Ugrás a tartalomhoz

„Kategória:Huernia” változatai közötti eltérés

Innen: MKOE wiki
Nincs szerkesztési összefoglaló
 
1. sor: 1. sor:
{{Speciesbox|taxon=Huernia}}
{{Taxonbox
== Tudományos név ==
| accepted  = Huernia (Robert Brown) Robert Brown, 1810
 
| synonym    =
* '''''Huernia''''' (Robert Brown) Robert Brown, 1810
| synhomo
 
}}
=== A név eredete, etimológia ===
=== A név eredete, etimológia ===


A nemzetséget '''Robert Brown''' nevezte el '''Justin Heurnius''' (1587–1652) tiszteletére, aki az első európaiak egyike volt, aki Fokföld növényvilágát tanulmányozta és gyűjtötte. A név helyesírása egy sajtóhiba következménye az eredeti publikációban (a “Heurnia” helyett ''Huernia'' szerepelt), de a botanikai nomenklatúra szabályai szerint az eredeti írásmód megőrizendő. '''Justin Heurnius''' latin neve '''Justinus Heurnius''' volt, a név a holland '''Van Heurn''' latinizált formája.
* A nemzetséget '''[[Robert Brown]]''' nevezte el '''[[Justin Heurnius]]''' (1587–1652) tiszteletére, aki az első európaiak egyike volt, aki Fokföld növényvilágát tanulmányozta és gyűjtötte. A név helyesírása egy sajtóhiba következménye az eredeti publikációban (a “Heurnia” helyett ''Huernia'' szerepelt), de a botanikai nomenklatúra szabályai szerint az eredeti írásmód megőrizendő. '''Justin Heurnius''' latin neve '''Justinus Heurnius''' volt, a név a holland '''Van Heurn''' latinizált formája.


=== Típus ===
=== Típus ===
48. sor: 48. sor:
== Szukkulens taxonok ==
== Szukkulens taxonok ==


A ''Huernia'' nemzetség tagjai obligát szukkulensek. Száruk a víztárolásra módosult, fotoszintetizáló szövetük a szár külső rétegeiben található. A levelek redukciója és a szárak pozsgássága a párologtatás minimalizálását szolgálja a forró, száraz élőhelyeken. A klád szoros rokonságban áll a ''Stapelia'' és ''Orbea'' nemzetségekkel, melyekkel közösen alkotják a dögvirágok csoportját.
A ''[[:Kategória:Huernia|Huernia]]'' nemzetség tagjai obligát szukkulensek. Száruk a víztárolásra módosult, fotoszintetizáló szövetük a szár külső rétegeiben található. A levelek redukciója és a szárak pozsgássága a párologtatás minimalizálását szolgálja a forró, száraz élőhelyeken. A klád szoros rokonságban áll a ''[[:Kategória:Stapelia|Stapelia]]'' és ''[[:Kategória:Orbea|Orbea]]'' nemzetségekkel, melyekkel közösen alkotják a dögvirágok csoportját.


== Taxonómia és filogenetika ==
== Taxonómia és filogenetika ==


Az APG IV osztályozás szerint a nemzetség a ''Gentianales'' rendbe, az ''Apocynaceae'' (meténgfélék) családjába és az ''Asclepiadoideae'' alcsaládba tartozik. A ''Ceropegieae'' nemzetségcsoport ''Stapeliinae'' alnemzetségcsoportjának tagja. A molekuláris vizsgálatok megerősítették, hogy a nemzetség monofiletikus, bár egyes fajok elkülönítése a nagy morfológiai variabilitás miatt nehézkes.
Az APG IV osztályozás szerint a nemzetség a [[:Kategória:Gentianales|Gentianales]] rendbe, az [[:Kategória:Apocynaceae|Apocynaceae]] (meténgfélék) családjába és az [[:Kategória:Asclepiadoideae|Asclepiadoideae]] alcsaládba tartozik. A [[:Kategória:Ceropegieae|Ceropegieae]] nemzetségcsoport [[:Kategória:Stapeliinae|Stapeliinae]] alnemzetségcsoportjának tagja. A molekuláris vizsgálatok megerősítették, hogy a nemzetség monofiletikus, bár egyes fajok elkülönítése a nagy morfológiai variabilitás miatt nehézkes.


