„Kategória:Ceropegieae” változatai közötti eltérés

Stapelieae
; Taxonómiai (heterotipikus) szinonima.; Az érvényes leírást lásd itt:; Ceropegieae
Rendszertani besorolás
Faj	Stapelieae

Ceropegieae
; Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén	Eukaryota
Ország	Plantae
Klád	Angiospermae
Klád	Eudicots
Klád	Core Eudicots
Klád	Asterids
Klád	Lamiids
Rend	Gentianales
Család	Apocynaceae
Alcsalád	Asclepiadoideae
Nemzetség-; csoport	Ceropegieae

A lap jelenlegi, 2026. március 23., 07:23-kori változata

Tudományos név

Ceropegieae Orbigny (1843)
elfogadott, érvényes név
Stapelieae Horaninow (1834)
szinonima név

A név eredete, etimológia

A tribusz neve a típusnemzetség, a Ceropegia nevéből ered. A szó etimológiája a görög keros (viasz) és pege (forrás, kút) szavak összetételére vezethető vissza. A klasszikus nyelvi források (Liddell–Scott–Jones) és botanikai etimológiai művek (Genaust: Etymologisches Wörterbuch der botanischen Pflanzennamen; Stearn: Botanical Latin) szerint az elnevezés a virágok különleges, viaszszerű megjelenésére vagy a lampion alakú virágokra utal, amelyek úgy néznek ki, mint egy "viaszgyertya-forrás". A tribusz leírását Charles Henry Dessalines d'Orbigny rögzítette 1843-ban.

Típus

Ceropegia Linnaeus (1753); Afrika, Ázsia, Ausztrália.
Első leírása: Dictionnaire Universel d'Histoire Naturelle 2: 213. (1843)
Az aktuális nemzetségbe helyezte: Orbigny Charles Henry Dessalines, 1843

Ceropegia képgaléria

   Képek betöltése...

(forrás: Wikimedia Commons)

Szinonimák

Stapelieae Horaninow (1834)
Carallumeae
Huernieae

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár, levél, gyökér

A tribusz rendkívül változatos morfológiájú csoport, amely a lágyszárú kúszónövényektől a szélsőséges szárszukkulensekig terjed. A hajtás vagy szár lehet vékony, tekergő (pl. Ceropegia), vagy erősen megvastagodott, pozsgás, bordás vagy szemölcsös felületű (pl. Stapelia). A levelek átellenesek, sokszor húsosak, de a legtöbb nemzetség esetében apró pikkelyekké redukálódtak, vagy a száraz környezethez való alkalmazkodás során teljesen eltűntek, ilyenkor a szár veszi át a fotoszintetizáló funkciót. A gyökérzet lehet rostos, de gyakori a föld alatti raktározó gumó (geofiton életmód). A szukkulens fajoknál a szár felületén gyakran találhatók lágy tövisek vagy fogazott bordák.

Generatív test

Virág

A virágzat általában bogas, a virágok magányosan vagy csoportosan fejlődnek az axillák mentén. A virág rendkívül specializált, gyakran lampion vagy csillag alakú.

Takarólevelek: A csésze öttagú. A párta összeforrt, sokszor csővé alakul, a cimpák a csúcson néha összeérnek. Egy sorban maradjon!
Ivarlevelek: A porzószálak és a portokok a bibével összeforrva alkotják a gynostegiumot. A bibe feje lapított. A mellékpárta (corona) gyakran kétsoros és rendkívül komplex felépítésű. Egy sorban maradjon!

Termés

Iker-tüszőtermés, amely éréskor hosszában felnyílik.

Magja: Lapított, csúcsán hosszú, selymes repítőszőrökkel.

Elterjedés és élőhely

Földrajzi elterjedés: Fő elterjedési területük Afrika (különösen a déli és keleti részek), de megtalálhatók az Arab-félszigeten, Indiában, Kínában, Ausztráliában és a Kanári-szigeteken is.
Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Száraz bozótosok, sivatagok, sziklás hegyoldalak lakói, ahol gyakran más növények árnyékában vagy sziklák repedéseiben élnek.

Kultúrában tartás

A Ceropegieae tribusz tagjai, különösen a dögvirágok (Stapeliinae), népszerű dísznövények. Ásványi anyagban gazdag, jó vízelvezetésű talajt és sok fényt igényelnek. Öntözésük a növekedési időszakban is mérsékelt legyen, télen pedig száraz és fagymentes (minimum 10°C) környezetet igényelnek.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

A Ceropegieae tagjai elkülöníthetők az Asclepiadeae tribusztól a pollíniumok állása alapján: ebben a csoportban a pollíniumok felállóak (erect), míg a rokon tribusznál csüngőek.

