„Kategória:Turbinicarpus” változatai közötti eltérés

Turbinicarpus
Rendszertani besorolás
Domén	Eukaryota
Ország	Plantae
Klád	Angiospermae
Klád	Eudicots
Klád	Core Eudicots
Rend	Caryophyllales
Család	Cactaceae
Alcsalád	Cactoideae
Nemzetség-; csoport	Cacteae
Alnemzetség-; csoport	Cactinae
Nemzetség	Turbinicarpus

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

A lap 2025. december 24., 20:31-kori változata

Tudományos név

Turbinicarpus (Backeberg) Buxbaum & Backeberg, 1937
A tudományos név státusza: érvényes

A név eredete, etimológia

A nemzetségnév a latin turbinatus, turbo, turbineus szavakból (tompa, csavarodott, kúp alakú) és a görög karpos (latinosítva: carpus, termés) szavakból származik.
A név a nemzetségre jellemző, fordított kúp vagy felső alakú, búgócsigára emlékeztető termésalakra utal.

Típusfaj

Turbinicarpus schmiedickeanus

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár

Nagyon apró termetű, többnyire magányos növények nemzetsége, ritkábban sarjadzó egyedekkel.
A szárak gömb alakúak, lapítottak, megnyúltak vagy rövid hengeresek, neotén jellegűek, gyakran részben a talajba süllyedve fejlődnek.
Színük világoszöldtől zöldön, kékeszöldön át barnásig vagy vöröses árnyalatig változhat.
Nagy, erős répagyökerük van, amely fontos szerepet játszik a vízháztartásban.

Szemölcsök

A bordák hiányoznak, helyettük alacsony, lekerekített, kúpos, piramis, rombusz, deltoid vagy dudorszerű szemölcsök (tuberkulum-ai) találhatók.
A szemölcsök szabályos spirálalakban vagy szabálytalan elrendezésben helyezkednek el.

Axillák

Sekélyek, gyakran gyapjasak.

Areolák

A szemölcsök csúcsán helyezkednek el.
Fiatal korban feltűnően gyapjasak, fehérek, az idősebb részeken filcesek, majd idős korban lekopnak és csupasszá válnak (kivételként egyes fajoknál megmaradhatnak).

Tövisek

Középtövis: elkülönülten 1–2, ritkábban több; fajonként változó, lehet puha, hajlékony vagy merev

Peremtövis: kevés számú, areolánként általában 1–15, ritkán akár 30; többnyire puhák, rugalmasak, színük fehértől majdnem feketéig terjed, a csúcs gyakran sötétebb

Generatív test

Virág

Nappali virágzású, önmeddő virágok, a szár csúcsán jelennek meg.
Tölcsér alakúak, rövid csövűek, kicsik vagy közepes méretűek.
Színük fehértől krémfehéren, sárgán, rózsaszínen át a pirosig terjedhet.
Megporzásukat rovarok, főként méhek és legyek végzik.

Termés

Bogyó jellegű, felső alakú vagy tojásdad termések.
Éréskor beszáradnak, majd hosszanti irányban felrepednek és kinyílnak.

Magja: ovális, dudoros vagy rovátkolt felszínű, barnásfekete vagy fekete, többnyire matt fényű

Elterjedés és élőhely

Földrajzi elterjedés: Mexikó – Coahuila, Guanajuato, Hidalgo, Nuevo León, Querétaro, San Luis Potosí, Tamaulipas, Zacatecas
Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:

Mimetikusan növekszik fűfélék, bokrok és cserjék között, gyakran szinte teljesen eltemetve.
Kis dombokon és hegyvidéken fordul elő, sziklás vagy kavicsos talajokon, többnyire mészkövön, de agyagos, gránitos, gipszes, humuszos vagy száraz sóstavak talaján is.
Sziklarepedésekben és hasadékokban, humuszzsebekben él, kis, lokalizált populációkban, 800–2600 m tengerszint feletti magasságban.

