Ugrás a tartalomhoz

„Kategória:Ceropegieae” változatai közötti eltérés

Innen: MKOE wiki
Új oldal, tartalma: „{{Speciesbox|taxon= Ceropegieae}} == Tudományos név == * '''Ceropegieae''' Decaisne ex Orbigny, 1843 === A név eredete, etimológia === A nemzetségcsoport neve a típusnemzetség, a ''Ceropegia'' nevéből származik. A szóösszetétel a görög ''keros'' (viasz) és ''pege'' (forrás, kút) szavakból ered, amelyet '''Linné''' eredetileg a virágok viaszszerű megjelenésére vagy a nektárkiválasztásra utalva alkotott meg (vö. Stearn: Botanical Latin…”
 
Nincs szerkesztési összefoglaló
 
1. sor: 1. sor:
{{Speciesbox|taxon= Ceropegieae}}
{{Taxonbox | accepted = Ceropegieae Orbigny (1843) | synonym = Stapelieae Horaninow (1834)}}
== Tudományos név ==
 
* '''Ceropegieae''' Decaisne ex Orbigny, 1843
 
=== A név eredete, etimológia ===
=== A név eredete, etimológia ===


A nemzetségcsoport neve a típusnemzetség, a ''Ceropegia'' nevéből származik. A szóösszetétel a görög ''keros'' (viasz) és ''pege'' (forrás, kút) szavakból ered, amelyet '''Linné''' eredetileg a virágok viaszszerű megjelenésére vagy a nektárkiválasztásra utalva alkotott meg (vö. Stearn: Botanical Latin, Genaust: Etymologisches Wörterbuch).
* A tribusz neve a típusnemzetség, a ''[[:Kategória:Ceropegia|Ceropegia]]'' nevéből ered. A szó etimológiája a görög ''keros'' (viasz) és ''pege'' (forrás, kút) szavak összetételére vezethető vissza. A klasszikus nyelvi források ('''Liddell–Scott–Jones''') és botanikai etimológiai művek ('''Genaust''': ''Etymologisches Wörterbuch der botanischen Pflanzennamen''; '''Stearn''': ''Botanical Latin'') szerint az elnevezés a virágok különleges, viaszszerű megjelenésére vagy a lampion alakú virágokra utal, amelyek úgy néznek ki, mint egy "viaszgyertya-forrás". A tribusz leírását '''Charles Henry Dessalines d'Orbigny''' rögzítette 1843-ban.


=== Típus ===
=== Típus ===


* ''Ceropegia candelabrum'' Linnaeus; India, Sri Lanka; Linné gyűjteménye (L).
* ''Ceropegia'' Linnaeus (1753); Afrika, Ázsia, Ausztrália.
* '''Első leírása:''' '''Charles Henry Dessalines d’Orbigny''' írta le először érvényesen a ''Dictionnaire Universel d’Histoire Naturelle'' 3. kötetében, 1843-ban.
* '''Első leírása:''' Dictionnaire Universel d'Histoire Naturelle 2: 213. (1843)
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' A taxonómiai rangot és a modern lehatárolást többek között '''Meve''' és '''Liede-Schumann''' pontosította a molekuláris filogenetikai adatok alapján.
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' Orbigny Charles Henry Dessalines, 1843


{{Típusfaj|Ceropegia candelabrum|limit=5}}
{{Típusfaj | Ceropegia | limit=5}}


=== Szinonimák ===
=== Szinonimák ===


* '''Stapelieae''' Reichenbach
* '''Stapelieae''' Horaninow (1834)
* '''Carallumeae'''
* '''Carallumeae'''
* '''Desmidorcheae'''
* '''Huernieae'''


== Alaktani, morfológiai jellemzők ==
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==


=== Vegetatív test ===
=== Vegetatív test ===
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
 
A tribusz rendkívül változatos morfológiájú csoport, amely a lágyszárú kúszónövényektől a szélsőséges szárszukkulensekig terjed. A '''hajtás''' vagy '''szár''' lehet vékony, tekergő (pl. ''[[:Kategória:Ceropegia|Ceropegia]]''), vagy erősen megvastagodott, pozsgás, bordás vagy szemölcsös felületű (pl. ''[[:Kategória:Stapelia|Stapelia]]''). A '''levelek''' átellenesek, sokszor húsosak, de a legtöbb nemzetség esetében apró pikkelyekké redukálódtak, vagy a száraz környezethez való alkalmazkodás során teljesen eltűntek, ilyenkor a '''szár''' veszi át a fotoszintetizáló funkciót. A '''gyökérzet''' lehet rostos, de gyakori a föld alatti raktározó gumó (geofiton életmód). A szukkulens fajoknál a '''szár''' felületén gyakran találhatók lágy '''tövisek''' vagy fogazott '''bordák'''.
A csoport tagjai rendkívül változatos morfológiát mutatnak. Megtalálhatóak köztük lágyszárú kúszónövények, de nagy számban képviseltetik magukat a szukkulens formák is. Számos faj rendelkezik föld alatti raktározó szervvel, például gumóval vagy húsos gyökerekkel.
 