Szukkulens taxonok

A tribusz képviseli a szukkulencia csúcsát az Apocynaceae családban. A Stapeliinae szubtribusz nemzetségei (pl. Huernia, Orbea, Pseudolithos) levéltelen szárszukkulensek, amelyek konvergens módon hasonlítanak a kaktuszokra vagy kutyatejekre. A víztárolás a húsos, parenchymás szárban történik.

Taxonómia és filogenetika

Az APG 4 rendszer szerint a Gentianales rendbe és az Asclepiadoideae alcsaládba tartozik. Molekuláris filogenetikai kutatások alapján a tribusz monofiletikus, és négy fő szubtribuszra oszlik: Ceropegiinae, Stapeliinae, Anisotominae és Heterostemminae. A legmodernebb vizsgálatok a korábban különálló nemzetségek (pl. Brachystelma) beolvasztását javasolták a Ceropegia nemzetségbe a monofília biztosítása érdekében.

Forrás

Plants of the World Online (POWO)
International Plant Names Index (IPNI)
World Flora Online (WFO)
Biodiversity Heritage Library (BHL)
Endress, M. E. et al. (2014): An updated classification for Apocynaceae.
Bruyns, P. V. et al. (2017): A phylogenetic realignment of Ceropegia.
Wikipedia (EN): Ceropegieae

Alkategóriák

Ez a kategória az alábbi 5 alkategóriával rendelkezik (összesen 5 alkategóriája van).

