''Maihuenia'')  származik, amely egy dél-amerikai, lapos, párnás kaktuszt jelöl.
* '''''-opsis''''': (görög ὄψις) „látás”, „hasonlóság”, „képe”, „kinézet”
* '''''-opsis''''': (görög ὄψις) „látás”, „hasonlóság”, „képe”, „kinézet”
* '''Jelentés''': '''''Maihueniopsis'' = „Maihuenia-szerű”'''. A név arra utal, hogy a ''Maihueniopsis'' nemzetség morfológiailag hasonló a ''Maihuenia''-hoz, de külön taxonómiai egységet alkot.
* '''Jelentés''': '''''Maihueniopsis'' = „Maihuenia-szerű”'''. A név arra utal, hogy a ''Maihueniopsis'' nemzetség morfológiailag hasonló a ''Maihuenia''-hoz, de külön taxonómiai egységet alkot.
19. sor: 15. sor:
* Első leírása: Carlos Spegazzini, 1905 (emend. Friedrich Ritter, 1980).
* Első leírása: Carlos Spegazzini, 1905 (emend. Friedrich Ritter, 1980).
* '''''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''''' Friedrich Ritter, 1980
* '''''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''''' Friedrich Ritter, 1980
{{Típusfaj|Maihueniopsis molfinoi}}


=== Szinonimák ===
=== Szinonimák ===
28. sor: 26. sor:
=== Vegetatív test ===
=== Vegetatív test ===


==== Hajtás, szár ====
==== Hajtás, szár, gyökér ====
 
<nowiki>'''Alacsony növésű''' növények nemzetsége, amelyek '''kompakt párnákat''' alkotnak.
 
A '''szárak''' nem egyértelműen szegmentáltak, '''nem válnak le könnyen'''.
 
A gyökerek '''gumósak''' ('''geofita''', '''elágazó''' növények, ''M. clavarioides'' esetén a csomók éppen csak a földből emelkednek ki).
 
A szárak '''sok nyálkát''' ('''mucilage''') tartalmaznak.
 
A '''szárszegmensek''' tipikusan '''gömb alakúak''' vagy '''tojásdadok''' (''egg-shaped'').
 
A '''levelek aprók''', '''lehullók''' (polimorfok, szabálytalanok, nem szemölcsösek; ''M. clavarioides'' esetén bunkó alakúak és hengeresek, vagy majdnem kúposak, lapított és benyomott csúccsal).</nowiki>
 
==== Szemölcsök ====
 
[Nincs információ]
 
==== Axillák ====
 
[Nincs információ]
 
==== Areolák ====
 
Az '''areolák''' egy '''mélyedésben''' helyezkednek el, '''szőröket''', '''glochidium-okat''' és általában '''töviseket''' viselnek, kivéve a '''bázális''' areolákat.


''M. clavarioides'' esetén az '''areolák aprók''', '''redukáltak''' a tövén, és a szárak teteje felé válnak gyakoribbá, a '''glochidium-ok hiányoznak'''.
Alacsony növésű növények nemzetsége, amelyek kompakt párnákat alkotnak, elmosódottan tagolt, nem könnyen leváló szárszegmensekkel, gumós gyökerekkel (geofita, elágazó növények; ''M. clavarioides'' esetében a tövek alig emelkednek ki a talajfelszín fölé). A szárak nagy mennyiségű nyálkát tartalmaznak. A szárszegmensek jellemzően gömbölyűek vagy tojásdad alakúak, apró, lehulló levelekkel (polimorfak, szabálytalanok, nem szemölcsösek; bunkós és hengeres–enyhén kúpos formájúak, lapított és benyomott csúccsal ''M. clavarioides'' esetében).


==== Tövisek ====
==== Areolák, tövisek ====


Ha jelen vannak, a tövisek gyakran '''lapítottak'''.
Az areolák bemélyedésben helyezkednek el, szőröket, glochidákat és rendszerint töviseket viselnek, kivéve az alapi areolákat. Amennyiben jelen vannak, a tövisek gyakran lapítottak. ''M. clavarioides'' esetében az alapon apró, erősen redukált areolák találhatók, amelyek a szár csúcsa felé egyre számosabbá válnak; glochidák hiányoznak. A tövisek kevesen vannak (legfeljebb 10), aprók, fésűszerűen elrendezettek, és a növény felszínéhez simulnak.
 