A szárak lehetnek vékonyak, hengeresek, vagy kifejezetten bordázott, húsos, levéltelen szukkulens hajtások. A levelek gyakran redukáltak, hamar lehullanak, vagy pikkelyszerűek, különösen a ''Stapeliinae'' al-nemzetségcsoportban. A növényekben gyakran megtalálható víznedv, amely egyes esetekben tiszta, máskor sűrűbb.


=== Generatív test ===
=== Generatív test ===
==== Virág ====
==== Virág ====
A '''virágzat''' általában bogas, a virágok magányosan vagy csoportosan fejlődnek az '''axillák''' mentén. A '''virág''' rendkívül specializált, gyakran lampion vagy csillag alakú.


A virágzat általában álernyő. A virágok öttagúak, sugaras szimmetriájúak vagy enyhén zigomorfak. A pártacső gyakran tövében felfújt, a párta cimpái pedig sokszor a csúcsuknál összenőnek, létrehozva egy jellegzetes „lámpás” vagy csapdázó szerkezetet (''Ceropegia''). A virágok gyakran bűzösek (különösen a dögvirágoknál), hogy vonzzák a megporzó legyeket. Jellemző a bonyolult ivari készülék, a ''gynostegium'', és a pollen csomagoltsága (''pollinium'').
* '''Takarólevelek:''' A '''csésze''' öttagú. A '''párta''' összeforrt, sokszor csővé alakul, a cimpák a csúcson néha összeérnek. Egy sorban maradjon!
* '''Ivarlevelek:''' A '''porzószálak''' és a '''portokok''' a bibével összeforrva alkotják a ''gynostegiumot''. A '''bibe''' feje lapított. A mellékpárta (corona) gyakran kétsoros és rendkívül komplex felépítésű. Egy sorban maradjon!


==== Termés ====
==== Termés ====
Iker-tüszőtermés, amely éréskor hosszában felnyílik.


A termés ikertüsző, amely éretten hosszában felreped.
* '''Magja:''' Lapított, csúcsán hosszú, selymes repítőszőrökkel.


* '''Magja:''' A magok laposak, barna színűek, és a csúcsukon egy selymes szőrpamacs (''coma'') található, amely segíti a széllel való terjedést.
== Elterjedés és élőhely ==


== Elterjedés és élőhely ==
* '''Földrajzi elterjedés:''' Fő elterjedési területük '''Afrika''' (különösen a déli és keleti részek), de megtalálhatók az '''Arab-félszigeten''', '''Indiában''', '''Kínában''', '''Ausztráliában''' és a '''Kanári-szigeteken''' is.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Száraz bozótosok, sivatagok, sziklás hegyoldalak lakói, ahol gyakran más növények árnyékában vagy sziklák repedéseiben élnek.
 
== Kultúrában tartás ==
A [[:Kategória:Ceropegieae|Ceropegieae]] tribusz tagjai, különösen a dögvirágok ([[:Kategória:Stapeliinae|Stapeliinae]]), népszerű dísznövények. Ásványi anyagban gazdag, jó vízelvezetésű talajt és sok fényt igényelnek. Öntözésük a növekedési időszakban is mérsékelt legyen, télen pedig száraz és fagymentes (minimum 10°C) környezetet igényelnek.


* '''Földrajzi elterjedés:''' Elsősorban az Óvilág trópusi és szubtrópusi területein élnek. Különösen diverzek '''Dél-Afrikában''', '''Kelet-Afrikában''', '''Madagaszkáron''', az '''Arab-félszigeten''', valamint '''Indiában''' és '''Ausztrália''' északi részein.
== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
* '''Élhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Legtöbbjük a száraz, arid vagy szemiarid területeket kedveli, ahol sziklahasadékokban, bozótosokban vagy szavannákon fordulnak elő. Számos faj epifita életmódot folytat a nedvesebb trópusi erdőkben.
A [[:Kategória:Ceropegieae|Ceropegieae]] tagjai elkülöníthetők az [[:Kategória:Asclepiadeae|Asclepiadeae]] tribusztól a pollíniumok állása alapján: ebben a csoportban a pollíniumok felállóak (erect), míg a rokon tribusznál csüngőek.