Kultúrában tartás

Kis termetük és rendszeres virágzásuk miatt rendkívül népszerűek a gyűjtők körében.
A termesztésben többnyire magányos, gömb alakú szárakat nevelnek, jól elkülönülő szemölcsökkel.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

A nemzetség fajai kis méretükkel, neotén jellegű szárukkal, bordák hiányával és jellegzetes felső alakú termésükkel különülnek el más, hasonló mexikói gömbkaktusz-nemzetségektől.

Egyéb

A nemzetség fajai iránti nagy érdeklődés miatt számos alfaji és faji név keletkezett, gyakran igen apró morfológiai különbségek alapján.

Forrás

A(z) „Turbinicarpus” kategóriába tartozó lapok

A következő 37 lap található a kategóriában, összesen 37 lapból.

T

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
+{{Speciesbox |taxon= Turbinicarpus}}
+<span id="tudományos-név"></span>
 == Tudományos név ==
-''Turbinicarpus'' (Backeberg) Buxbaum & Backeberg, 1937
+* ''Turbinicarpus'' (Backeberg) Buxbaum &amp; Backeberg, 1937
+* '''A tudományos név státusza:''' érvényes
-'''A tudományos név státusza:''' érvényes
-'''Rendszertani besorolás:''' Kaktuszfélék (Cactaceae)
 <span id="a-név-eredete-etimológia"></span>
 === A név eredete, etimológia ===
-A ''Turbinicarpus'' nemzetségnév két idegen nyelvi elem összetételéből származik.
+A '''nemzetségnév''' a latin ''turbinatus'', ''turbo'', ''turbineus'' szavakból (tompa, csavarodott, kúp alakú) és a görög ''karpos'' (latinosítva: ''carpus'', termés) szavakból származik.<br />
-A latin ''turbo, turbineus'' szó jelentése: csavarodott, tompa kúp alakú, búgócsigára emlékeztető forma, míg az ógörög ''karpós'' (latinosítva: ''carpus'') jelentése: termés.
+A név a nemzetségre jellemző, fordított kúp vagy felső alakú, búgócsigára emlékeztető termésalakra utal.
-A név tehát a fajokra jellemző, jellegzetesen kúpos vagy búgócsiga alakú, többnyire tojásdad termésformára utal.
-<span id="típuspéldány"></span>
-=== Típuspéldány ===
-A nemzetséget '''Curt Backeberg''' különítette el, a típusfaj hagyományosan a ''Turbinicarpus pseudomacrochele'' (Backeberg) '''Buxbaum''' & '''Backeberg''' taxonhoz köthető.
-A részletes típuspéldány-adatok a korai publikációkban hiányosak, herbáriumi típusanyag több európai gyűjteményben található.
-'''Első leírása:'''
-Backeberg, C., Buxbaum, F. (1937): *Cactaceae*, Jahrbuch der Deutschen Kakteengesellschaft 1937: 27.
-'''Az aktuális nemzetségbe helyezte:'''
-'''Franz Buxbaum''' & '''Curt Backeberg''', 1937
-<span id="szinonimák"></span>
-=== Szinonimák ===
-A nemzetség fajai különböző időszakokban az alábbi nemzetségekben is szerepeltek:
+<span id="típusfaj"></span>
+=== Típusfaj ===
-* ''Echinocactus''
+* ''Turbinicarpus schmiedickeanus''
-* ''Gymnocactus''
-* ''Rapicactus''
-* ''Normanbokea''
-* ''Pelecyphora''
-* ''Bravocactus''
-* ''Kadenicarpus''
-<span id="leírás"></span>
+<span id="alaktani-morfológiai-jellemzők"></span>
 == Alaktani, morfológiai jellemzők ==
+<span id="vegetatív-test"></span>
 === Vegetatív test ===
+<span id="hajtás-szár"></span>
 ==== Hajtás, szár ====
-A fajok többnyire '''magánosan''' növő, ritkábban sarjadzó, kistermetű gömbkaktuszok.