''M. clavarioides'' esetén a tövisek száma kevés (max. 10), '''aprók''', '''fésűsek''' (''pectinate''), a növényre '''ráfekvők''' (''appressed'').
 
* '''''Peremtövis:''''' [Nincs információ]
* '''''Középtövis:''''' [Nincs információ]


=== Generatív test ===
=== Generatív test ===
75. sor: 44. sor:
==== Termés ====
==== Termés ====


A termések '''vastag falúak''', '''húsosak''' (''fleshy''), '''fel nem nyílók''' (''indehiscent''), '''zöldesek''' vagy '''sárgásak'''.
A termések '''vastag falúak''', '''húsosak''', '''fel nem nyílók''' (''indehiscens''), '''zöldesek''' vagy '''sárgásak'''.


'''Gyapjas areolákkal''' fedettek, amelyek többnyire '''glochidium-okat''' és néha '''finom töviseket''' viselnek.
'''Gyapjas areolákkal''' fedettek, amelyek többnyire '''glochidium-okat''' és néha '''finom töviseket''' viselnek.
81. sor: 50. sor:
(''M. clavarioides'' esetén a termés körte alakú, száraz és szabálytalanul felnyíló; a virágmaradványok tartósan megmaradnak.)
(''M. clavarioides'' esetén a termés körte alakú, száraz és szabálytalanul felnyíló; a virágmaradványok tartósan megmaradnak.)


<ul>
* Magja: A magok nagyok, lapítottak, halványsárgák, lencse alakúak , ellipszoidok vagy csontosak, gyapjas funiculus-burokkal rendelkeznek.
<li><p>Magja:</p>
<p>A magok nagyok, lapítottak, halványsárgák, lencse alakúak (lenticular), ellipszoidok vagy csontosak, gyapjas funiculus-burokkal (funicular enveloppe) rendelkeznek.</p></li></ul>


== Elterjedés és élőhely ==
== Elterjedés és élőhely ==
90. sor: 57. sor:
'''Élőhelyei:''' '''agyagos''' vagy '''homokos síkságok''', az argentin Punában '''nagyon kopár területek''', sőt, az Andok '''magas hegyeiben''' is. Gyakran bőséges kolóniákban nő Patagóniában, nagyon tömör párnákat alkotva.
'''Élőhelyei:''' '''agyagos''' vagy '''homokos síkságok''', az argentin Punában '''nagyon kopár területek''', sőt, az Andok '''magas hegyeiben''' is. Gyakran bőséges kolóniákban nő Patagóniában, nagyon tömör párnákat alkotva.
Tengerszint feletti magasság: 25 m (''M. darwinii'') és 4850 m (''M. glomerata'') között, ami az egyik legmagasabban növő kaktusz nemzetséggé teszi.
Tengerszint feletti magasság: 25 m (''M. darwinii'') és 4850 m (''M. glomerata'') között, ami az egyik legmagasabban növő kaktusz nemzetséggé teszi.
== Kultúrában tartás ==
[Nincs információ]
== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
[Nincs információ]


== Egyéb ==
== Egyéb ==
 
'''Filogenetika:''' a Pterocactae nemzetségcsoport legkorábbi elágazása.
[Nincs információ]


== Forrás ==
== Forrás ==

A lap jelenlegi, 2025. december 29., 15:26-kori változata

Maihueniopsis
Rendszertani besorolás
Domén Eukaryota
Ország Plantae
Klád Angiospermae
Klád Eudicots
Klád Core Eudicots
Rend Caryophyllales
Család Cactaceae
Alcsalád Opuntioideae
Nemzetség-
csoport
Pterocacteae
Nemzetség Maihueniopsis

Tudományos név

  • Maihueniopsis Speg. in Anales Soc. Ci. Argent. 99: 86. 1925. Sec. Hunt (2016)

A név eredete, etimológia

  • Maihueni-: a már meglévő nemzetségnévből (Maihuenia) származik, amely egy dél-amerikai, lapos, párnás kaktuszt jelöl.
  • -opsis: (görög ὄψις) „látás”, „hasonlóság”, „képe”, „kinézet”
  • Jelentés: Maihueniopsis = „Maihuenia-szerű”. A név arra utal, hogy a Maihueniopsis nemzetség morfológiailag hasonló a Maihuenia-hoz, de külön taxonómiai egységet alkot.