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
-{{Speciesbox|taxon= Ceropegieae}}
+{{Taxonbox | accepted = Ceropegieae Orbigny (1843) | synonym = Stapelieae Horaninow (1834)}}
-== Tudományos név ==
-* '''Ceropegieae''' Decaisne ex Orbigny, 1843
 === A név eredete, etimológia ===
-A nemzetségcsoport neve a típusnemzetség, a ''Ceropegia'' nevéből származik. A szóösszetétel a görög ''keros'' (viasz) és ''pege'' (forrás, kút) szavakból ered, amelyet '''Linné''' eredetileg a virágok viaszszerű megjelenésére vagy a nektárkiválasztásra utalva alkotott meg (vö. Stearn: Botanical Latin, Genaust: Etymologisches Wörterbuch).
+* A tribusz neve a típusnemzetség, a ''[[:Kategória:Ceropegia|Ceropegia]]'' nevéből ered. A szó etimológiája a görög ''keros'' (viasz) és ''pege'' (forrás, kút) szavak összetételére vezethető vissza. A klasszikus nyelvi források ('''Liddell–Scott–Jones''') és botanikai etimológiai művek ('''Genaust''': ''Etymologisches Wörterbuch der botanischen Pflanzennamen''; '''Stearn''': ''Botanical Latin'') szerint az elnevezés a virágok különleges, viaszszerű megjelenésére vagy a lampion alakú virágokra utal, amelyek úgy néznek ki, mint egy "viaszgyertya-forrás". A tribusz leírását '''Charles Henry Dessalines d'Orbigny''' rögzítette 1843-ban.
 === Típus ===
-* ''Ceropegia candelabrum'' Linnaeus; India, Sri Lanka; Linné gyűjteménye (L).
+* ''Ceropegia'' Linnaeus (1753); Afrika, Ázsia, Ausztrália.
-* '''Első leírása:''' '''Charles Henry Dessalines d’Orbigny''' írta le először érvényesen a ''Dictionnaire Universel d’Histoire Naturelle'' 3. kötetében, 1843-ban.
+* '''Első leírása:''' Dictionnaire Universel d'Histoire Naturelle 2: 213. (1843)
-* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' A taxonómiai rangot és a modern lehatárolást többek között '''Meve''' és '''Liede-Schumann''' pontosította a molekuláris filogenetikai adatok alapján.
+* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' Orbigny Charles Henry Dessalines, 1843
-{{Típusfaj|Ceropegia candelabrum|limit=5}}
+{{Típusfaj | Ceropegia | limit=5}}
 === Szinonimák ===
-* '''Stapelieae''' Reichenbach
+* '''Stapelieae''' Horaninow (1834)
 * '''Carallumeae'''
-* '''Desmidorcheae'''
+* '''Huernieae'''
 == Alaktani, morfológiai jellemzők ==
 === Vegetatív test ===
 ==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
+A tribusz rendkívül változatos morfológiájú csoport, amely a lágyszárú kúszónövényektől a szélsőséges szárszukkulensekig terjed. A '''hajtás''' vagy '''szár''' lehet vékony, tekergő (pl. ''[[:Kategória:Ceropegia|Ceropegia]]''), vagy erősen megvastagodott, pozsgás, bordás vagy szemölcsös felületű (pl. ''[[:Kategória:Stapelia|Stapelia]]''). A '''levelek''' átellenesek, sokszor húsosak, de a legtöbb nemzetség esetében apró pikkelyekké redukálódtak, vagy a száraz környezethez való alkalmazkodás során teljesen eltűntek, ilyenkor a '''szár''' veszi át a fotoszintetizáló funkciót. A '''gyökérzet''' lehet rostos, de gyakori a föld alatti raktározó gumó (geofiton életmód). A szukkulens fajoknál a '''szár''' felületén gyakran találhatók lágy '''tövisek''' vagy fogazott '''bordák'''.
-A csoport tagjai rendkívül változatos morfológiát mutatnak. Megtalálhatóak köztük lágyszárú kúszónövények, de nagy számban képviseltetik magukat a szukkulens formák is. Számos faj rendelkezik föld alatti raktározó szervvel, például gumóval vagy húsos gyökerekkel.
-A szárak lehetnek vékonyak, hengeresek, vagy kifejezetten bordázott, húsos, levéltelen szukkulens hajtások. A levelek gyakran redukáltak, hamar lehullanak, vagy pikkelyszerűek, különösen a ''Stapeliinae'' al-nemzetségcsoportban. A növényekben gyakran megtalálható víznedv, amely egyes esetekben tiszta, máskor sűrűbb.
 === Generatív test ===
 ==== Virág ====
+A '''virágzat''' általában bogas, a virágok magányosan vagy csoportosan fejlődnek az '''axillák''' mentén. A '''virág''' rendkívül specializált, gyakran lampion vagy csillag alakú.
-A virágzat általában álernyő. A virágok öttagúak, sugaras szimmetriájúak vagy enyhén zigomorfak. A pártacső gyakran tövében felfújt, a párta cimpái pedig sokszor a csúcsuknál összenőnek, létrehozva egy jellegzetes „lámpás” vagy csapdázó szerkezetet (''Ceropegia''). A virágok gyakran bűzösek (különösen a dögvirágoknál), hogy vonzzák a megporzó legyeket. Jellemző a bonyolult ivari készülék, a ''gynostegium'', és a pollen csomagoltsága (''pollinium'').
+* '''Takarólevelek:''' A '''csésze''' öttagú. A '''párta''' összeforrt, sokszor csővé alakul, a cimpák a csúcson néha összeérnek. Egy sorban maradjon!