+Nagyon apró termetű, többnyire magányos növények nemzetsége, ritkábban sarjadzó egyedekkel.<br />
-A '''szár''' lapított gömb, szabályos gömb, tojásdad vagy rövid henger alakú, rendszerint 3–8 cm magas, ritkán elérheti a 10–12 cm-t. Színük világoszöldtől a kékeszöldön át barnás vagy vöröses árnyalatú is lehet.
+A szárak gömb alakúak, lapítottak, megnyúltak vagy rövid hengeresek, neotén jellegűek, gyakran részben a talajba süllyedve fejlődnek.<br />
-A növények jelentős részben '''geofiták''', a szár gyakran részben a talajfelszín alá süllyed.
+Színük világoszöldtől zöldön, kékeszöldön át barnásig vagy vöröses árnyalatig változhat.<br />
+Nagy, erős répagyökerük van, amely fontos szerepet játszik a vízháztartásban.
+<span id="szemölcsök"></span>
 ==== Szemölcsök ====
-'''Bordák''' nem fejlődnek. A '''szár''' felszínét különböző alakú '''szemölcsei''' borítják, melyek lehetnek laposak, tompák, dudorszerűek, kúposak, piramis-, rombusz- vagy deltoid alakúak. A szemölcsök az alapnál gyakran kiszélesedők, szabályos spirálrendben vagy ritkábban szabálytalan elrendezésben helyezkednek el.
+A bordák hiányoznak, helyettük alacsony, lekerekített, kúpos, piramis, rombusz, deltoid vagy dudorszerű szemölcsök (tuberkulum-ai) találhatók.<br />
+A szemölcsök szabályos spirálalakban vagy szabálytalan elrendezésben helyezkednek el.
+<span id="axillák"></span>
 ==== Axillák ====
-Az '''axillák''' sekélyek, fiatal korban enyhén gyapjasak, idővel csupasszá válnak.
+Sekélyek, gyakran gyapjasak.
+<span id="areolák"></span>
 ==== Areolák ====
-Az '''areolák''' a szemölcsök csúcsán helyezkednek el.
+A szemölcsök csúcsán helyezkednek el.<br />
-A csúcsi areolák fiatal korban erősen '''gyapjasak''', fehérek, az idősebb, alsó areolákon a gyapjú fokozatosan eltűnik, egyes fajoknál teljesen lekopik.
+Fiatal korban feltűnően gyapjasak, fehérek, az idősebb részeken filcesek, majd idős korban lekopnak és csupasszá válnak (kivételként egyes fajoknál megmaradhatnak).
+<span id="tövisek"></span>
 ==== Tövisek ====
-* '''Peremtövis:'''
+* '''Középtövis:''' elkülönülten 1–2, ritkábban több; fajonként változó, lehet puha, hajlékony vagy merev<br />
-Számuk általában kevés, 1–15 darab, ritkán 30 körüli. Többnyire puhák, hajlékonyak, rugalmasak, ritkábban merevek és kemények. Színük fehértől sötétbarnáig vagy majdnem feketéig terjedhet.
-* '''Középtövis:'''
+* '''Peremtövis:''' kevés számú, areolánként általában 1–15, ritkán akár 30; többnyire puhák, rugalmasak, színük fehértől majdnem feketéig terjed, a csúcs gyakran sötétebb
-Egyes fajoknál hiányzik, másoknál 1–2, ritkábban több középtövis fejlődik. A középtövisek általában erősebbek, sötétebb csúcsúak.
+<span id="generatív-test"></span>
 === Generatív test ===
+<span id="virág"></span>
 ==== Virág ====
-A '''virágok''' nappal nyílnak, önsterilek, a szár csúcsán, a fiatal areolákból fejlődnek. Tölcsér alakúak, 1–5 cm hosszúak és átmérőjűek.
+Nappali virágzású, önmeddő virágok, a szár csúcsán jelennek meg.<br />
+Tölcsér alakúak, rövid csövűek, kicsik vagy közepes méretűek.<br />
-* '''Külső lepellevelek:'''
+Színük fehértől krémfehéren, sárgán, rózsaszínen át a pirosig terjedhet.<br />