Típusfaj

  • Maihueniopsis molfinoi Speg.
  • Első leírása: Carlos Spegazzini, 1905 (emend. Friedrich Ritter, 1980).
  • Az aktuális nemzetségbe helyezte: Friedrich Ritter, 1980
Maihueniopsis molfinoi képgaléria

(forrás: Wikimedia Commons)

Szinonimák

  • Puna
  • Maihueniopsis subg. Puna

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár, gyökér

Alacsony növésű növények nemzetsége, amelyek kompakt párnákat alkotnak, elmosódottan tagolt, nem könnyen leváló szárszegmensekkel, gumós gyökerekkel (geofita, elágazó növények; M. clavarioides esetében a tövek alig emelkednek ki a talajfelszín fölé). A szárak nagy mennyiségű nyálkát tartalmaznak. A szárszegmensek jellemzően gömbölyűek vagy tojásdad alakúak, apró, lehulló levelekkel (polimorfak, szabálytalanok, nem szemölcsösek; bunkós és hengeres–enyhén kúpos formájúak, lapított és benyomott csúccsal M. clavarioides esetében).

Areolák, tövisek

Az areolák bemélyedésben helyezkednek el, szőröket, glochidákat és rendszerint töviseket viselnek, kivéve az alapi areolákat. Amennyiben jelen vannak, a tövisek gyakran lapítottak. M. clavarioides esetében az alapon apró, erősen redukált areolák találhatók, amelyek a szár csúcsa felé egyre számosabbá válnak; glochidák hiányoznak. A tövisek kevesen vannak (legfeljebb 10), aprók, fésűszerűen elrendezettek, és a növény felszínéhez simulnak.

Generatív test

Virág

Nappali nyílásúak, önmeddők, többnyire sárgák, ritkábban narancssárgák vagy vörösek (M. clavarioides esetén zöldessárgától olívazöldig).

Beporzását hártyásszárnyúak (Hymenoptera) végzik.

Termés

A termések vastag falúak, húsosak, fel nem nyílók (indehiscens), zöldesek vagy sárgásak.

Gyapjas areolákkal fedettek, amelyek többnyire glochidium-okat és néha finom töviseket viselnek.

(M. clavarioides esetén a termés körte alakú, száraz és szabálytalanul felnyíló; a virágmaradványok tartósan megmaradnak.)

  • Magja: A magok nagyok, lapítottak, halványsárgák, lencse alakúak , ellipszoidok vagy csontosak, gyapjas funiculus-burokkal rendelkeznek.

Elterjedés és élőhely

Földrajzi elterjedés: Argentína (Catamarca, Jujuy, La Rioja, Mendoza, Neuquen, Salta, San Juan, Santa Cruz), Bolívia (Potosi, Tarija), Chile (Antofagasta, Atacama, Coquimbo, Santiago, Tarapaca, Valparaiso).

Élőhelyei: agyagos vagy homokos síkságok, az argentin Punában nagyon kopár területek, sőt, az Andok magas hegyeiben is. Gyakran bőséges kolóniákban nő Patagóniában, nagyon tömör párnákat alkotva. Tengerszint feletti magasság: 25 m (M. darwinii) és 4850 m (M. glomerata) között, ami az egyik legmagasabban növő kaktusz nemzetséggé teszi.

Egyéb

Filogenetika: a Pterocactae nemzetségcsoport legkorábbi elágazása.

Forrás

A(z) „Maihueniopsis” kategóriába tartozó lapok

A következő 4 lap található a kategóriában, összesen 4 lapból.