+* '''Ivarlevelek:''' A '''porzószálak''' és a '''portokok''' a bibével összeforrva alkotják a ''gynostegiumot''. A '''bibe''' feje lapított. A mellékpárta (corona) gyakran kétsoros és rendkívül komplex felépítésű. Egy sorban maradjon!
 ==== Termés ====
+Iker-tüszőtermés, amely éréskor hosszában felnyílik.
-A termés ikertüsző, amely éretten hosszában felreped.
+* '''Magja:''' Lapított, csúcsán hosszú, selymes repítőszőrökkel.
-* '''Magja:''' A magok laposak, barna színűek, és a csúcsukon egy selymes szőrpamacs (''coma'') található, amely segíti a széllel való terjedést.
+== Elterjedés és élőhely ==
-== Elterjedés és élőhely ==
+* '''Földrajzi elterjedés:''' Fő elterjedési területük '''Afrika''' (különösen a déli és keleti részek), de megtalálhatók az '''Arab-félszigeten''', '''Indiában''', '''Kínában''', '''Ausztráliában''' és a '''Kanári-szigeteken''' is.
+* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Száraz bozótosok, sivatagok, sziklás hegyoldalak lakói, ahol gyakran más növények árnyékában vagy sziklák repedéseiben élnek.
+== Kultúrában tartás ==
+A [[:Kategória:Ceropegieae|Ceropegieae]] tribusz tagjai, különösen a dögvirágok ([[:Kategória:Stapeliinae|Stapeliinae]]), népszerű dísznövények. Ásványi anyagban gazdag, jó vízelvezetésű talajt és sok fényt igényelnek. Öntözésük a növekedési időszakban is mérsékelt legyen, télen pedig száraz és fagymentes (minimum 10°C) környezetet igényelnek.
-* '''Földrajzi elterjedés:''' Elsősorban az Óvilág trópusi és szubtrópusi területein élnek. Különösen diverzek '''Dél-Afrikában''', '''Kelet-Afrikában''', '''Madagaszkáron''', az '''Arab-félszigeten''', valamint '''Indiában''' és '''Ausztrália''' északi részein.
+== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
-* '''Élhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Legtöbbjük a száraz, arid vagy szemiarid területeket kedveli, ahol sziklahasadékokban, bozótosokban vagy szavannákon fordulnak elő. Számos faj epifita életmódot folytat a nedvesebb trópusi erdőkben.
+A [[:Kategória:Ceropegieae|Ceropegieae]] tagjai elkülöníthetők az [[:Kategória:Asclepiadeae|Asclepiadeae]] tribusztól a pollíniumok állása alapján: ebben a csoportban a pollíniumok felállóak (erect), míg a rokon tribusznál csüngőek.
 == Szukkulens taxonok ==
+A tribusz képviseli a szukkulencia csúcsát az [[:Kategória:Apocynaceae|Apocynaceae]] családban. A [[:Kategória:Stapeliinae|Stapeliinae]] szubtribusz nemzetségei (pl. ''[[:Kategória:Huernia|Huernia]]'', ''[[:Kategória:Orbea|Orbea]]'', ''[[:Kategória:Pseudolithos|Pseudolithos]]'') levéltelen szárszukkulensek, amelyek konvergens módon hasonlítanak a kaktuszokra vagy kutyatejekre. A víztárolás a húsos, parenchymás szárban történik.
-A ''Ceropegieae'' klád jelentős része szukkulens. Kiemelkedik a ''Stapeliinae'' al-nemzetségcsoport, amelybe a klasszikus „dögvirágok” tartoznak (pl. ''Stapelia'', ''Huernia'', ''Orbea''). Ezeknél a fotoszintézist a húsos, bordázott, gyakran fogazott szélű szárak veszik át, a levelek pedig tövisekké vagy apró pikkelyekké módosultak. Ezen kívül a ''Ceropegia'' nemzetség sok faja rendelkezik szukkulens levelekkel vagy szárgumókkal.
 == Taxonómia és filogenetika ==
+Az APG 4 rendszer szerint a [[:Kategória:Gentianales|Gentianales]] rendbe és az [[:Kategória:Asclepiadoideae|Asclepiadoideae]] alcsaládba tartozik. Molekuláris filogenetikai kutatások alapján a tribusz monofiletikus, és négy fő szubtribuszra oszlik: [[:Kategória:Ceropegiinae|Ceropegiinae]], [[:Kategória:Stapeliinae|Stapeliinae]], Anisotominae és Heterostemminae. A legmodernebb vizsgálatok a korábban különálló nemzetségek (pl. ''Brachystelma'') beolvasztását javasolták a ''[[:Kategória:Ceropegia|Ceropegia]]'' nemzetségbe a monofília biztosítása érdekében.
-Az APG IV rendszertan alapján a ''Ceropegieae'' az ''Apocynaceae'' (meténgfélék) családján belül az ''Asclepiadoideae'' alcsaládba tartozik. A molekuláris vizsgálatok megerősítették, hogy a korábban különállóként kezelt ''Stapelieae'' nemzetségcsoport beágyazódik a ''Ceropegieae'' közé, így ma már annak egyik al-nemzetségcsoportjaként kezelik. A klád monofiletikus, közös jellemzőjük a speciális portokfelépítés és a megporzási mechanizmus.
 == Forrás ==
-* https://www.mobot.org/mobot/research/apweb/
+* Plants of the World Online (POWO)
-* https://en.wikipedia.org/wiki/Ceropegieae
+* International Plant Names Index (IPNI)
-* https://powo.science.kew.org/
+* World Flora Online (WFO)
-* https://www.ipni.org/
+* Biodiversity Heritage Library (BHL)
+* Endress, M. E. et al. (2014): An updated classification for Apocynaceae.
+* Bruyns, P. V. et al. (2017): A phylogenetic realignment of Ceropegia.
+* Wikipedia (EN): Ceropegieae
 [[Kategória:Asclepiadoideae]]