== Szukkulens taxonok ==
== Szukkulens taxonok ==
 
A tribusz képviseli a szukkulencia csúcsát az [[:Kategória:Apocynaceae|Apocynaceae]] családban. A [[:Kategória:Stapeliinae|Stapeliinae]] szubtribusz nemzetségei (pl. ''[[:Kategória:Huernia|Huernia]]'', ''[[:Kategória:Orbea|Orbea]]'', ''[[:Kategória:Pseudolithos|Pseudolithos]]'') levéltelen szárszukkulensek, amelyek konvergens módon hasonlítanak a kaktuszokra vagy kutyatejekre. A víztárolás a húsos, parenchymás szárban történik.
A ''Ceropegieae'' klád jelentős része szukkulens. Kiemelkedik a ''Stapeliinae'' al-nemzetségcsoport, amelybe a klasszikus „dögvirágok” tartoznak (pl. ''Stapelia'', ''Huernia'', ''Orbea''). Ezeknél a fotoszintézist a húsos, bordázott, gyakran fogazott szélű szárak veszik át, a levelek pedig tövisekké vagy apró pikkelyekké módosultak. Ezen kívül a ''Ceropegia'' nemzetség sok faja rendelkezik szukkulens levelekkel vagy szárgumókkal.


== Taxonómia és filogenetika ==
== Taxonómia és filogenetika ==
 
Az APG 4 rendszer szerint a [[:Kategória:Gentianales|Gentianales]] rendbe és az [[:Kategória:Asclepiadoideae|Asclepiadoideae]] alcsaládba tartozik. Molekuláris filogenetikai kutatások alapján a tribusz monofiletikus, és négy fő szubtribuszra oszlik: [[:Kategória:Ceropegiinae|Ceropegiinae]], [[:Kategória:Stapeliinae|Stapeliinae]], Anisotominae és Heterostemminae. A legmodernebb vizsgálatok a korábban különálló nemzetségek (pl. ''Brachystelma'') beolvasztását javasolták a ''[[:Kategória:Ceropegia|Ceropegia]]'' nemzetségbe a monofília biztosítása érdekében.
Az APG IV rendszertan alapján a ''Ceropegieae'' az ''Apocynaceae'' (meténgfélék) családján belül az ''Asclepiadoideae'' alcsaládba tartozik. A molekuláris vizsgálatok megerősítették, hogy a korábban különállóként kezelt ''Stapelieae'' nemzetségcsoport beágyazódik a ''Ceropegieae'' közé, így ma már annak egyik al-nemzetségcsoportjaként kezelik. A klád monofiletikus, közös jellemzőjük a speciális portokfelépítés és a megporzási mechanizmus.


== Forrás ==
== Forrás ==


* https://www.mobot.org/mobot/research/apweb/
* Plants of the World Online (POWO)
* https://en.wikipedia.org/wiki/Ceropegieae
* International Plant Names Index (IPNI)
* https://powo.science.kew.org/
* World Flora Online (WFO)
* https://www.ipni.org/
* Biodiversity Heritage Library (BHL)
* Endress, M. E. et al. (2014): An updated classification for Apocynaceae.
* Bruyns, P. V. et al. (2017): A phylogenetic realignment of Ceropegia.
* Wikipedia (EN): Ceropegieae


[[Kategória:Asclepiadoideae]]
[[Kategória:Asclepiadoideae]]

A lap jelenlegi, 2026. március 23., 07:23-kori változata

Ceropegieae

Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén Eukaryota
Ország Plantae
Klád Angiospermae
Klád Eudicots
Klád Core Eudicots
Klád Asterids
Klád Lamiids
Rend Gentianales
Család Apocynaceae
Alcsalád Asclepiadoideae
Nemzetség-
csoport
Ceropegieae
Stapelieae

Taxonómiai (heterotipikus) szinonima.
Az érvényes leírást lásd itt:
Ceropegieae
Rendszertani besorolás
Faj Stapelieae

Tudományos név

  • Ceropegieae Orbigny (1843)
    elfogadott, érvényes név
  • Stapelieae Horaninow (1834)
    szinonima név

A név eredete, etimológia

  • A tribusz neve a típusnemzetség, a Ceropegia nevéből ered. A szó etimológiája a görög keros (viasz) és pege (forrás, kút) szavak összetételére vezethető vissza. A klasszikus nyelvi források (Liddell–Scott–Jones) és botanikai etimológiai művek (Genaust: Etymologisches Wörterbuch der botanischen Pflanzennamen; Stearn: Botanical Latin) szerint az elnevezés a virágok különleges, viaszszerű megjelenésére vagy a lampion alakú virágokra utal, amelyek úgy néznek ki, mint egy "viaszgyertya-forrás". A tribusz leírását Charles Henry Dessalines d'Orbigny rögzítette 1843-ban.