-Keskenyebbek, gyakran sötétebb középsávval.
+Megporzásukat rovarok, főként méhek és legyek végzik.
-* '''Belső lepellevelek:'''
-Szélesebbek, színük fehér, sárga, rózsaszín vagy piros.
-* '''Porzószálak:'''
-Több sorban állók, rendszerint sárga színűek.
-* '''Portokok:'''
-Sárgák, rovarporozta virágokhoz alkalmazkodtak.
-* '''Bibeszál:'''
-Többágú, rendszerint fehéres.
-* '''Bibe:'''
-Fehér, ritkábban sárgás vagy rózsaszín árnyalatú.
+<span id="termés"></span>
 ==== Termés ====
-A '''termések''' bogyó jellegűek, jellegzetesen búgócsiga vagy tojásdad alakúak, 3–5 mm-esek. Éréskor beszáradnak, hosszanti irányban felrepednek és kinyílnak.
+Bogyó jellegű, felső alakú vagy tojásdad termések.<br />
+Éréskor beszáradnak, majd hosszanti irányban felrepednek és kinyílnak.
-* '''Magja:'''
+* '''Magja:''' ovális, dudoros vagy rovátkolt felszínű, barnásfekete vagy fekete, többnyire matt fényű
-Ovális alakú, 1–2 × 0,75–1,4 mm méretű, barnásfekete vagy fekete, matt fényű. A '''maghéj''' szemcsés vagy rovátkolt, a köldök és a csírakapu kapcsolata taxonómiai jelentőségű.
+<span id="elterjedés-és-élőhely"></span>
 == Elterjedés és élőhely ==
-'''Földrajzi elterjedés:'''
+* '''Földrajzi elterjedés:''' '''Mexikó''' – Coahuila, Guanajuato, Hidalgo, Nuevo León, Querétaro, San Luis Potosí, Tamaulipas, Zacatecas
+* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:'''<br />
-A ''Turbinicarpus'' nemzetség endemikus Mexikóban.
+Mimetikusan növekszik fűfélék, bokrok és cserjék között, gyakran szinte teljesen eltemetve.<br />
-Előfordulása Coahuila, Guanajuato, Hidalgo, Nuevo León, Querétaro, San Luis Potosí, Tamaulipas és Zacatecas államokra korlátozódik.
+Kis dombokon és hegyvidéken fordul elő, sziklás vagy kavicsos talajokon, többnyire mészkövön, de agyagos, gránitos, gipszes, humuszos vagy száraz sóstavak talaján is.<br />
+Sziklarepedésekben és hasadékokban, humuszzsebekben él, kis, lokalizált populációkban, 800–2600 m tengerszint feletti magasságban.
-'''Élőhely:'''
-A fajok rendkívül mimetikusak, gyakran szinte teljesen a talajba süllyedve élnek.
-* '''Éghajlati tényezők:'''
-Száraz, fél-száraz klímájú területek, 800–2600 m tengerszint feletti magasságban.
-* '''Növénytársulás, életmód:'''
-Mészköves, agyagos, gipszes, gránitos vagy palás talajokon, sziklahasadékokban, kis, izolált populációkban fordulnak elő.
+<span id="kultúrában-tartás"></span>
 == Kultúrában tartás ==
-Saját gyökéren nevelhetők, de lassú növekedésűek. Oltva gyorsabban fejlődnek, azonban habitusuk gyakran torzul.
+Kis termetük és rendszeres virágzásuk miatt rendkívül népszerűek a gyűjtők körében.<br />
+A termesztésben többnyire magányos, gömb alakú szárakat nevelnek, jól elkülönülő szemölcsökkel.
+<span id="megkülönböztető-bélyegek-hasonló-fajok"></span>
 == Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
-A nemzetség elkülönítésében fontos bélyeg a termés alakja, a maghéj szerkezete, valamint a köldök és a csírakapu kapcsolata.
+A nemzetség fajai kis méretükkel, neotén jellegű szárukkal, bordák hiányával és jellegzetes felső alakú termésükkel különülnek el más, hasonló mexikói gömbkaktusz-nemzetségektől.