== Forrás ==
== Forrás ==

A lap jelenlegi, 2026. június 6., 13:05-kori változata

Huernia

Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén Eukaryota
Ország Plantae
Klád Angiospermae
Klád Eudicots
Klád Core Eudicots
Klád Asterids
Klád Lamiids
Rend Gentianales
Család Apocynaceae
Alcsalád Asclepiadoideae
Nemzetség-
csoport
Ceropegieae
Alnemzetség-csoport Stapeliinae
Nemzetség Huernia

Tudományos név

  • Huernia (Robert Brown) Robert Brown, 1810
    elfogadott, érvényes név

A név eredete, etimológia

  • A nemzetséget Robert Brown nevezte el Justin Heurnius (1587–1652) tiszteletére, aki az első európaiak egyike volt, aki Fokföld növényvilágát tanulmányozta és gyűjtötte. A név helyesírása egy sajtóhiba következménye az eredeti publikációban (a “Heurnia” helyett Huernia szerepelt), de a botanikai nomenklatúra szabályai szerint az eredeti írásmód megőrizendő. Justin Heurnius latin neve Justinus Heurnius volt, a név a holland Van Heurn latinizált formája.

Típus

  • Huernia campanulata (Masson) Robert Brown; Gyűjtő: Francis Masson, Dél-Afrikai Köztársaság, Fokföld, Típuspéldány: BM (British Museum);
  • Első leírása: Robert Brown: On the Asclepiadeae, megjelent a Memoirs of the Wernerian Natural History Society 1. kötetében, 1810-ben.
  • Az aktuális nemzetségbe helyezte: Robert Brown, 1810.
Huernia képgaléria

(forrás: Wikimedia Commons)

Szinonimák

  • Decabelone Decaisne
  • Ludwigia Post & Kuntze

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár , levél, gyökér

A Huernia fajok alacsony termetű, évelő szukkulens növények, amelyek sűrű csomókat vagy sarjtelepeket alkotnak. A szárak húsosak, succulentus állományúak, henger alakúak vagy szögletesek (általában 4–5 bordásak, de egyes fajoknál akár 24 borda is előfordulhat). A szárak felszínén kiemelkedő szemölcsök vagy fogazott kinövések találhatók. A levelek aprók, pikkelyszerűek, hamar lehullanak (deciduus), vagy csak csökevényes formában, a bordák élein lévő fogak hegyén láthatók. A növények víznedvű szövettel rendelkeznek, tejnedvük nincs.

Generatív test

Virág

A virágok magányosak vagy kis virágzatban (inflorescentia) fejlődnek, általában a fiatal szárak tövénél. A párta (corolla) forrt szirmú, gyakran harang vagy tál alakú, öt karéjjal. Jellemző rájuk a “szívlevél-alakú” vagy fogas kiegészítő karéjok jelenléte az elsődleges párta-karéjok között (annulus). A virágok színe változatos, gyakran foltosak, szemölcsösek vagy szőrösek. Sok faj virága kellemetlen szagot áraszt a megporzást végző döglegyek csalogatására. A gynostegium központi elhelyezkedésű, a portokok pollíniumokat tartalmaznak.

Termés

A termés iker-tüszőtermés (folliculus), amely éréskor hosszában felreped.

  • Magja: A magvak laposak, barna színűek, és hosszú, selymes repítőszőrökkel (coma) rendelkeznek, amelyek segítik a szél általi terjedést (anemochoria).

Elterjedés és élőhely

  • Földrajzi elterjedés: A nemzetség főként Kelet-Afrika és Dél-Afrika területein őshonos, de képviselői megtalálhatók Etiópia, Szudán, Kenya, Tanzánia, Namíbia, Botswana, Zimbabue, valamint az Arab-félsziget (például Jemen, Szaúd-Arábia) és Nigéria vidékein is.
  • Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Száraz, szemiarid területeken élnek, gyakran köves talajon, sziklák árnyékában vagy cserjék védelmében. Kedvelik a jó vízelvezetésű aljzatot.

Szukkulens taxonok

A Huernia nemzetség tagjai obligát szukkulensek. Száruk a víztárolásra módosult, fotoszintetizáló szövetük a szár külső rétegeiben található. A levelek redukciója és a szárak pozsgássága a párologtatás minimalizálását szolgálja a forró, száraz élőhelyeken. A klád szoros rokonságban áll a Stapelia és Orbea nemzetségekkel, melyekkel közösen alkotják a dögvirágok csoportját.

Taxonómia és filogenetika

Az APG IV osztályozás szerint a nemzetség a Gentianales rendbe, az Apocynaceae (meténgfélék) családjába és az Asclepiadoideae alcsaládba tartozik. A Ceropegieae nemzetségcsoport Stapeliinae alnemzetségcsoportjának tagja. A molekuláris vizsgálatok megerősítették, hogy a nemzetség monofiletikus, bár egyes fajok elkülönítése a nagy morfológiai variabilitás miatt nehézkes.

Forrás