Típus

  • Ceropegia Linnaeus (1753); Afrika, Ázsia, Ausztrália.
  • Első leírása: Dictionnaire Universel d'Histoire Naturelle 2: 213. (1843)
  • Az aktuális nemzetségbe helyezte: Orbigny Charles Henry Dessalines, 1843
Ceropegia képgaléria

(forrás: Wikimedia Commons)

Szinonimák

  • Stapelieae Horaninow (1834)
  • Carallumeae
  • Huernieae

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár, levél, gyökér

A tribusz rendkívül változatos morfológiájú csoport, amely a lágyszárú kúszónövényektől a szélsőséges szárszukkulensekig terjed. A hajtás vagy szár lehet vékony, tekergő (pl. Ceropegia), vagy erősen megvastagodott, pozsgás, bordás vagy szemölcsös felületű (pl. Stapelia). A levelek átellenesek, sokszor húsosak, de a legtöbb nemzetség esetében apró pikkelyekké redukálódtak, vagy a száraz környezethez való alkalmazkodás során teljesen eltűntek, ilyenkor a szár veszi át a fotoszintetizáló funkciót. A gyökérzet lehet rostos, de gyakori a föld alatti raktározó gumó (geofiton életmód). A szukkulens fajoknál a szár felületén gyakran találhatók lágy tövisek vagy fogazott bordák.

Generatív test

Virág

A virágzat általában bogas, a virágok magányosan vagy csoportosan fejlődnek az axillák mentén. A virág rendkívül specializált, gyakran lampion vagy csillag alakú.

  • Takarólevelek: A csésze öttagú. A párta összeforrt, sokszor csővé alakul, a cimpák a csúcson néha összeérnek. Egy sorban maradjon!
  • Ivarlevelek: A porzószálak és a portokok a bibével összeforrva alkotják a gynostegiumot. A bibe feje lapított. A mellékpárta (corona) gyakran kétsoros és rendkívül komplex felépítésű. Egy sorban maradjon!

Termés

Iker-tüszőtermés, amely éréskor hosszában felnyílik.

  • Magja: Lapított, csúcsán hosszú, selymes repítőszőrökkel.

Elterjedés és élőhely

  • Földrajzi elterjedés: Fő elterjedési területük Afrika (különösen a déli és keleti részek), de megtalálhatók az Arab-félszigeten, Indiában, Kínában, Ausztráliában és a Kanári-szigeteken is.
  • Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Száraz bozótosok, sivatagok, sziklás hegyoldalak lakói, ahol gyakran más növények árnyékában vagy sziklák repedéseiben élnek.

Kultúrában tartás

A Ceropegieae tribusz tagjai, különösen a dögvirágok (Stapeliinae), népszerű dísznövények. Ásványi anyagban gazdag, jó vízelvezetésű talajt és sok fényt igényelnek. Öntözésük a növekedési időszakban is mérsékelt legyen, télen pedig száraz és fagymentes (minimum 10°C) környezetet igényelnek.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

A Ceropegieae tagjai elkülöníthetők az Asclepiadeae tribusztól a pollíniumok állása alapján: ebben a csoportban a pollíniumok felállóak (erect), míg a rokon tribusznál csüngőek.

Szukkulens taxonok

A tribusz képviseli a szukkulencia csúcsát az Apocynaceae családban. A Stapeliinae szubtribusz nemzetségei (pl. Huernia, Orbea, Pseudolithos) levéltelen szárszukkulensek, amelyek konvergens módon hasonlítanak a kaktuszokra vagy kutyatejekre. A víztárolás a húsos, parenchymás szárban történik.

Taxonómia és filogenetika

Az APG 4 rendszer szerint a Gentianales rendbe és az Asclepiadoideae alcsaládba tartozik. Molekuláris filogenetikai kutatások alapján a tribusz monofiletikus, és négy fő szubtribuszra oszlik: Ceropegiinae, Stapeliinae, Anisotominae és Heterostemminae. A legmodernebb vizsgálatok a korábban különálló nemzetségek (pl. Brachystelma) beolvasztását javasolták a Ceropegia nemzetségbe a monofília biztosítása érdekében.

Forrás

  • Plants of the World Online (POWO)
  • International Plant Names Index (IPNI)
  • World Flora Online (WFO)
  • Biodiversity Heritage Library (BHL)
  • Endress, M. E. et al. (2014): An updated classification for Apocynaceae.
  • Bruyns, P. V. et al. (2017): A phylogenetic realignment of Ceropegia.
  • Wikipedia (EN): Ceropegieae

Alkategóriák

Ez a kategória az alábbi 5 alkategóriával rendelkezik (összesen 5 alkategóriája van).