Kategória:Maihueniopsis

Maihueniopsis Speg.
Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén	Eukaryota
Ország	Plantae
Klád	Angiospermae
Klád	Eudicots
Klád	Core Eudicots
Rend	Caryophyllales
Család	Cactaceae
Alcsalád	Opuntioideae
Nemzetség- csoport	Pterocacteae
Nemzetség	Maihueniopsis

A nemzetségnév a Maihuenia nemzetségnév és a görög -opsis (hasonló, megjelenésű) utótag összetétele. Spegazzini Carlos Luis azért választotta ezt a nevet, mert a növények párnaszerű, alacsony növekedési formája felületesen hasonlít a Maihuenia nemzetség tagjaihoz (amely név viszont a növény chilei araukán népi nevéből, a maihuén-ből ered). A névválasztás tehát a morfológiai konvergenciára utal.

• Maihueniopsis molfinoi Speg.; Molfino José Francisco (1891–1972), Argentína', Jujuy, 1922.
• Első leírása: Anales de la Sociedad Científica Argentina 99: 145. (1925).
• Az aktuális nemzetségbe helyezte: Spegazzini Carlos Luis 1925.

   Képek betöltése...

(forrás: Wikimedia Commons)

• Puna Kiesling Roberto (1982)

A Maihueniopsis nemzetség tagjai alacsony termetű, sűrűn ágas, gyakran kiterjedt párnákat vagy telepeket alkotó kaktuszok. A szár szegmensekre tagolódik, amelyek tojásdadok, kúposak vagy gömbölydedek, ritkábban enyhén lapítottak. A szár színe a szürkészöldtől a sötétzöldig terjed. A szemölcsök többnyire laposak vagy alig észrevehetőek. A levelek aprók, pikkelyszerűek, hamar lehullanak. Az areolák kicsik, nemezesek, a szegmensek felső részén helyezkednek el. A tövisek száma és formája változatos; gyakran lapítottak vagy papírszerűek, néha hiányoznak, máskor erősek és tűszerűek. A gyökérzet rendkívül fejlett, gyakran masszív, húsos raktározó gyökér (répagyökér) jellemzi a nemzetséget, amely segíti a túlélést a szélsőségesen száraz környezetben.

A virág magányos, a szegmensek csúcsán fejlődik, viszonylag nagy, színe sárga, narancssárga, vörös vagy fehéres.

• Takarólevelek: A külső lepellevél zöldes-sárga, a belső lepellevél vagy sziromlevél széles, selymes fényű. Egy sorban maradjon!
• Ivarlevelek: A porzószálak sárgák vagy fehérek, a portokok sárgák; a termő alsó állású, a bibe sűrűn lebenyezett. Egy sorban maradjon!

A termés húsos vagy kiszáradó bogyó, amely gyakran a hajtásba süllyed, éretten sárgás vagy zöldes.

• Magja: A magja nagy, kemény, sárgásfehér arillusz borítja.

• Földrajzi elterjedés: A nemzetség Argentína déli és nyugati részein, valamint Chile és Bolívia magashegyi területein honos.
• Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Elsősorban a magashegyi puna-vegetáció és a patagóniai sztyeppék lakója. Rendkívül ellenállóak a hideggel, az erős széllel és a tartós szárazsággal szemben; gyakran 3000-4500 méter tengerszint feletti magasságban élnek sziklás, kavicsos talajokon. Jellemző rájuk a geofiton életmódhoz való alkalmazkodás.

Gyűjteményekben nagy figyelmet igényelnek a rothadásra hajlamos raktározó gyökérzet miatt. Teljesen ásványi talajt, sok napfényt és jó légmozgást igényelnek. Télen kifejezetten hűvös és teljesen száraz körülmények között tartandók, egyes fajok a jelentős mínuszokat is elviselik.

Hasonlítanak a Tephrocactus fajokhoz, de azok szegmensei könnyebben leválnak, és magszerkezetük is eltér. A korábban külön nemzetségként kezelt Puna fajok ma már a Maihueniopsis részét képezik.

A legfrissebb nukleáris génszekvenáláson alapuló kutatások (De Vos et al., 2025) megerősítették, hogy a Maihueniopsis a kiterjesztett Pterocacteae tribus tagja. A filogenetikai adatok szerint a nemzetség a tribus többi tagjának (Pterocactus, Tephrocactus, Austrocylindropuntia, Cumulopuntia) testvércsoportja, azaz a legkorábban leágazó vonal a csoporton belül. A nemzetség a dél-amerikai opuntioid kaktuszok egyik legősibb, bazális ágát képviseli a tribuson belül.

A korábban önálló nemzetségként kezelt Puna beolvasztása a nemzetségbe filogenetikailag indokolt, mivel a genetikai vizsgálatok szerint ezek a taxonok mélyen beágyazódnak a Maihueniopsis kládba. A 2025-ös revízió során a nemzetség határait megerősítették, tisztázva korábbi polifiletikus jellegét.

• The Last Cactus Classification - Maihueniopsis
• Plants of the World Online - Maihueniopsis
• Phylogenomics and classification of Cactaceae (De Vos et al., 2025)