-Külső megjelenésükben a ''Rapicactus'' és ''Gymnocactus'' fajokra hasonlíthatnak, de mag- és termésmorfológiájuk eltérő.
+<span id="egyéb"></span>
 == Egyéb ==
-A Turbinicarpus nemzetség fajait a korábbi szakirodalom a maghéj (testa) mintázata, valamint a köldök (hilum) és a csírakapu (micropyle) viszonya alapján két jól elkülöníthető morfológiai csoportba sorolta.
+A nemzetség fajai iránti nagy érdeklődés miatt számos alfaji és faji név keletkezett, gyakran igen apró morfológiai különbségek alapján.<br />
-Az egyik csoport a szemcsés maghéjú, összenőtt köldök–csírakapú fajokat foglalta magába (Turbinicarpus sensu stricto), míg a másik a rovátkolt maghéjú, szétvált köldök–csírakapú taxonokat, amelyeket később Rapicactus néven önálló nemzetségként különítettek el.
-A molekuláris filogenetikai vizsgálatok ezt az elkülönítést megerősítették.
-== Megjegyzés, taxonómiai megfontolások ==
-A ''Turbinicarpus'' nemzetség taxonómiája hosszú ideig bizonytalan és vitatott volt, elsősorban a kis termetű, földfelszínhez közeli életmódot folytató kaktuszok egymáshoz hasonló morfológiája miatt. A 20. század második felében a nemzetséget gyakran tág értelemben kezelték, és több, ma már önálló nemzetségnek tekintett taxont is magába foglalt.
-A korábbi szakirodalomban elterjedt volt az a szemlélet, amely a ''Turbinicarpus'' fajokat a maghéj (testa) felszíni mintázata, valamint a köldök (hilum) és a csírakapu (micropyle) viszonya alapján két, úgynevezett „kvázi alnemzetségre” osztotta. Ennek megfelelően különítettek el egy „''Turbinicarpus''-típust” (szemcsés maghéj, összenőtt hilum–micropyle) és egy „Rapicactus-típust” (rovátkolt maghéj, szétvált hilum–micropyle).
-Az újabb '''morfológiai''' és '''molekuláris''' '''filogenetikai''' '''vizsgálatok''' azonban igazolták, hogy a ''Rapicactus'' csoport monofiletikus, és nem a ''Turbinicarpus'' nemzetségen belüli természetes egységet képvisel, hanem attól jól elkülönülő, önálló fejlődési vonalat alkot. Ennek megfelelően a ''Rapicactus'' ma önálló nemzetségként elfogadott, és nem tekinthető a ''Turbinicarpus'' alnemzetségének vagy belső csoportjának.
-A két nemzetség közötti elkülönítést nemcsak a magmorfológiai bélyegek, hanem a termések alakja is alátámasztja. Míg a ''Turbinicarpus'' fajokra jellemzőek a jellegzetes, búgócsigára emlékeztető, tojásdad vagy kúpos termések, addig a ''Rapicactus'' fajok termései ettől eltérő alakúak, és nem mutatják ezt a tipikus „turbinás” formát.
-A jelenlegi, forrásalapú rendszertani felfogás szerint a ''Turbinicarpus'' nemzetség körülhatárolása szűkebb és filogenetikailag megalapozottabb, mint a korábbi kezelésekben, és nem foglalja magába sem a Rapicactus, sem más, korábban ide sorolt nemzetségek fajait.
-== Szerzők és forrás ==
+<span id="forrás"></span>
+== Forrás ==
-* '''Szöveg:''' —
+* https://www.kissarmin.hu/lexikon/item/192-turbinicarpus.html
-* '''Kép:''' —
+* https://thelastcactusclassification.top/category/turbinicarpus/
-* '''Lektorálta:''' —
+* https://cactiguide.com/cactus/?genus=Turbinicarpus
-* '''Forrás:''' Backeberg; Buxbaum; Hunt; Zachar
 [[Kategória:Cactaceae]]